Rejtélyes sikerek Bahmutnál, tíz halott Lvivben – helyzetkép a 498. napon
Tüzérségi csapás érte Lvivet, Bahmut szárnyain az ukránok előrenyomulhattak. Ukrán közlés szerint az oroszok képesek veszteségeiket pótolni. A katonai magánvállalatok beolvasztásával Moszkva a kiképzési színvonalat növelheti. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 498. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A tüzérségi támadásokban – a Lvivet ért támadáson kívül – az eddigi mintázat folytatódott: az oroszok a front hátát és az államhatár menti részeket, az ukránok logisztikai létesítményeket és csomópontokat támadnak.
- Bahmut szárnyain az ukránok előrenyomulhattak.
- Az ukrán tüzérség az orosz tüzérség felőrlésével próbálkozik – az ennek során felhasznált eszközök pótlásáról (pl. HIMARS-okból indított rakétákat) lehet, hogy hamarosan bejelentés érkezik.
- Kijev megállapodást kötött, így műszaki- és utászfelszerelést kaphat.
- Ukrán közlés: az oroszok képesek veszteségeiket pótolni. A katonai magánvállalatok beolvasztásával Moszkva a kiképzési színvonalat növelheti.
- Nyilatkozatdömping mutatja, hogy közeleg a vilniusi NATO-csúcs.
- Kijevben elviekben kezd körvonalazódni a fegyveres erők háború utáni összetétele.
- Lukasenka a saját játékát játssza a Wagner-csoport befogadásával kapcsolatban.
Részletes helyzetkép:
Július 6-án az oroszok rakétatámadást hajtottak végre Lviv és a Lvivi megye ellen: az egyik rakéta a városközpontban található lakóépületbe csapódott – tíz civil meghalt, negyvenketten megsebesültek; 35 épület megsemmisült vagy megrongálódott. Lvivbe a támadásban felhasznált tíz Kalibr manőverező robotrepülőgép közül még kettő csapódhatott be (az ukrán légierő-parancsnokság hét Kalibr lelövését jelentette be). A városi hatóságok arról tájékoztattak, hogy a kritikus infrastruktúrát érték találatok – az Energetikai Minisztérium szerint villamos felsővezetékben, illetve három transzformátorállomásban keletkeztek károk; ezen kívül a Zolocsivszkiji járást [Золочівський район] is csapás érte. Ugyanezen a napon a Donyecki megyében fekvő Koszjantinivkát, illetve egy Cserkaszi megyei, nem meghatározott ipari létesítményt is rakétával lőtték. Július 5-én az agresszor rakétatámadásának célpontja Druzskivka [Дружківка] volt, egy nappal korábban pedig Pervomajszke [Первомайське] és a Harkiv megyében található Bilij Kolodjaz [Білий Колодязь]. Július 7-én Avdijivkában, a Zaporizzsja megyében fekvő Poltavkában [Полтавка], a Mikolajiv megyében lévő Horohivszkei [Горохівське] járásban, illetve Herszon megye meg nem határozott helyszínén csapódtak be rakéták. A megszállók Kalibr, Iszkander és Sz–300-as rakétákat használtak. Július 7-én a légierő-parancsnokság szóvivője, Jurij Ihnat ezredes elmondta: az ellenség az ukrajnai támadásokban havonta átlagosan száz darab, különböző típusba tartozó rakétát használt fel – ebbe beleszámolva a mostanra már nem gyártott H–22-es manőverező robotrepülőgépeket, illetve az Sz–300-as légvédelmi rendszerekből indított rakétákat.
Július 7-én éjjel az oroszok tizennyolc Shahed–136/131 drón felhasználásával hajtottak végre támadást – a védők ezen eszközökből tizenkettőt lőhettek le, a többi Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyében található célpontokba csapódott (többek között egy Krivij Rihhez közeli üzembe, illetve Ocsakivba). Július 5-én szintén arról tájékoztattak, hogy az agresszor Shahedeket vetett be – a légierő-parancsnokság akkor három ilyen eszköz lelövését jelentette be. Július 6-án az agresszor tüzérsége Ocsakivot négyszer, a település környékét ötször lőtte. A harctérségeken kívül az oroszok Herszon megye jobbparti részének, illetve Szumi megye államhatár menti járásainak tüzérségi lövetését és bombázását is folytatták.
