Ukrán drónok támadják Moszkvát – helyzetkép az 523. napon
Két egymást követő napon dróntámadás ért egy felhőkarcolót Moszkva üzleti negyedében. Noha a károk nem nagyok, a támadásoknak szimbolikus jelentősége van: azt bizonyítják, hogy Oroszország saját fővárosa biztonságát sem tudja garantálni. Orosz területen lévő katonai célpontokat viszont egyre ritkábban tudnak az ukrán drónok elérni. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 523. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber, Kamil Kłysiński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A múlt hét végi események összefoglalója és értékelése: Július 27-én az ukrán erők felszabadították a Velika Novoszilkától délre fekvő Sztaromajorszkét, ezzel június 4-éhez, az ellentámadás megindulásához képest legfeljebb 8,5 km-re mélyítve el behatolásukat az oroszok által ellenőrzött területbe. Ezzel együtt az Orihivtől délre végrehajtott további ukrán támadások nem hoztak sikert: az oroszok Robotine környékén visszaszerezhették a korábban elvesztett területek egy részét. Július 25-én és 26-án a megszállók az ukrán állásokba legfeljebb 3 km mélyen betörve a Zserebec folyó nyugati partján, Luhanszk megyében új hídfőállást alakítottak ki, s ezt ki is terjesztették. Az agresszor hadserege elfoglalta Szerhijivkát, s egyes források szerint a településtől nyugatra fekvő Nadiját, illetve részlegesen a Szerhijivkától délre található Novojehorivkát is. A múlt hét második felében az ukrán vezérkar közölte, hogy Nadija térségében harcok folynak. Az ukrán katonai vezetés szerint az ellenség Bahmuttól délnyugatra is ellentámadásokat hajthatott végre, a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatorna nyugati oldalán található Sztupocskit és Dilijivkát támadva, és ezzel átkarolva az ott tevékenykedő ukrán erőket. Ez a művelet az ukrán támadótevékenységet valószínűleg lelassította (az ezt megelőző héten a védők a csatorna keleti partján kiterjesztették az ellenőrzésük alá vont területet). Július 26-án az ellenség tömeges rakétatámadást hajtott végre az ukrán katonai infrastruktúra ellen. Július 27-én újabb, az odesszai kikötői infrastruktúrát célzó rakétatámadás történt, két Kalibr manőverező robotrepülőgép az áruterminálba csapódott. Ukrán jelentések szerint az agresszor – az alkatrészek maradványai alapján – a legutóbbi támadások során nem Iránból származó, hanem Oroszországban gyártott Shahed drónokat vetett be (ezeket az oroszok ugyanazzal a Geran névvel rendszeresítették, mint az Iránból származó, szintén Oroszországban található gyárakban átalakított drónokat). Július 26-án Denisz Smihal miniszterelnök közleményt adott ki az ukrán dróngyártás felfuttatásáról: ebben az évben az ukrán kormány erre a célra negyvenmilliárd hrivnyát (közel 1,1 milliárd dollárt) különített el, az alkatrész-importra vonatkozó vámkorlátokat feloldotta, s 25 százalékra növelte a gyártók részesedését a nyereségből. Mindennek köszönhetően a dróngyártás a háború előtti időszakkal összehasonlítva tízszeresére nőhetett, s ezzel több mint negyven vállalkozás foglalkozik. Július 25-én és 28-án Belaruszba további, Oroszországból evakuált wagneristákat szállító gépkocsikonvojok érkeztek meg – a járművek között több „Csekan” páncélozott jármű is található (ezeket megerősített akna elleni védelemmel látták el). Az Aszipovics térségében található katonai táborban jelenleg több mint négyezer zsoldos tartózkodik. Az elmúlt hetekben mindkét fél kezdeményezőként lépett fel és támadótevékenységet végzett. Az ukrán aktivitás fő területe a harcérintkezési vonal Zaporizzsja megyében, illetve Donyeck megye nyugati részén található déli szakasza, az oroszé pedig annak keleti része (Donyeck megye északkeleti része, illetve Luhanszk és Harkiv megyék határvidéke). Bahmut térségében a helyzet speciális: itt mindkét fél támadótevékenységet folytat (az ukránok sporadikusan Avdijivka és Marjinka környékén is támadnak). Ennek eredményeként a felek által elért, főszabály szerint jelentéktelen területi nyereségeket majd’ teljes mértékben eltüntetik a más irányokban ugyanabban az időtartamban elszenvedett veszteségek. Noha Kijev hangoztatja, hogy délen ellentámadás folyik, az összes olyan irányban, ahol harci tevékenység zajlik, annak jellege pozíciós. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a közeljövőben az oldalak bármelyike is áttöri-e olyan mértékben ellenfele állásait, amivel nagyobb sikert és területnyereséget ér el (valószínűleg a jelenleginél sokkal nagyobb veszteségek árán). A nagy ukrán ellentámadásról szóló, folyamatosan ismételt üzenet azt erősíti meg, hogy a tevékenység felgyorsítása mindenekelőtt Ukrajna érdeke.
