Háború előtti szinten az orosz fegyvergyártás – helyzetkép az 568. napon
Bahmut környékére tevődött át a harcok súlypontja. Újabb korrupciós botrány Ukrajnában. A kijevi hatóságok már több mint százezer orosz háborús bűncselekményt regisztráltak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 568. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A déli frontszakaszról most Bahmut környékére tevődött át a harcok súlypontja
- Az ukránok a szevasztopoli szárazdokkot támadták – az OSW szkeptikus a támadás értelmével kapcsolatban
- A britek nagy teher szállítására alkalmas drónokat küldenek Kijevnek.
- Nyugati sajtó: az orosz hadipari gyártókapacitás megnőtt.
- Újabb korrupciós botrány Ukrajnában
- A hónap végével nagyszabású hadgyakorlatok kezdődhetnek Belaruszban
- A kijevi hatóságok már több mint százezer orosz háborús bűncselekményt regisztráltak
- Az ukrán hadipar a hazai drónokra is koncentrál majd, ehhez többletforrást kívánnak biztosítani
Részletes helyzetkép:
Szeptember 13-án az ukrán erők egyidejűleg több típusba tartozó eszköz bevetésével támadást hajtottak végre Szevasztopolban található orosz létesítmények, illetve a Fekete-tengeren szolgálatot teljesítő Vaszilij Bikov [Василий Быков] rakétás fregatt ellen – annak során vízfelszíni kamikázedrónokat, illetve Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket bevetve. A szevasztopoli kikötőt célzó rakétatámadás következtében két, szárazdokkban álló hajó – a Minszk partraszállító hajó, illetve a „Rosztov-na-Donu” tengeralattjáró – sérült meg. (A Minszket ért támadás a felépítmény felső részét a rajta lévő berendezésekkel együtt megsemmisítette; a tengeralattjárón a hajóorr sérült meg). Az oroszok arról számoltak be, hogy három drónt (a támadásban bevetettek mindegyikét), illetve a tíz Storm Shadow rakétából hetet semlegesítettek. Másnap ukrán vízfelszíni drónok a [Vaszilij Bikov] ikerhajóját, a Szergej Kotov [Сергей Котов] korvettet támadták – a megszállók az öt drón mindegyikének elpusztítását jelentették, az Ukrán Hadsereg Stratégiai Kommunikációs Igazgatósága arról tájékoztatott: két korvettet támadtak meg, s azokban „némi kár” keletkezett (ezt a rendelkezésre álló videofelvételek nem erősítik meg).
Szeptember 14-én az ukránok ugyanúgy egyidejűleg több eszközt vetettek be a Krímben, Jevpatorija [Евпатория] térségébe telepített légvédelmi csapatösszevonása ellen – először kamikázedrónokat, majd két Neptun manőverező robotrepülőgépet felhasználva a támadásban (az oroszok arról számoltak be, hogy a tizenegy drón mindegyikét lelőtték). Az SzBU első közleménye szerint Sz–300/400-as indítóállomásokat ért találat – később azonban az ukrán információs térben kizárólag Sz–400-as rendszerekről beszéltek. Legnagyobb valószínűség szerint legalább egy indítóállomás megsemmisült.
Szeptember 13-án orosz kamikázedrónok újabb alkalommal támadták a Duna-deltában fekvő Reni és Izmajil kikötőit – a kikötői infrastruktúra újabb létesítményei semmisültek meg, hét fő pedig megsebesült. Több drón Szumi megyei célpontokba csapódott. Az Ukrán Hadsereg Vezérkarának összesített információi szerint a támadásban részt vevő 47 Shahed–136/131 drón közül 35-öt lelőhettek. Másnap az oroszok kamikázedrónokkal Dnyipropetrovszk megyét (többek között Dnyipro városát), Zaporizzsja és Szumi megyéket támadták – az Ukrán Légierő-parancsnokság az agresszor által bevetett 22 „moped” közül 17 semlegesítéséről számolt be. Szeptember 15-én a támadások célpontja Hmelnickij és Vinnicja megyék voltak – a légvédelem a tizenhét drón mindegyikét lelőhette. Az Ukrán Vezérkar szerint a rakétatámadások gyakorisága csökkent – a szeptember 12-i hét alkalomról a következő napokban észlelt napi kettőre (szeptember 12-én délután és este a támadások célpontja Zaporizzsja volt, itt többek között egy Iszkander-rakéta csapódott infrastrukturális létesítménybe).
