Holland és dán F–16-osokat kap Ukrajna – helyzetkép az 544. napon
Zelenszkij kitartó lobbizása célt ér: a két NATO-tagállam amerikai jóváhagyással negyvenkét vadászgépet adhat át a harcoló Ukrajnának. Noha a gépek nem holnap érkeznek meg, a döntés szakítást jelez az eddigi nyugati önkorlátozással. Az oroszokra rájár a rúd: ukrán drónok stratégiai bombázókat semmisítettek meg a hátországban lévő reptereken, és a fronton is sikerült előrenyomulniuk az ukrán erőknek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 544. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Krzysztof Nieczypor, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az USA jóváhagyását adta, hogy Ukrajna dán és holland F–16-osokat kapjon; ez azonban nem azonnal történik meg, a gépek átadását több tényező nehezíti/nyújtja el időben
- Az oroszok a front északi szakaszán támadnak, Bahmutnál mindkét fél megpróbálja felőrölni a másikat
- Kijev orosz stratégiai bombázókat semmisíthetett meg, és Moszkvát támadta drónokkal
- Zelenszkij ismét, november közepéig hosszabbította meg a hadiállapotot.
- Az ukránok a zaporizzsjai fronton olyan sikereket értek el, melyek folytatása esetén megnyílhat az út délnek
Részletes helyzetkép:
Augusztus 20-án Hollandiában Volodimir Zelenszkij elnök és Mark Rutte miniszterelnök bejelentette: Hága F–16-os többfeladatú repülőgépeket ad át Kijevnek. Az ukrán elnök szerint az átadott gépek száma eléri a negyvenkettőt – azonban ezt semmilyen hivatalos holland bejelentésben nem erősítették meg. Habár Rutte elmondta: Hollandia összesen 42 darab F–16-os felett rendelkezik, azt nem közölte, hogy ezekből mennyi kerül Ukrajnába. Ugyanaznap Zelenszkij Dániában is látogatást tett – itt azt jelentették be, hogy Koppenhága Kijevnek tizenkilenc F–16-os vadászgépet ad át. Mette Frederiksen dán miniszterelnök közölte: ezen gépekből az első hatot 2023 és 2024 fordulóján fogják Ukrajnába küldeni, további nyolcat 2024-ben, az utolsó ötöt pedig 2025-ben. Hollandia és Dánia közös nyilatkozatot is kiadtak, melyben kikötötték: bármifajta, Ukrajnának szánt F–16-os átadás kizárólag azután következik be, hogy a pilóták és a műszaki kiszolgálást végző földi személyzet befejezte a kiképzését. A Dán Királyi Légierő parancsnoksága közölte: egy 73 ukránból (köztük hat pilótából) álló csoport a Jütland-félsziget déli részén található Skrydstrup légibázisra érkezett abból a célból, hogy hathónapos, az F–16-osok működtetéséről szóló kiképzésen vegyenek részt – ennek lezárultával kezdődik meg a következő, ugyanekkora létszámú csoport kiképzése.
Augusztus 16-a és 22-e között a harcoló felek helyzetében jelentős változás nem állt be. A zaporizzsjai frontszakaszon Robotine, Novoprokopivka [Новопрокопівка], illetve Verbove környéke a legfontosabb harctérség. Összecsapások folynak azon dombhátság ellenőrzés alá vonásáért, mely legmagasabb pontja ezen három falu között található – az orosz védvonal itt húzódik. Habár a harcoló felek pontos helyzete ismeretlen, augusztus 21-i anyagok arra utalnak, hogy az ukrán rohamcsapatok Robotine nagy részét elfoglalták. Egy nappal később Kijev hivatalosan is bejelentette: egységei bevonultak a faluba, a lakosságot pedig kimenekítették.
Az oroszok Kupjanszk alatt folytatják a támadótevékenységet, támadásuk súlypontja Szinkivka [Синьківка] falu közelében található, mely települést – úgy tűnik – az orosz 6. Hadsereg egységei még nem teljes mértékben foglaltak el. Heves harcok folynak Bahmut alatt is – itt mindkét fél, harckocsikat is bevetve, sikertelenül próbálja támadni ellenfele állásait. A várostól délre található kulcsfontosságú frontszakasz változatlanul a Majorszk–Bahmut [Майорськ–Бахмут] vasútvonal mentén fut.
Az augusztus 18-áról 19-ére virradó éjjel az oroszok tizenhét Shahed–136/131 drónt felhasználva támadták Ukrajnát; ezeket Kurszk környékéről indították, az ukrán Légierő-parancsnokság szerint közülük tizenötöt lelőttek. Augusztus 19-én dél körül az oroszok Iszkander–K rendszerből egy manőverező robotrepülőgépet indítottak, ez a csernyihivi Zene- és Drámaszínház épületébe csapódott (hét ember meghalt, 129 pedig megsebesült). Az augusztus 21-éről 22-ére virradó éjjel az oroszok újabb légitámadást hajtottak végre a Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyék területén található létesítmények ellen. Az ukrán fél eddig nem hozott nyilvánosságra információt sem az ellenség által bevetett eszközökről, sem az elszenvedett veszteségekről.