A legfontosabbak röviden:
- Kétszer is dróntámadás érte Moszkvát, de nem okozott súlyos károkat
- A front keleti szakaszán az oroszok támadtak, a délin az ukránok – itt azonban az oroszok a múlt heti ukrán ellentámadást valamelyest visszanyomhatták
- Mindkét oldal folytatja a felőrlő hadviselést: az oroszok a front hátát, az ukránok a Krímet és az itt lévő logisztikai infrastruktúrát támadták
- Újabb csoport wagnerista érkezett Belaruszba
- A most zajló ukrán ellentámadás során az ukránok tüzérségi lőszerfelhasználása megnőtt; az amerikaiak több módon próbálják pótolni a felhasznált lőszert
Részletes helyzetkép:
Az orosz erőknek valószínűleg sikerült a Zserebec folyó nyugati partján kialakított hídfőállást kiterjeszteniük, illetve a Nadija és a Novojehorivka közötti magaslatot elfoglalni és a frontot kiegyenesíteni. (A források egy része szerint a magaslatot az agresszor teljes mértékben ellenőrzése alá vonta.) Kijev nem erősítette meg a területi veszteségekről szóló jelentéseket – ezzel indirekt módon aláhúzva az orosz előrenyomulást. Az ukrán vzérkar arról számolt be, hogy Novojehorivka térségében harcok folynak; Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes július 31-én közölte, hogy az oroszok sikertelen kísérletet tettek a védők kiszorítására az Oszkil folyó [річка Оскіл] mögé (a Zserebecen túl ebben a térségben az Oszkilra épít a következő ukrán védvonal, a kettő között húsz–huszonöt kilométeres távolság van). Ukrán katonai források azt emelik ki, hogy a hídfőállástól tizenpár kilométerre északra, Luhanszk és Harkiv megyék határa mentén, Novoszelivszkénél [Новоселівське] és Beresztovénél [Берестове] végrehajtott orosz támadások sikertelenek voltak. Az agresszor azonban jelentéktelen előrehaladást érhetett el Kupjanszktól északkeletre, Szinkivka [Синьківка] térségében.
Az oroszok az ukrán erőket kiverték a Velika Novoszilkától délre található Sztaromajorszkéből, melyet utóbbiak az elmúlt héten foglaltak vissza, azonban az oroszoknak nem sikerült a település felett visszaszerezni az ellenőrzést. A falu teljesen elpusztult, s továbbra is a harctérségben található. A többi irányban, mindkét fél által végrehajtott támadások nem eredményeztek változást (az ukránok az Orihivtől délre található Robotine, illetve a Bahmuttól délnyugatra fekvő Kliscsijivka térségében, az oroszok pedig Kreminnától délnyugatra illetve Marjinka térségében támadtak).
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az agresszor hadseregének aktivitása Avdijivka és Bahmut térségében csökken; itt az elmúlt napokban az oroszok állítólag nem hajtottak végre támadáskísérletet. Július 31-én Maljar miniszterhelyettes az elmúlt héten végzett ukrán tevékenységet foglalta össze: délen a védők további 12,6 km2 területet, Bahmut térségében pedig 2 km2-t foglaltak vissza; ezzel az ellentámadás kezdete óta a felszabadított terület nagysága ebben a sorrendben 204,7 km2-re, illetve 37 km2-re nőtt. Az ellenséges hadseregek között összecsapásra több mint 170 alkalommal került sor.
Az orosz erők folytatták az ukrán erők közvetlen háta elleni rakétatámadásokat. Július 28-án két Iszkander–M rakéta támadhatta Dnyipro városát (többek között az SzBU helyi székházát). A közelben található épület is megsérült, öt civil pedig megsebesült. Július 29-én az orosz rakéták Zaporizzsját vették célba (innen két halottról és két sebesültről érkeztek hírek), illetve Szumit, utóbbi településen úgyszintén ketten haltak meg, húszan pedig megsebesültek. Az ukrán vezérkar közlése szerint aznap az oroszok összesen nyolc rakétatámadást hajtottak végre. Július 30-a éjfél előtt az Sz–300-as rendszerekből kilőtt orosz rakétákat Harkivra, illetve a Harkiv megyében fekvő Velikij Burkukra [Великий Бурлук] indították (Harkivban többek között kereskedelemmel foglalkozó vállalatok raktárait, illetve a repteret célozva). Július 31-én a támadások célpontjai Krivij Rih, Kramatorszk ipari övezete, a Donyeck megyében található Veszele [Веселе], illetve a Harkiv megyében fekvő Sevcsenkove [Шевченкове] voltak. (Krivij Rihben többek között egy lakóház omlott le félig, hat ember halálát és több mint nyolcvan fő megsebesülését okozva; Kramatorszkot három, Sz–300-as rendszerből kilőtt eszközzel lőhették.) Összesen a vezérkar kilenc ellenséges rakéta bevetését jegyezte fel. Ugyanaznap tüzérségi tömegtámadás célpontja Herszon volt, ennek következtében négyen meghaltak, tizennyolcan pedig megsebesültek. Az augusztus 1-jére virradó éjjel Harkivot újabb alkalommal támadták, ennek során az agresszor kamikázedrónokat vetett be. Július 31-én Maljar miniszterhelyettes bejelentette, hogy az elmúlt hét folyamán a védők az agresszor által kilőtt 41 darab H–101-es manőverező robotrepülőgépből 37-et, a hat darab Kalibr manőverező robotrepülőgépből hármat, illetve a 43 Shahed drónból huszonegyet lőttek le.