Szeptember 15-én az Ukrán Hadsereg Vezérkara, illetve a Bahmuttól délnyugatra tevékenykedő 3. rohamdandár arról tájékoztatott, hogy Andrijivkát újabb alkalommal vonták ellenőrzés alá. Az azt megelőző napokban az oroszok sikeres ellentámadást hajthattak végre: ennek során a védőket a Bahmut–Horlivka vasútvonaltól hátrébb szorították – ennek következtében pedig az ukránokat Kliscsijivkából is kiszorították (a harcoló felek erői a település egymással szemben található széleit ellenőrzik). Ebben a térségben még mindig heves harcok folynak.
Azon korábbi híreket, amelyek szerint az ukránok elfoglalták az Avdijivkától délnyugatra fekvő Opitnét [Опитне], nem erősítették meg. Az Ukrán Vezérkar jelentéseiből kiderül egyfelől az is, hogy az ott tevékenykedő ukrán erőket északra szorították, másfelől pedig, hogy az Avdijivkától nyugatra található Lasztocskine [Ласточкине] közelében állítják meg az agresszort. Egyes források szerint Sziverszktől délre és délkeletre mindkét fél aktivizálódhatott – ezzel együtt állásaik jelentéktelen mértékben változtak. A fennmaradó műveleti irányokban jelentős változás nem következett be, az Ukrán Vezérkar közleményei szerint Orihivtől és Velika Novoszilkától délre az ellenség erői sikertelen ellentámadások sorozatát hajthatták végre. Zaporizzsja megyéből azonban olyan információk érkeznek, hogy a megszállók védelmi állásokat építenek ki.
Szeptember 13-án a brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Oroszország az újonnan felállított 25. Összfegyvernemi Hadsereg (ÖFH) első alegységeit Ukrajnába korábban telepítette át, mint ahogy azt eredetileg tervezte (London szerint az oroszok szándékában az állt, hogy a 25. ÖFH egységeit az országba decemberben telepíti). Ennek okát a fronton lévő orosz erők túlzott széthúzódásában látták – a frontszakaszon az ukránok három helyen támadnak. A 25. ÖFH tartalékot képezhet, így az agresszor törzsének nagyobb műveleti szabadságot biztosít. Fenti információkat Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője is megerősítette – azonban megjegyezte: a 25. ÖFH egységeit az élőerőben elszenvedett magas veszteségek miatt irányítják Luhanszk megyébe.
Szeptember 13-án a Német Szövetségi Kancellári Hivatal bejelentette: tágabb értelemben vett katonai támogatás keretében Kijevnek újabb tételnyi fegyvert, fegyverzetet és egyéb felszerelést adott át – ebben többek között húsz darab Marder 1A3 páncélozott gyalogsági harcjármű a hozzájuk tartozó lőszerrel; két WiSENT műszaki mentőjármű; húsz RQ–35 Heidrun felderítődrón; háromezer 155 mm kaliberű tüzérségi lőszer; illetve másfél millió, kézifegyverekhez tartozó lőszer található. Egy nappal korábban a Reuters dán tervekről tájékoztatott – ezek közel 5,8 milliárd korona (kb. 830 millió dollár) értékű katonai segély leszállítására vonatkoznak 2025 végéig Ukrajnának (erre 4,3 milliárd koronát ez év végéig; 1,4 milliárd koronát 2024. év során, illetve 52 millió koronát pedig 2025. folyamán biztosítanak) – mindez többek között harckocsikat, páncélozott gyalogsági harcjárműveket és légvédelmi lövegeket foglalhat magában. Szeptember 14-én a brit védelmi tárca megerősítette: egy tételnyi Malloy T400 nehéz szállítódrónt átadtak Kijevnek. Ugyanaznap a Pentagon bejelentette: szeptember végéig Amerikában megkezdődik az F–16-os vadászgépek leendő pilótáinak és földi kiszolgáló személyzetének nyelvi képzése.
