Séta a középkori főváros utcáin
Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Néhány hete már bepillanthattunk a római és a népvándorlás kori város életébe, a mai adásban pedig a középkori Budapestre teszünk időutazást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének docense, Végh András segítségével.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Számomra újdonság volt, amit az ön tanulmányában olvastam arról, hogy Pest a Duna öntésterének egy szigetén jött létre. A Kiskörút mentén húzódó városfal előtt volt egy árok, ahol egy Duna-ág folyt. Meddig volt ott víz? Mikor tűnt el ez a Duna-ág?
Egészen a XIX. század elejéig. Ez a víz a mai Boráros téren folyt a Dunába.
Találkoztam olyan helységnevekkel is az ön tanulmányában, amelyeket azóta távoli települések neveiként ismerünk, ha viszont Budapest középkori történetét olvassuk, akkor városon belül találkozhatunk velük. Ilyen volt Szombathely, de Bécs, Újbécs is, ami például, ha jól emlékszem, a Vörösmarty tér környékét jelölte. Hogy kerültek ide ezek a nevek? Van valami folytonossága ennek?
Nem, semmi, ez csak hasonlóság. Például ez a Szombathely elnevezés egy szombati napon tartott vásárt jelöl. A Várhegynek az északi részét hívták Szombathelynek.
Tatárjárásról beszélünk mindig, de ön inkább mongolokat szokott említeni.
Igen, manapság inkább ezt szoktuk használni, mert a mongolok voltak a szövetségnek a vezető ereje.
Nagyon rövid időt töltöttek itt, viszont óriási pusztítást csináltak. Mi volt ennek az értelme? Tulajdonképpen miért nem tudtak csak simán átvonulni és nem kipusztítani mindent útközben?
Ők ezt csinálták módszeresen. Jó példa Kijevnek az esete ebből a szempontból, mert hatalmas város volt, nagy kereskedőtelep és ekkor megszűnt létezni gyakorlatilag. Nem tudott újjászületni úgy, mint Budapest.
Mit tudunk a középkori Buda zsidó népességéről? Sokan éltek itt?
Számottevően nem. (…) Az ország vezető zsidói nem voltak sokan, de itt volt a központja a közigazgatásuknak. A zsidó prefektúra, amit Mátyás hozott létre, Budán működött, és ők szedték be az a zsidóktól az adót (…). Egyébként nagyon érdekes, Mátyás idejében leírják, megdöbbenve, hogy kilovagolt a Mátyás esküvőjekor a zsidó prefektus, a lován ment a király előtt, 24 zsidó ifjúval.
Arról nagyon sok forrásban olvasunk, hogy Mátyás király alatt milyen pompázatos volt az udvar, a reneszánsz építészet virágzott az ő korában. Ez tényleg ennyire különlegesen szép volt?
Igen, egy nagyon rövid időszakban, méghozzá amikor felesége volt. Érdekes módon a feleség képes mindent átírni egy udvarban. Mátyás, ugye, 1476-ban vette el Beatrixet, és utána egészen megváltoztak az udvari szokások.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
