Használhatatlan fegyvereket kap Ukrajna – helyzetkép az 575. napon
Az oroszok – hosszú idő után újra – az ukrán energetikai infrastruktúrát, az ukránok a fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállását támadták. Újabb támogatási csomagok érkeznek Kijevbe. Valószínűleg nem állt le az oroszországi „csendes mozgósítás”. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 575. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Hosszú idő után az oroszok rakétákkal újra tömegtámadást hajtottak végre az ukrán energetikai infrastruktúra ellen.
- Az ukránok a Krímet (köztük a fekete-tengeri flotta szevasztopoli főhadiszállását) támadták. Egyes támadások eredményességét műholdfelvételek nem igazolják vissza.
- A harctérségekben lévő helyzet érdemben nem változott.
- Újabb támogatási csomagok érkeznek Kijevbe.
- Az ukránok az eszközök rossz állapota miatt visszautasították több, régebbi harckocsi átvételét, s elavultságra hivatkozva közölték: a francia Mirage 2000-es vadászgépekkel sem számolnak.
- Összezördült az Ukrán Állami Számvevőszék és a parlament – a vita tárgya, hogy háborús körülmények között a hadipari szektor vállalatai realizálhatnak-e profitot.
- A parlament jóváhagyta a 2023-as kiadások növelését – az összeg több mint 90 százalékát fordítják védelmi kiadásokra.
- Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszországban a „csendes mozgósítás” nem állt le.
Részletes helyzetkép:
Szeptember 21-én az oroszok az elmúlt hónapok legnagyobb rakétatámadását hajtották végre – fél év óta ez volt az első, az ukrán energetikai infrastruktúra elleni tömegtámadás. Az Ukrenerho szerint Ukrajna középső és nyugati régióiban létesítmények semmisültek vagy rongálódtak meg. Az energiaellátással kapcsolatos legnagyobb problémák a Rivnei és a Zsitomiri megyében (az elsőben 90 településen 49000 fogyasztónál volt áramszünet) keletkeztek – kisebb mértékben pedig a Harkivi, a Dnyipropetrovszki és a Kijevi megyékben (a légvezeték megsérülése ötezer kijevi fogyasztót érintett, illetve a Kijevi megye ezer fogyasztója nem jutott áramhoz). Összesen 398 települést vágtak le a hálózatról. Fentieken kívül a támadás Kijev négy kerületében okozott károkat (a Darnickij kerületben ipari létesítményt találhattak el), hét fő pedig megsebesült. A Kijevi megyében három fő sebesült meg, a Bucsai járásban [Бучанський район] fekvő Visnevében [Вишневе] található ipari park támadás célpontjává vált. Harkiv Szlobidszkij kerületében [Слобідський район] ipari gyártócsarnok sérült meg. Cserkasziban erős robbanásról számoltak be – a törmelék a városközpontban okozhatott károkat, tizenegyen pedig megsebesültek. Drohobicsban [Дрогобич; Lemberg megye] két rakéta ipari létesítménybe csapódhatott, egy másik pedig raktárba. A Hmelnickij és a Vinnicjai megyékből is robbanásokról számoltak be. Az Ukrán Vezérkar összesített információi alapján a védők az agresszor által bevetett 44 darab H–101/H–555/H–55 manőverező robotrepülőgép közül 38-at lőttek le (a kijevi katonai közigazgatás húsz eszköz lelövését jelentette be). Harkivot hat, Sz–300-as rendszerekből kilőtt rakétával lőhették – egyiket sem lőtték le.
Ugyanaznap este legalább egy orosz Oniksz manőverező robotrepülőgéppel az Odessza megyében fekvő Dnyeszterfehérvár [Білгород-Дністровський] térségét támadták, két Iszkander rakétával pedig a Donyeck megyében található Kurahovét [Курахове]. Szeptember 21-én az agresszor összesen 59 manőverező robotrepülőgépet és ballisztikus rakétát lőhetett ki – aznap az elmúlt időszak egyik legsúlyosabb lövetése Herszonban és annak környékén, illetve Nikopolban történhetett meg (előbbiben hét polgári áldozatot követelve, tizenkét főt pedig megsebesítve).
