Minden frontszakaszon támadnak az ukránok – helyzetkép a 491. napon
Az oroszok rakétákkal a front közvetlen hátában található településeket, az ukránok logisztikai csomópontokat lőttek. Újabb katonai csomagokat jelentettek be a litvánok és a németek, Prága pedig több fegyvert adott át Ukrajnának, mint amennyit korábban bejelentett. Ukrán gyanú: a Belaruszba átirányított Wagner-zsoldosok a belarusz belügyi erők képzésében is részt vehetnek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 491. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrán tájékoztatás: az összes frontszakaszon támadnak.
- Az oroszok rakétákkal a front közvetlen hátában található településeket, az ukránok logisztikai csomópontokat lőttek. Az elmúlt hónapban háromszorosára nőtt az államhatár menti orosz tüzérségi támadások száma.
- Újabb katonai csomagokat jelentettek be a litvánok és a németek, az amerikaiak az e hetit részletezték.
- Cseh tájékoztatásból kiderült: Prága több fegyvert adott át Ukrajnának, mint amennyit korábban bejelentett.
- Ukrán gyanú: a Belaruszba átirányított Wagner-zsoldosok a belarusz belügyi erők képzésében is részt vehetnek.
- Személycsere és átstrukturálás kíséri az ukrán fegyvergyártás átszervezését, a fő feladatok között a gyártás felfuttatása és a korrupció letörése áll.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán vezérkar képviselői, illetve a védelmi tárca vezetői kijelentették: a fronton az ukrán fél vette át a kezdeményezést. Június 30-án Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes arról tájékoztatott, hogy keleten és délen a védők napi többszáz métertől két kilométerig terjedő mélységben nyomulnak előre – az ellentámadás így a terveknek megfelelően halad. Egy nappal korábban a politikus elmondta: Bergyanszk irányában az előrehaladás 1300 méter – Bahmut térségében Kliscsijivka [Кліщіївка] irányában 1200 méter, Kurdjumivka [Курдюмівка] felé pedig 1500 méter.
Az ukrán erők Rivnopil [Рівнопіль] térségéből kiszorították az oroszokat, ezzel kiegyenesítve a Velika Novoszilkától délnyugatra található frontvonalat. Nagyobb területi változások nélkül fejeződtek be azonban egyfelől az Orihiv térségében végrehajtott további ukrán támadások, másfelől pedig a Bahmut térségében a mindkét fél által végrehajtott támadótevékenység. (Az ukrán vezérkar szerint azonban az agresszor erői a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас] nyugati oldalán újfent támadhattak.) A Kreminnától délre és nyugatra, az Avdijivka és Marjinka térségében, illetve a Dnyeper folyó balpartján, az Antonivkai közúti hídhoz közel végrehajtott újabb orosz támadások nem eredményeztek jelentős előrehaladást – az ukránoknak sikerült az elmúlt napokban kialakított hídfőállást megtartani.
Június 27-e és 30-a között a H–22-es, Iszkander és Sz–300-as eszközökkel végrehajtott orosz rakétatámadások fő célpontja az ukrán erők közvetlen háta volt. Az agresszor Zaporizzsját vagy a város környékét minden nap lőtte tüzérséggel; ezen kívül június 27-én Kramatorszkot és a Donyeck megyében található Bilenkét [Біленьке], június 29-én pedig a Harkiv megyei Csuhujivot [Чугуїв] támadták. A Kramatorszk elleni támadás következményeként tizenkét civil meghalt, hatvan pedig megsebesült. Június 27-én orosz rakéták Kremencsuk [Кременчук] környékén csapódtak be. Az oroszok Shahed–136/131 kamikázedrónokkal is támadtak – június 28-án Dnyipropetrovszk és Cserkaszi, június 30-án pedig Zaporizzsja és Mikolajiv megyékben. A védők a június 28-i támadásban felhasznált hat darab drón mindegyikének, a június 30-én bevetett tizenhárom drónból pedig tíz darabnak a lelövését jelentették be. Az ukrán rakétatámadások célpontjaivá újabb alkalommal vált az agresszor a megszállt Melitopolban, illetve Bergyanszkban található hátországa (ebben a sorrendben június 28-án és 30-án). Június 29-én az ukrán Állami Határőrszolgálat arról tájékoztatott, hogy az elmúlt hónapban az agresszor háromszorosára (legfeljebb 1700-ra) növelte az államhatár menti térségekben végrehajtott lövetések számát – ezen támadások többsége a Harkiv megyét érte.
