Ukrán támadások a Krím ellen – helyzetkép az 547. napon
Kiválóan mediatizálható ukrán akciók a függetlenség napján. Nehéz az orosz csapatok helyzete a zaporizzsjai fronton. Moszkva Dél-Ukrajnát támadta. Kijev számára újabb nyugati támogatási csomagokat jelentettek be. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 547. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok a kétnapos nemzeti ünnepük (augusztus 23. és 24.) apropóján kiválóan mediatizálható akciókat hajtottak végre, többek között a Krímben.
- Orosz nem hivatalos források szerint a zaporizzsjai front az elmúlt napokban támadott szakaszán az orosz csapatok helyzete nehéz.
- Moszkva többek között Dél-Ukrajnát támadta, magtárak és raktárak kerülhettek a célkeresztbe.
- Kijev számára újabb nyugati támogatási csomagokat jelentettek be.
- Jevgenyij Prigozsin halála után a Belaruszban állomásozó wagneristák egy része visszatérhetett Oroszországba.
- Szeptember első hetében Belaruszban az ország nyugati és középső részén több ország részvételével tartanak hadgyakorlatot.
Részletes helyzetkép:
Augusztus 23-án a Tarhankuti-félszigeten [Тарханку́тський піво́стрів], a Krím legnyugatibb csücskében fekvő Olenivka [Оленевка] falu térségében egy Sz–400-as légvédelmi és rakétavédelmi rendszer robbant fel, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) drónfelvételt tett közzé a robbanásról. Jurij Butuszov újságíró információi szerint az Sz–400-as rendszer radarjába ukrán Neptun manőverező robotrepülőgép csapódott, megsemmisítve azt. Augusztus 24-én a HUR azt közölte, hogy Olenivka közelében az éjjel az ukrán hírszerzésnek alárendelt különleges egység deszantműveletet hajtott végre – a csapat négy motorcsónakot rongált meg, az ellenség veszteségeit pedig harminc főre becsülték. A művelet azt volt hivatott demonstrálni, hogy az ukrán erők képesek az ellenség hátországában műveleteket végrehajtani.
Augusztus 23-án az ukrán katonai hírszerzés a több mint fél éve tartó különleges művelet sikeréről hozott nyilvánosságra információkat – ennek eredményeként egy beszervezett orosz pilóta egy fedélzetén harci repülőgépek cserealkatrészeit szállító Mi–8 AMTS helikopterrel a Harkiv megyében szállt le. A pilótán kívül a fedélzeten kétfős személyzet tartózkodott – ők nem tudtak a pilóta szándékáról, s ellenszegülési kísérlet közben meghaltak. A művelet előtt az ukrán szolgálatok gondoskodtak a pilóta családjának biztonságáról, azt Oroszországból Ukrajnába szállítva.
Ukrán drónok újabb alkalommal támadtak Oroszország mélyében fekvő létesítményeket. Az augusztus 22-éről 23-ára virradó éjjel egy drón a Moszkva City üzleti negyedben fekvő felhőkarcolóba csapódott; az augusztus 24-éről 25-ére virradó éjjel pedig az orosz légvédelem a Tulai és a Kalugai területen volt aktív, a vnukovói és a domogyedovói reptereken újabb alkalommal állították le a légi közlekedést.
Fentieken kívül az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma arról tájékoztatott, hogy utóbbi éjjelen 42 ukrán drón támadta a Krímet – állítólag a légvédelem mindegyiket lelőtte, vagy azokat rádióelektronikai harceszközökkel semlegesítették.
Augusztus 22-e és 25-e között a zaporizzsjai fronton heves harcok folytak. Az ukrán rohamcsapatok Novoprokopivka [Новопрокопівка], Verbove, illetve a két település között fekvő dombok irányába haladnak előre. Az orosz „haditudósítók” véleménye szerint az ezen a területen védekező, az 58. Hadseregbe tartozó egységek helyzete nehéz – nem hivatalos ukrán források szerint az ellenség itt saját tartalékait is bevetette. Valószínű, hogy az oroszok Novoprokopivka térségébe a 19. Gépesített Lövészhadosztály védőkörletéből is átirányították az egységek egy részét. Augusztus 23-án (az ukrán zászló napján) Valerij Zaluzsnij tábornok, ukrán vezérkari főnök olyan videót tett közzé, amely az ukrán zászló felvonását mutatja a Robotine falu déli részén található iskolaépületre – ez megerősíti: az elmúlt napokban a települést az ukrán erők visszafoglalták.
