Lassuló offenzíva Zaporizzsjánál – helyzetkép a 477. napon
Zaporizzsjától délre ukrán támadást állítottak meg az oroszok, bár a térségben eddig a felek kisebb egységeket vetettek be. Az ukránok által az ellentámadás első napjaiban elvesztett nehézfegyverzetet a nyugati szövetségesek pótolni fogják. Folytatódó kötélhúzás Prigozsin és az orosz védelmi tárca között. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 477. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Piotr Żochowski, Jakub Ber, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Velika Novoszilkánál indított ukrán támadást az oroszok megállították – ezzel együtt az ukrán célok itt összetettebbek lehetnek. A térségben eddig a felek kisebb egységeket vetettek be.
- Az oroszok rakétatámadásokat indítottak (többek között Kijev ellen), az ukránok az ellenség logisztikáját és tüzérségét támadják.
- Az oroszok visszavonják és felszámolják a korábban felállított, elítéltekből álló „rohamszázadokat”.
- Az ukránok által az ellentámadás első napjaiban elvesztett nehézfegyverzetet a nyugati szövetségesek pótolni fogják. Kijevnek ezen felül a „szokásos” felajánlások (elsősorban légvédelmi eszközök) érkeznek – szovjet eredetű fegyverzetet másodlagos piacról is sikerült beszerezni.
- Putyin milbloggerekkel találkozott. Tovább folytatódik a Wagner-csoport műveleti szabadságáról szóló kötélhúzás Prigozsin és az orosz védelmi tárca között.
- Ukrajna négy, megszállt megyéjében szeptemberben helyi választásokat tartanak.
Részletes helyzetkép:
Az elmúlt napok során a harcok intenzitása a múlt héthez képest jelentősen csökkent. Az ukránok az Orihiv alatti frontszakaszon továbbra is felderítő tevékenységet folytatnak, s nem próbálkoznak meg az orosz állások lerohanásával. A főirányban, Velika Novoszilka [Велика Новосілка] alatt végrehajtott támadásukat Makarivka [Макарівка] és Sztaromajorszke [Старомайорське] között – azaz a június 4-ét megelőző frontvonaltól kb. hét kilométerre – megállították.
Az oroszok (a 127. gépesített lövészhadosztály; a 37. és a 60. gépesített lövészdandár, illetve az 5. harckocsidandár egységei) a Prijutne–Sztaromajorszke–Kermencsuk [Приютне–Старомайорське–Керменчик] vonaltól indulva ellentámadtak – azonban nem szerezték vissza a korábban elvesztett területeket. Az elérhető információk szerint eddig egyik, ebben a térségben századokkal és zászlóaljakkal műveletet végrehajtó fél sem vetett be a harcokba teljes dandárokat.
Bahmut alatt az ukránok korlátozott léptékű támadóműveleteket hajtanak végre – főleg Kliscsijivka [Кліщіївка], illetve Berhivka [Берхівка] és Jahidne [Ягідне] visszaszerzésére. Ugyanúgy ebben az irányban vetik be csapatösszevonásuk egy relatíve kis részét – azonban a tartalékukat nem használják. Az orosz védelmi vonalak lassú áttörésére irányuló támadások (a napi előrehaladást legjobb esetben is száz méterekben mérik) olyan egységek hajtják végre, amelyek ebben a térségben hosszabb ideje tevékenykednek. A front többi szakaszán helyi jellegű harcok folynak: ezek jelentős mértékben egyik fél helyzetét sem változtatják meg – illetve nem árulkodnak arról sem, hogy ezekbe hadműveleti tartalékot vetnének be.