Június 27-én a Pentagon részleteket közölt az Ukrajnának szánt, 500 millió dollár értékű, 41. katonai támogatási csomagról – ebbe a következők kerültek: 30 darab Bradley gyalogsági harcjármű; 25 darab Stryker páncélozott szállítójármű; hordozható Stinger légvédelmi, illetve Javelin és AT4 páncéltörő rendszerek; rakéták a Patriot és HIMARS rendszerekhez; HARM radar elleni rakéták; TOW irányított páncéltörő rakéták; precíziós légi indítású lőszer; 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerek, illetve kézifegyverek a hozzájuk tartozó huszonkétmillió lőszerrel. Egy nappal később a litván védelmi minisztérium is új katonai támogatási csomagot jelentett be: az ukrán hadsereg két NASAMS légvédelmi indítóállomást; tíz darab M113-as lánctalpas szállítójárművet; 2,5 millió, kézifegyverekhez tartozó lőszert, illetve páncéltörő gránátvetőkhöz ezer darab lőszert kaphat. (A litvánok által Ukrajnának átadott M113-asok összesített száma 72-re nőtt; Vilnius a kézifegyverekhez tartozó lőszereket a 2023-ban Ukrajna számára megrendelt 12,5 millió darabnyiból adja át.) A június 29-én bejelentett újabb német támogatási csomagban TRML–4D radarállomás; három darab Biber hídvető harckocsi, illetve tizenhat teherautó található.
Június 27-én Petr Fiala cseh miniszterelnök bejelentette: ez év januárja és májusa között Csehország Ukrajnának 24 modernizált T–72-es harckocsit, 76 gyalogsági harcjárművet, 645 páncéltörő rakétát, illetve 57 300, a 2SZ1 Gvozgyika és Dana önjáró tüzérségi lövegekhez való 122 mm-es és 152 mm-es tüzérségi lőszert adott át. Az EU-val és Hollandiával való együttműködésben a csehek Ukrajna számára közel száz T–72B harckocsit, illetve 16 Kub légvédelmi rendszert újíthattak fel (a 2022-ben átadott hat darabon felül). Tavaly Ukrajna a csehektől többek között 89 harckocsit, 226 gyalogsági harcjárművet, 38 Gvozgyika és Dana önjáró löveget, 33 darab RM–70-es rakéta-sorozatvetőt, illetve másfélmillió lőszert kapott.
Június 28-án Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: a Wagner-csoport áthelyezése Belaruszba nem jelent komoly veszélyt Ukrajnára, az északi határszakaszra telepített fegyveres erők készek egy esetleges támadás visszaverésére. Az elnök értékelésében a zsoldoscsapat létszáma nem lesz túl nagy. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kijelentette: a Wagner-csoport lázadása felfedte Vlagyimir Putyin rendszerének alapvető, az önpusztításban rejlő gyengeségét. A miniszter egyben arra intette az ukránokat, hogy ne hagyatkozzanak hasonló lázadásokra – egyelőre ugyanis semmilyen közvetlen jele nem mutatkozik annak, hogy az orosz egységekben csökkent volna a morál.
Reznyikov ugyanakkor reményét is kifejezte, hogy az Oroszországi Föderációban meglévő káosz arra bátorítja a nyugati országokat, hogy növeljék fegyverszállításaikat. Június 29-én Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a „Wagner-lázadás” előnyös következményei között megemlítette az orosz állami vezetés kompromittálását, illetve azt: Jevgenyij Prigozsin beosztottjai nem vesznek részt az Ukrajnával folytatott háborúban. Budanov megerősítette: a wagneristák Dél-Ukrajnában, illetve a megszállt Luhanszkban állomásoznak, de nem vesznek részt a harcokban. Ugyanezen a napon Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt állította: Belarusz legnagyobb valószínűség szerint legalább ötszáz, legfeljebb ezerötszáz wagneristát fogad be – jól kiképzett zsoldosokat és tapasztalt tiszteket. Podoljak úgy értékelte, hogy a zsoldosok belaruszi feltűnése sok veszélyt hordoz magában – beleértve ezekbe az Aljakszandr Lukasenka személyére vonatkozókat (a belarusz elnöknek problémái lehetnek a zsoldosok ellenőrzésével) –, s nem zárta ki, hogy a zsoldosokat a Mahiljovi területen [Магілёўская вобласць] található Aszipovicsi [Асіповічы] térségébe telepítik, a kiképzők egy része pedig a Minszki területen fekvő Marina Horkában [Мар’іна Горка] állomásozó, a Belügyminisztérium alá tartozó specnaz-dandárhoz kerül.
