Elakadt az ukrán ellentámadás, nő a feszültség Budapest és Kijev között – helyzetkép a 481. napon
Az ukrán védelmi tárca nyilatkozatai megerősítik: nem hoztak eredményt a két hete tartó, az ellenség Zaporizzsja megyében és Donyeck megye nyugati részében lévő állásainak áttörésére tett sorozatos kísérletek. A szentpétervári Gazdasági Fórumra időzítve az orosz retorika bekeményedett: visszatértek a nácitlanításhoz, az orosz hírszerzés pedig már nukleáris fűtőanyagból előállított ukrán „piszkos bombára” figyelmeztet – helyzetkép a 481. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az OSW szerint elakadt a déli irányú ukrán ellentámadás
- A front északi részén egy-egy nap támadás nélkül telhetett el
- A szokásosnak tekinthető tüzérségi műveletek zajlottak: az oroszok rakétákkal (és drónokkal) a hátországi infrastruktúrát, az ukránok pedig egy lőszerraktárat támadtak
- Svédország logisztikai bázist telepíthet Lengyelországba az átadott eszközök kiszolgálása érdekében
- Az ukránok szándéknyilatkozatot írtak alá a csehekkel és a szlovákokkal gyalogsági harcjárművek közös beszerzésére és üzemeltetésére
- A szentpétervári Gazdasági Fórumra időzítve az orosz retorika bekeményedett: visszatértek a nácitlanításhoz, az SzVR pedig már nukleáris fűtőanyagból előállított ukrán „piszkos bombára” figyelmeztet
- Az ukránok közel húszezer, Oroszországba deportált kis- és fiatalkorúról tudnak – közülük most közel négyszázan térhettek haza
Részletes helyzetkép:
Forrás: Nathan Ruser @Nrg8000
Zaporizzsja megyében, illetve Donyeck megye nyugati részén az ukrán erők folytatják az orosz védelem áttörésére irányuló kísérleteiket – a támadásokat Velika Novoszilkától délre, illetve Orihivtől délre és nyugatra ugyanazokban a térségekben ismétlik meg. Különösen heves, több napon át tartó összecsapások helyszíne volt az ukránok által az offenzíva első hetében elfoglalt, Orihivtől 25 km-re nyugatra fekvő Lobkovétől [Лобкове] közvetlenül délre található Pjatihatki [П’ятихатки]: a település egy napon belül akár háromszor is a másik fél kezébe kerülhetett. [Ford. kieg.: itt vetették be az ukránok a 128. hegyidandárt.]
Június 19-én Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes Pjatihatkit a tauridai irányban indított az ukrán ellentámadás kezdete óta visszafoglalt nyolcadik településként említette – mindazonáltal a források egy része szerint másnapra a helyiség újfent orosz ellenőrzés alá került. Maljar szerint két hét során az ukránok hét kilométer mélységig hatolhattak be a korábban az ellenség által megszállt terület mélyébe (Velika Novoszilkától délre), s 113 km2-t szerezhettek vissza. A tauridai irányban tevékenykedő ukrán erők szóvivője, Valerij Serseny a melitopoli, a bergyanszki és a mariupoli irányban végrehajtott ukrán előrenyomulás nagyságát naponta átlagosan 200 méterre becsülte. Június 20-án az ukrán Vezérkar szóvivője, Andrij Kovalev közölte: Melitopol és Bergyanszk irányában ukrán támadások zajlanak.
Június 19-én az ukrán védelmi tárca vezetősége, illetve az ukrán hadseregvezetés is kommentálta a műveletek lefolyását. Olekszij Reznyikov miniszter elmondta: a terep sajátosságai, illetve az aknamezők aknasűrűsége miatt nem várható az, hogy az offenzíva sebessége ugyanolyan gyors legyen, mint 2022-ben Harkiv megyében – s megjegyezte, hogy Ukrajna számára a legfőbb érték a katonák élete és egészsége; a parancsnokság a munkáját végzi, nem szabad őket siettetni.
Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes szerint meg kell érteni, hogy az ellenség nem könnyen adja magát, s kiemelte: egyelőre nem szabad a műveletek hatékonyságát pusztán kilométerekben vagy településszámban mérni – a műveletnek több feladata van, a hadsereg pedig ezeket megfelelő módon végzi el. Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka kijelentette: az ellenség heves ellenállása ellenére az ukrán katonák minden tőlük telhetőt megtesznek Ukrajna megszállt területeinek felszabadításáért, a hadművelet pedig a terv szerint halad.