Az ukrán erők megnövelték a HIMARS-rendszerek, illetve a Storm Shadow manőverező robotrepülőgépek felhasználásával végrehajtott támadásokat – ezek célpontjai az ellenség Donyeck megyében található létesítményei voltak. Az ukrán támadások július 4-én Donyeck városát és Makijivkát [Макіївка] érték (legnagyobb valószínűséggel lőszerraktárat támadtak); július 5-én Jaszinuvatát [Ясинувата] (vasúti csomópont volt a célpont) és Makijivkát (üzemanyag-raktár); július 6-án pedig újabb alkalommal Makijivkát – az orosz fél donyecki és makijivkai halottakról és sebesültekről számolt be. Július 5-én az ukránok Bergyanszkot is támadták.
Az ukrán hadsereg Bahmut északnyugati és délnyugati külterületén újraindította a támadást – itt július 5-én és 6-án különösen heves összecsapásokra került sor a Kliscsijivka [Кліщіївка] külterületén lévő magaslatok birtoklásáért. Július 7-én Andrij Kovalev, az ukrán vezérkar szóvivője rejtélyes bejelentést tett a Kliscsijivka térségében elért részleges sikerről – az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csapatösszevonásának szóvivője, Szerhij Cserevatij ezredes pedig úgy nyilatkozott: egy napon belül a védők Bahmut mindkét szárnyán több mint egy kilométert haladtak előre. Ugyanezekben a napokban a megszállók a Luhanszk megyében, Kuzemivka [Куземівка] és Novoszelivszke [Новоселівське] között (Kupjanszktól délkeletre) kiépített ukrán védelmet áttörhették, a második településbe behatolva és azt részlegesen bekerítve – ezzel együtt is azonban a Kreminnától nyugatra illetve a Bahmuttól északnyugatra végrehajtott további támadásaik ugyanúgy nem eredményeztek változást, mint az Avdijivka és a Marjinka térségében végrehajtottak sem.
A Velika Novoszilkától délre, illetve az Orihivtől délre és nyugatra elrendelt további ukrán támadások is sikertelenül értek véget. A délen lévő helyzetet július 5-én Olekszij Hromov tábornok, az ukrán vezérkar Műveleti Főigazgatóságának helyettes vezetője foglalta össze: az offenzíva megindulásától a védők kilenc települést és közel 160 km2 területet szabadíthattak fel, a korábban az agresszor által ellenőrzött területbe legfeljebb 7,5 km mélyen behatolva.
Július 5-én Hromov tábornok nyilvánosságra hozta: a hírszerzés által megszerzett információk szerint az ellenség erői a megszállt területeken 10–40 kilométer hosszan műszaki létesítmények rendszerét építették ki – megjegyezve, hogy a harcoló erők között húzódó harcérintkezési vonal az összes irányt tekintve jelenleg több mint 1200 km hosszan húzódik. A tábornok arra mutatott rá, hogy a frontvonal mögötti terület sűrűn aláaknázott – ez különleges felszerelés használatát követeli meg, amely út nyitását teszi lehetővé az előretörő egységek számára. A hadsereg képességeinek további növelésének céljából Kijev partnereivel olyan megállapodásokat kötött, amely műszaki- és utászfelszerelés leszállítását garantálja.
Július 6-án Finnország az Ukrajnának szánt 17. katonai támogatási csomagot jelentette be; ennek értéke 105 millió euró, s légvédelmi eszközöket illetve lőszert foglal magában – részleteket azonban nem hoztak nyilvánosságra. Ugyanezen a napon a Reuters hírügynökség hozzátette: július 7-én Washington több mint 500 millió dollár értékű, új katonai támogatási csomagot jelenthet be – ebbe a HIMARS-kilövőkhöz tartozó rakéták, a Bradley páncélozott gyalogsági harcjárműhöz való lőszer, illetve Stryker páncélozott szállítójárművek kerülnek. A csomag 155 mm-es kazettás lőszert is tartalmazhat – a The Washington Post későbbi híre szerint ezt Joe Biden elnök jóváhagyhatta, Patrick Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője szerint azonban a kérdést még vizsgálják.
Egy ugyanúgy július 6-án, Szófiában tartott sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: Bulgáriával megállapodást értek el a védelmi tárcák és a védelmi szektorok közötti együttműködés szorosabbra fűzéséről. Egy nappal később a Prágában, a Zelenszkij elnökkel megtartott sajtótájékoztatón Petr Fiala cseh miniszterelnök kijelentette: Csehország hamarosan harci helikoptereket (legnagyobb valószínűséggel Mi–24/Mi–35-ösöket) és százezer darab lőszert ad át Ukrajnának – illetve szimulátorokat ukrán pilóták kiképzéséhez. A látogatás alkalmából a két ország a védelmi ipart érintő együttműködési megállapodást írt alá.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök bejelentette: a biztonsági és védelmi szektor reformjával kapcsolatban összehívott kormányülésen megtárgyalták „Az új ukrán hadsereg” munkacímű, a fegyveres erőkben eszközlendő változásokat tartalmazó koncepciót. Elsődleges célként az ukrán biztonsági és védelmi struktúrák a NATO-standardokhoz történő komplex hozzáigazításának befejezését jelölték meg; a háború befejezése után az ország lemondhat a sorozásról és professzionális hadsereget tarthat fenn. Ugyanakkor két tartalék komponenst fognak felállítani, a katonai szolgálatra kötelezettek speciális szakterületeken folyamatos kiképzésben fognak részesülni. A koncepció eleme lehet a védelmi ipar fejlesztése – ennek keretében a magánszektor az állam teljes jogú partnerévé válhat.
