Putyin „egy vérengző KGB-tiszt” – Trump magyar embere „korrupt Fideszről” és Ukrajna jogos harcáról
Igenis támogatni kell Ukrajnát fegyverekkel, munícióval és hírszerzési adatokkal, amelyek a legnagyobb kárt okozzák az oroszoknak – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Gorka Sebestyén. A magyar származású brit–amerikai külpolitikai szakértő, műsorvezető Donald Trump feltétlen híve, korábban a Fehér Házban dolgozott neki, így véleménye azért is érdekes, mert az exelnök gyakran jelenik meg a „béketábor” reménységeként a magyar kormányoldalon. Gorka arról is beszélt: ma azért is él az Egyesült Államokban, mert a Fidesz szerinte olyan korrupttá vált, mint az MSZMP. Örülne neki, ha amerikai konzervatív barátai jobban tisztában lennének a párt valódi természetével.
Ha van a nyugati világban olyan ember, aki békét tudna teremteni, akkor az Donald Trump – mondta júniusban Orbán Viktor. Tavaly arról beszélt, hogy a béke reményének a neve Donald Trump és az amerikai jobboldalon nem ritkák az olyan hangok, amelyek egybecsengenek az oroszokkal megértőbb, Ukrajna támogatásával szemben kritikus magyar narratívával. Ezért időszerűnek láttuk megkeresni az embert, aki Trump külpolitikájának egyik legjobb ismerője, egy ideig a Fehér Házban is dolgozott neki, és azóta is a volt elnök feltétlen híve. A jelenleg médiaszemélyiségként aktív Seb Gorka – vagyis Gorka Sebestyén – egyetért abban, hogy Trump gyorsan véget vetne a háborúnak – de nem egészen abban a formában, ahogy azt elsőre gondolnánk. Gorka írásban – még a Donald Trump elleni legfrissebb vádemelések előtt – válaszolt a Válasz Online kérdéseire.
×××
– Kezdjük egy személyes kérdéssel: 2017 áprilisában interjút adott a Heti Válasznak nem sokkal azután, hogy szakpolitikai tanácsadónak nevezték ki a Fehér Házba, de Steve Bannon távozása után önnek is fel kellett állnia. Hogy alakult azóta a pályafutása?
– Lehetőséget kaptam rá, hogy országos rádióműsort vezessek minden hétköznap három órán át AMERICA First címmel. Van egy heti rendszerességgel jelentkező talkshow-m a Newsmax kábeladón, ennek címe The Gorka Reality Check. Az elmúlt egy évben pedig egy új tévéműsor, a Conspiracy Chronicles első évadának forgatása történt, amelynek jelenleg keresek forgalmazót. A műsornak kettős küldetése van. Minden epizód leszámol egy veszedelmes összeesküvés-elmélettel, például olyanokkal, hogy „a holokauszt nem történt meg”, majd olyan valódi összeesküvésekkel ismerteti meg a nézőket, amelyekről többet kellene tudniuk. Például, hogy valójában ki állt a II. János Pál pápa meggyilkolására irányuló kísérlet mögött. Nem unatkozom!
– Többször elmondta, hogy fehér házi működése alatt az úgynevezett mélyállam megpróbálta ellehetetleníteni Donald Trump politikáját. De mit takar tulajdonképpen a Make America Great Again-politika (MAGA), különösen külpolitikai kontextusban?
– A MAGA pontosan azt jelenti, ami le van írva: újra naggyá tenni Amerikát. Olyan politikai mozgalom, amelynek célja, hogy elősegítse az Egyesült Államok megújulását, hogy az ország újra elfoglalhassa az őt megillető helyet a nyugati civilizáció vezető szerepében. Része annak a populista mozgalomnak, amely megnyilvánult többek között a brexitben, valamint olyan politikusok felemelkedésében, mint Georgia Meloni olasz miniszterelnök – ezek a politikusok az emberek többségének érdekeit képviselik egy elszámoltathatatlan elittel szemben, amely aláássa a független országok nemzeti szuverenitását. A külpolitikában a MAGA azt jelenti, hogy korábbi főnököm, Trump elnök úr idején megpróbáltunk véget vetni a túlzásba vitt intervencionizmus politikájának és az örökös háborúknak, mint az iraki és afganisztáni katonai missziók iránti 20 évnyi, teljesen értelmetlen elkötelezettségünk.
– Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak elkülönülésre törekvő külpolitikát kellene folytatnia, ahogy azt sokan a jobboldalon szorgalmazzák?
– Egyáltalán nem. Az izolacionizmus a sugárhajtású utasszállító repülőgépek és az internet korában elképesztően irreális ötlet. Trump elnök és az America First mozgalom az erő megfontolt és ésszerű alkalmazása mellett érvel, például amikor több mint 200 orosz zsoldost öltünk meg Szíriában, akik destabilizálták a régiót Putyin számára, vagy amikor cirkálórakéta-támadást indítottunk Aszad légibázisa ellen, mielőtt vegyi fegyvereket vetettek volna be civilek ellen.
Amit nem akarunk, azok az olyan végtelenbe nyúló, „buta” neokonzervatív háborúk, mint Afganisztán és Irak.
– Hogyan ásta alá ezt a külpolitikát a mélyállam? Ki irányítja ön szerint a mindenkori amerikai külpolitikát?
– A mélyállam következetesen ellenállt az elnök és csapata által képviselt politikának. John Kelly, aki 2017 és 2018 között szolgált a Fehér Ház kabinetfőnökeként, küldetésének tekintette, hogy a Donald Trump politikája iránt leginkább elkötelezett tisztségviselőket eltávolítsa az adminisztrációból. Ott volt az egyébként ukrán születésű Alexander Vindman alezredes, aki az amerikai hadsereg tisztjeként a demokraták tanúja volt a Trump elnök ellen indított impeachment eljárás során, és úgy érezte, neki kell megvédenie az intézményes elitet attól az embertől, akit 64 millió amerikai választott meg főparancsnoknak. A mélyállam, vagy nevezhetjük akár állandó bürokráciának, meggyőződésem szerint egy baloldali és globalista képződmény, amely azt vallja, hogy a világ problémáiért nagy részben Amerika a felelős. Mielőtt a mélyállam vádat emelt ellene, Trump elnök úr újra hitet tett amellett, hogy lebontja ezt a köztársaságunkat fenyegető intézményt. A képviseleti demokrácia sorsa Amerikában attól függ, hogy újraválasztják-e és így esélyt kap-e küldetése végrehajtására.
– Trump azt állítja, hogy ha ő marad az elnök 2020 után, akkor Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem történik meg. Egyetért ezzel?
– Nem jó kérdés, hogy egyetértek-e. Ez ugyanis tény. Amikor George W. Bush volt hatalmon, Oroszország lerohanta Grúziát. Amikor Obama, Putyin megkaparintotta a Krímet. És most, amikor a szenilis Biden foglalja el az ovális irodát, Oroszország ismét megtámadta Ukrajnát.
2008 óta csak abban a négy évnyi békeidőben nem indított támadást Moszkva a szomszédai ellen, amikor a főnököm volt az elnök. Putyin fél Trump elnök úrtól. Még szép, hogy nem tört volna ki a háború, ha ő ül a Fehér Házban!
Amikor például kiderült, hogy 300 orosz zsoldos dolgozik Szíria és a Közel-Kelet destabilizálásán, Trump elnök úr nem habozott utasítást adni a Pentagonnak, hogy likvidálják őket egytől egyig. Meg is tettük. Putyin még sajtótájékoztatót sem hívott össze, hogy panaszt emeljen. Ennyire fél Donald Trumptól, és ez újabb ok arra, miért ismét rá van szükség a Fehér Házban.
– Milyennek ítéli a Biden-adminisztráció válaszát az invázióra? Támogatja az Egyesült Államok jelenlegi Ukrajna-politikáját?