Heves harcok folynak Bahmut alatt: itt mindkét fél kezdeményezést mutat, s lokális támadásokat végrehajtva saját helyzetét próbálja javítani – ennek ellenére a frontvonal ebben a térségben az elmúlt napokban jelentősen nem mozdult el. Ugyanez vonatkozik a Kupjanszk alatti helyzetre – a jelentős drón- és tüzérségi fölény ellenére a megszállóknak nem sikerült az ukránokat a Szinkivka [Синьківка] környékén lévő állásaikból a Kupjanszk–Szvatove út irányába visszaszorítaniuk.
Az augusztus 22-éről 23-ára virradó éjjel az oroszok Dél-Ukrajnát kb. húsz darab Shahed–136/131 bevetésével támadták – ezeket a Krasznodari határterületről illetve a megszállt Krímből indították. Az ukrán légierő-parancsnokság szerint tizenegy drónt Odessza és Zaporizzsja megyék felett lőttek le, a többivel pedig állítólag az Odessza megye nyugati részében magtárakat és raktárakat támadtak (a Duna menti Izmajilban és Reniben a kikötői infrastruktúrát találhatták el). Ezen felül augusztus 23-án legalább három orosz drón támadta Szumi megyét – az egyik a romni [Ромни] iskolába csapódott (megsemmisítve az épületet és megölve négy dolgozót), kettőt viszont lelőttek. Az augusztus 23-áról 24-ére virradó éjjel Dnyiprót érte rakétatámadás – az ukrán légvédelem egy darab Iszkander–K manőverező robotrepülőgép lelövését jelentette be; más rakéták a város területén fekvő célpontokba csapódtak, hét főt megsebesítve, illetve több ipari létesítményt és közintézményt megrongálva. Az augusztus 24-éről 25-ére virradó éjjel az agresszor Dél-Ukrajnát két H–59-es irányított rakéta, illetve két Kalibr manőverező robotrepülőgép bevetésével támadta – ezeket az Azovi- és a Fekete-tengerről indították. Az ukrán légierő-parancsnokság szerint az összes rakétát lelőtték, ugyanúgy, ahogy egy Shahed–136/131 drónt is.
Augusztus 23-án Petteri Orpo finn miniszterelnök látogatást tett Kijevben, bejelentve: kormánya a tizennyolcadik katonai támogatási csomagot készíti elő – ennek értéke 94 millió dollár lehet; részleteket az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem közöltek. Egy nappal később a Német Szövetségi Kancellári Hivatal honlapján olyan információt tettek közzé, amely szerint az elmúlt héten Berlin többek között a Patriot rendszerekhez tartozó rakétákat, tíz darab drón-felderítőrendszert, 40 darab RQ–35 Heidrun felderítődrónt, tizenhat Zetos teherautót, illetve 510 ezer, kézifegyverekhez tartozó lőszert adott át Kijevnek. A németek azt is bejelentették: a jövőben Ukrajnába érkezik 90 darab drón-felderítőrendszer, 42 Zetos teherautó, illetve 31 millió, kézifegyverhez tartozó lőszer.
