Odessza történelmi központja is a háború áldozata lett – helyzetkép az 516. napon
Az oroszok intenzíven támadják az ukrán kikötőket, immár a román határ közvetlen közelében, a Duna-deltánál is. Odessza történelmi központja súlyosan megsérült egy orosz támadásban, romokban hever a székesegyház is. A cél a fekete-tengeri gabonaszállítások teljes megbénítása lehet. Közben a fronton nagy változások nincsenek, az ukránok Bahmut térségében továbbra is előrenyomulnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 516. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok továbbra is támadják az ukrán kikötőket, immár a Duna mentén is
- A fronton nagy változások nincsenek; az ukránok Bahmut térségében továbbra is előrenyomulnak
- Az ukránok a Krímben lévő orosz létesítményeket támadták
- Berlin és Varsó megegyezett a lengyelországi szervízközpontokkal kapcsolatban, a litvánokhosszútávon kívánják Ukrajnát támogatni
- Belaruszban jelenleg kevesebb mint négyezer wagnerista tartózkodhat
- Oroszországban módosították a katonai szolgálati törvényt
- Ukrajnában újabb korrupciós botrányra derült fény – ez a fegyveres erők személyi állományát érinti
Részletes helyzetkép:
Odessza térségében az oroszok újabb támadást hajtottak végre. Július 24-én a Shahed–136-os kamikázedrónok célpontja a Duna torkolatában található Reni [Рені́] kikötője volt (a település az ukrán–román–moldáv határon fekszik, a támadás pillanatában a kikötőben hat román hajó horgonyzott). Egyebek mellett három gabonatároló megsemmisült, hét pedig megsérült. A reni városi hatóságok szerint a kikötőt tizenöt drónnal támadták, az odesszai katonai adminisztráció három lelövéséről tájékoztatott. Július 23-án éjfél után az agresszor az Odessza és környéke elleni támadásban összesen tizenkilenc eszközt (tizenhét manőverező robotrepülőgépet – öt-öt Onixot és Iszkander–K-t, négy Kalibrot és három H–22-est –, illetve két Iszkander–M ballisztikus rakétát) vetett be, ezek közül a védők kilenc (az összes Iszkander–K és Kalibr) lelövését jelentették be. Legnagyobb valószínűséggel az orosz eszközök és/vagy az ukrán légvédelmi rakéták maradványai hullottak rá Odessza történelmi központjára, ezzel megrongálva – forrástól függően – 25–29 létesítményt, köztük az Urunk Színeváltozása-székesegyházat [Спасо-Преображенский собор]; egy ember meghalt, körülbelül húszan pedig megsebesültek. Az ukrán fél felvetette azt a lehetőséget, hogy a városközpontot az egyik H–22-es manőverező robotrepülőgéppel támadták (rámutatva ezen típusú eszköz pontatlanságára); a pusztítás túl kis mértéke, illetve nem koncentrált volta azonban kizárja azt, hogy ezzel a fegyverrel támadtak. Július 21-én dnyeszterfehérvári [Білгород-Дністровський] létesítményekbe hét orosz eszköz csapódott be (az ukrán Légierő-parancsnokság arról számolt be, hogy az agresszor „valahol a megyeközponttól délre” négy Onix manőverező robotrepülőgépet vetett be).
Az Sz–300-as rendszerekből indított rakéták célpontjai július 22-én Kramatorszk, Kosztjantinivka [Костянтинівка], illetve a kupjanszki járásban fekvő Blahodativka [Благодатівка] voltak (az ukrán vezérkar négy rakétatámadást erősített meg), július 23-án pedig Zaporizzsja és környéke (ide ugyancsak négy rakéta csapódhatott). Július 24-én a vezérkar egy rakétatámadásról adott tájékoztatást, azonban részleteket nem közölt. Július 22-én Shahed–136/131 drónok a Kirovohrad megyét támadták; a megyeszékhelyen [Кропивницький] robbanás történhetett, az ukrán Légierő-
parancsnokság azonban az agresszor által bevetett összes, öt darab drón lelövését jelentette be. Július 25-én újabb, drónok segítségével végrehajtott támadás célpontjai Kijev, illetve Cserkaszi és Zsitomir megyék voltak; a fővárosi helyi közigazgatás hagyományos módon arról tájékoztatott, hogy minden eszközt semlegesítettek, Zsitomir megyében infrastrukturális létesítmény semmisült meg. A Légierő-parancsnokság szerint a védők az oroszok által bevetett tíz drón közül ötöt lelőttek.
Július 22-én az ukránok a megszállt Krímben található Oktyabrszkoje [Октябрьское] térségében üzemanyag-, illetve lőszerraktárat támadtak, a művelet végrehajtásához – forrástól függően – vagy drónokat, vagy Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépeket felhasználva. Két nappal később ukrán dróntámadás célpontjává vált többek között a Dzsankoj [Джанкой] térségében található lőszerraktár (a Krím elleni július 24-i támadásban az ukránok összesen tizenhét drónt használhattak). A helyi hatóságok a raktár öt kilométeres zónájában a lakosság evakuálását rendelték el, s több órára a Dzsankoj–Szimferopol szakaszon a köz- és vasúti forgalmat is szüneteltették. Július 24-én reggel egy drónok felhasználásával végrehajtott újabb támadás célpontja Moszkva lehetett.