– Az adminisztráció összességében idióta politikát folytat. Zelenszkij szuverenitásharca igazságos és jogos harc, és igenis támogatnunk kell fegyverekkel, amelyeket az ukrán erők használni tudnak, munícióval, valamint olyan a célzást segítő hírszerzési adatokkal, amelyek a lehető legnagyobb kárt okozzák az oroszoknak. De elszámolási kötelezettség nélkül milliárdokat küldeni Kijevnek, egy korrupció által mélyen fertőzött régióba – esztelenség.
– Mit gondol John Mearsheimer gyakran idézett nézetéről, hogy a Nyugat, illetve a NATO bekerítette Putyint, és nem volt más választása, mint hogy támadjon? Jogos biztonsági érdekből cselekszik Oroszország, ahogy egyes jobboldali (és nyugati baloldali) körökben gyakran hangoztatják?
– Mearsheimer egy rejtőzködő antiszemita, akinek elemzései egy KGB-s gyilkos – Putyin – véres rezsimjét támogatják. Micsoda kretén érvelés ez! Hogy lehetne „bekeríteni” egy olyan országot, amely a világ második legnagyobb haderejével és több mint 4000 nukleáris robbanófejjel rendelkezik? Őrültség. Elképesztő, hogy magukat intelligensnek gondoló emberek figyelmen kívül hagyják, hogy Putyin 20 éve mond beszédeket arról: Ukrajna, Lengyelország és a balti államok léte „illegitim”, és nem szabadna független országként létezniük, hanem „Oroszország Anyácska” részének kellene lenniük. Egy olyan ember, aki tagadja más államok jogát a létezéshez, most hirtelen bekerítve érzi magát? Na persze.
– Gyakran visszatérő érv az is, hogy Ukrajna felfegyverzése egyre erősebb hadi felszereléssel, például a legújabb tervek szerint akár F-16-os vadászrepülőgépekkel veszélyes eszkaláció, amely a harmadik világháborúhoz és nukleáris világvégéhez vezet.
– Ezt megint csak idióták mondják, akik semmilyen stratégiai ismerettel nem rendelkeznek. És semmit sem tudnak Putyinról. Putyin hidegvérű gyilkos, elég megnézni a KGB-s és a politikai pályafutását. Nem őrült és nincsenek öngyilkos hajlamai. Tisztában van vele, mivel járna a nukleáris fegyverek bevetése.
– Mit gondol, miért fogékonyak olyan sokan a háborúval kapcsolatos összeesküvés-elméletekre, például arra, hogy a bucsai mészárlást Ukrajna rendezte meg?
– Bárcsak tudnám! Ez különösen zavar, főleg, hogy sok úgynevezett konzervatív támogat egy vérengző KGB-tisztet. Ennek hátterében sok lehetséges ok bújhat meg, köztük a megfelelő oktatás és általában a kritikus gondolkodás hiánya, valamint az, hogy húsz éven át erodálódott az (amerikai) kormányba vetett hitt a külföldi háborúkkal összefüggésben – amire rájátszottak a covid eredetével, illetve a vakcinák „hatékonyságával” kapcsolatos hazugságok.
– Egyetért abban Donald Trumppal, hogy 24 óra alatt le tudná zárni a háborút? Nem úgy lenne ez csak lehetséges, hogy a katonai és pénzügyi támogatás visszavonásának fenyegetése megadásra kényszerítené Ukrajnát?
– Egyetértek, a háború azonnal véget érne, ha Trump lenne az elnök, de nem azért, mert Ukrajnát a támogatásunk visszavonásával fenyegetnénk, hanem mert Moszkva fél a volt főnökömtől. Lásd ezzel kapcsolatban a korábbi válaszomat.
– Sok nyugati Putyin-apologéta mondja, hogy a kommunizmus bukásával a NATO okafogyottá vált, ami arra utal, hogy híján vannak a Szovjetunió előtti orosz imperializmussal kapcsolatos történelmi ismereteknek, a kelet-közép-európai nemzetek Oroszországgal kapcsolatos mély tapasztalatának Finnországtól Lengyelországon át Romániáig. Mit gondol, mi magyarázza ezt a történelmi vakfoltot?