Kreminnától nyugatra és délre megnőtt a harcok intenzitása – ukrán források szerint az agresszor további erők átvezénylése után június 19-én sikertelen kísérletet hajtott itt végre a védők Zserebec és Sziverszkij-Donyec folyók felé fekvő állásainak áttörésére. Marjinkától délre (Novomihajlivka [Новомихайлівка] és Pobjeda [Побєда] térségében) az oroszok jelentéktelen mértékben javíthatták saját pozíciójukat. Avdijivka térségében, Bahmuttól nyugatra, illetve Kupjanszktól északkeletre az összecsapások intenzitása jelentősen alacsonyabb volt, mint a többi irányban – s a harcokban akár egy nagyjából egy napig tartó szünet is beállhatott. Június 18-án szünet állhatott be Vuhledar térségében is – itt hosszabb idő óta állt fenn relatív nyugalom. Az ukrán Vezérkar szerint az összecsapások összesített száma még mindig körülbelül napi negyven körül alakul.
Június 18-án az ukrán Vezérkar óvatos tájékoztatást adott ki négy ellenséges rakétatámadásról. Másnap ezek célpontjai Odessza, illetve Vuhledar voltak – utóbbira hat rakéta hullhatott, az ukrán Légierő-parancsnokság pedig azt jelentette: négy, Odesszára kilőtt Kalibr manőverező robotrepülőgépet lőttek le. Június 20-án hét Iszkander–M és/vagy Sz–300-as rakéta csapódhatott be Zaporizzsjában, három Shahed–136/131 kamikázedrón pedig a lembergi kritikus infrastruktúra létesítményeibe. A Légierő-parancsnokság szerint a támadásokban az agresszor összesen 35, a korábban említett típusba tartozó drónt vethetett be – ezek közül harminckettőt lelőttek (húszat Kijev környékén – itt a lehulló törmelék miatt károkról érkeztek hírek). Fentieken kívül két ellenséges rakéta csapódhatott be Avdijivkába.
Június 16-án délután Herszon volt tömeges támadás célpontja (huszonhárman megsebesültek), a következő napokban pedig Ocsakiv (itt főleg a kikötőt támadták), valamint Nikopol (itt két, a kritikus infrastruktúrához tartozó létesítmény semmisülhetett meg). Az ukrán fél június 18-án [ford. kieg.: közel az Azovi-tengerhez] sikeres rakétatámadást hajtott végre egy orosz lőszerraktár ellen a Herszon megye megszállt részén található Henicseszk [Генічеськ] mellett fekvő Rikovében [Рикове] – legnagyobb valószínűség szerint Storm Shadow manőverező robotrepülőgép felhasználásával.
Június 16-án Pål Jonson svéd védelmi miniszter bejelentette, hogy az Ukrajnának szánt tizenkettedik, 23 millió dollár értékű katonai segélycsomag keretében olyan logisztikai központ felállítását tervezik, mely a Svédország által átadott fegyverzet javításával foglalkozik – ezt az ukrán határhoz közel tervezik létrehozni, valószínűleg Lengyelországban. A svéd kormány jóváhagyását adta arra, hogy a projektben vegyen részt legfeljebb 60 katona. A központokban 30 svéd szakember dolgozhat majd, ők az ukrán kezelőszemélyzetet is kiképezhetik; a központok felállítását pedig ősz elejére tervezik, s 2025 végéig működhetnek majd. A csomag keretében Svédország Ukrajna katonai támogatási alapjainak (a NATO-s Comprehensive Assistance Package Trust Fund és a brit International Fund for Ukraine) társfinanszírozását is tervezi, valamint ukrán pilóták a JAS 39 Gripenekre történő típuskiképzését [familiarization training]. Ugyanezen a napon a belga kormány elfogadta azt az Ukrajnának szánt, 11 millió euró értékű 15. katonai támogatási csomagot, mely tartalmazza a belga hadseregből kivont M113-as lánctalpas szállítójárműveket. Az eszközök átadására felújításukat követően kerül sor – a járművek számát nem hozták nyilvánosságra.
Június 16-án Olekszij Reznyikov védelmi miniszter bejelentette: szándéknyilatkozatot írtak alá a cseh és szlovák védelmi tárcák vezetőivel gyalogsági harcjárművek [IFV-k] közös beszerzéséről és működtetéséről. A cseh sajtó részleteket is közölt: a dokumentumot június 15-én, Brüsszelben írták alá, s azokra a svéd CV90-es IFV-kre vonatkozik, melyek megvásárlását Prága és Pozsony már korábban eldöntötte (Prága 2023 áprilisában – 246 darabról, Pozsony 2022 decemberiében 152 darabról döntött). Ukrajna állítólag azon szándékát fejezte ki, hogy akár ezer darab, ilyen típusba tartozó járművet megvásárolna.