Volodimir Zelenszkij elnök ugyancsak szeptember 13-án jelentette be: a következő évben Ukrajna azt tervezi, hogy a védelmi iparnak szánt költségvetési kiadásokat megnövelik – különösen ami a drón- és fegyvergyártást illeti. A katonai kiadások az ideinél nem lesznek kisebbek, s legalább 1600 milliárd hrivnyára (43,3 milliárd dollárra) rúgnak. Másnap Denisz Smihal miniszterelnök jelentette be: a kormány a parlamenthez törvényjavaslatot nyújtott be – ez drónok és fegyverek országon belüli gyártására ebben az évben további 25,8 milliárd hrivnya (hétszázmillió dollár) elkülönítését biztosítja, a következő évre pedig 93,7 milliárd hrivnyáét (2,54 milliár dollár).
Magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkre hivatkozva a The New York Times szeptember 13-án olyan anyagot tett közzé, mely szerint az orosz fegyvergyártás jelentősen megnőtt. A nyugati szankciók az Ukrajna elleni teljeskörű agresszió megkezdését követő első fél évben lehettek hatással a gyártás lelassulására (főleg a rakétákat illetően), azonban az 2022 végét követően újfent felgyorsult – az oroszok megtanulták kijátszani a korlátozásokat, s a szükséges alkatrészeket harmadik országokon keresztül importáni (a cikk Törökországot és Örményországot említi). Az oroszországi fegyvergyártás meghaladhatta a háború előtti szintet. A rakétákon túlmenően példaként a harckocsikat hozták fel – ezekből korábban évente százat, jelenleg kétszázat tudnak legyártani. Az oroszok ahhoz a szinthez is közeledhetnek, amely lehetővé teszi évi kétmillió darab tüzérségi lőszer legyártását – kétszer annyiét, mint a háború előtt. Az újságban megszólaltatottak mindezzel azt emelték ki, hogy ez még mindig sokkal kevesebb, mint a lőszerfelhasználás (ez 2022-ben elérte a tízmilliót). Másnap a Business Insider hasonló anyagot tett közzé – az észt védelmi tárca magas rangú tisztségviselőjét idézve mutattak rá arra: jelenleg Oroszország hétszer annyi tüzérségi lőszert gyárt, mint Amerika és Európa összesen. A cikk kiemeli: az orosz előállítás a nyugatihoz képest sokkal kevesebbe kerül, azonban a leszállított felszerelés rosszabb minőségű.
Szeptember 13-án Oroszország bejelentette: a tervezett hadgyakorlatok miatt a fekete-tengeri bolgár gazdasági övezet egy részét ez év szeptemberének végéig lezárják a hajózás elől – erre reagálva Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter a lépést provokációnak nevezte, s hozzátette: jelenleg nincs közvetlen veszélye annak, hogy orosz támadás éri a bolgár felségvizeken tartózkodó kereskedelmi hajókat – s az ezzel való fenyegetés sem áll fenn. A hajózás tiltásáról szóló figyelmeztetés kiadása erődemonstráció, illetve annak az állítólagos képességnek a kinyilvánítása, amely szerint az oroszok ellenőrzésük alatt tartják a Fekete-tenger NATO-tagállamokkal közös határát.
Egy nappal korábban Zelenszkij elnök aláírta a 2022. február 24-e óta a katonai egészségügyi bizottságok által kiadott, a katonai szolgálatra való alkalmatlanságot igazoló összes határozat jogszerűségének ellenőrzéséről szóló rendeletet – az ellenőrzés feletti felügyeletet a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárára testálták, a közvetlen fellépést pedig az Egészségügyi Minisztérium és a bűnüldöző szervek folytathatják le. Korábban azt jelentették be, hogy a meghamisított dokumentumokat kiállított orvosok és a sorozás alól kibújt személyek nevét nyilvánosságra hozzák.