Az ukrán erők a Bahmuttól délnyugatra, a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna [Канал Сіверський Донець—Донбас], illetve Kliscsijivka [Кліщіївка] és Andrijivka [Андріївка] között fekvő állásaik egy részéből kiszorították az oroszokat (egyes források szerint az ukránok Kliscsijivka nyugati külterületét is elfoglalták).
Ezzel együtt sem az ebben a térségben végrehajtott orosz ellentámadások, sem a Bahmuttól északnyugatra, sem pedig az Avdijivka és Marjinka közelében indított további támadáskísérletek sem vezettek eredményre. Kreminnától nyugatra egyik fél támadásai sem hoztak jelentős változást, s ugyanez történt a Zserebec folyó nyugati partján, Luhanszk és Harkiv megyék határán fekvő orosz hídfőállások térségében is.
A front déli szakaszán végrehajtott újabb ukrán támadások és orosz ellentámadások is sikertelenül fejeződtek be, azonban július 25-én az ukrán vezérkar a Velika Novoszilkától [Велика Новосілка] délre fekvő Sztaromajorszke [Старомайорське] irányában sikerről számolt be. Július 24-én Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes az elmúlt hét ukrán műveleteit foglalta össze: délen a védők további 12 km2 területet szerezhettek vissza, Bahmut térségében pedig 4 km2-t, így az ellentámadás kezdete óta a felszabadított területek fenti sorrendben 192 km2-re, illetve 35 km2-re nőttek.
Sajtóhírek szerint az USA július 25-én jelentheti be a Kijevnek szánt 43., 400 millió dollár értékű katonai támogatási csomagot; ebbe 32 Stryker kerekes szállítójármű, HIMARS- és NASAMS-rendszerekhez tartozó rakéták (a Reuters a Patriot-rendszerhez valókról is írt), Stinger és Javelin irányított rakéták (a Reuters szerint TOW-ok is), Hydra 70 levegő–föld rakéta, tüzérségi lőszer, kézifegyverekhez tartozó lőszer, illetve Hornet miniatűr felderítődrón kerül. A csomagot az elnöki keretből (Presidential Drawdown Authority, PDA) készítették elő – ez azt jelenti, hogy annak tartalma a Pentagon készleteiből származik, így már a következő hetekben meg kell érkezzen Ukrajnába.
Július 24-én a litván védelmi tárca bejelentette, hogy Ukrajna hosszú távú katonai támogatásáról szóló tervet fogadtak el: 2024 és 2026 között fegyverzet és katonai felszerelés megvásárlására, ennek Litvánia területén elvégzendő felújítására, a személyi állomány felkészítésére, illetve a támogatási alapokhoz történő pénzügyi hozzájárulásra 200 millió eurót különíthetnek el. Ugyanezen a napon a spanyol védelmi minisztérium közölte, hogy a korábban bejelentett négy Leopard 2A4-es harckocsit, tíz darab TOA M113-as lánctalpas szállítójárművet, illetve többtucat, különböző típusba tartozó, a hadseregnek és más fegyveres testületnek szánt gépjárművet Ukrajnába szállították (a harckocsikból eddig hatot adtak át, az M113-asokból három kerülhet az ukrán Állami Határőrszolgálathoz). Július 22-én Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter bejelentette, hogy a gliwicei „Bumar-Łabędy” gépgyárba Ukrajnából javításra megérkezett az első kettő Leopard harckocsi. Két nappal később a német védelmi minisztérium szóvivője, Mitko Müller alezredes megerősítette: az ukrán hadsereg által használt német fegyverzet Lengyelországban felállítandó javítóüzemével kapcsolatban sikerült megállapodásra jutni; Müller megjegyezte, hogy a Leopard harckocsikat Gliwicében javíthatják. Július 21-én a bolgár parlament megszavazta, hogy a bolgár Belügyminisztérium készleteiből Kijevnek páncélozott kerekes járműveket (valószínűleg szovjet eredetű BTR–60-asokat) szállítsanak le. A képviselők arra is javaslatot tettek, hogy a szállítójárművek kezelőszemélyzetét az országban képezzék ki.
Július 24-én a független belorusz sajtó úgy becsülte, hogy az Aszipovicsi [Асіповічы] alatt fekvő katonai tábor területén 3450–3650 wagnerista tartózkodik (július 22-én az ukrán határőr-szolgálat azt állította, hogy Belaruszban legfeljebb ötezer zsoldos tartózkodik). Július 11-étől Cel [Цель] településre tíz, körülbelül hétszáz járműből álló konvoj érkezett meg. Július 25-én Ivan Kubrakou belarusz belügyminiszter a wagneristák „parancsnokaival” folytatott találkozó során kijelentette: „az államhatár menti nehéz helyzet fényében” különösen fontos az, hogy fenntartsák az esetleges kihívásokra és fenyegetésekre történő reagálási készséget. A miniszter szerint a wagneristák tapasztalata kiemelt jelentőségű Belarusz „biztonsága és rendje” szavatolásában.
