Breaking: 3,2 milliárdra büntetheti az ÁSZ az ellenzéki pártokat
Akár 3,2 milliárd forint pénzbüntetéssel is sújthatja az Állami Számvevőszék a hat ellenzéki pártot, amelyek közös listát állítottak 2022-ben, értesült a Válasz Online. A még folyamatban lévő vizsgálat a kormány által „guruló dollároknak” becézett ügyben zajlik, azaz az Amerikából érkezett támogatásokról szól. Ekkora büntetés alapjaiban veszélyeztetné az ellenzék 2024-es kampányait.
Hétfőn hasonló tartalmú levelet kapott az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) az a hat párt, amely közös listát állított a tavalyi parlamenti választáson: a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd. Ebben a pártok gazdálkodását felügyelő ÁSZ arról tájékoztat, hogy az eddigi vizsgálatuk alapján 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesültek a 2022-es kampányban, és emiatt akár 3,2 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.
A levél egyelőre nem jelenti azt, hogy ezt a büntetést tényleg kiszabják, ez egy úgynevezett részjelentés tervezet, amelynek kiadása az eljárás része. Az ÁSZ azt is jelzi a levélben, hogy a vizsgálat lezárásához még a NAV saját nyomozásának eredményére is vár. A hat ellenzéki párt egyelőre nem akart nyilvánosság elé menni az ügyben, a jogászaik még vizsgálják a levelet. Ugyanakkor több ellenzéki pártból is azt mondták névtelenséget kérő tisztviselők lapunknak, hogy arra számítanak: a most belengetett büntetésből valószínűleg igazi szankció lesz.
„Guruló dollárok”
A kormány tavaly ősz óta kampányol azzal, hogy az ellenzéki összefogás kampányát külföldről finanszírozták, illegálisan. Ennek az üzenetnek a szlogenje lett a „guruló dollárok” szakkifejezés. Idén március óta lehet tudni, hogy az ügyben az ÁSZ vizsgálatot folytat, és még a magyar elhárítás is nyilvánosságra hozott egy anyagot a saját nyomozati eredményeiről – amely egyébként kizárólag bárki által hozzáférhető nyilvános adatokon alapul.
A vizsgálat alapja, hogy az Action for Democracy nevű, amerikai székhelyű szervezet jelentős összeggel, összesen talán 3 milliárd forinttal támogatta Márki-Zay Péter mozgalmát, a Mindenki Magyarországa nevű szervezetet a 2022-es választás előtt.
E támogatásból jelentős összegek mentek olyan cégeknek, amelyek az összellenzéki kampányon is dolgoztak. A két fő kedvezményezett a DatAdat csoport cégei és az Oraculum 2020 Kft. lehettek. Mindkét cég elsősorban online kampányokat szervezett az ellenzéknek. Az előbbi tulajdonosai között volt Szigetvári Viktor kampányszakértő, az Együtt párt egykori elnöke, valamint Ficsor Ádám, aki néhány hónapig a Bajnai-kormány titkosszolgálati minisztere volt. Az Oraculum 2020 ifj. Páva Zoltán cége, amely az Ez a Lényeg nevű oldal üzemeltetője. Páva telefonját többször is feltörték a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel, az elkövető az ellenzék feltételezése szerint a magyar állam lehetett.
Az ellenzékkel szembeni vád alapja, hogy pártok külföldi kampánytámogatást nem fogadhatnak el. Az ÁSZ szerint 1,6 milliárd forintnyit mégis elfogadtak, és ilyenkor a tiltott támogatás dupláját szokták visszafizettetni, így jön ki a 3,2 milliárdos lehetséges büntetési tétel. Emlékezetes: az ÁSZ 2018 januárjában 300 millió forintnyi tiltott támogatást mutatott ki, amikor a Jobbik kedvezményesen bérelte Simicska Lajos cégének plakáthelyeit, és ezért akkor 600 millió forintos büntetést kapott a párt. Ez volt az eddigi legnagyobb büntetési tétel, amit párt az ÁSZ-tól kapott.
