Amikor máshol jött a rezsicsökkentés, akkor itt megkurtították
A V4 többi országában a 2022-es energiaválság hívta életre az addig náluk ismeretlen rezsicsökkentést. Magyarországon viszont a válság miatt vált fenntarthatatlanná az évtizedes rendszer. Idén Közép-Európában nagyjából minden kormány hasonló mértékű támogatást ad a lakosságnak, mint a magyar, de csak itt lehet az az érzésük az embereknek, hogy elvettek tőlük.
Múlt csütörtökön a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szervezésében konferenciát tartottak Budapesten arról, hogy a V4 országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) hogyan kezelték a 2022-es energiaválságot. Az ott elhangzottak nyomán megvizsgáltuk, hogy mit jelent a gyakorlatban az a felvetés, hogy immár a térség összes országában érvényben van valami olyasmi, amit Magyarországon rezsicsökkentésnek neveznek.
Az energiaárak nagy emelkedése a régióban 2021 közepén kezdődött: részben a járvány után újrainduló globális termelés energiaéhsége miatt, részben pedig azért, mert Oroszország jelentősen csökkentette az EU-ba szállított gáz mennyiségét, és erre a V4-ek piacai különösen érzékenyek voltak. A gáz ára 2022 augusztus végére elképesztően magas lett Európában, és ez húzta magával az áram árát is. Az óriási kilengések szociális válsággal fenyegettek, úgyhogy mindenütt úgy döntöttek a kormányok, hogy közbelépnek, és legalább a háztartások soha nem látott támogatást kaphatnak.
Ami Magyarországon 2013 óta rezsicsökkentés néven ment, abból általános politika lett.
Az a fura helyzet állt elő, hogy míg a régió többi országában csak 2022-ben vagy 2023-ban vezették be a rezsicsökkentés valamilyen formáját, addig Magyarországon 2022 augusztusában korlátozták az akkor már közel tíz éve fennálló rendszert.
Lengyelország
Lengyelországban 2022 december 1. óta van ársapka az áramon, ott szolidaritási pajzsnak nevezik azt, ami itthon 2013 óta rezsicsökkentés néven fut. A lengyel ársapka a mostani állás szerint csak idén év végéig marad, azaz eleve korlátozott időre vezették be.
Mai árfolyamon számolva a háztartások legfeljebb 57,8 forintot kell hogy fizessenek 1 kWh áramért, évi 2000 kWh fogyasztásig (nagycsaládosok esetén 3000 kWh a határ). Ez egy ársapka, azaz ennél drágábban nem adhatják a szolgáltatók az áramot, ha viszont olcsóbb a piaci ár, akkor lefelé eltérhetnek tőle.
A magyar rendszer fix árral operál, a lengyel sapkánál kedvezőbbel. Itthon 36,9 forint 1 kWh rezsicsökkentett áram ára, ami a lengyelnél nagyobb, évi 2523 kWh fogyasztásig jár. Viszont itthon az e fölötti fogyasztás is fix árba kerül, 70,1 forintba. Lengyelországban a magasabb fogyasztásért piaci árat számolnak fel, azaz elvben lehet ennél több és kevesebb is. A gyakorlatban idén eddig mindig kevesebb volt.
2023-ban ugyanis mindig olcsóbb volt a lengyel piaci ár, mint az úgynevezett lakossági piaci ár Magyarországon. Tavaly decemberben kb. 66 forint volt, májusban lement 41 forintig, júliusra felkúszott 46-ra – azaz
alig volt olyan hónap az idén, amikor az ársapkát egyáltalán érvényesíteni kellett Lengyelországban.
A lengyel rezsicsökkentés egy másik érdekes eleme a spórolásért járó jutalom. Az a háztartás, amelyik a 2018-2023-as évi átlagos áramfogyasztásának legfeljebb 90 százalékát használja el az idén, 2024 elején 10 százalékot visszakap az idén befizetett számláiból.
A rezsicsökkentett lengyel lakossági gáz ára az idén 176 forint köbméterenként. Magyarországon a rezsicsökkentett ár 102 forint, az átlagfogyasztás felett viszont már 747 forint fizetendő.
Csehország
Csehországban 2022-ben alig kaptak a háztartások energetikai támogatást, és ettől úgy elszálltak a rezsiköltségek, hogy Európa legdrágább áramárát fizette az év egy részében a lakosság. 2023-ra viszont ársapkát vezettek be, az áram esetében 94,5 forint / kWh szinten, a gáz esetében pedig 470 forint / köbméter szinten, fogyasztástól függetlenül. A Csehországban idén felszámítható legmagasabb áramár tehát még annál is magasabb, mint Magyarországon a lakossági piaci ár, azaz az átlagfogyasztás felett fizetendő tarifa. A gáz esetében a lehetséges maximális cseh háztartási tarifa nem egészen a kétharmada a magyarországi lakossági piaci árnak, viszont 4,5-szerese az átlagfogyasztás alatti rezsicsökkentettnek.