– A probléma mélyebb, de kétségkívül ez is része. A tény az, hogy Oroszország mindig is expanzionista birodalom volt, amely a status quo destabilizálására törekedett, akár a cárok, akár Sztálin, akár Putyin volt hatalmon. A nagyszerű brit–amerikai geopolitikai szerző, a néhai Colin Gray gyakran írt a nemzetek „stratégiai kultúrájáról”. Gray professzor tisztában volt vele, hogy minden nemzetnek megvan a maga módja arról, hogyan gondolkodik a nemzetbiztonságról és a konfliktusokról. Oroszország karakterét a Nyugat-Európával szembeni kisebbrendűségi komplexusa alakította ki, és az abba vetett hit, hogy terjeszkedéssel kell demonstrálnia „nagyszerűségét”.
– Mennyire lepődött meg azon, hogy történelmi tapasztalata ellenére Magyarország kilóg e kelet-közép-európai nemzetek sorából, és az itteni jobboldal ugyanazokba a hibákba esik, mint sok nyugati társa?
– Ötvenhatos szabadságharcosok által kiszabadított antikommunista ellenálló gyermekeként gusztustalannak tartom ezt. Úgy vélem, ez csak egy újabb megnyilvánulása annak az erkölcsi korrupciónak, amelyet 40 évnyi marxizmus okozott Magyarország lelkében. E rothadás mélysége magyarázza részben azt, hogy most miért élek amerikaiként az Egyesült Államokban.
– Mit gondol arról az álláspontról, hogy Magyarországnak a kárpátaljai magyar közösséggel való bánásmód miatt kell takaréklángon tartania Ukrajna támogatását? Kicsit tágabban, kellene-e a Nyugatnak többet foglalkoznia az ukrán nacionalizmussal és kisebbségpolitikával?
– Ennek a kérdésnek a megválaszolása túlmutatna egy ilyen interjú keretein. Azt aláírom, hogy Orbán miniszterelnök mozgásterét a háborúval kapcsolatban megköti, hogy olyan sok magyar él a háborús Ukrajnában.
– Mennyire közelről követi a háborúval kapcsolatban Magyarország jelenlegi külpolitikáját, illetve a kormányzati és kormányközeli médiabirodalom magyar társadalomra zúdított oroszpárti narratíváját?
– Nem túl közelről. De nem is kell – emlékeztetnék arra, hogy a kilencvenes években a Fidesznek dolgoztam. Gyuricza Béla altábornaggyal és Siklósi Péter későbbi honvédelmi helyettes államtitkárral együtt egyike voltam az akkor még ellenzékben működő párt három nemzetbiztonsági tanácsadójának, ezért ismerem Orbánt és a módszereit.
– A Triggernometry-nek adott tavaszi interjújában tett egy futó megjegyzést azzal kapcsolatban, hogy „nem kedveli Orbánt.” Kifejtené, hogy miért?
– Ez egy hosszabb interjú témája lenne. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondanék:
reménykedtem benne, hogy a „konzervatív” oldal nem válik olyan korrupttá, mint az egykori kommunista MSZMP. Ebben tévedtem. Elég Mészáros Lőrincre nézni.
– Orbán Viktor egyre szorosabb kapcsolatot ápol a nyugati, azon belül is az amerikai jobboldallal, például tavaly beszédet mondott a texasi CPAC-en, a legnagyobb amerikai konzervatív konferencián, ahol Trump-közeli személyiségek is nagy számban szerepeltek, sőt az elmúlt két évben Budapesten is tartottak CPAC fiókrendezvényt. Hogy látja ezt a „szövetséget”?
– Nem vitás, hogy a jobboldalon kialakult egy globális mozgalom, és ennek keretében az Egyesült Királyságtól Indiáig megjelentek olyan pártok, amelyek a képviseleti demokráciát képviselik az EU, az ENSZ, a Világgazdasági Fórum arctalan, meg nem választott elitjeivel szemben. Mindemellett örülnék neki, ha amerikai konzervatív barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz valódi természetével.
Nyitókép: Gorka Sebestyén a CPAC-en beszél a floridai Orlandóban 2022. február 26-án (fotó: AFP/Chandan Khanna)
Ezt az interjút nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