Szeptember 20-án orosz kamikázedrónok többek között a Poltavai megyében fekvő Kremencsukban található finomító létesítményekbe csapódtak (magát a finomítót 2022-ben nagymértékben elpusztították, s azóta főleg tárolási célból használják). Az Ukrán Légierő-parancsnokság szerint az agresszor aznap 24 Shahed–136/131 drónt vetett be – ezekből tizenhetet megsemmisítettek. Előző nap az oroszok többek között a Harkiv megyében fekvő Kupjanszkot, illetve a Donyeck megyében fekvő Petropavlivkát [Петропавлівка] támadták rakétákkal (előbbiben az agresszor Grom–E1 hibrid eszközt [ford. kieg.: rakéta és siklóbomba hibridje], utóbbi település ellen pedig három Iszkander rakétát és egy darab H–35-ös manőverező robotrepülőgépet vethetett be). Az Ukrán Vezérkar szeptember 20-án két, szeptember 19-én pedig kilenc rakétatámadásról adott ki jelentést.
Szeptember 20-án az ukrán légierő a megszállt Krím ellen Storm Shadow manőverező robotrepülőgépek bevetésével hajtott végre támadást. Az oroszok szerint a Tarhankuti-félsziget [Тарханкутський півострів] és a belbeki [Бельбек] reptér felett öt rakétát lelőttek, három azonban a Szevasztopol melletti Verhnoszadove [Верхньосадове] falu térségébe csapódott. Az ukrán hadsereg Stratégiai Kommunikációs Igazgatósága arról számolt be, hogy sikeres támadást hajtottak végre a fekete-tengeri flotta parancsnokságának főhadiszállása ellen.
Ukrán kamikázedrónok a Krasznodari határterületen, illetve – sikertelenül – a Belgorodi területen és az Orlovi járásban található célpontokat támadtak (Szocsiban egy üzemanyagbázis egyik tartályában tűz ütött ki). Ugyanaznap az ukrán katonai hírszerzés (HUR) arról tájékoztatott, hogy szeptember 18-án diverzánsakció eredményeként a Moszkva alatti Cskalovszkij [Чкаловский] katonai reptéren a 354. különleges rendeltetésű repülőezred két repülőgépét (egy An–148-ast és egy Il–20-ast), illetve egy Mi–28N helikopterét megrongálták. A HUR szerint a fent említett gépeket nem fogják gyorsan kijavítani – az általuk leírt károkat azonban a műholdfelvételek nem igazolják vissza.
Szeptember 21-én éjjel az ukránok kamikázedrónok bevetésével hajtottak végre támadást a Krím ellen – először arról érkeztek jelentések, hogy ennek célja a novofedorivkai [Новофедорівка] reptér volt, robbanásokról azonban Jevpatorijából [Євпаторія], Szakiból [Саки], illetve Szevasztopolból [is] érkeztek hírek. Az ukrán sajtó egy része később arról írt, hogy az SzBU és a Haditengerészet közösen végrehajtott akció keretében támadta a Szaki repülőteret – először drónokkal, majd Neptun manőverező robotrepülőgépekkel, súlyosan megrongálva az ott állomásoztatott repülőgépeket és egyéb felszerelést. Ezt az információt még nem erősítették meg – s a máshol keletkezett károkról sem érkeztek jelentések. Az Oroszországi Föderáció védelmi tárcája hozzátette: a Krím felett tizenkilenc drónt lőttek le vagy semlegesítették azokat elektronikai harceszközök segítségével – s ugyanez történt a Belgorodi és a Kurszki területek, illetve az Orlovi járás felett is (egy-egy drón vonatkozásában).
A harctérségekben a helyzet nem változott jelentősen. Az ukrán támadótevékenység elvesztette korábbi lendületét – jelenleg a védők Bahmuttól északra és délnyugatra koncentrálhatják erőiket, s ezen térségekben ellentámadásokat vernek vissza. Andrijivka teljesen elpusztult, s emiatt a településre egyik fél sem támaszkodhat – mindezért a helység legnagyobb valószínűséggel újfent a szürkezónában található. Az oroszok sikertelenül rohamozhatták meg a Marjinka nyugati részében található ukrán állásokat, illetve sikertelenül hajthattak végre ellentámadást az Orihivtől délre található Robotine térségében. Az ukránok kismértékben javíthatták saját, Robotine és Verbove közötti állásaikat – az agresszornak azonban a Velika Novoszilkától délkeletre fekvő Novomajorszke [Новомайорське] közelében sikerült visszatérnie korábbi állásaiba.