Szlovákia
Szlovákiában a rezsicsökkentés annyiban hasonló a magyarhoz, hogy nem ársapkával korlátozták az áremelkedéseket, hanem befagyasztották az árakat. Fő szabály szerint senki sem fizethet többet az áramért a szolgáltatójának, mint 2022-ben, és legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a gáz tarifája az előző évihez képest (fix árról itt nem beszélhetünk, mert több szolgáltató is elérhető a lakosság számára a piacon).
Az áram ára egy átlagos háztartásnak most 69,2 forint / kWh Szlovákiában, vagyis a közelíti a magyarországi lakossági piaci árat. A gáz pedig 185 forint / köbméter, ami a magyar rezsicsökkentett ár 180 százaléka, viszont a piaci lakossági árnak csak a negyede.
Érdekes körülmény, hogy a szlovák állam az idei rezsicsökkentést EU-s támogatásból fedezi.
A 2014-2020-as költségvetési ciklusban ugyanis rengeteg pénzt, mintegy 1 milliárd eurót Szlovákia nem tudott elkölteni: csúsztak vagy meg sem jelentek a pályázatok, a pénz bent ragadt. Tavaly ősszel a szlovák kormány engedélyt kért az Európai Bizottságtól, hogy a beragadt pénzt az energiaárak kompenzálására használhassa, és a lehetőséget meg is kapta. A keret azonban jövőre kimerül, illetve az előző európai költségvetési keret pénzeit már nem is lehet felhasználni januártól. Úgyhogy a szeptember végi szlovákiai választás győztesének vagy új konstrukciót, vagy rengeteg pénzt kell találnia, ha nem akarja visszaküldeni a szabad piacra a lakosságot.
Ki volt a nagyvonalú?
A magyarországi háztartások egy bizonyos fogyasztási szint alatt a mai napig kevesebbet fizetnek az áramért és a gázért, mint a térség többi országában lévők. A rezsicsökkentett árszint, amit elvben az átlagfogyasztásnál húztak meg, egyértelműen a legalacsonyabb egész Közép-Európában. Viszont e szint felett sokkal többet fizetnek a magyarok, mint bárhol másutt kell fizetni a háztartási energiáért.
Összességében az állam által nyújtott támogatások mértéke nagyjából hasonló ezekben az országokban, a GDP körülbelül 3 százalékát teszi ki. A különbség a támogatás elosztásában van: Magyarországon a legkevésbé kiegyensúlyozott, mert a fogyasztás mennyisége szerint óriási különbség van a lakossági tarifák között.
A rezsicsökkentések lakossági megélésében pedig fontos különbség, hogy
Magyarországon 2022-ben az emberek úgy érezhették, hogy valamit elvesznek tőlük, míg a V4 többi országában az lehetett a tapasztalatuk, hogy az állam ad nekik valamit.
Ez azért történhetett így, mert a magyar rendszer 2013-ban megmerevedett, az akkori befagyasztott árat korlátlanul nem lehetett tartani, még az átlagfogyasztásig érvényben tartott rezsicsökkentett tarifa finanszírozása is óriási terhet rótt a költségvetésre. Ott viszont, ahol nem volt korábban általános rezsitámogatás, az emberek azt érezhették, hogy a kormány egy új intézkedéssel segít rajtuk. Így hiába az alacsony fogyasztású magyarok a V4-es rezsicsökkentések legnagyobb kedvezményezettjei, ők legfeljebb azt élhették meg, hogy nem történt velük semmi sem. A többet fogyasztónak pedig az áram árának egy része a duplájára, a gáz árának egy része pedig a hétszeresére emelkedett. A többi ország lakossága viszont csak a támogatás valamiféle megjelenését észlelhette, és így akkor is pozitívabban élhette meg a fejleményt, ha a kormánya összességében nem költött többet rá, mint a magyar kormány a saját polgáraira.
(Az egyes országok tarifáit különböző mértékegységek és pénznemek átváltásaival számoltuk ki, hogy az árak összehasonlíthatók legyenek. Néhány százalékos pontatlanságok a kerekítések miatt előfordulhatnak.)
Nyitókép: Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tart Budapesten 2023. augusztus 1-jén (fotó: MTI/Soós Lajos)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