Július 31-én és augusztus 1-jén Moszkvát kamikázedrónokkal többször is támadták. Az oroszok arról adtak hírt, hogy a támadásokban egyszerre bevetett három-három eszközt megsemmisítették (légvédelmi, illetve rádióelektronikai eszközök segítségével), mindazonáltal azok kisebb károkat okoztak, illetve egy embert megsebesítettek. Mindkét támadásban a Moscow-City üzleti központban található felhőkarcoló sérült meg. Az Oroszországi Föderáció védelmi tárcája szerint augusztus 1-jén három vízfelszíni kamikázedrónt (robbanóanyaggal kitöltött, személyzet nélküli motorcsónakot) semmisíthettek meg, miközben azok támadást kíséreltek meg a Szevasztopoltól 340 km-re, délnyugatra műveletet végző orosz hajók ellen.
Július 29-én este az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Igazgatósága bejelentette: aznap reggel légitámadás érte a Krímet a Donbasszal összekötő Csonhar hidat. Július 29-én reggel a Krím megszálló közigazgatása közölte, hogy Storm Shadow manőverező robotrepülőgépekkel támadták a Krímet Herszon megyével összekapcsoló vasúti összeköttetést (az orosz légvédelem állítólag az egytucatnyi eszköz mindegyikét lelőtte). Egészen július 31-ig nem jelentek meg a támadást megerősítő anyagok (korábban az ukrán média a Csonhar híd ellen június 22-én elkövetett támadásról szóló képeket tette közzé); ezekből az derült ki, hogy a vasútvonal a hídfő töltésén sérült meg.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) ugyanúgy július 29-én jelentett arról, hogy előző nap este a szevasztopoli Kozacsa kikötő [Казачья бухта] térségében lőszerraktár-robbanás történt. Július 28-án az oroszok arról számoltak be, hogy a rosztovi oblasztyban található Taganrogra az ukránok Sz–200-as rendszerekből lőttek ki rakétákat (a városközpontban károk keletkeztek). Július 30-án az orosz fél közölte, hogy a Krím ellen kamikázedrónokkal követtek el támadást (állítólag az összes, 25 eszközt lelőtték vagy rádióelektronikai eszközökkel semlegesítették).
Július 31-én a La Repubblicának adott interjújában Olekszandr Kamisin, Ukrajna a stratégiai iparágakért felelős minisztere [ford. megj.: az ukrán vasutak korábbi igazgatója] bejelentette: ez év januárjától kezdve Ukrajna megtízszerezte a lőszergyártást, azonban még ez sem fedezi az igényeket; Kijev még mindig olyan nemzetközi partnereket keres, akik segíthetnek az ukrán gyártókapacitás megnövelésében. Kamisin megjegyezte, hogy Ukrajna a nyugati fegyverkonszernek számára egyedülálló lehetőséget kínál, hogy saját termékeiket egy valódi háború körülményei között teszteljék. A Financial Times augusztus 1-jén a tüzérségi lőszerek vonatkozásában fellépő ukrán igényekről, illetve az ezek teljesítésével kapcsolatos amerikai tevékenységről írt: az ellentámadás megindítását követően az ukrán erők által felhasznált tüzérségi lőszerek mennyisége a napi nyolcezres szintre emelkedett (korábban öt-hétezer volt). Washington lépéseket tett a saját gyártás megnövelésére, többek között új gyártósorokat állított üzembe (így 2025-ben eléri a havi kilencvenezer, főleg 155 mm kaliberű, darabos gyártási szintet). Az amerikai ipar jelenleg havi 24000 darabot képes előállítani – ez a szám 2022-ben 14000 volt. Az Ukrajnának történő lőszerszállításokat illető alternatív beszerzési források keresése során az amerikaiak Bulgáriával és Dél-Koreával állapodtak meg, Japánnal pedig folynak a megbeszélések.