Július 5-én Hromov tábornok a legfrissebb, az ellenség fegyveres erőire vonatkozó értékelést adta. Utalva azon orosz tervekre, amelyek szerint létszámukat akár félmillióval is megnövelhetik, megjegyezte: az újonnan felvettek közül kikerülő szerződéses katonák kiképzésének és ellátásának színvonala elégtelen ahhoz, hogy a rájuk bízott feladatokat végrehajtsák, a szükséges tapasztalatokat pedig közvetlenül a harci cselekmények során szerzik meg. Elismerte, hogy – nagy mozgósítási erőforrásokkal rendelkezve – Oroszország hosszútávon is képes lesz felőrlő hadviselést folytatni. Két és fél hónap alatt az ellenség szerződéses állományba hat–tizenötezer főt toborozhatott – s számuk gyors növelését úgy tervezi elérni, hogy a fegyveres erőkbe formálisan is beolvasztja a katonai magánvállalatok (többek között a Wagner-csoport) zsoldosait – a zsoldosok összlétszámát az ukránok negyvenezerre teszik. Hromov azt is bejelentette: az orosz hadseregbe nem soroztak be tömegesen elítélteket – közülük a Wagner-csoportban legfeljebb huszonhétezren szolgáltak. Az ezredes megerősítette Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter június végi információit arról, hogy új műveleti egységeket állítottak fel – ezeket stratégiai tartalékban tartják. A Központi Katonai Körzetben a 25. Összfegyvernemi Hadsereg (ennek sorába egy gépesített hadosztály, három gépesített dandár, egy páncélosdandár tartozik), illetve a Déli Katonai Körzetben a (gépesített hadosztályt és gépesített dandárt is magában foglaló) 40. Hadtest felállítása folyhat: az ukránok értékelésében ezek a jövő év elején érik el a harckészültséget.
Az orosz ipar havonta száz rakétát (tíz Iszkandert, 30 Kalibr-ot, 60 levegőből indítandó eszközt – Kinzsalokat is) szállíthat le, s még mindig növeli a gyártási kapacitást egyfelől a 24 órás termelésre való átállás, másfelől a szankciók megkerülése miatt. A Lancet kamikázedrónokat már sorozatgyártják – ezekből az orosz hadsereg eddig 900-at kapott, Ukrajnában pedig 850-et vetett be. Ugyanezen a napon a Financial Times-ban Tony Radakin admirális, brit vezérkari főnök az orosz védelmi ipar gyártási kapacitásait évi egymillió darab tüzérségi lőszerre és kétszáz új harckocsira becsülte – ugyanakkor kijelentette: egy év alatt az oroszok tízmillió darab lőszert használtak fel, a háború kezdete óta pedig 2500 harckocsit vesztettek.
Július 6-án Zelenszkij elnök azon várakozásának adott hangot, hogy a vilniusi csúcson a NATO-tagállamok Ukrajnának világos jelzést adnak Kijev NATO-csatlakozásának perspektíváira vonatkozóan. Megjegyezte, hogy ez fontos motiváló tényező lesz az ukrán nemzet számára (ugyanúgy, ahogy az EU-tagjelölti státusz odaítélése volt), s kiemelte: tisztában van azzal, hogy a NATO-tagság megszerzése csak egy pár év múlva, a háború lezárása után lehetséges. Az ukrán elnök rámutatott arra, hogy a védők „nagyon magas áron”, jelentősen kimerítették az orosz katonai potenciálját, de a további veszteségokozás az anyagi támogatástól, a hatékony ellentámadás végrehajtása, illetve a további területek felszabadítása pedig a katonai felszerelés- és lőszerszállításoktól függ. Zelenszkij köszönetet mondott az európai partnereknek (különösen a Balti államoknak és Lengyelországnak) az eddigi katonai támogatásért.