Az oroszok Shahed–131/136 kamikázedrónok, illetve rakéták felhasználásával folytatják az Ukrajna mélyén fekvő célpontok elleni támadásokat: a június 13-áról 14-ére virradó éjjel tíz drónt, négy Kalibr és hat H–22-es manőverező robotrepülőgépet vetettek be. Az ukrán légierő-parancsnokság szerint kilenc drónt és három Kalibr-ot lőttek le – egy azonban Odessza területén található létesítményekbe csapódott be. H–22-es robotrepülőgépek Kosztjantinivkára [Костянтинівка] és Kramatorszkra is hullottak, az itteni katonai jellegű károk ismeretlenek – azonban az ukrán fél olyan fotókat tett közzé, amelyek elpusztult polgári létesítményekről és több ember haláláról tanúskodnak. A június 14-éről 15-ére virradó éjjel az oroszok húsz drónt, illetve öt H–101/H–555 és H–59-es manőverező robotrepülőgépet lőttek ki. Az ukrán légvédelem azt jelentette, hogy a drónok mindegyikét, illetve egy rakétát lőttek le – a fennmaradó négy Krivij Rih területén található ipari létesítményekbe csapódott. Június 16-án délelőtt az oroszok tömeges rakétatámadást hajtottak végre Kijev ellen. Az első jelentések szerint az ukrán légvédelem hat Kinzsal légi indítású ballisztikus rakétát, illetve hat darab Kalibr manőverező robotrepülőgépet lőtt le.
Június 13-án a Pentagon új, 325 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot jelentett be – ebbe a Stinger, a NASAMS légvédelmi rendszerhez és a HIMARS-kilövőkhöz tartozó további rakéták, 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerek, Javelin és TOW irányított páncéltörő rakéták, AT–4 gránátvetők, 22 millió kézifegyverhez tartozó lőszer, illetve gránátok kerültek. Mindezen felül Washington döntött további M2A2 ODS Bradley gyalogsági harcjármű, illetve 10 darab Stryker kerekes páncélozott szállítójármű leszállításáról – ezek az ukránok által az offenzíva első napjaiban elszenvedett veszteségeket hivatottak pótolni.
Ugyanezen a napon az Összhaderőnemi Expedíciós Erő (JEF; Joint Expeditionary Force) Nagy-Britannia, Norvégia, Hollandia, Dánia, Svédország, Izland és Litvánia védelmi miniszterei találkozójukon bejelentették: további 117 millió dollárt adnak át a Nemzetközi Alap Ukrajna számára (International Fund for Ukraine, IFU) kezdeményezésnek abból a célból, hogy Ukrajna légvédelmi radarokhoz és rakétákhoz jusson.
Június 14-én Hollandia bejelentette: Ukrajna számára négy darab cseh VERA–NG passzív radarrendszert vásárol 150 millió euró értékben. Dánia megbízott védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen pedig arról tájékoztatott: az ukrán pilóták F–16-osokra történő kiképzése legkorábban augusztusban kezdődhet meg (ezt megelőzően törvényi változtatások illetve a logisztikai háttér előkészítése szükséges), s hozzátette: az ukránoknak el kell mélyíteniük angol nyelvtudásukat.
Egy nappal később zajlott a Ramstein-formátumban Ukrajnát katonailag támogató országok kontaktcsoportjának tizenharmadik találkozója – ezt összefoglalva Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter minden országot a szállítások növelésére szólított fel. Közvetlenül az esemény előtt Norvégia Dániával együtt jelentette be: Kijevnek közösen kilencezer 155 mm-es tüzérségi lőszert adnak át (a csappantyút Dánia adja). Norvégia ezen felül bejelentette: folyamatban van további hétezer lőszer leszállítása – ezt egyedül végzi. Az Egyesült Államok–Nagy-Britannia–Hollandia–Dánia-találkozón bejelentették: másodlagos piacról, közösen vásárolnak jelentős mennyiségű, szovjet eredetű légvédelmi rendszerekhez tartozó rakétát – ezek szállítása már megkezdődött, s a következő pár hétben be is fejeződhet; több részletet azonban nem hoztak nyilvánosságra. Mindezen kívül Hollandia, Dánia, Spanyolország és Kanada a szállításokat illetően megismételte az általuk korábban tett, április második felét követő bejelentéseket.
Június 16-án Németország bejelentette: Ukrajna részére a Patriot közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerhez azonnal hatállyal ad át további 64 rakétát. Ugyanaznap Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója jelentette ki, hogy ebben az évben vállalata Kijevnek 40–60 ezer darab 35 mm-es, a Gepard légvédelmi tüzérségi rendszerekhez tartozó lőszert küld – mi több: Németország bejelentette, hogy Ukrajnának további két darab, harckocsi-alvázra épített WiSENT-1-es műszaki mentőjárművet adott át.
