Megint erősödnek az Ukrajna elleni rakétámadasok – helyzetkép az 572. napon

OSW

| 2023.09.19. | OSW

Az ukránok bevették a Bahmut melletti Kliscsijivkát, és úgy számolnak, hogy még a tél beálltával képesek lesznek megszakítani a szárazföldi összeköttetést a Krím és Oroszország között. Az ukrán hátországot megint intenzívebb orosz rakétatámadások sújtják. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 572. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Az oroszok a tengerparti részek mellett főleg Harkivban található hadiipari üzemeket támadtak
• Az ukránok a Krímet és oroszországi területeket lőttek, újabb orosz hajó sérülhetett meg
• Ukrán bejelentés: a bahmuti fronton felszabadították Kliscsijivkát
• Az új ukrán védelmi miniszter közel teljes „sorcserét” rendelt el helyettesei és az államtitkárok között
• A rubel értékvesztése miatt az Ukrajnában elhunytak családjainak, illetve az országban megsebesülteknek juttatott pénzügyi támogatás vásárlóértéke megfeleződött
• Eltér egymástól az ukrán és az amerikai vélemény az ellentámadás perspektívájáról
• Bulgáriában robbanószerkezettel felszerelt drónt találtak egy tengerparti településen
• Az új német segélycsomagban már a télre is készülnek
• Újabb ramsteini találkozó kezdődött szeptember 19-én

Részletes helyzetkép:

Szeptember 16-ától három napon át az orosz rakétatámadások célpontjai Harkivban található ipari létesítmények voltak – elsősorban a nehézfegyverzetet és katonai felszerelés javítását megszervező Harkivszkij Bronetankovij Zavod [Харківський бронетанковий завод]. A gyártócsarnokba és a raktárakba szeptember 16-án öt Iszkander–K manőverező robotrepülőgép, szeptember 17-én négy darab, Sz-300-as rendszerekből indított rakéta, szeptember 18-án pedig három darab, nem megerősített típusba tartozó ballisztikus rakéta csapódhatott. A védőknek semelyik, az agresszor által bevetett rakétát sem sikerült lelőniük. Ukrán források elhunytakról és sebesültekről számolnak be, hivatalosan azonban csak azt erősítették meg, hogy a szeptember 16-i támadásban öt, a szeptember 17-iben hat fő sebesült meg.

Szeptember 17-én a rakéták és drónok bevetésével végrehajtott támadás célpontja Odessza térsége, illetve Hmelnickij megye volt (előbbiben többek között gabonatározók semmisülhettek meg). Az ukrán Légierő-parancsnokság tájékoztatása szerint az agresszor által kilőtt tíz darab H–101/H–555/H–55-ös manőverező robotrepülőgépből hatot, illetve a bevetett Shahed–136/131 kamikázedrónok mindegyikét (hatot) lőttek le. Az Odessza és Hmelnickij megyék elleni támadásokat szeptember 18-án megismételték (előbbiben Duna-deltában fekvő Reni kikötőjét támadták, az utóbbi helyi közigazgatása egy ipari létesítmény területén bekövetkezett két robbanásról számolt be); 18-án orosz kamikázedrónok a Mikolajiv megyében fekvő Ocsakivot [Очаків] is célba vették. A Légierő-parancsnokság szerint az agresszor által bevetett huszonnégy Shahed–136/131 kamikázedrónból tizennyolcat lőttek le, illetve a tizenhét H–101/H–555/H–55-ös manőverező robotrepülőgép mindegyikét. Az ukrán hadsereg vezérkara szerint az oroszok szisztematikusan növelik a támadások során bevetett rakéták számát: szeptember 16-án összesen nyolc ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet indítottak Ukrajnára, szeptember 17-én tizenötöt, szeptember 18-án pedig huszonkettőt.