Augusztus 24-én Magdalena Andersson korábbi svéd miniszterelnök, az ellenzéki szociáldemokraták jelenlegi vezetője bejelentette: pártja támogatja a JAS–39 Gripen vadászgépek átadását Kijevnek – ennek feltétele, hogy az országot felvegyék a NATO-ba. Pål Jonson védelmi miniszter kijelentette: a kormány hosszabb ideje vizsgálja a Gripenek átadásának kérdését. Ugyanaznap Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök tett látogatást Kijevben, s bejelentette: országa döntött (együléses) F–16AM többfeladatú vadászgépek átadásáról – öt–kilenc gépről van szó attól függően, hány letárolt repülőgépet lehet műszakilag visszaállítani. Ezen kívül Oslo két kétüléses F–16BM-et is biztosít kiképzési célokra. Norvégia azt is bejelentette, hogy ismeretlen mennyiségben IRIS–T légvédelmi rakétát, illetve utászfelszerelést küld. A Pentagon szóvivője bejelentette: az ukrán pilóták Amerikában októberben kezdik meg a kiképzőrepüléseket.
Litvánia szintén augusztus 24-én jelentett be újabb katonai támogatási csomagot – ennek értéke 41 millió euró, abba Carl-Gustaf hátrasiklás nélküli lövegekhez tartozó lőszer; kézifegyverek; tengeri megfigyelő radarrendszerek; 5,56 mm-es lőszer; áramfejlesztők; drón elleni harcra alkalmas rendszerek; illetve a NASAMS légvédelmi rendszerhez tartozó rakéták kerültek.
Augusztus 23-án a független belarusz sajtó arról számolt be, hogy az Aszipovicsi [Асіповічы] alatt fekvő tábort részlegesen felszámolták – itt tartózkodnak a Wagner-csoport zsoldosai. Egy nappal később az ukrán határőr-szolgálat megerősítette: észlelték a wagneristák Belaruszból történő „kivándorlását”, azonban ennek mértékéről nem adtak becslést – ez jelentheti azt, hogy egy részüket Oroszországba irányították (ahonnan Afrikába szállíthatják őket). Jevgenyij Prigozsin halálát követően a zsoldosok között zavar támadt saját további sorsukat illetően – a wagnerista közösségi oldalakon nyugalomra szólítottak fel. Augusztus 24-én Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy a húszezer főre becsült, vezetőjüktől megfosztott zsoldoscsapat nemcsak Lengyelországra vagy Ukrajnára, hanem Belaruszra és Oroszországra is fenyegetést jelent. Az ukrán elnök azt sugallta, hogy a formáció vezetőjének halála Vlagyimir Putyin utasításának eredménye – s tagadta, hogy Ukrajnának bármifajta köze is lenne a repülőgép-szerencsétlenséghez.
Szeptember 1-je és 6-a között Belaruszban a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete tagállamai „Harci testvériség 2023” néven műveleti–stratégiai hadgyakorlatot tartanak. A belarusz védelmi tárca közleménye hozzáteszi, hogy a gyakorlatot a Breszti, a Grodnói és a Minszki területeken található katonai gyakorlótereken hajtják végre, azon a tervek szerint Belaruszból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Oroszországból és Tádzsikisztánból kb. 2500 katona vesz részt s több mint 500 katonai eszközt használnak fel. A gyakorlatok deklarált célja a „parancsnoki koordináció és kohézió javítása a közös harci műveletek előkészítése és végrehajtása során”.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az információs háborút tekintve az ukránok sikert értek el, az ukrán zászló illetve az ukrán függetlenség napján (augusztus 23-án és 24-én) az Sz–400-as rendszer elleni támadásról, a krími Tarhankuti-félsziget közelében egy diverzánscsoport partraszállásáról, illetve az orosz pilóta HUR általi beszervezéséről és a Mi–8-as helikopter elkobzásáról szóló információk közzétételével – ezek a hírek nagy visszhangot váltottak ki az orosz közösségi médiában. Moszkva imázsára különösen az Sz–400-as rendszer egy elemének megsemmisülése jelent súlyos csapást – a rendszert az orosz hadipar által az elmúlt években kifejlesztett egyik legmodernebb konstrukciónak tartják, amelyből többek között Törökország és India is vásárolt. Az orosz légvédelmet tovább kompromittálja, hogy a megsemmisítés pillanatát egy ukrán megfigyelődrón rögzítette.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: zászlót lengető nő az ukrán függetlenség napján, légiriadó közben a kijevi Hrescsatik metrómegállóban 2023. augusztus 24-én (fotó: AFP/Roman Pilipey)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
