Tényleg az elmúlt évezredek legnagyobb klímaváltozása jöhet tíz éven belül?
Önmagában nem a nagyfokú felmelegedés a gond, hiszen volt már ilyen az elmúlt 6-10 ezer évben. A baj az, hogy az emberiség nem úgy él, mint a középső holocén időszakában – szól a 192. HetiVálasz podcast egyik tételmondata, melyben klímakutatót és környezettörténészt kértünk, hogy segítsenek tisztábban látni az elmúlt időszak bombasztikus hírei közepette. Tényleg pár évben belül leáll az Észak-atlanti bukóáramlás, és jön a klímaapokalipszis, ahogy azt egy meteorológus a 24.hu-nak mondta? Lehet-e alkalmazkodni ehhez? Mit tanulhatunk hazánk és Európa 100 és 1000 évvel ezelőtti környezeti viszonyaiból? Vendégünk Gál Tamás klímakutató, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője, illetve Rácz Lajos klíma- és környezettörténész, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanára.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető.
Részletek a műsorból:
2023 júliusa szinte biztosan a legmelegebb hónapnak számít a Földön az elmúlt 120 ezer évben – jelentette a Copernicus Klímaváltozási program. Tényleg így van? Honnan tudjuk, milyen meleg volt ennyire régen?
Rácz Lajos: Vitatnám, hogy ez volt az utóbbi 120 ezer év legmelegebb júniusa. A jelenkori fölmelegedés nem abban tűnik ki a korábbiak közül, hogy ehhez hasonló nem volt, hanem a sebességével. A Christian Pfister–Heinz Wanner szerzőpáros Európa éghajlattörténete című könyvének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a határpont 1988: egészen addig volt egy bizonyos sebessége a változásoknak, és 1988 után döntően az emberi ipari tevékenység következtében elindult egy olyan sebességű klímaváltozás, amire soha korábban nem volt példa. Tehát azoknál a viszonyoknál, amelyek között most élünk, voltak melegebbek a Földön. Ilyen volt az úgynevezett középholocén maximumnak az időszaka 6-10 ezer évvel ezelőtt, amikor egész Európában, beleértve Skandináviát és az Alpok területét is, nem voltak gleccserek.
Egy másik adat, ami magyarázatra szorul: a globális átlaghőmérséklet júliusban 16,95 fok volt, ami 1,5 fokkal magasabb az ipari forradalom előtti átlagnál. Nem tűnnek magas értéknek, de mit jelentenek ezek a számok?
Gál Tamás: Ha a légkör melegebb, akkor több az energiája. Ha több az energiája, akkor sokkal „érdekesebb” dolgok tudnak benne történni. Például nagyobb mennyiségű vízgőzt tud magába foglalni, amely hajtóereje lesz mondjuk a viharoknak, csapadékképződésnek, felhőképződésnek. Elég megnézni, hogy idén milyen szupercellák vonultak át nálunk is, illetve Horvátországon halálos áldozatokkal, Észak-Olaszországban 10 centiméteres jegekkel. Ez mind-mind azért van, mert melegebb a légkör, és a melegebb légkörben több az energia, és több dolog tud történni ott. […] Itt nem az a lényeg, hogy 1,5 fokkal melegebb van, nem ez a fő probléma. A fő probléma főleg nálunk, itt, Kelet-Közép Európában, hogy az időjárás szélsőségessége egyre inkább fokozódik.
Tavaly nagy szárazság volt, idén sok eső. Akkor hát minden rendben?
Gál Tamás: Nyilván van az időjárásban változékonyság. Mintha hintáznánk: egyszer előre leng ki, másszor hátra. De most a globálisan melegedő háttér miatt olyan, mint ha az egész hintaállványt tolnánk előre. Tehát előfordul, hogy nem annyira extrém egy év, de adatokkal alátámasztva igazából három évvel ezelőtt sokkal hűvösebb volt ugyanennyi csapadék mellett. Csak már hozzászoktunk a hőséghez, és ha egy nyár ettől eltér, akkor hűvösnek mondjuk.
Rácz Lajos említette, hogy 6-10 ezer évvel ezelőtt olyan meleg volt Európában, hogy eltűntek a gleccserek. Ez nem arra int minket, hogy nyugodjunk meg, nem történik itt semmi rendkívüli?
Gál Tamás: Nem a gleccser eltűnésével van a baj. Azzal van a baj, hogy például a Dunának a vízgyűjtőjén ez az egyetlen vízforrás, ami kiegyenlített vízhozamot tesz lehetővé. És ugye 5-6 ezer évvel ezelőtt nem voltak parti szűrésű kutak Budapesten, nem voltak atomerőművek a Duna mentén, amelyeket hűteni kell. Igazából nem az a baj a gleccser eltűnésével, hogy eltűnik, és akkor mi most szomorúak vagyunk, mert más lesz a táj.
„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni” – nyilatkozta Molnár László meteorológus a 24-nek. Az interjú és a jóslás alapja, hogy egy új Nature-tanulmány szerint az eddig tudottnál sokkal korábban állhat le a Föld éghajlatát döntően befolyásoló Észak-atlanti bukóáramlás (AMOC). Mit szóltak ehhez a cikkhez, illetve az interjúhoz?
Rácz Lajos: Egy adat nem adat, egy publikáció nem publikáció. A Nature remek újság, de óvatosan kell bánni az ilyen magabiztos megállapításokkal.
Gál Tamás: Pontosítok: a Nature Communications-ben jelent meg, valamikor augusztus elején egyébként. Külföldön nagy hullámokat vetett ez a publikáció szakmai berkekben, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületben (IPCC) is. Megszaporodtak az aggódó folyosói beszélgetések. […] Az AMOC leállása tényleg váltópont az éghajlati rendszerben, ami lényegében azt jelzi: szinte beláthatatlan változások lesznek, amihez képest a mostani felmelegedés szinte semmi. Szakmai berkekben mi azt hittünk, hogy ez csak a következő évszázadban okozhat gondot. Az újdonság, hogy eszerint a friss publikáció szerint esetleg már a következő évtizedben.
Akkor hát tudományosan megalapozottan mondják, hogy már most leállhat az Észak-atlanti bukóáramlás?
Gál Tamás: Igen. […] Arra van egy csomó eredmény, hogy ez mit okozhat globálisan, de hogy itt, Kelet-Közép Európában mi lesz, arra én semmilyen szakirodalmat nem találtam. Erre tehát nehéz bármit is mondani. Ezért nem akarom kommentálni a 24.hu-n megjelent interjú hazánkkal kapcsolatos részét.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