Szeptember 19-én orosz kamikázedrónok Lembergben található raktárakba csapódtak. A helyi hatóságok szerint három, humanitárius segélyt tartalmazó raktár semmisült meg, a veszteségek „többszázmillió” hrivnyára rúgnak. Leégett többek között a lengyelországi Nowy Sącz-i Fakro gyár lembergi leányvállalatának gyártócsarnoka (a cég a világ második legnagyobb tetőablak-gyártója) – a vállalat a Caritas Lviv számára raktárkapacitást kölcsönzött, a veszteségeket harmincmillió złotyra becsülik. Hmelnickij megye is újra célponttá vált, itt Shahed–136/131 drónokat is bevetettek. Krivij Rihbe Isszkander–K manőverező robotrepülőgép csapódhatott, a Harkiv megyében fekvő Odradnébe [Одрадне] pedig meg nem erősített típusba tartozó rakéta. A Légierő-parancsnokság szerint az agresszor által bevetett harminc kamikázedrónból huszonhetet lelőttek.

Szeptember 17-én drónok bevetésével az ukrán erők újabb támadást hajtottak végre a megszállt Krímben (a Szevasztopol melletti Fiolent-fokot [Мис Фиолент] támadva), illetve az Oroszországi Föderáció területén (a Moszkvai, a Kalugai, a Tveri és a Voronyezsi oblasztyok és az orlovi járás ellen). Valószínű, hogy ezen támadások nem okoztak veszteségeket; az orosz fél arról számolt be, hogy az összes ukrán drónt lelőtték. Az ukránok az orosz hadsereg hátországa elleni rakétatámadásokat is fokozták, szeptember 16-án és 17-én ezek célpontja Tokmak lehetett, szeptember 18-án Donyeck városa (itt a megszálló közigazgatás épületét találhatták el), szeptember 19-én pedig Melitopol. Szeptember 15-én az ukrán sajtóban olyan információ jelent meg, mely szerint az ukrán SzBU a „Tengeri gyermek” [„Morszkij Maluk”, „морский малюк”] fejlesztés alatt álló drónnal Szevasztopol térségében támadást hajtott végre a „Szamum” [„Самум”] kisméretű rakétás korvett ellen (a hajó megsérülhetett), de az erről szóló információkat nem erősítették meg.

Szeptember 17-én Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka hivatalosan is bejelentette, hogy a Bahmuttól délnyugatra fekvő Kliscsijivkát felszabadították (18+-os videó itt). Az ebben a térségben folyó harcok (beleértve ebbe az előző héten az ukránok által visszafoglalt Andrijivkát is) tovább folytatódhatnak, az ukrán fél azonban legnagyobb valószínűség szerint védelemre állt át, s az orosz ellentámadásokat veri vissza. A többi irányban a felek által végrehajtott tevékenység során változás nem állt be, azonban Orihivtől délre az eddig védekező oroszok egyre nagyobb aktivitást mutathatnak. Az ukrán vezérkar szerint Marjinka lehet különösen heves harcok színtere, itt a védők naponta átlagosan tíz orosz rohamot vernek vissza. Szeptember 18-án Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes az elmúlt hét ukrán előrehaladását foglalta össze: Bahmut térségében az ukrán erők további 2 km2-t foglalhattak vissza (az ukrán ellentámadás kezdete óta összesen 51 km2-t), délen pedig – főleg Robotine térségében – 5,2 km2-t (összesen több mint 260 km2-t).

Szeptember 18-án Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzés (HUR) vezetője, a The Economistnak adott interjúban úgy becsülte, hogy az oroszoknak „egyáltalán nincs stratégiai tartalékuk”. Az újonnan felállított, Liman és Kupjanszk irányában „idő előtt felfejlődött” 25. Összfegyvernemi Hadsereg személyi állományának 80, illetve a számára szükséges felszerelés 55 százalékával rendelkezhet. Budanov elmondta: az Ukrán Fegyveres Erők az Oroszország és a Krím közötti szárazföldi összeköttetést a tél beálltáig megszakíthatják. Ugyanazon a nap egy későbbi időpontban Mark Milley tábornok, az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Tanácsának elnöke az Ukrajna megszállt részén állomásozó orosz katonák létszámát kétszázezerre becsülte (szeptember 10-én a HUR arról jelentett, hogy ez a szám 420 ezer). Milley szerint a jelenlegi ukrán offenzívának „korlátozott műveleti és taktikai céljai” vannak, s „még ha teljes mértékben el is érik ezen célokat”, az Ukrán Fegyveres Erők „nem ölik meg az összes oroszt” és nem nyerik vissza az ellenőrzést az elvesztett területek mindegyike felett.