Június 28-án az ukrán energetikai tárca bejelentette: Zaporizzsja megyében komplex gyakorlatot tartanak, amelyben a helyi hatóságok, a hadsereg, a biztonsági szervek, illetve a mentőszolgálatok vesznek részt – a gyakorlatok forgatókönyve az oroszok által a Zaporizzsjai Atomerőmű ellen elkövetett terrortámadást veszik alapul. Június 30-án az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy a megszálló erők fokozatosan hagyják el az atomerőmű és a közeli Enerhodar területét. Az elsők között a Roszatom három munkatársa távozott, az oroszokkal szerződést aláíró ukrán munkavállalóknak is azt tanácsolták: hagyják el a létesítményt (s mindezt július 5-ig tegyék meg).
Június 27-én Zelenszkij elnök az UkrOboronProm konszern éléről felmentette Jurij Husievet – utódja Herman Szmetanin, a harkivi Malisev-gyár igazgatója lett (az üzem többek között páncélos eszközöket gyárt). Zelenszkij három feladatot szabott Szmetanin számára: 1) a fegyvergyártás növelését; 2) a korrupció visszaszorítását a védelmi szektoron belül; 3) a védelmi ipar reformjának befejezését. Az is tervben van, hogy csökkentik a konszern fenntartási költségeit – beleértve ebbe a menedzsment visszavágását (ha a termelést nem számítjuk, jelenleg az UkrOboronProm fenntartása évente 450 millió hrivnyába, azaz több mint 12 millió dollárba kerül). Husiev menesztésének oka az ún. rakétaprogram megvalósításának kudarca volt – ez azt feltételezte, hogy már 2023 májusában a Sapsan/Grom–2 rakéták gyártása lehetővé teszi az Oroszország mélyén fekvő katonai infrastruktúra elleni tömegtámadást. Június 28-án az UkrOboronProm állami konszernt formálisan is megszüntették – helyette az Ukrán Védelmi Ipari Részvénytársaság került (az összes részvényt az állam birtokolja).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Fiala miniszterelnök által elmondottakból az derül ki: Csehország Ukrajnának jelentősen több fegyvert adott át, mint amiről korábban nyilvánosan beszámolt. Mindez megerősíti, hogy a Kijevet katonailag támogató országok egy része tudatosan kisebbítette vagy még mindig kisebbíti a szállítások mértékét (vagy – mint ahogy azt a bolgárok csinálják – egyáltalán nem tájékoztat azok részleteiről) – az ukrán hadsereg így sokkal több fegyvert kapott, mint amit hivatalosan bejelentettek. Gyakran a fronton készült fényképek vagy filmek az egyetlen bizonyítékai annak, hogy az ukránok egy-egy típusba tartozó fegyvert kaptak – vagy annak, hogy azt a hivatalosan bejelentettnél nagyobb mennyiségben bocsátották a rendelkezésükre.
- Az UkrOboronProm konszernre felépített Ukrán Védelmi Ipari Részvénytársaság életre hívására úgy kell tekinteni, mint a posztszovjet mintára megszervezett ukrán védelmi ipar felszámolására – egyben a nyugati standardokhoz igazítás érdekében tett következő lépésre. Paradox módon ezt az orosz agresszió elősegíti – a posztszovjet fegyveripari behemótokat nagymértékben elpusztították, a mérnöki és munkatársi gárdák egy része az Ukrajnát katonailag támogató országokban (főleg Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) működő vállalatokhoz ment – ezeken a helyeken pedig tapasztalatot gyűjt az új technológiák és eljárások terén.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: túlélők után kutatnak a rakétatalálatot kapott Ria étterem romjai között a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. június 27-én (fotó: Anadolu Agency/Wojciech Grzedzinski)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
