Legendás gátlástalansága sokakat elbűvölt – a „Lovag” hatása Orbán Viktorra és a magyar valóságra
Szerdán helyezik örök nyugalomra Silvio Berlusconit. A hétfőn, 86 éves korában elhunyt háromszoros olasz miniszterelnök a világpolitika egyik legszínesebb egyénisége volt, sok tekintetben korát megelőző alakja a mára befutott, sikeres politikustípusnak. Orbán Viktor nem csak élete egyik legnagyobb élményét köszönheti neki. Politikai mintákat is.
A hétfőn elhunyt Silvio Berlusconi volt a nyugati világ első olyan multimilliomosa, aki azzal vált népszerűvé, hogy az elitet gyalázta, és olyan durvákat mondott, amilyeneket komoly politikustól addig aligha hallottak az emberek. Azaz: 25 évvel előzte meg Donald Trumpot. Utóbbi akár ma is meríthet némi nyugalmat abból, ha végigtekint olasz kollégája életútján. Berlusconi ellen közel negyven büntetőügy indult, többek között adócsalásért, korrupcióért, a bíróság megvesztegetéséért, fiatalkorú prostituált szolgáltatásának igénybe vételéért, de minden eljárás és botrány ellenére a politika élvonalában maradt. Tavaly szenátorrá, 2019-ben EP-képviselővé választották, és korábban ő viselte a leghosszabb ideig a miniszterelnöki tisztséget Olaszországban a második világháború óta. Az iraki háború idején ifj. Bush elnök pincsijének gúnyolták, mert egyetlen nyugat-európai vezetőként kiállt az iraki háború mellett. Az utóbbi időben pedig Putyin ölebének, mert az ukrajnai háború ellenére is barátjának nevezte és méltatta az orosz elnököt.
Berlusconi legendás gátlástalansága sokakat elbűvölt. Amikor egy élő interjúban megkérdezték, nem szégyelli-e, hogy olyan törvényeket fogadtat el kormányfőként az olasz parlamenttel, amelyek személyes érdekeit szolgálják, azzal vágott vissza: a legutóbbi ülésszak 305 törvényéből csak három volt ilyen. Az egyik közülük egyébként arról szólt, hogy lerövidítette egy olyan bűncselekmény elévülési idejét, amivel éppen vádolták, és így véget vetett a saját perének. Politikai pályafutása kezdetén megkapta a „Lovag” becenevet, amit sokáig használt rá az olasz sajtó.
Az olasz baloldali értelmiség legfontosabb kritikája vele szemben az volt, hogy elbutította az országot a sekélyes színvonalú tévéműsorokkal. Az 1980-as évek elejéig kizárólag az állami tévének lehettek országos csatornái, ahol jellemzően komoly műsorokat adtak. Berlusconi ezt úgy kerülte ki, hogy felvásárolt egy csomó regionális magántévét, és mindegyiken egyszerre sugározta ugyanazt a műsort: főként amerikai szappanoperákat és harsány vetélkedőket. A médiatörvény kikerülése súrolta a törvényesség határát – ahogy Berlusconi számtalan egyéb húzása is.
Utólag Bettino Craxi kormánya legalizálta a helyi tévék országossá tételét, és Berlusconi adásait nézte az ország a következő negyven éven át. A szocialista Craxi fontos patrónusa volt Berlusconinak és éppen abban a hónapban menekült Tunéziába a börtönbüntetése elől, amikor Berlusconi első alkalommal lett Olaszország miniszterelnöke.
Megcsinálta magát
A banktisztviselő apától és a Pirelli gyárban titkárnőként dolgozó anyától származó Berlusconi a semmiből lett Olaszország leggazdagabb embere. Középiskolában latinból és ógörögből korrepetált, egyetemi tanulmányai alatt egy sétahajón zongorázott és énekelt, és több lemeznyi sanzonhoz írt dalszöveget. A diplomamunkáját reklámjogból írta.
A hetvenes években alapozta meg a vagyonát, amikor a 4000 lakásos Milánó 2 nevű lakópark felépítésén dolgozott ingatlanfejlesztő cégével. Hogy pontosan honnan volt ehhez tőkéje, az nem világos – terjedt a pletyka, hogy a maffiának strómankodott, de ezt soha nem bizonyították rá. A beruházásból szerzett haszonból reklámcéget alapított, amely rövidesen az ország legnagyobb ügynöksége lett, majd erre támaszkodva sajtóbirodalmat húzott fel, a tévék mellett napilapokkal, magazinokkal, filmforgalmazó vállalattal, később internetszolgáltatóval. 1986-ban megvette az A. C. Milan futballklubot is. Beszállt a biztosítási- és a bankszektorba, médiavállalkozásai Spanyol- és Németországban is terjeszkedtek.
Két hónap alatt csinált győztes pártot
A ’90-es évek elején széthullott az olasz politikai rendszer, az addig vetésforgóban kormányzó kereszténydemokrata és szocialista pártok vezetői ellen sorra emeltek vádat a nagy maffiaperekben.
Berlusconi állítólag azt mondta akkoriban egy barátjának, hogy elvesztette az összes támogatóját a politikában, úgyhogy neki kell politikussá válnia, hogy megvédhesse magát. Hivatalosan persze arról beszélt: eljött az idő, hogy megmentse az országot a romlott elittől.