Szeptember 15-én Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter elmondta: 2024-ben két belga F–16-os vadászgépet, illetve ötven főre rúgó, kiképzőkből és a repülőgépek technikai kiszolgálását végzőkből álló csapatot fognak küldeni Dániába (a gépeken az ukrán pilótákat fogják kiképezni), a fentieken kívül hat ukrán kiképző és négy, légibevetés-tervező szakember fog kiképzésben részesülni Belgiumban. Ugyanezen a napon a John Cockerill Defense (JCD) konszern jelentette be, hogy az eszközök Ukrajnába juttatásának céljából augusztus végéig átadta a belga hadsereg számára az első tíz, felújított M113-as lánctalpas szállítójárművet. November végéig a JCD összesen negyven M113-at újíthat fel az ukrán hadsereg számára. Szeptember 18-án Boris Pistorius német védelmi miniszter jelentett be újabb, 400 millió euró értékű támogatási csomagot Ukrajna számára; ennek egy része lehet katonai segély: lőszer és aknamentesítő felszerelés (a csomag nagy része a közelgő tél beállta előtti humanitárius segély, többek között generátorok és meleg ruházat). Szeptember 19-én kezdődött meg az Ukrajnát katonailag is támogató kontaktországok Ramstein formátumban megrendezendő, tizenötödik találkozója.

Szeptember 15-én a Pentagon képviselője közölte, hogy az Egyesült Államok ipari 3D nyomtatókat adott át Ukrajnának – ezeknek köszönhetően fegyverekhez és katonai felszereléshez lehet pótalkatrészeket előállítani. Az eszközöknek augusztusban kellett volna Ukrajnába érkezniük, a kezelők kiképzése a múlt héten fejeződött be. Washington szerint az ukránok a teljeskörű agresszió kezdete óta úgy gyártották le önállóan a Nyugat által átadott felszereléshez cserealkatrészeket, hogy a megfelelő engedélyekkel és technikai dokumentációval nem rendelkeztek. Ezt a kérdést Kijev szövetségeseinek utólagos segítségével sikerült rendezni.

Szeptember 16-án tette közzé az ukrán vezérkar az Oroszország által az Ukrajna elleni agresszió során felmerült költségekkel kapcsolatos becslését: másfél év alatt kb. 167,3 milliárd dollárt (napi kb. 300 millió dollár) költöttek. A legtöbb forrást a következőkre: a katonai műveletek támogatása (51,3 milliárd dollár), fizetések (35,1 milliárd dollár), az elesettek családjainak juttatott kompenzáció (25,6 milliárd dollár), a sebesülteknek juttatott kompenzáció (21 milliárd dollár). A rubel értékvesztésével párhuzamosan a katonai kompenzáció értéke csökken (a tavalyi évi 110000 dollárról a jelenlegi 65000 dollárra). Az Ukrajna ellen bevetett rakéták bekerülési költségét több mint 21,1 milliárd dollárra teszik.

Szeptember 16-án Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára olyan cikket tett közzé, melyben a harci tevékenység folytatásának perspektívájáról beszélt. Kiemelte: ezek lezárásának kizárólag egyetlen változata létezik, az ukrán föld katonai eszközökkel történő felszabadítása, ehhez pedig megfelelő mennyiségű modern fegyver gyors leszállítása szükséges. Hibásnak tartotta a katonai segély adagolásának gyakorlatát, ezt az a félelem vezérelte, hogy annak felgyorsítása Oroszországot további eszkalációba provokálná. Danilov szerint a modern felszerelés átadásának elutasítása vagy késleltetése a Kremlt közvetlenül ösztönzi arra, hogy folytassa a háborút.

