„Most már minden késő” – a hegyi-karabahi tragédia teljes háttere
Szeptember 19-én „terrorellenes hadműveletbe” kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület, Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelen lévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Ezekről szól HetiVálasz podcastunk 194. adása. A műsor két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A műsorvezető Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adás Youtube-csatornánkon is elérhető.
Részletek a műsorból:
Mik voltak a múlt heti azeri villámháború előzményei?
Rácz András: „A 2020-as 44 napos háború után a Hegyi-Karabahot körülvevő hét megye visszakerült azeri ellenőrzés alá, az Örményországgal összeköttetést garantáló Lacsin-folyosót pedig orosz békefenntartók voltak hivatottak ellenőrizni, illetve nyitva tartani. Onnan lehetett tudni, hogy újra ki fog robbanni a konfliktus, hogy tavaly ősz óta Azerbajdzsán részleges blokád alatt tartotta a karabahi területeket azzal, hogy elzárta a Lacsin-folyosót. Ugyanazt játszotta újra, amit Oroszország a Krímben 2014-ben, csak a »zöld emberkék« itt az azeri különleges erők voltak környezetvédelmi aktivistáknak beállítva. Ezek az aktivisták vissza tudták szorítani az orosz békefenntartókat, akik ölbe tett kézzel nézték, hogy a 2020-as fegyverszüneti megállapodás az orruk előtt sérül. S miközben az azeri blokád elkezdte kiéheztetni Karabahot, a mostani eszkaláció előtt pedig már több súlyos összecsapás is volt: tavaly ősztől kezdve legalább 300 halott van mindkét oldalon.”
Mi folyik most Karabahban?
Kovács Bálint: „Egyértelmű etnikai tisztogatás, és sajnos elképzelhető, hogy az elkövetők büntetlenül megússzák. Ha a nemzetközi közösség szeretett volna ez ellen fellépni, akkor a múlt heti ENSZ Biztonsági Tanács-ülésen bármiféle erre vonatkozó konkrét határozatot elfogadtak volna – most azonban már minden késő. A területről a keresztény örmények néhány napon belül teljes mértékben áttelepülnek Örményországba, onnan meg Oroszországba vagy a világ bármelyik szegletébe. Lehet, hogy a lakosság 5-10 százaléka ott marad, de mit csináljanak ott? (…) A lakosság tehát megindult, gyakorlatilag Sztepanakert az egyedüli olyan hely, ahol még örmények vannak. A falvakban vagy más városokban az azeri katonák már átvették az ellenőrzést, vagyis ott örmény már nem maradt. (…) A kulturális örökség – főként az örmény templomok – várhatóan teljesen megsemmisül. (…) Mindenkinek az a legfontosabb, hogy a családját valahogy élve ki tudja hozni, és utána új életet kezdjen. A karabahi örmények léte nemhogy megkérdőjeleződött, hanem véget ért múlt pénteken.”
Mi lesz a rájuk bízott karabahi békét szavatolni képtelen oroszokkal?
Kovács Bálint: „Ez a terület a 19. század közepétől orosz befolyási övezet, alapvetően az orosz érdekek érvényesülnek. Oroszországnak viszont nagyon nem tetszett az, hogy az örmény kormány egyre inkább nyugat felé kacsingat. Örményország nemrég amerikaikkal tartott hadgyakorlatot a területén, Pasinján kormányfő felesége pedig elment Ukrajnába és kifejezte az ukránok iránt érzett szolidaritását. Magyar állampolgárként azt gondolom, nagyon helyesen tette – borzalom, ami Ukrajnában történik –, de ebben a geopolitikai viszonyban, amelyben Örményország meg a hegyi-karabahi örménység a mégoly legyengült békefenntartóktól függ, Putyin elnök mondhatja, hogy »akkor viszont én nem foglak benneteket megvédeni«. Vannak tehát olyan geopolitikai döntések, amelyek negatívan hatottak arra az esetleges szándékra, ami az oroszok részéről meglett volna. Ilyen esetek után az oroszok motivációja is megszűnt, ezzel pedig Oroszország nagyon sokat vesztett. Az elmúlt héten átrendeződtek a térség hosszú ideje fennálló erőviszonyai, és Oroszország ki fog szorulni a Dél-Kaukázusból.”
Hogy élheti túl Karabah elvesztését Nikol Pasinján örmény kormányfő?
Rácz András: „Az örmény elitek szempontjából az a tragédia, ami most kibontakozik – senki sem akarja a saját mandátumát ezzel kezdeni. Ha lenne valamiféle »örmény háttérhatalom«, ami dönthet Pasinján sorsáról, akkor nem most van az a pillanat, amikor le kell venni a sakktábláról. Majd néhány hónappal később, hogy ez az egész menekültválság és humanitárius rettenet, ami most épp zajlik, még az ő sara legyen, ezzel még neki kelljen kezdeni valamit, és majd akkor utána lehet egy váltást csinálni. Nagy tüntetések vannak Jerevánban, de egyelőre az örmény hatóságok ezt tudják kezelni. Ahogy pedig az elkövetkezendő néhány napon belül a karabahi lakosság megérkezik Örményországba, ott az örmény eliteknek kisebb gondja is nagyobb lesz annál, hogy hatalomváltást csináljanak.”
Nyitókép: idős karabahi örmény menekült az örményországi Kornidzorban felállított Vöröskereszt-központnál 2023. szeptember 27-én (fotó: AFP/Alain Jocard)
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