A vitatott külföldi támogatást nyújtó Action for Democracy nevű amerikai szervezet vezetője a magyar Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki, majd Karácsony Gergely főpolgármesteri tanácsadója is volt. A szervezet védnökei között nagyon komoly nevek vannak: Francis Fukuyama, Timothy Garton Ash, Anne Applebaum és Timothy Snyder történészek-politológusok; Wesley Clark tábornok, a NATO egykori katonai parancsnoka; Eleni Kounalakis volt budapesti USA nagykövet; David Miliband volt brit külügyminiszter; Rafal Trzaskowski varsói polgármester és Simon Cheng Hong Kong-i emberjogi aktivista például.
Az ellenzékiek kezdettől vitatták a pártfinanszírozást, ahogy az Action for Democracy is. Az értelmezésük szerint párt nem kapott tőlük pénzt, hiszen a Márki-Zay féle mozgalom nem volt párt. Illetve állítják, hogy nem választási, hanem szemléletformáló kampányokra adták a pénzt, és állami forrásuk nem volt, kizárólag magánszemélyek adományaiból küldtek Magyarországra támogatást.
A hat párt egyébként állítja: ők nem tudták, hogy Márki-Zay külföldi pénzekhez jutott, és ebből fizetett volna a kampányt segítő cégeket. Az amerikai támogatásról a volt miniszterelnök-jelölt már a választás után, 2022 nyarán beszélt először nyilvánosan, egy Magyar Hang-féle podcastban. A 24.hu tavaly novemberben megkérdezte mind a hat ellenzéki pártot, plusz Jakab Pétert, hogy tudtak-e az MMM amerikai támogatásáról, és mind azt mondták, hogy nem tudtak róla semmit, és nem is láttak a pénzből semmit.
Ez rengeteg pénz lenne
A 3,2 milliárd forint elképesztő összeg ahhoz képest, amiből a pártok gazdálkodhatnak. 2022-ben a hat érintett ellenzéki párt állami támogatása 156 millió és 61 millió forint között volt egyenként (a legtöbbet a DK a legkevesebbet a Párbeszéd kapta közülük).
Ha a pártok vitatnák is, hogy ezt nekik kell kifizetni, illetve nem tudnák elosztani, hogy ki mennyivel szálljon be, a NAV attól még zárolhatja a számláikat, ha az ÁSZ tényleg kiveti a büntetést.
És az adóhatóság az inkasszóval viheti a 2024-es önkormányzati és EP-választás kampányaira érkező állami támogatást is. Ez teljesen ellehetetlenítené a hat párt kampányát.
Éppen ezért az ÁSZ hétfői fenyegetését akkor is komolyan kell venniük a pártoknak, ha egyébként jogtalannak tartanák a bírságot, és meggyőződésük, hogy tiltott kampánytámogatás nem történt, és a vitatott pénzből nem láttak egyetlen fillért sem.
Bezzeg a Fidesz
Ha a kampányfinanszírozás szürke zónájában is lenne az Action for Democracy támogatása – amit az érintettek vitatnak, viszont úgy tűnik, hogy az ÁSZ a szürkénél is sötétebbnek értékel – akkor is eltörpülne ez az összeg ahhoz képest, amit a Fidesz használt a szürke zónából a saját kampányára.
A Fidesz-közeli CÖF nevű civil szervezet és maga a kormány legalább annyit költött csak plakátokra a 2022-es kampányban, mint amennyit az Action for Democracy összesen adott az ÁSZ szerint vitathatóan az ellenzéknek. Ezek a plakátok mind a Fideszt népszerűsítették a választás előtt. Ezen felül is óriási összegek mentek el online hirdetésekre és állami intézményekből finanszírozott lakossági megkeresésekre, Orbán Viktor például rendszeresen küldött ki kampányleveleket a covid elleni oltásra feliratkozott emberek postafiókjaiba. Ha az állami média fenntartását is beszámítjuk, akkor pláne elképesztő anyagi fölénnyel ment neki a kampánynak a Fidesz, korántsem a párt saját kasszájából. Márpedig kormányzati forrásokat bevonni egy pártkampányba éppen úgy tilos, mint külföldi kampányfinanszírozást elfogadni.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