Június 17-én a kanadai védelmi tárca bejelentette: az áprilisban bejelentett katonai támogatási csomag újabb részét adták át Ukrajnának – ebbe 6750 automata gépkarabély, 1,1 millió darab 7,62 mm-es lőszer, 250000 darab 5,56 mm-es lőszer, illetve 70000 darab mesterlövész-lőszer került. Június 19-én a dán parlament elfogadta a májusban bejelentett, Ukrajnának a 2023-2028 közötti időszakban biztosítandó, összesen 21,9 milliárd korona (3,2 milliárd dollár) értékű katonai segély átadását – ebből 7,5 milliárd koronát 2023-ban, 10,4 milliárd koronát 2024-ben, 2025 és 2028 között pedig évente egy–egy milliárd koronát biztosítanak. Ugyanezen a napon Emmanuel Macron francia elnök hivatalosan is megerősítette: Ukrajnába telepítették a SAMP/T légvédelmi rendszereket.
Keményedik az Ukrajnával szembeni háborúról szóló orosz retorika. Június 16-án a szentpétervári Gazdasági Fórum plenáris ülésén Vlagyimir Putyin arra emlékeztetett: a „különleges katonai művelet” kulcsfeladata Ukrajna nácitlanítása, Volodimir Zelenszkijt pedig a „zsidó nemzet gyalázatának” nevezte. Putyin kijelentette, hogy Oroszország az Ukrajna területén kívüli katonai bázisokat is megtámadhatja abban az esetben, ha ott pl. a háborúban bevetendő F–16-os vadászgépeket állomásoztatnának, s jelezte: ez „jelentős kockázatot jelent a NATO a fegyveres konfliktusba történő bevonódása” szempontjából. Június 17-én Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: az ukrajnai konfliktus valójában „a Moszkva és a kollektív Nyugat közötti virtuális [sic!] háború”, illetve hozzátette: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása a konfliktus időbeli elhúzódását okozza, s „elvezet ahhoz, hogy az európai helyzet egyre feszültebbé és kiszámíthatatlanabbá válik”. Az SzVR folytatja az Ukrajna ellen indított dezinformációs műveletet – június 19-én Szergej Nariskin, az SzVR igazgatója azt állította, hogy olyan információkkal rendelkezik, melyek arra utalnak: Kijev esetlegesen tovább dolgozik egy „piszkos bomba” előállításán. Jelezte: az orosz fél olyan információ birtokába jutott, mely szerint az ukrán hatóságok döntést hoztak arról: a rivnei atomerőmű [Рівненська атомна електростанція] fűtőanyagának egy részét robbanóanyagok előállítására fordítják.
Június 16-án az ukrán SzBU újabb korrupciós vádakat mutatott be Vjacseszlav Sapovalov korábbi védelmi miniszter-helyettessel, illetve Bohdan Hmelnickij, a közbeszerzési főosztály korábbi vezetőjével szemben. A hivatalnokok téli egyenruhát és golyóálló mellényt vettek túlárazva, az ezek beszerzésére allokált források egy részét – kb. egymilliárd hrivnyát (kb. 27 millió dollárt) pedig elsikkasztották. Az SzBU emlékeztetett: mindkét vádlottat hasonló bűncselekmények elkövetésének vádjával már korábban őrizetbe vették (a hadseregnek szánt élelmiszer, illetve rossz minőségű lőszer beszerzésével összefüggésben). Az őrizetbe vetteket akár 12 év szabadságvesztés is fenyegetheti.
A Kijev–Budapest viszonyban növekszik a feszültség, ami összefügg tizenegy, magyar származású ukrán katona orosz fogságból történő elengedésével. Június 19-én az ukrán Külügyminisztérium azt állította: Magyarország megakadályozta, hogy a diplomáciai konzuli szolgálat felvegye a kapcsolatot az izoláltan tartott ukrán állampolgárokkal, a magyar hatóságokkal történő konstruktív dialógus kialakítására történő kísérleteket pedig ignorálták. Egy nappal később Dmitro Kuleba kijelentette: a szabadítási akció személyesen Orbán Viktor miniszterelnök érdeke – ő mind az országon belül, mind annak határain túl azt akarja megmutatni a magyaroknak, hogy a magyarság egyetlen védelmezője. Szijjártó Péter külügyminiszter június 20-án jelentette be, hogy Budapest nem vett részt az ukrán katonák kiszabadításában – arra „vallási szervezetek” kezdeményezésére került sor –, s hozzátette: a szabadon engedettek „ha akarják”, kapcsolatba léphetnek az ukrán hatóságokkal. [Ford. kieg.: az OSW-s elemzés közzététele után, ugyanaznap a magyar sajtóban megjelent a hír, hogy Oleh Nyikolenko ukrán külügyminisztériumi szóvivő szerint a Magyarországra került ukrán katonák egy részét visszaszállították Ukrajnába – ld. alábbi fotó.]