Augusztus 18-a és 22-e között ukrán drónok Oroszország mélyén fekvő létesítményeket támadtak. Az augusztus 17-éről 18-ára virradó éjjel egy UAV a Moszkva City üzleti negyed szomszédságában található Ekszpocentr [ЦВК «ЭКСПОЦЕНТР»] komplexum részét képező kiállítási pavilont rongálta meg. Az orosz közlemények szerint a Moszkvára indított drónok nagy részét vagy a légvédelem lőtte le, vagy rádióelektronikai harceszközökkel semlegesítették. Az UAV-k felbukkanása miatt a moszkvai vnukovoi és a domogyedovói reptereken többször is leállították a légiközlekedést. Augusztus 19-én és 21-én az ukránok – ugyanúgy drónok segítségével – a novogrodszki területen található szolci [Сольцы], illetve a kalugai területen [Калужская область] fekvő sajkovkai [Шайковка] katonai repteret támadták – itt állomásoztatják a Tu22M3 stratégiai bombázókat. Katonai hírszerzési forrásokra hivatkozva az ukrán sajtó hozzátette: két Tu22M3 bombázó semmisült meg, további kettő pedig megrongálódott. Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma megerősítette a szolci reptér elleni támadást, azonban nem ismerte el a repülőgépek elvesztését.
Augusztus 17-én a Német Szövetségi Kancellári Hivatal bejelentette: Németország többek között két IRIS–T SLS rövid hatótávolságú, légvédelmi rakétakilövőt, 4539 darab 155 mm-es tüzérségi ködlőszert, tíz darab GO12-es földfelszíni felderítőradart, négy HX81-es teherautót és hozzájuk tartozó pótkocsikkat, illetve nyolc darab, meg nem határozott típusba tartozó teherautót adott át Kijevnek. Ugyanaznap az Egyesült Államok formálisan is jóváhagyását adta arra, hogy Dánia és Hollandia többfeladatú F–16-os repülőgépeket adjon át Kijevnek.
Augusztus 18-án a brit védelmi minisztérium közölte, hogy 115 millió dollár értékű szerződést írtak alá a Kongsberg Defence & Aerospace vállalattal UAV-k, illetve Cortex Typhon C–UAS [Counter Unmanned Aerial System], drónelleni harcra kifejleszett eszközök legyártására, illetve Kijevnek történő leszállítására; a megrendelt rendszerek számát nem közölték. A beszerzést a Nagy-Britannia által vezetett Nemzetközi Alap Ukrajna számára (International Fund for Ukraine, IFU) kezdeményezésből finanszírozzák.
Egy nappal később Zelenszkij elnök Svédországban tett látogatást. Az Ulf Kristersson miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztató során nyilatkozatot írtak alá, mely a CV90-es gyalogsági harcjárművek gyártását, működtetését és szervizelését illető együttműködésről szól – a jövőben mindezek Ukrajnában valósulhatnak meg. Ezenkívül bejelentették, hogy ukrán pilóták kisszámú csoportja megkezdte a JAS-39 Gripen vadászgépeken a típusismertető repüléseket, egyelőre azonban kizárták annak a lehetősége, hogy ezeket a gépeket Kijevnek átadják.
Augusztus 17-én Zelenszkij aláírta azt a törvényt, mely Ukrajna területén a hadiállapotot újabb 90 nappal (azaz november 15-ig) terjeszti ki. A dokumentum lehetővé teszi többek között a személyek szabad mozgásának, a tömegrendezvények és gyűlések megszervezésének korlátozását, az állampolgárok tulajdonának védelmi célokra történő lefoglalását, egyes politikai pártok és egyesületek tevékenységének betiltását, illetve az alkotmány módosításának és a választások lebonyolításának megakadályozását. Az Oroszországgal folytatott háború kezdete óta a hadiállapotot már nyolcadjára hosszabbították meg.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A nyugati gyártású, többfeladatú vadászgépek Ukrajnának történő átadásáról szóló döntés újabb nyugati önkorlátozással való szakítást jelent. A gépek száma, illetve a leszállítási ütemterv azonban sem gyors nem lesz, sem nem lesz jelentős befolyása a harcok menetére. Kijev a légierőt illető szükségleteit tíz, többfeladatú vadászgépből álló században (összesen 120 gépben) határozza meg. A Dánia által bejelentett ütemterv szerint 2024 első negyedévében Ukrajna pusztán egy századot, 2024 végéig pedig egy újabbat kap (a dán ütemterv valószínűleg szorosan kapcsolódik a Hollandiából érkező szállításokhoz). Amennyiben ezen idősávban az ukrán légierő nem szenved el az F–16-osokat illetően jelentős veszteségeket, 2025-ben három, ebből a típusból álló század felett fog rendelkezni – ellenkező esetben a további leszállítandó repülőgépeket a veszteségek pótlására, a már felállított századokhoz fogják vezényelni, nem pedig egy új egység felállítására használják majd. Ez messze van az elégségestől.