Szeptember 21-én az Ukrán Nemzeti Gárda az ellenség Kupjanszk és Liman irányában végzett tevékenységéről tájékoztatott (a roham- és páncélos alegységeket töltik fel, az utászok pedig az aknamezőkön átjárók nyitását készítik elő) – mindez arra az eshetőségre utal, hogy itt az oroszok újrakezdik a támadótevékenységet.
Szeptember 19-én tartották az Ukrajnát katonailag támogató országok kontaktcsoportjának Ramstein-formátumban megszervezett 15. találkozóját – a rendezvényt megnyitó Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter emlékeztetett arra: az Egyesült Államok és egyéb partnerek (összesen közel 50 állam) katonai segélyre összesen több mint 76 milliárd dollárt különítettek el. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter bejelentette azokat a terveket, hogy Kijevnek további 30 Leopard, illetve tizenöt modernizált T–72 harckocsit adnak át – a cseh védelmi tárca pontosított: cseh T–72AE harckocsikról van szó (ezek átadását finanszírozhatja Dánia és Hollandia; Prága korábban 45 T–72-est adott át az Amerikával és Hollandiával közös projekt keretében). Bjørn Arild Gram norvég védelmi miniszter bejelentette: ötven, szolgálatból kivont NM199-es lánctalpas „teherautót” (az M113-asra épített M548-as norvég változatát) küldenek Ukrajnába. A német védelmi tárca kétszáz darab MRAP páncélozott gépjármű; két darab Dachs A1 műszaki páncélos jármű; nyilvánosságra nem hozott mennyiségű és típusba tartozó műszaki mentőjárművek; ötven vízfelszíni drón; 30000 darab 155 mm-es űrméretű tüzérségi lőszer és 3800 darab ilyen kaliberű gyújtólőszer; 105000 darab, különböző típusba tartozó, 120 mm-es aknagránát; illetve 480 darab, a MARS-rendszerből kilőhető AT2 harckocsiakna küldéséről nyilatkozott. Grant Shapps brit védelmi miniszter további tüzérségi lőszerekre tett ígéretet (ezekből eddig London háromszázezret adhatott át; tizenkétezer páncéltörő rakéta mellett) – spanyol kollegája, Margarita Robles pedig páncélozott gépjárművekre, légvédelmi és partmenti rakétarendszerekhez tartozó rakéta-indítóállomásokra és rakétákra, különleges járművekre és gumicsónakokra.
Rusztem Umjerov, az ukrán védelmi tárca nemrégiben kinevezett vezetőjével többek között lett és litván partnerei találkoztak. Andris Sprūds lett miniszter további aknavetők, légvédelmi rendszerek és „nagy kaliberű” lőszerek, Arvydas Anušauskas litván tárcavezető pedig a Carl Gustaf páncéltörő lövegekhez tartozó lőszerek, hajóradarok, illetve távrobbantó rendszerek átadását jelentette be. A Kijevnek leszállított Leopard harckocsikat is Litvániában újíthatják fel. Az ukrán, az észt és a luxemburgi védelmi miniszterek megtartották az új „IT-koalíció” alakuló ülését – az Ukrajna kiberbiztonságát támogató kezdeményezéshez Belgium, Dánia, Litvánia és Lettország is csatlakozott.
Szeptember 21-én a svéd fegyveres erők képviselői megerősítették: Kijevnek tíz darab Strv 122 harckocsit (a Leopard 2A5-ös svéd verzióját) szállítottak – ezeket már be is vethették a harcokban. Ugyanaznap Berlin arról tájékoztatott: az ukrán hadseregnek tizenhét SatCom műholdas terminált, négy darab HX81 teherautót és pótkocsikat, illetve tizenkét darab Zetros teherautót adtak át – Anthony Blinken amerikai külügyminiszter pedig új amerikai katonai támogatási csomagot jelentett be. Ennek értéke 325 millió dollár – a csomag AIM–9M, légvédelmi rendszerekhez tartozó rakétákat; a HIMARS-indítóállomásokhoz tartozó további lőszert (köztük valószínűleg GMLRS irányított lőszert); 105 és 155 mm kaliberű tüzérségi lőszert (köztük kazettás bombák második szállítmányát); Javelin és TOW irányított páncéltörő rakétákat és AT4 páncéltörő rendszereket; Avenger rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket (Stinger rakétákkal); drónelleni harcra 50 darab géppuskát; 59 darab könnyű páncélos járművet; illetve hárommillió, kézifegyverekhez tartozó lőszert tartalmaz. Sajtóhírek szerint júliusig Albánia 22 darab amerikai MaxxPro páncélozott gépjárművet, illetve 82 mm-es aknagránátokat adott át Ukrajnának (a járművekből Kijev különböző partnerektől összesen ötszázat kaphatott).