A Nasi hrosi („A mi pénzünk”) független ukrán portál szeptember 15-én tette közzé annak az oknyomozó újságírói projektnek az eredményét, amely feltárta, hogyan kapnak engedélyt külföldre távozásra a hadkötelesek Lemberg megyében, humanitárius szervezetek közreműködésével. Több mint kétezer olyan férfit azonosítottak, akik a Lembergi Megyei Állami Adminisztráció által a Slah [„Út”] elektronikus rendszeren keresztül a teherautósofőröknek kiadott engedélyek alapján hagyták el az országot. Különböző becslések szerint a hamis igazolvány beszerzése személyenként 3-5000 dollár közötti összegbe kerül.
Szeptember 14-én a független Belarusz Hajun információs csatorna arról írt: a hónap végén várhatóan nagyszabású hadgyakorlatok kezdődnek az országban – négy gépesített dandár, illetve a Szmercs- és Polonez-rendszerekkel felszerelt 336. rakétatüzérségi dandár részvételével.
Ugyanaznap Kijevben a Nemzetközi Büntetőbíróság helyszíni irodája megkezdte munkáját. Andrij Kosztin ukrán főügyész elmondta: az iroda tevékenysége hatékonyabbá teszi a megszállók ukrajnai bűncselekményeire adott válaszokat. Kosztin azt is elmondta, hogy a bűnüldöző szervek orosz háborús bűncselekményt már több mint 104 000 (sic!) esetben regisztráltak.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A szevasztopoli kikötő szárazdokkjai elleni támadás mindenekelőtt optikai siker: a pszkovi reptér elleni augusztusi támadással és a fekete-tengeri flotta novorosszijszki bázisa elleni korábbi támadásokkal ellentétben a megtámadott létesítmények jelenleg az ukránok számára nem jelentettek veszélyt, a pusztítás visszaigazolt nagysága pedig aláássa azokat a jelentéseket, amelyek szerint a javítások nem kifizetődők (habár az orosz hajóépítő ipar működési gyakorlatát figyelembe véve a javítások több évig is eltarthatnak). A támadásnak az ukrán erők által délen végrehajtott műveletekhez sem volt köze – ez alapján azt feltételezhetjük, hogy a fő cél a morál növelése volt. A szeptember 13-án és 14-én a Krímben és a Fekete-tengeren található egyéb létesítmények ellen végrehajtott támadások újabb alkalommal bizonyítják azt: az ukránoknak egyre nehezebb az ellenség erői elleni közvetlen támadásban, műveleti mélységben (olv.: a harctérségeken, illetve az agresszor közvetlen hátországán kívül) sikert elérni. A másik oldalról nézve újra bebizonyosodott: az oroszok annak ellenére sincsenek felkészülve a korábban nem támadott célpontok elleni támadások elhárítására és az ukrán erők új taktikájára, hogy ők maguk hasonló módszert alkalmaznak (drónokat vetnek be azért, hogy aktivizálják azt a légvédelmet, amelyet utána rakétákkal támadnak).
- A Lemberg megyében feltárt korrupciós rendszer újabb olyan jel, amely megerősíti: a hadiállapot során felállított rezsim a negatív jelenségeket nem szorította korlátok közé. Az ilyen gyakorlat elleni hatékony fellépés kérdése Zelenszkij elnök számára imázskérdéssé válik: a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány szeptember 11-én közzétett közvélemény-kutatásában a válaszadók 78 százaléka vélte úgy, hogy az elnök az, aki közvetlen felelősséget visel az állami és a katonai közigazgatásban lévő korrupcióért. Az várható, hogy a növekvő társadalmi kiábrándultságra válaszként a hatóságok fokozzák a korrupcióellenes műveleteket – ezek nem pusztán az állami adminisztrációt, hanem egyes, humanitárius akciókat pénzügyi visszaélésekre kihasználó civil szervezeteket is érinteni fognak.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: gyalogosok harcképtelenné tett orosz haditechnikát néznek a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihben 2023. szeptember 15-én (fotó: AFP/Roman Pilipey)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
