Másodjára támadták sikeresen a krími hidat az ukránok – helyzetkép az 509. napon
A tengeri drónokkal végrehajtott támadásnak nincs valódi hadászati jelentősége, elsődleges célja, hogy fokozza a káoszt és a megalázottság érzését az orosz társadalomban és az uralkodó elitben. A híd pont abban a nyári időszakban rongálódott meg, amikor több ezren haladnak át rajta a Krím nyaralóhelyei felé. Közben a frontok befagytak, de az oroszok jelentős erőket vontak össze északon, a Zserebec folyó régiójában, ahol napok óta támadják az ukrán védőket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 509. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Mitrovits Miklós.
A legfontosabbak röviden:
- A háború folyamán az ukrán erők másodjára támadták sikerrel a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat
- Az ukrán erők nagy hatótávolságú rakétákkal támadják az orosz hátország logisztikai központjait
- Az orosz erők továbbra is kezdeményező pozícióban vannak Harkiv, Luhanszk és Donyeck megyék határán
- Az oroszok rakétákkal és drónokkal támadták Odessza és Mikolajiv városát, ám a támadásokat az ukránok többnyire visszaverték
Részletes helyzetkép:
Július 17-én hajnalban támadás érte a kercsi hidat, melynek következtében a híd pillérei és a szomszédos hídfő megrongálódtak, majd a vízbe süllyedtek. A híd közúti szakaszának két útpályája közül csak az egyik sérült meg, a vele párhuzamosan futó vasútvonalat nem érte a pusztítás. A támadást követő egy napon belül a Krímet Oroszországgal összekötő hídon a polgári járműforgalmat váltakozó irányban újraindították. Kijev hivatalosan nem vállalta a felelősséget a támadásért. Nem hivatalos információk szerint a támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az ukrán haditengerészet tervezte meg és hajtotta végre tengeri drónokkal. Állítólag az ukránok az elmúlt napokban nagy hatótávolságú rakétákkal támadtak más célpontokat is az orosz hátországban (Luhanszk, Bergyanszk és Mariupol); a csapások hatása ismeretlen. Az oroszok szerint két alkalommal is ukrán drónok tömegtámadása érte a Krím-félszigetet. Július 15-16-án éjjel állítólag szinkronizált tengeri és légi dróncsapás érte Szevasztopolt. Július 17-18-án éjjel viszont az ukránok 32 légi drónt bevethettek. Orosz források azt állítják, hogy mindkét Krím elleni támadást veszteségek nélkül visszaverték.
Július 14-18-án a frontvonalon a helyzet alapvetően nem változott. Több szakaszon folytatódtak a heves harcok, egyik fél pozíciójában sem történt jelentős változás. Délen az ukrán hadsereg áttörte az orosz aknamezőket Robotine [Роботине] falu közelében, ahol elérte az ellenség első védelmi vonalát. Az ukránok támadnak Velika Novoszilka [Велика Новосілка] járásban is, ahol a legsúlyosabb harcok Prijutne [Приютне] és Sztaromajorszke [Старомайорське] helységekért folynak. Jelentések érkeztek arról is, hogy az orosz 35. hadsereg által megszállt frontszakaszon, amely a Hulajpoleból [Гуляйполе] Polohiba [Пологи] való kijáratot védi, a T0803-as úttól Novopokrovka [Новопокровка] közelében lévő sávban Novozlatopil [Новозлатопіль] környékéig célzott támadó akciókat hajtanak végre. Bahmutnál is heves harcok folynak, az oroszok a kulcsfontosságú irányokba (mint a Berhivka [Берхівка] és Kurgyumivka [Курдюмівка] körüli terület, valamint Andrijivka [Андріївка] és Kliscsijivka [Кліщіївка], vagyis a várostól északra, illetve délre) tartalékosokat vezényelnek, elsősorban a légideszant csapataikból. Az ellentámadásaik eddig eredményesen feltartóztatták az ukrán előrenyomulást.
Az oroszok fenntartják a kezdeményezést Harkiv, a Luhanszk és Donyeck megye határán. Szerhij Cserevaty ezredes, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője értékelése szerint a Kupjanszk és Luhanszk irányában tevékenykedő orosz csapatösszevonás legalább 100 ezer katonát számlál, több mint 900 harckocsival, 555 különböző kaliberű löveggel és 370 rakéta-sorozatvető rendszerrel. Az elmúlt napokban az oroszok Maszjutivka [Масютівка] és Liman Persij [Лиман Перший] (Kupjanszk [Куп’янськ] északkeleti részén), Novoszelivszke [Новоселівське] (Szvatovétől [Сватове] északnyugatra), Karmazinivka [Кармазинівка], Novovogyane [Нововодяне], Ploscsanka [Площанка] és Torszke [Торське] (a Zserebec [Жеребець] folyó vonala) környékén, valamint a Sziverszkij-Donyec menti erdős masszívumban támadtak. Több szakaszon a 6. hadsereg, az 1. páncéloshadsereg, a 11. hadtest, a 2. és a 41. hadsereg orosz csapatai, valamint a hozzájuk beosztott légideszant csapatok kisebb sikereket értek el, nyugat felé szorítva az ukránokat. Meg kell említeni, hogy az oroszok elfoglaltak egy kisebb hídfőállást a Zserebec folyó nyugati partján, Karmazinivka közelében. A Kupjanszktól a Donyecig húzódó fronton hevesek a harcok, és az ukránok valószínűleg arra kényszerültek, hogy a tartalékaikat oda irányítsák át.