Szeptember 21-én az Egyesült Államokban tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb alkalommal szólított fel a harcoló Ukrajna támogatására – többek között F–16-os repülőgépek és ATACMS taktikai ballisztikus rakéták átadására. Washington nem zárta ki, hogy a jövőben az ukrán hadsereg ilyen rakétákat kap, azonban jelenleg az nem tervezi ezek leszállítását. Joe Biden elnök bejelentette: Kijev a jövő héten megkapja az első Abrams harckocsikat. Zelenszkij jelenlétében írták alá az ukrán Stratégiai Iparágakért Felelős Minisztérium illetve az amerikai fegyver- és katonai felszerelésgyártókat tömörítő entitások (Global Defense & Industry Coalition; Arizona Defense & Industry Coalition; Utah Aerospace & Defense Association) közötti, az együttműködésről és fejlesztésről szóló megállapodást.
Szeptember 19-én a Spiegel az Ukrajnának leszállított Leopard 1-esekkel kapcsolatos problémákról szóló anyagot tett közzé: Kijev a harckocsik rossz műszaki állapota, illetve a cserealkatrészek és műszaki javítószemélyzet hiányában megtagadhatta a tíz eszközből álló második szállítmány átvételét. Az ukránok a német védelmi tárcát arról is értesítették, hogy a Lengyelországba szállított Leopardok javításra, esetenként nagyjavításra szorulnak (az ukránok az eszközöket ott vették volna át). A Lengyelországba küldött német szakemberek úgy értékelték, hogy a harckocsik az ukrán kezelőszemélyzet kiképzésének során erősen elhasználódtak, s azok tényleg javításra szorulnak. Az újság azt is kiderítette, hogy az Ukrajnába júliusban megérkezett, tíz harckocsiból álló első szállítmány egy része is használhatatlan volt.
Szeptember 21-én Jurij Ihnat, a légierő-parancsnokság szóvivője azon sajtóhírekre reagált, melyek szerint ukrán pilótákat állítólag a francia Mirage 2000-esekre képzik ki, s lehetséges, hogy az eszközöket átadják Ukrajnának. Ihnat kijelentette: az ukrán légierőnek olyan modern, többfeladatú harci gépekre van szüksége, amelyek képesek légifölényt kiharcolni – a francia gép nem ilyen. A Mirage 2000-es vadászgépek átvételét irracionálisnak írta le – ez pusztán „embereink munkájának kimerítéséhez” vezet –, magát a gépet pedig elavultnak.
Szeptember 20-án az ukrán parlament támogatta, hogy a 2023-as költségvetési kiadásokat 328,5 milliárd hrivnyával (több mint 8,8 milliárd dollárral) növeljék – ebből az összegből 303 milliárd hrivnyát (8,1 milliárd dollár) fordítanak védelmi szükségletekre. Az Ukrán Fegyveres Erők 195,7 milliárd hrivnyát (több mint 5,3 milliárd dollárt), a Nemzeti Gárda 39,7 milliárd hrivnyát (1,07 milliárd dollárt), az Állami Határőr-szolgálat 20,4 milliárd hrivnyát (több mint félmilliárd dollárt), a rendőrség 19 milliárd hrivnyát (több mint félmilliárd dollárt), az SzBU 4,2 milliárd dollárt (több mint 113 millió dollárt), a katonai hírszerzés pedig 2,5 milliárd hrivnyát (kb. 67 millió dollárt) kap. Fegyver és felszerelés vásárlására és korszerűsítésére 13,2 milliárd hrivnyát (több mint 350 millió dollárt), hazai fegyver- és lőszergyártásra pedig 4,4 milliárd hrivnyát (119 millió dollárt) különítettek el. Egy nappal korábban a pénzügyi tárca a január és augusztus közötti időszak kiadásait foglalta össze: a katonaságnál jelentkező bérek 594,5 milliárd hrivnyára (több mint 16,5 milliárd dollárra) rúgtak, a fegyveres erők számára folytatott beszerzések pedig 316,8 milliárd hrivnyára (kb. 8,5 milliárd dollárra).