Szeptember 18-án a védelmi tárca hat miniszterhelyettesét és államtitkárát mentették fel. Az első miniszterhelyettesi pozíciót egyedül Olekszandr Pavljuk tábornok tartotta meg, aki ezt ez év február közepén foglalta el – tapasztalt katonáról van szó, aki többek között az ukrán hadsereg Egyesített Erőinek parancsnoka volt. A felmentések oka, hogy az újonnan kinevezett miniszter, Rusztem Umjerov a tárca vezetését most alakítja ki.

A Fekete-tenger partján fekvő bolgár Tjulenovóban [Тюленово] szeptember 18-án robbanószerkezetet tartalmazó drónt találtak. Todor Tagarev bolgár védelmi miniszter nem adott tájékoztatást arról, melyik országból származik az UAV, de kijelentette: az eszköz lezuhanása az Oroszország által vívott háborúval áll összefüggésben, ezzel arra figyelmeztetve, hogy hasonló incidensekkel folyamatosan számolni kell.

Az ukrán vámhatóság szintén szeptember 18-án jelentette be, hogy 2023 első felében különleges (katonai és kettős felhasználású) termékként kategorizált árukat 2,5 milliárd dollár értékben importáltak. Ugyanaznap az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja a Lukasenka-rendszer által üldözött belarusz ellenzékre hivatkozva jelezte: Belaruszban a Wagner-csoport kb. ezer zsoldosa maradt, köztük kétszáz olyan kiképző, akiket a helyi fegyveres erők és a belügyi tárca alkalmaz.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• A Harkivszkij Bronetankovij Zavod (HBZ) és az azzal szomszédos, más gyárakhoz tartozó, a javításon átesett fegyverek és katonai felszerelés tárolására raktárterületként használt létesítmények elleni támadás megerősíti: az ukránoknak a frontvonalhoz relatív közel sikerült egy hatékonyan működő szervízstruktúrát megszervezni. Tavasz óta Harkivot sporadikusan támadták – ez lehetővé tette a HBZ legalábbis részleges működésének visszaállítását, illetve azt, hogy a javítási munkálatokat szélesebb körre terjesszék ki. A szóban forgó vállalat – a harckocsi-gyártó Malisev Gépgyárral [Завод імені В. О. Малишева] együtt – a háború első szakaszában a város elleni orosz támadások fő célpontjai között szerepelt (a Malisev Gépgyárban a termelés nem is indult újra). Továbbra is nyitott kérdés a Harkiv ellen, szeptember 16-a és 18-a között végrehajtott támadások hatékonysága, azt azonban feltételeznünk kell, hogy a támadások a keleti védelemért felelős „Horticja” [Хортиця] műveleti–stratégiai csapatösszevonás szervizképességeit legalábbis részben korlátozni fogják. Mindez különösen abban az esetben lesz fontos, ha az agresszor a Harkiv és Luhanszk megyék határvidékén újrakezdi támadótevékenységét.

• A Kijevnek átadott ipari 3D-nyomtatók visszaigazolják: Nyugaton kimerülőben vannak az Ukrajnának leszállított régebbi típusú fegyverekhez és katonai felszereléshez tartozó cserealkatrész-készletek, és azt is, hogy ezek hagyományos módszerekkel (öntés, kovácsolás, gépekkel történő megmunkálás) történő gyártását Washington gazdaságtalannak tartja. A kérdés az, az ukránok milyen mértékben tudják majd a számukra biztosított eszközöket kihasználni – a náluk lévő 3D-nyomtatók mindenekelőtt a hőre lágyuló anyagokból készült alkatrészek gyártását teszik lehetővé (ezek főleg drónalkatrészeket jelentenek), a fémporból készült háromdimenziós nyomtatás viszont akár tízszer olyan drága lehet, mint a maratás. Legnagyobb valószínűség szerint az amerikai felszerelés főleg a kisebb és precíziós elemek előállítását szolgálja, ezeket megmunkálással ugyanis nehéz előállítani.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: járókelő egy sérült épület előtt Harkivban (fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu Agency via AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>