Június 19-én Daria Heraszimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogokért felelős megbízottja közzétette: Oroszországból 373 gyermek tért vissza az országba – az ukrán hatóságok 19 499 deportált kiskorú személyes adataival rendelkeznek, s ezen adatok arra utalnak, hogy számuk sokkal magasabb lehet, s elérheti a két-háromszázezret is. Visszatérésüket az oroszok megnehezítik, mivel Moszkva a gyerekeket nem deportáltként, hanem kimenekítettként tartja számon. Heraszimcsuk rámutatott, hogy az oroszok az ukrán kiskorúakat kiválasztott családok „ideiglenes gondnoksága” alá helyezik.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán védelmi tárca vezetőségének nyilatkozatai megerősítik: nem hoztak eredményt a két hete tartó, sorozatos kísérletek az ellenség állásainak áttörésére Zaporizzsja megyében és Donyeck megye nyugati részén. A harcok még mindig az első orosz védvonal előtt található ún. figyelési sávban folynak, s habár az ukrán hadsereg a területen előrehaladást ért el, az általa bevetett erők és erőforrások még mindig elégtelenek ahhoz, hogy az ellenség csapatösszevonásában jelentős áttörést érjenek el. Az ukránok ugyanazokon a helyeken ismétlik meg a támadásokat, kismértékben megváltoztatva a bevetett alegységek összetételét és nagyságát – mindez igazolja: céljuk a védelem áttörése a műveletek folytatása szempontjából leginkább előnyös részeken. A relatíve nagyszámú, különböző típusba tartozó járművel rendelkező, és a katonák számát nézve az agresszorral szemben előnyben lévő ukrán hadseregnek nincs mivel ellensúlyozza a tüzérségi és légierő hiányát. Eennek következtében a fent említett területi nyereségeknek súlyos ára van: az alegységek a korábban semlegesíteni nem tudott ellenséges tüzérségi tűz csapdájába esnek (ld. a Pjatihatkiért folyó harcokat). Az összevont erők egészének bevetése komoly kockázatot rejt magában: még ha át is törik az ellenség első védvonalát, az ennek során elszenvedett veszteségek nem teszik lehetővé a siker kiterjesztését és hadműveleti szintű siker elérését (azaz a Krímet Oroszországgal összekötő szárazföldi folyosó elvágását) – annál is inkább, mert az ukránokra további megerősített vonalak várnának. [Ford. kieg.: az orosz lövészárkok kiépítettségéről tanúskodó, 18+-as felvétel itt.]
- A délen eddig tartalékban tartott potenciál egészének bevetése jelentősen korlátozhatná annak a lehetőségét is, hogy az ukránok reagáljanak az agresszor egyéb térségekben – főleg Harkiv és Luhanszk megyék határvidékén – végrehajtott támadására. Nem lehet kizárni, hogy a déli siker hiányában az ukránok egyéb irányokban fogják magukat aktivizálni – azonban ezen forgatókönyv mérlegelésekor a lépést nem lehet máshol folytatott „igazi ellentámadásként” kezelni. Azt, hogy az Azovi-tenger irányában végrehajtott támadást prioritásként kezelik, nem pusztán az az elszántság bizonyítja, mellyel az oroszok védelmét megpróbálják áttörni, hanem az is: a legmodernebb és legnagyobb számban beszerzett nyugati fegyverzetet (Leopard 2-es harckocsikat, Bradley IFV-ket) vetik be. Ebben a helyzetben a déli hadművelet folytatásának fő célja talán az lehetett, hogy demonstrálják: elszántak az elvesztett területek visszaszerzésére, egyben pedig a NATO közelgő, vilniusi csúcstalálkozója előtt megmutassák, hogy a jelenlegi nyugati támogatás közel nem elégséges az agresszor kiszorításához.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Ukrán zászlót tartó kislány fut egy művésztanulók diplomaosztója közben orosz rakétacsapással lerombolt kulturális központ lerombolt épülete előtt a Harkiv megyei Derhacsi városában 2023. június 17-én.
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