Egy nappal korábban az Európai Parlament fogadott el olyan határozatot, amelyben a NATO-tagállamokat az Ukrajnával szembeni kötelezettségeik teljesítésére szólította fel, illetve arra: készítsék elő az utat Kijev meghívását a védelmi szövetségbe. Kiemelték: a „csatlakozási folyamat a háború lezárása után kezdődik, s a lehető leggyorsabban lezárul”; az ukrán állam integrálása a NATO-ba és az EU-ba növelné a regionális és a globális biztonságot, illetve erősítené az ország és az euroatlanti közösség közötti kapcsolatokat. Az EP megerősítette: támogatja az Európai Tanács tavalyi döntését, amely szerint Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt; s kifejezte reményét, hogy az Európai Bizottság pozitív ajánlást fogalmaz meg az előcsatlakozási feltételek Kijev általi teljesítésével kapcsolatban – utóbbi lehetővé teszi, hogy az EU-csatlakozásról szóló tárgyalásokat még ebben az évben megkezdjék.
Június 13-án Vlagyimir Putyin olyan, kiválasztott újságírók csoportjával találkozott, akik katonai kérdésekkel foglalkoznak. Elismerte: az ukrán ellentámadás június 4-én elkezdődött, s első alkalommal utalt a Belgorodi területen végrehajtott támadásokra – úgy vélekedve, hogy ezekkel próbálnak meg erőket elvonni a frontról, s biztosított arról: a határvédelmet megerősítették. Az elnök azzal fenyegetett: amennyiben Oroszország területét további támadások érik, Ukrajnában „biztonsági övezetet” hoznak létre, s hozzátette: nincs szükség a hadiállapot bevezetésére vagy az általános mozgósítás bevezetésére – Putyin szerint január óta az orosz hadsereg több mint 150 ezer szerződéses katonát és 156 ezer önkéntest toborzott. [Ford. kieg.: Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét megkérdezték, mit is jelent a „biztonsági övezet” – a válasz szerint „az ukrán katonai infrastruktúra az orosz létesítményektől történő, biztonságos távolságra helyezését”.] Az elnök az ún. katonai magánvállalatok (PMC-k) jogi státuszának kérdését is felvetette, bejelentve: az Állami Dumához és a védelmi tárcához fordul olyan szabályzás előkészítése érdekében, amely célja a PMC-k és a hadsereg közötti együttműködés szabályainak meghatározása. Megerősítette, hogy az állami szociális garanciák (pl. az „önkéntes” halála esetén családtagjainak kártérítés kifizetése) megszerzésének egyetlen módja a fegyveres erőkkel való szerződés aláírása. Június 14-én a védelmi tárcával konfliktusban álló katonai magánvállalat, a Wagner-csoport tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin ismét elutasította a hadsereggel történő szerződéskötés lehetőségét, s kifejezte reményét: a hatóságok olyan kompromisszumos megoldást találnak, amely megengedi az általa irányított „önkéntesek” számára a veteránoknak biztosított jogok odaítélését.
Ramzan Kadirov csecsen vezető szintén június 13-án tájékoztatott arról, hogy az irányítása alatt lévő Ahmat–Nyugat zászlóaljat Oroszország államhatár menti területeire irányították azzal a feladattal, hogy verjék vissza az ukrán diverzánscsoportok támadásait. Adam Delimhanov [Адам Султанович Делимханов] (Kadirov munkatársa, az Állami Duma képviselője) Vjacseszlav Gladkovval, a Belgorodi terület kormányzójával, illetve az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma és az orosz Nemzeti Gárda képviselőivel találkozott – azt emelték ki, hogy a csecsen egység az orosz védelmi tárca fennhatósága alá tartozik.