Július 28-án a német Szövetségi Kancellári Hivatal bejelentette, hogy Kijevnek leszállította a következő, korábban megígért szállítmányt – fegyverről és felszerelésről van szó, melybe beletartozik 10 darab csuklós, lánctalpas Bandvagn 206 szállítójármű, hat darab Gepard önjáró légvédelmi löveg és a hozzájuk tartozó 15000 darab lőszer, „többezer” 155 mm-es kaliberű tüzérségi lőszer, illetve 20 darab RQ–35 Heidrun és 13 Vector felderítődrón. Július 31-én az ukrán védelmi tárca megállapodást írt alá a török Baykar Makina vállalattal, hogy Ukrajnában UAV-javító és karbantartó üzem épül. A szlovák sajtó szerint augusztus 1-jén a tizenhat darabos Zuzanna 2-es önjáró löveg-szállítmányból Kijev megkaphatja az első kettőt (az eszközök legyártását Dánia, Németország és Norvégia finanszírozza).
Andrij Csernijak [Андрій Черняк], a HUR ezredese értékelésében 2022 kezdete óta az ún. Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok területén végrehajtott erőszakos mozgósítás körülbelül 55–60000 férfit érintett. Az ezredes szerint kiképzési szintjük alacsony, maga a mozgósítás pedig gyakran brutális volt: az embereket egész egyszerűen az utcáról, a munkahelyekről vagy az iskolákból vitték el. A Csernijak által megadott becslések nem terjednek ki az 1. és a 2. Hadtest hivatásos katonáira (azaz a két bábköztársaság korábbi „népi milíciáira”), melyeket formálisan 2022 végén olvasztottak be az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőibe. 2019 végi nemhivatalos adatok szerint a két hadtest állománya az egyéb erőszakszervezetek tisztjei nélkül körülbelül 35000 főre rúgott. 2022 eleje óta az 1. és a 2. Hadtest állománya jelentősen megnövekedett nem pusztán az erőszakos mozgósítás, hanem a professzionális katonák – formálisan önkéntes – toborzása miatt is (a toborzottak a Donbasz elszegényedett és munkanélküli lakosságából, köztük bebörtönzöttekből kerülnek ki).
Július 29-én és 31-én Oroszországból belorusz területre távozott a wagneristák valószínűleg további két, összesen kb. 100 járműből álló gépkocsikonvoja, ezzel a Wagner-csoport Belaruszba, az Aszipovics melletti táborba áthelyezett zsoldosainak száma további legalább 300–350 fővel nőhetett meg – mindez azt jelenti, hogy összlétszámuk közeledik az ötezerhez. Műholdfelvételekre alapozva augusztus 1-jén a belorusz közösségi médiában olyan információ jelent meg, mely szerint a zsoldosok a szintén Aszipovics térségében található Paplaviban [Paplavy] lévő katonai raktárakat használják. Az elmúlt napokban a Wagner-csoportból jövő kiképzők részvételével folytatódott a belarusz katonai egységek (köztük a gépesített és tüzérségi csapatok) kiképzése. Augusztus 1-jén Aljakszandr Lukasenka kijelentette: a zsoldosok nem az ún. Suwałki-folyosó irányába tartanak, hanem a belarusz hadsereg többek között Breszt és Grodno környékén található katonai gyakorlótereken folyó kiképzésére használják őket.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Legnagyobb valószínűség szerint az ukrán katonai hírszerzés áll a Moszkva elleni megismételt támadások mögött – ezeknek pedig nagy szimbolikus jelentősége van. Maguk a támadások nem járnak jelentős károkkal, azonban azt bizonyítják: az oroszok nincsenek abban az állapotban, hogy akárcsak saját fővárosukban vagy annak pénzügyi elitje számára garantálják a teljeskörű biztonságot (mindezt a moszkvai üzleti negyedben található felhőkarcoló elleni két támadás támasztja alá). Katonai nézőpontból azonban arra utalhatnak, hogy az Oroszországi Föderáció területén az ukrán erőknek egyre nagyobb problémáik lehetnek katonai célok elérésével. A legfontosabb orosz katonai létesítmények lég- és rádióelektronikai védelme már annyira szoros, hogy az ellenük végrehajtott támadások nem kifizetődők. A legutolsó, az államhatár orosz oldalán fekvő katonai reptér elleni támadást Ukrajna 2022 decemberében hajtotta végre (a források egy része szerint még ez év januárjában a Voronyezs alatt található repteret megtámadták – ezt azonban nem erősítették meg). A Krímben található orosz katonai infrastruktúra elleni támadások is egyre ritkábban járnak jelentős eredménnyel.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a Moscow International Business Center sérült üveghomlokzata a július 30-i ukrán dróntámadás után (fotó: Alexander Nemenov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