Szeptember 21-én az ukrán parlament külön határozatban kötelezte arra a kormányt: biztosítsa a hadipari vállalkozások számára azt a lehetőséget, hogy azok a védelmi tárcával kötött szerződések alapján nyereséget tudjanak elérni. A törvényhozó testület döntése az Állami Számvevőszék (UÁSZ) megállapításaira reakció – ezekben arra utaltak, hogy a védelmi szektor vállalatait a teljes profit az állami költségvetésnek történő átadására kötelezik. Az UÁSZ magatartása heves tiltakozást váltott ki a fegyvergyártók képviselői és társadalmi aktivisták részéről – ők úgy vélték, hogy a vállalkozások a profittól való megfosztása azok pénzügyi összeomlásával fenyeget, s szabotázsnak minősül.
Szeptember 20-án Andrij Juszov, a HUR szóvivője bejelentette: az orosz különleges szolgálatok fokozták a hírszerző tevékenységet abból a célból, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúrájának állapotáról információkat szerezzenek. A szóvivő elmondta: nem pusztán a levegőből indított támadások miatt nő az energetikai infrastruktúra pusztításának valószínűsége, hanem szabotázs miatt is – másnap pedig arra figyelmeztetett, hogy a fűtési szezon közeledtével az ellenség az üzemanyag és az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat fokozni fogja. Juszov kijelentette: a támadások hatékonysága csökkentésének feltétele a légvédelem és a légierő gyors megerősítése.
Szeptember 21-én Szerhij Najev, az ukrán hadsereg egyesített erőinek parancsnoka megerősítette: Belaruszban szeptember 22-e és 26-a között a Breszti, a Grodnói és a Minszki területeken található öt katonai gyakorlótéren nagyszabású hadgyakorlatot tartanak. Az ukrán fél azt hangsúlyozza, hogy – habár ez nem eredményez közvetlen katonai fenyegetést – az Ukrajna északi részén állomásozó ukrán erőket fokozott készültségbe helyezték.
A HUR ugyancsak szeptember 21-én adott ki arra vonatkozó becslést, hogy az oroszok által folyamatosan végzett „csendes mozgósítás” keretében havonta kb. húszezer fő kerül be a hadsereg kötelékébe.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Spiegel információi megerősítik: egyre nagyobb problémát jelent az Ukrajnának átadott régi fegyverek és katonai felszerelések alkalmassága. Már 2022-ben érkeztek azzal kapcsolatban jelzések, hogy Kijev a partnerektől használhatatlan lőszert kap – az a helyzet, hogy az ukránok megtagadták a támogatás átvételét, azonban most fordult elő először. Az ukrán hadsereg számára már maga a hadrendbe állított fegyverek különbözősége problémát jelent (még akkor is, ha ezek relatíve modernek és teljesen működőképesek). A maximálisan lerövidített kiképzés alatt az ukránok nem voltak abban a helyzetben, hogy átadott felszerelés műszaki kiszolgálását megfelelőképpen elsajátítsák – s pusztán kisszámú ország (többek között Lengyelország) döntött arról, hogy ezen eszközökkel műszaki javítószemélyzet formájában támogatást küld. Külön problémát jelentett az átadott fegyverzet egy részének magas meghibásodási aránya – ennek a leghírhedtebb példáját – az intenzitás miatt elhasználódó lövegcsövek és a sárban kevésbé hatékony lánctalpak miatt – a PzH 2000-es német önjáró lövegekkel kapcsolatos problémák jelentik. Ebben a helyzetben pragmatikus döntésnek kell tekinteni azt, hogy megtagadják azon, kiszolgált és/vagy működésképtelen harckocsik átvételét, amelyek Ukrajnát a harcmezőn nem erősítenék, pusztán a már így is elégtelen szervizerőforrást kötötték volna le. Ugyanebben a szellemben kell tekinteni azt a nyilatkozatra is, hogy az Ukrán Légierő nem érdeklődik a francia Mirage 2000-es vadászgépek iránt.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az Ukrán Fegyveres Erők 24. gépesített dandárjának katonája a lövészárokban a Donyeck megyei Toreck környékén 2023. szeptember 22-én (fotó: Anadolu Agency/Wolfgang Schwan)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
