Csődveszély, Lánchíd-vita, budapesti jövőképek – vendégünk Balogh Samu főpolgármesteri kabinetfőnök
Bármi lesz, a főváros fenntartja a közszolgáltatásokat és kifizeti a dolgozóit – mondja a pénzügyi csőd lehetőségéről a HetiVálasz podcast 187. adásában Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke. Miért nincs már két éve kormány–főváros egyeztetés? Mik azok a fejlesztések, amik a közelgő szűk esztendőkben is biztosan folytatódnak? Mi lesz itt, ha 2050-re 3 milliósra nő a budapesti régió? Balogh Samu Borbás Barna és Zsuppán András kérdéseire válaszol.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Csődbe megy a főváros a következő két hónapban?
Nem lesz csőd. Fenntartjuk a közszolgáltatásokat Budapesten. Azon dolgozunk, hogy a budapestiek ne érezzenek semmit azokból a nehézségekből, amelyek egyébként valóban jelen vannak.
Tarlós István és a budapesti Fidesz is azt mondja, tessék az idén rekord összegű iparűzési adóból megoldani a bajokat.
Ennél sokkal több a kiadásunk, és sokkal gyorsabban nőttek a kiadásaink, mint a bevételeink. […] Kétségtelenül pluszban vettük át a várost az előző vezetéstől, de a kormány három célzott intézkedéssel elvette ezt a pénzt: a szolidaritási adó növelésével, mely kezdetben 5 milliárd forint volt, jövőre pedig már eléri a 75 milliárdot, az iparűzési adó befizetési szabályainak az átmachinálásával és a kukaholdinggal kapcsolatos módosítással.
Mik azok a fejlesztések, amelyek a következő ciklusban mindenképpen elindulnak, mert szinte kényszer a megvalósításuk, mint ahogy ebben a ciklusban a 3-as metró vagy a Lánchíd felújítása volt?
Hogy csak két példát mondjak: gyártósoron van az az 51 villamos, amely 2026-ig meg fog érkezni Budapestre. Ezekhez rengeteg kapcsolódó beruházást kell elvégezni, ami alkalmassá teszi az egyébként sok helyen leromlott pályát és a megállókat, hogy mindenhol alacsonypadlós villamosok járjanak. […] Mindenképpen folytatni kell a Duna-hidak felújítását; ebben a következő állomás a Petőfi híd renoválása lesz.
Mikor ült össze utoljára a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa? Van-e egyáltalán bármilyen formális egyeztetés a főváros és a kormány között?
Nagyjából két éve nem ült össze, pedig rengetegszer kezdeményeztük. Az volt az ember érzése a kormányalakítás után, mintha valami tudatosság lenne abban, hogy gyakorlatilag az összes miniszter munkaköri leírásából törölték a Budapest szót. Korábban Gulyás Gergely miniszter helyettesítette a miniszterelnököt az FKT-n, de már ő sem tekinti magát felelősnek Budapestért.
Igaz, hogy a Lánchíd forgalomcsillapítása minden idők egyik legdrágább fővárosi döntése? Hiszen 6 milliárd forintba „került” – ennyi pénzt nem akar odaadni a kormány az autómentesítésért cserébe.
Nem értek egyet ezzel az értékeléssel. […] Teljesült, amiben a kormánnyal megállapodtunk: Gulyás Gergely aláírta, Fürjes Balázs szignózta, hogy a híd végleges forgalmi rendjéről a felújítás végéig kell dönteni. Teljesen eszerint jártunk el, azzal a különbséggel, hogy a végleges forgalmi rendről nem a főpolgármester és nem a miniszterelnök döntöttek, hanem a budapestiek, mégpedig úgy, hogy elmentek és részt vettek a Lakógyűlésen. 80 százalékban azt mondták erre a kérdésre, hogy legyen új forgalmi rend a Lánchídon. […] A hatmilliárdos állami támogatás ezért szerintem nem lefutott ügy. Ha most pisztolyt fognának a fejemhez, akkor inkább arra voksolnék, hogy előbb-utóbb oda fogják adni.
Hogyan lehet rendezni az agglomerációból a fővárosba ingázó tömegek közlekedésének ügyét?
Prognózisok szerint 2050-ig nagyjából 3 millió ember fog élni Budapesten és az agglomerációban. […] Ez szinte hihetetlen folyamat. Az, hogy ez a hárommillió ember majd pontosan hol és hogyan él ebben a régióban, jórészt túlmutat a mai budapesti városvezetési kompetenciánkon. A városfejlesztési stratégiánk viszont arról szól, hogy mindenki, aki Budapesten keresi a kenyerét, vagy itt dolgozik, ide jár iskolába, [lakhatás terén is] itt találhassa meg a számításait. […] Nincsen Budapesten kívül megfelelő infrastruktúra ennyi ember ellátására. Minden évben téma, hogy Solymáron vagy Kistarcsán már nincs elég víz, nincsenek szolgáltatások, óvodák, iskolák. Miközben Budapesten ez mind rendelkezésre áll.
A városvezetés számára melyek a legfontosabb projektek, amelyeket a következő években mindenképpen végig szeretne vinni?
A közterületek megújításában mindenképpen szeretnénk előremenni. A Városháza park nagyon fontos, ezt nagyon szeretnénk megcsinálni. Jelenleg is tart még a Városháza keresztszárnyának a renoválása, ezért idén egyszerűen nem tudott volna elindulni ennek a megvalósítása, de a pénzügyi problémák miatt az előkészítés is megcsúszott. A másik kiemelt preferencia a pesti alsó rakpart gyalogosbarát átalakítása, és ezzel összefüggésben a Széchenyi tér és környéke. […] A térről pont a napokban mondta ki a Fővárosi Törvényszék, hogy az állam alkotmányellenesen vette el a fővárostól, és felküldte az Alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg ezt a passzust. Amennyiben ez megtörténik, akkor megnyílik a lehetősége, hogy tényleg fejlesszük a Széchenyi teret. Erre jelenleg élő tervezési szerződésünk és engedélyes terveink vannak.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