- Kijev számára kihívás lesz az F–16-osok bevethető állapotban tartása – különösen annak fényében, hogy a holland és a dán gépek öregek és kiszolgáltak, a gépek pedig különböző technikai állapotban vannak. A földi kiszolgálószemélyzet felállítása hosszantartó folyamat, a műszaki személyzet alapkiképzése körülbelül hat hónapig tart, de ennek befejeztével akár két évig tartó, egy adott gépen végzett folyamatos gyakorlat is szükséges ahhoz, hogy az illető katona önállóan is tudjon munkát végezni (azaz hogy ne igényeljen állandó felügyeletet). Az oktatóvá válás pedig további, körülbelül ötéves tapasztalat megszerzését igényli. Mindezért az átadandó F–16-osok bevethető állapotban tartásához vagy a nyugati országok az ukrán Nemzetközi Légióhoz önkéntesként csatlakozó, műszaki szaktudással rendelkező korábbi katonáira, vagy a Lockheed Martin magánvállalkozóira lesz szükség.
- Hollandia jelenleg 24 darab F–16AM (együléses) vadászgépet tart aktív szolgálatban – ezeket a F–35A-k 2024 végéig teljes mértékben leválthatják. A huszonnégyből kettő vadászgépet a Draken International magánvállalatnak már eladták, s a cégnek a közeljövőben át is adhatják. Fentieken kívül tizennyolc holland F–16-os áll raktárban, ezek közül hatot használnak cserealkatrész-forrásként (s ennek érdekében szét is szedték őket). Dánia harminc F–16 AM/BM (kétüléses, többek között kiképzésre használt) repülőgéppel rendelkezik, ezeket 2025 végéig vonhatja ki a haderőből. Egyik ország sem adhatja oda Ukrajnának az összes saját gépét addig, míg azok váltótípusát (az F–35A-t) meg nem kapja, s ugyanúgy lehetetlen, hogy egyedül csak Hollandia adjon át 42 vadászgépet. Legnagyobb valószínűséggel 2025 végéig Kijev Dániától és Hollandiától összesen legfeljebb 42 F–16 AM-et kap. Ezen gépek mindegyike a Block 20 MLU (Mid-Life Upgrade) régi változatába tartozik, így radarjuk már nem korszerű, s a legújabb fegyverek egyes típusait sem tudják hordozni.
- A zaporizzsjai fronton a leghevesebb harcok színtere az Azovmelléki-hátság [Приазовська височина] északi, a Kniszka [РІЧКА КІНСЬКА, КОНКА] és a Molocsna folyók [РІЧКА МОЛОЧНА, ТОКМАК] között fekvő része. Ezt a területet számos völgy és szakadék tagolja, melyek jelentős mértékben korlátozzák a csapatmozgást. A front 2023. június 4-e előtti alakulását és a terepviszonyokat figyelembe véve az ukránok Tokmak irányába egy támadást egy kb. 20 km széles szakaszon tudták megindítani. Az offenzíva keretében végrehajtott támadás bármelyik változata azt feltételezte, hogy azt az egyik völgyben fekvő kiindulópontból indítják – ezt a pontot azonban a szomszédos magaslatokon kialakított orosz állásokból megfigyelték, s azt tűzellenőrzés alatt tartották. Továbbá a völgyekben futó, a rohamegységek előrehaladását lehetővé tevő terepfolyosókat az oroszok erősen elaknásították – ez az elrendezés számukra számos előnnyel járt, és a legfontosabb tényezője volt annak, hogy az ukrán erők az offenzíva első két hónapja során lassan törtek előre. Hangsúlyozni kell, hogy műszaki szempontból az oroszok ügyesen választották meg állásaikat, s a védelmet jól készítették elő.
- A Robotine, Novoprokopivka és Verbove környékén jelenleg folyó összecsapások kulcsfontosságúak lesznek az Ukrajna déli részén folyó offenzíva további lefolyása szempontjából. Ezek a harcok a 140–160 m tszfm-ig felnyúló, a teljes környék felé tornyosuló dombhátságon zajlanak. A hátságtól délre a terep lejt, a Robotinétől kb. 20 km-re elterülő Tokmak 40–50 m tszfm-on fekszik. Abban az esetben, ha a dombhátságot elfoglalják, az ukránok előtt megnyílik a lehetőség, hogy sikert érjenek el, és a front szélesebb szakaszán, nagyobb erőkkel hajtsanak végre támadást.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Zelenszkij elnök egy F-16-os vadászgépben a dániai Skrydstrup légibázison (fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>