Átváltozása villámgyors volt: 1993 nyarán indította a Forza Italia nevű mozgalmat, amelyből 1994-ben, két hónappal a választás előtt lett csak párt. Rögtön győzött is. A frakció tagjainak fele Berlusconi reklámcégénél dolgozott korábban, ahol egyébként az egész kampányt felépítették.
Akkor egy évig sem tartott a miniszterelnöksége, de aztán 2001 és 2006, majd 2008 és 2011 között ismét kormányfő volt. Kormányzása idején csökkent a munkanélküliség, valamelyest növekedett az életszínvonal, de az állam rendkívüli eladósodottságát nem tudta megállítani, ami nagyban hozzájárult a 2010-es évek komoly gondjaihoz. Bukásához korabeli újságcikkek szerint hozzájárulhatott Angela Merkel német kancellár is, aki közvetített az olasz ellenzék és az államfő között, mert aggódott, hogy az olasz pénzügyi válság tönkreteszi az eurót. Ráadásul egyes pletykák szerint vérig sértődött, amikor Berlusconi szexista vicceinek céltáblája lett. (A médiatörténet egyik legbizarrabb politikai interjúja volt, amikor egy brit tévéműsorban megkérdezték Berlusconit: „Valóban baszatlan picsának nevezte a német kancellárt?” Berlusconi tagadta az értesülést, mondván: 20 éve van a politikában, és tudja, hogy nem lehet így sértegetni senkit sem.)
Berlusconi és a szex mindig is összekapcsolódott. Köztudott volt például, hogy rendszeresen szervezett nagyszabású szexpartikat, amelyeket Tapsi Hapsi rajzfilmnyúl egy csatakiáltása nyomán „ungabunga-buliknak” neveztek. Az egyik alkalommal lesifotósok a teljesen meztelen cseh miniszterelnököt is lencsevégre kapták egyik villájának a kertjében. Mirek Topolanek egyetlen szerencséje az volt, hogy a kép megjelenése előtt három héttel már távozott a hivatalából.
Berlusconit 2013-ban adócsalásért elítélték, de idős korára tekintettel a börtönbüntetését kiválthatta közmunkával. Hat évig nem viselhetett választott tisztséget, de 2019-ben, immár 82 évesen, visszatért a politikába. A tavaly választást nyert jobboldali szövetség legkisebb pártjának elnökeként tárgyalt a koalícióról, és: szenátor lett.
Nagy hatással volt Orbán Viktorra
1993 őszén Orbán Viktor és Berlusconi is a következő év tavaszára kiírt választásokra készült, bár utóbbi ezt akkor még nem hozta nyilvánosságra. Októberben Orbán Nyugat-Európában igyekezett felvenni a kapcsolatot nyugati politikusokkal és üzletemberekkel, így jutott el Berlusconihoz is, aki meghívta az A. C. Milan edzőközpontjába és stadionjába, ahol a fiatal magyar politikust bemutatta a korszak legkiválóbb labdarúgóinak is.
Orbán a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta: élete egyik legnagyobb élménye volt a látogatás a San Siro stadionban.
Talán még sokan emlékeznek, hogy a 2002-es választásra készülve a Fidesz elindította „szerződés a polgárokkal” nevű kampányát – a párt politikusai és a választók országszerte aláírták, hogy mit tesz a Fidesz, ha folytathatja a kormányzást. Az ötletadót nem nehéz kikövetkeztetni. Éppen úgy öt pontból állt a szerződés, mint Berlusconi 2001-es kampányában a hasonló megállapodás, amely „szerződés Olaszországgal” néven futott (a kampányelem eredetijét az amerikai republikánusok használták először, a ’90-es évek közepén).
2002 februárjának utolsó napján Berlusconi miniszterelnökként Budapestre látogatott, és a Millenárison részt vett a Fidesz kampányrendezvényén, ahol Orbán felszólította pártja támogatóit: az áprilisi szavazásig hagyják magukon a március 15-én kitűzött kokárdát. Beszéde végén Orbán először búcsúzott így a tömegtől: „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” Akkor ez még játékos gesztusnak tűnt csupán Berlusconi felé, akinek pártja a Forza Italia, azaz a „Hajrá Olaszország” nevet viselte (amit a válogatott szurkolóitól kölcsönzött). A pártot egyébként az A. C. Milan szurkolói klubjainak mintájára kezdte szervezni Berlusconi reklámcége, és az ötlet nagyon imponált a Fidesz akkori kampánystábjának. Orbán attól kezdve minden nagy nyilvános beszédét a „Hajrá Magyarország” köszöntéssel fejezte be, és így tesz mind a mai napig, immár 21 éve.
A formai elemek átvételén túl abban is kétségkívül hatással volt Berlusconi Orbánra, hogy példáján keresztül felismerte: lehet az európai fősodorral szemben is politizálni, a méltatlankodó sajtót provokálva, tabunak számító témákat feszegetve sikeresnek lenni. Orbán megtanulta Berlusconitól, hogy a korrupciós vádak nem kell, hogy problémát jelentsenek egy politikus számára, mert kellő magabiztossággal erőt is lehet meríteni belőle, és akár a „sikeres csibész nagyfőnök” képét is meg lehet formálni a gyanúsan vagyonosodó politikus képéből.
Nyitókép: Silvio Berlusconi Matteo Salvinit hallgatja kettejük közös sajtótájékoztatóján a római Quirinale-palotában 2018. május 7-én (fotó: AFP/Tiziana Fabi)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