Július 21-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette: a korrupciós ügyek feltárása érdekében megkezdődött a katonai bizottságok munkájának komplex ellenőrzése. Az államfő lépése az odesszai botrányra adott válasz – a városban július 22-én őrizetbe vették Jevhen Boriszovot, a katonai bizottság vezetőjét, őt az Állami Nyomozóiroda többek között a katonai szolgálat alóli felmentésről szóló dokumentumok kiállításáért kapott 188 millió hrivnya (körülbelül ötmillió dollár) kenőpénz elfogadásával vádolja. Olekszandr Novikov, a Korrupció-megelőzési Nemzeti Ügynökség vezetője bejelentette: az ellenőrzések nem pusztán a katonai bizottságok vezetőire, hanem családtagjaikra is kiterjednek.
Július 24-én Vlagyimir Putin elnök aláírta „A katonai kötelezettségről és a katonai szolgálatról” szóló törvény módosításait – ezek az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői tartalékai vonatkozásában megemelik a felső korhatárt, ezzel biztosítva a mozgósítási potenciál fokozását. A korhatár megnövelése a közlegényekre, az altisztekre, illetve a zászlósokra is vonatkozik (ebben a sorrendben: 35-ről 40 évre, 45 évről 50 évre, illetve 50 évről 55 évre). A főtisztek [ford. kieg.: őrnagy, alezredes, ezredes] 65. életévükig, a tisztek [ford. kieg.: hadnagy, főhadnagy, százados] pedig 60. életévükig maradhatnak tartalékosok. Egy nappal később az orosz parlament a törvényt ismét módosította, döntést hozva arról, hogy a 18 és 30 év közötti személyeket sorozhatják (korábban a felső korhatár 27 év volt). Mindkét módosítás 2024. január 1-jén lép hatályba; s arról is döntést hoztak, hogy az ebben az évben 27. életévüket betöltő sorkatonákat a tartalékosok közé helyezik át, és nem hívják be katonai szolgálatra.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az Odessza térségében található infrastruktúra elleni támadások folytatása, illetve a dunai ukrán kikötők elleni első támadások is megerősítik: az oroszok arra törekednek, hogy teljesen ellehetetlenítsék Ukrajna tengeri úton történő gabonaexportját. Ha Kijevet megfosztanák az egyetlen saját exportútvonalától, Ukrajna teljes mértékben EU-s, szárazföldi szomszédjaitól függene. A fekete-tengeri gabonakezdeményezésből való kilépését követően Moszkva így nem pusztán arra törekszik, hogy újabb nehézségeket okozzon az ukrán gazdaság működtetésében, hanem arra is, hogy elmélyítse az Ukrajnával szomszédos országokban a Kijev további támogatásával szembeni vonakodást.
- „A katonai kötelezettségről és a katonai szolgálatról” szóló törvény módosításai azonnal nem növelik meg az orosz fegyveres erők és az ún. egyéb hadseregek létszámát – mindkét módosítás csak a következő év elején lép életbe, s azokat 2028-ig, fokozatosan vezetik be. A változtatásokra korábban nem tekintettek prioritásként, azok a háború kitörése utáni, a sorozási rendszer szociális struktúrákra való alkalmazását célzó, felgyorsított munka eredményei. A meghozott intézkedések nemcsak azt mutatják, hogy az orosz társadalom elöregedik, hanem azt is: a munkaerő-piaci aktivitás felső határa időben kitolódik (az oroszok ebben egy világméretű trend részei). A most zajló háborút nézve Moszkva még mindig jelentős mozgósítási erőforrásokkal rendelkezik, ennek kiaknázása a jogi feltételek megváltoztatása nélkül is lehetséges.
- Az ukránoknak egyre nagyobb problémái vannak a személyi állomány feltöltésével. A 2022-es évben a(z összes ukrán katonai formációt magában foglaló) védelmi erők struktúráját rekordszintet jelentő, egymillió katonára bővítették, ezen egymillióból az Ukrán Fegyveres Erőkben hétszázezren szolgáltak. Ezen állapot hosszabb ideig tartó fenntartása lehetetlennek bizonyulhat – minderről a katonai bizottságok komplex ellenőrzéséről szóló döntés, mind pedig azok a felderített/nyilvánosságra hozott esetek árulkodnak, melyek a szolgálat alóli kibújást és az ország területének illegális módon történő elhagyásának megpróbálását mutatták.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az orosz bombázásban megsérült Urunk Színeváltozása-székesegyház Odesszában (fotó: Ercin Erturk / Anadolu Agency via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