Július 14-15-én éjjel az oroszok hat Shahed-136/131 típusú drónnal támadták az ukrán területet, amelyek közül négyet az ukrán légvédelem lelőtt. Július 17-18-án éjjel drón- és cirkálórakéta-tömegtámadásra került sor, ami vitathatatlanul a krími híd elleni támadásra adott orosz válaszlépésnek tekinthető. Az agresszor hat Kalibr rakétával támadta Odesszát, 36 drónt pedig főleg Odessza és Mikolajiv [Миколаїв] ellen vetett be; a légierő parancsnoksága az összes rakétát és 31 drónt lelőttnek nyilvánított. A drónok egy része Mikolajivot találta el, és tüzet okozott egy ipari létesítményben. Az oroszok Sz-300-as rakétákkal támadták Harkivot is.
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat (HUR) információi szerint július 11. és 17. között 500-700 wagnerista érkezett Belaruszba (a mogiljovi terület oszipovicsi területére). A HUR szóvivője, Andrij Juszov szerint a zsoldosok egy része a belorusz és az orosz hadsereg katonáinak kiképzésében vesz részt, a többiek pedig Lengyelország és más EU- és NATO-tagállamok „irritálásával” kapcsolatos feladatokat látnak el. Hangsúlyozta, hogy a wagneristák jelenléte nem jelent közvetlen fenyegetést Ukrajnára, már csak azért sem, mert fegyvertelenül érkeznek. Korábban Andrij Demcsenko, az ukrán határszolgálat szóvivője nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a wagneristákat arra használják fel, hogy destabilizálják a helyzetet az Ukrajnával „vagy más, Belarusszal határos országokkal” határos területeken. Július 14-én a belorusz védelmi minisztérium közölte, hogy „útitervet” készítettek a belorusz katonák zsoldosok általi kiképzésére.
A Washington Post napilap július 15-i száma szerint az ukrán erők ellentámadásának előrehaladását leginkább az 5-16 km mélyen futó, a fő orosz védvonalat biztosító aknamezők és műszaki létesítmények akadályozzák. Az aknamezők legnagyobb sűrűségben a déli frontvonal mentén, Zaporizzsja térségében találhatók. Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint az ukrán erők hiányt szenvednek speciális aknamentesítő eszközökből.
Július 18-án a Kínai Köztársaság (Tajvan) védelmi minisztere cáfolta a China Times tajvani napilap korábbi értesüléseit, hogy a Kínai Köztársaság (Tajvan) fegyveres erői számára nemrég leszerelt MIM-23 HAWK rövid hatótávolságú légvédelmi készleteket adnak el az Egyesült Államoknak, amelyeket aztán Ukrajnának adnának át.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A krími híd elleni második sikeres támadás (az elsőre tavaly októberben került sor) elsősorban propaganda jelentőségű: a híd a félsziget orosz megszállásának szimbóluma. A támadás az ukrán fegyveres erők és különleges szolgálatok erejét demonstrálja saját lakossága előtt, és célja, hogy fokozza a káoszt és a megalázottság érzését az orosz társadalomban és az uralkodó elitben. Fontos megjegyezni, hogy a támadás a nyaralási szezonban történt, amikor naponta több ezer turista halad át a hídon, és ez a Krím fő ellátási útvonala. A híd megrongálása a jelek szerint nem zavarta meg közvetlenül a Dél-Ukrajnában harcoló orosz csapatösszevonás logisztikáját. Ez elsősorban a Donbászból érkező közúti és vasúti szállításra épül, amelyet a kercsi hídon átvezető vasútvonal duplikál; a vasútvonal ezúttal nem sérült meg.
- Figyelemre méltó az orosz támadó műveletek fokozódása az államhatártól a Donyecig terjedő területen, Harkiv, Luhanszk és Donyeck megyék határán. Már a télen a nyugati és a központi katonai körzetek csapatainak összevonását összpontosították a front egy körülbelül 100 km hosszú szakaszára, amely a részt vevő dandárok, gépesített, páncélos és rohamhadosztályok számát tekintve összehasonlítható a Dél-Ukrajnában (a Dnyeper alsó folyása mentén és a zaporizzsjai fronton) harcoló orosz csoportosulással.
- Ezek az erők már hónapok óta próbálkoznak azzal, hogy az ukrán hadsereget nyugat felé, a Zserebec folyó irányába szorítsák, de sikertelenül. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a terep ezen a területen nem igazán alkalmas a gépesített erők támadására, főként a frontvonallal párhuzamosan folyó több mocsaras völgyű folyó miatt.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a megrongálódott kercsi híd részlete az ukrán támadás után (fotó: Crimea24TV / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