Egy nappal később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette: a vilniusi NATO-csúcson elfogadják az Ukrajnával kapcsolatos megállapodás-csomagot: azon többéves támogatási program elfogadását, amelynek célja az ukrán és a NATO-erők közötti teljes interoperabilitás biztosítása (ez többek között a szovjet eredetű fegyverrendszerekről a nyugatiakra való átállást jelenti); a politikai kapcsolatok megújítását (egy új NATO–Ukrajna Tanács felállításával); a NATO-tagállamok pedig megerősítik, hogy Ukrajna a Szövetség tagja lesz.
Júlus 6-án Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője bejelentette, hogy a megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű [ZAE] elleni orosz terrortámadás kockázata „lassan csökken”, s részletek elárulása nélkül hozzátette: a hírszerzés olyan tevékenységet végez, amely célja „az ember által okozott katasztrófa” veszélyének csökkentése. Egy nappal korábban Zelenszkij elnök arra figyelmeztetett, hogy a megszálló erők az erőmű létesítményeiben robbanóanyagot helyeztek el. Az ukrán Enerhoatom konszern által beszerzett információk szerint az ellenség a ZAE négyes blokkját újfent „meleg leállított” állapotba kívánja helyezni (ehhez a reaktor stabil hűtése szükséges); az ötös számú blokkot pedig még mindig nem kapcsolták le véglegesen. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség igazgatója elmondta: a ZAE-be irányított ellenőrök minden létesítményt megpróbálnak ellenőrizni, azonban az oroszok oldaláról korlátozásokkal szembesülnek. [Ford. kieg.: a NAÜ 2023. június 11-i közleménye szerint az ötös blokk akkor még mindig meleg leállításban volt, így gőzt termelt.]
Aljakszandr Lukasenka ugyanúgy július 6-án, egy sajtótájékoztató keretében erősítette meg: kész meg nem határozott számú wagneristát befogadni – egyben rámutatott arra, hogy a zsoldosok tartózkodásáról és a felhasználásukkal kapcsolatos tervekről még nem állapodtak meg. A belarusz vezető biztosított arról, hogy Jevgenyij Prigozsin számára biztonsági garanciákat ad, s kiemelte: „semmi különlegeset” nem lát abban, hogy a zsoldosokat Belaruszba telepítik. Rámutatott arra, hogy a wagneristák további sorsáról szóló döntés saját hatáskörén kívül van – az Oroszországi Föderáció vezetésétől függ –, s bejelentette: ebben az ügyben találkozik Vlagyimir Putyinnal. Lukasenka szerint amennyiben a Wagner-csoport Belaruszba kerül, szükséges lesz egy erre vonatkozó törvény elfogadása vagy rendelet kiadása, amely meghatározza ezen vállalat működési kereteit. A wagneristák befogadásának fő feltétele, hogy az ország védelmében lehetőség nyílik a felhasználásukra.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az az értékelés, amelyet Hromov tábornok az Oroszországi Fegyveres Erőkről adott, arról árulkodik: Oroszországnak megmaradt azon képessége, hogy viszonylag gyorsan építse újra és építse ki katonai potenciálját. Továbbra is nyitott kérdés az újonnan felállított egységek minősége – ezek ugyanis sem a felszerelés, sem az emberanyag tekintetében nem egységesek. Negatív példaként lehet felhozni a 72. gépesített dandár katonáinak magatartását (ők kétszer is harc nélkül adták fel az általuk elfoglalt állásokat) – az újonnan felállított egységekhez képest azonban ez a kivételt jelenti. A 47. páncéloshadosztály és a 6. gépesített hadosztály katonái az eddigi harcokban megmutatták: a műveletekre való felkészültség szempontjából nem különböznek azoktól, akiket a háború előtt képeztek ki és szereltek fel. Az új taktikai egységek felállítása azt is visszaigazolja, hogy Oroszországnak nincsenek problémái a személyi, illetve a felszerelésben keletkezett veszteségek pótlásával. A katonák és a felszerelés legelőször a már létező és a fronton harcoló egységekhez kerülnek.
- A Prigozsin-lázadás okozta krízis megoldásában játszott szerepét kihasználva Lukasenka saját maga számára próbálja meg a helyzetet alakítani – egyfelől Putyin a wagneristák és vezetőik sorsát illető döntésére vár, másfelől jelzi: ő maga fogja meghatározni a zsoldosok belaruszbeli működésének kereteit. Az orosz elnökkel folytatandó találkozó bejelentése azt mutatja, hogy a „tárgyalások” a zsoldosok tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségek viselésével kapcsolatos, Lukasenkának fizetendő pénzügyi ellentételezés meghatározására vonatkozhatnak.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: helybeliek menekülnek a robbanások elől egy orosz rakétatámadás idején a délkelet-ukrajnai Harkivi területen levő Pervomajszkijban 2023. július 4-én (fotó: MTI/AP/Olekszandr Magula)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