Június 15-én az ukrán katonai hírszerzés azt jelentette, hogy az orosz katonai parancsnokság visszavonja azon „rohamszázadokat”, amelyekbe elítélteket soroztak be. Az a különleges bizottság, amely élén az Ukrajnában lévő megszálló erők parancsnokságának helyettes vezetője, Oleg Polgujev tábornok áll, a fennmaradt „különleges kontingensből” kb. kétezer főt választhat ki – őket az ideiglenesen megszállt ukrán területeken lévő katonai gyakorlótereken fogják kiképezni, ezután pedig újra a frontra küldik őket. Az elítélt önkéntesek közötti fegyelmet katonai rendészek csoportjai biztosíthatják.
Az ukrán SzBU ugyanúgy június 15-én figyelmeztetett arra: az orosz FSzB olyan dezinformációs műveletet készít elő, amely a katonai, a biztonsági struktúrában dolgozó vagy az állami felsővezetők diszkreditálását célozza. Ebből a célból az FSzB ötödik csoportfőnökségének tisztjei azt tervezik, hogy hivatalos adatbázisokba az ukrán politikai elit képviselőinek orosz állampolgárságára vonatkozó, meghamisított adatokat vesznek fel – s ezeket a közösségi médiában, állítólagos kiszivárogtatásként hozhatják nyilvánosságra.
Június 13-án Aljakszandr Lukasenka olyan gyárat látogatott meg, amely a 122 mm-es (többek között a Grad rakéta-sorozatvető rendszerek által használt) lőszer végső összeszerelésével foglalkozik, s arra szólított fel: tartsák fenn a sorozatgyártás magas ütemét. A gyártásba több mint húsz belarusz vállalkozást vontak be – ennek köszönhetően évente akár 15 ezer rakétát is le tudnak gyártani.
Június 15-én az Oroszországi Föderáció Központi Választási Bizottsága [Центральная избирательная комиссия Российской Федерации] döntést hozott arról: Ukrajna négy, megszállt megyéjében (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékben) szeptember 10-én megválasztják a törvényhozó gyűlések és a helyi képviselőtestületek képviselőit. A helyi választások biztonságát a védelmi tárca (sic!), az FSzB és a Nemzeti Gárda garantálja.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Velika Novoszilka térsége a zaporizzsjai front másodlagos szakasza, amely kulcsfontosságú logisztikai–kommunikációs útvonalak (Volnovaha [Волноваха]–Mariupol; Huljajpole [Гуляйполе]–Polohi [Пологи]–Bergyanszk, illetve Orihiv–Tokmak–Mariupol) között található. Az ukránok számára bármifajta fontos közúti vagy vasúti csomópont elfoglalását még az sem biztosítja, ha ebben az irányban a támadást akár további 20–30 km-rel terjesztik ki – s magának a kiterjesztett támadásnak sem lesz döntő jelentősége az offenzíva sikerére nézve. Úgy tűnik, hogy a település környékén végrehajtott ukrán támadótevékenységnek mindenekelőtt az a célja, hogy az ellenség lehető legnagyobb csapatösszevonását vonja be a harcokba, illetve az: felderítse és elpusztítsa az ellenségnek a front háta mögötti sávban található tüzérségét és logisztikai háttérbázisát.
- Az oroszok – tudatában lévén annak a veszélynek, amelyet saját főerőik idő előtti felfejlődése és a zaporizzsjai front egyik kevésbé fontos szakaszán a harcokba való belekeveredése jelenthetne – megpróbálnak takarékoskodni a tartalékokkal. Ugyanakkor rá vannak arra kényszerítve, hogy ellentámadást hajtsanak végre azért, hogy az ebben a térségben, Sztaromlinivkától [Старомлинівка] délre futó fő védállások előterében késleltessék az ukránokat; illetve amiatt, mert a Vuhledar alatt harcoló saját csapatösszevonásuk szárnyát veszély fenyegeti. Az ukrán fél felkészült arra, hogy hosszú és többlépcsős támadóműveletet hajtson végre – a Velika Novoszilka alatti tevékenység ennek pusztán csak egy elemét képzi. [Ford. kieg.: a Velika Novoszilka–Sztaromlinivka közötti ukrán előrenyomulásról egy 18+-os videókkal is teletűzdelt thread itt.]
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán harckocsizó a harkivi fronton 2023. június 15-én (fotó: Anadolu Agency/Sofiia Bobok)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
