Vesszőhiba miatt bukhat a bíróságon a kormány – rosszul írták meg a melegellenes jogszabályt!
Bírósághoz fordult a Líra-könyvesbolthálózat fenntartója, amiért a nyáron 12 millióra büntette őket a fővárosi kormányhivatal. Utóbbi szerint „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”. Valóban. Csakhogy a Válasz Online-nak megküldött keresetlevélből kiderül: a jogszabály ilyesmit nem is ír elő. Mégpedig egy vesszőhiba miatt. Elképesztő történet következik, egy nagy tanulsággal: ha akkora nemzetvédő vagy, hogy könyvesboltosok és írók ellen is ádáz küzdelemben védenéd a magyar gyermekeket – előtte legalább tanulj meg magyarul!
12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal a Líra könyvesbolt-hálózat fenntartójára – derült ki még a nyáron, július 13-án. A kormányhivatal azt vizsgálta, milyenek „a forgalmazási körülményei” a Líra Kiskereskedelmi Kft. boltjaiban a Heartstopper – Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című kiadványnak – vagyis azt, hogy a cég megfelel-e a melegellenes törvénynek, s az annak végrehajtási rendeletében rögzített kívánalmaknak.
Sára Botond főispán hivatalának akkori közleménye szerint a vizsgálat megállapította, hogy „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”.
„Minden rendelkezésünkre álló jogérvényesítési eszközt megpróbálunk igénybe venni a határozat ellen, ez valószínűleg a bírósági út lesz” – nyilatkozta erre a Líra kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián, aki akkor még nem is sejthette, mennyire jó döntés bíróságra vinniük az ügyet. Noha a tárgyalást nem tűzték még ki, a Válasz Online-nak megküldött keresetlevelükben szereplő tények alapján egyértelműnek látszik nemcsak az, hogy nem követtek el jogsértést, de még az is, hogy egy fogalmazási hiba miatt bárki nyugodtan tarthat a homoszexualitást megjelenítő könyvet lefóliázatlanul boltjának ifjúsági polcain.
Bizony: a jogalkotó a jelek szerint egyszerűen elfelejtett kitenni egy vesszőt a rendelet szövegében, így az teljesen mást jelent, mint ahogy a kormányhivatal azt értelmezte.
Utóbbi ugyanis a Kereskedelmi Rendelet 20/A. § (3) bekezdésére hivatkozva marasztalta el a Lírát, merthogy a hivatal szerint az kötelezést tartalmaz arra, hogy a kiadványokat: 1. a többi terméktől elkülönítve; és 2. zárt csomagolásban kell forgalmazni.
Csakhogy a rendelet szövege, a szabály megfogalmazása a Magyar Közlönyben megjelent, hiteles formában a következő: a „termék a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható”.
Cikkünk pénteki élesítésekor a jogtárban a szöveg még mindig ebben a formában volt fellelhető.
Minimális nyelvérzékkel is könnyen belátható márpedig, hogy ha az „elkülönítve” szó után nincs vessző, akkor a szabály jelentése ennyi: ha a többi terméktől elkülönítve helyezi ki a terméket a boltos, akkor kizárólag zárt csomagolásban teheti ezt meg. Csakhogy így ez a szabály semmit sem ír elő arra az esetre, ha nem elkülönítve helyezik el a homoszexualitást megjelenítő könyvet. Abban az esetben tehát, ha nincs elkülönítés, nem kell fóliázni sem. Ergo: a Líra semmiféle jogsértést nem követett el, hiszen a könyvespolcokon volt a kifogásolt kiadvány, megbújt szépen a többi között.
Egészen más lenne a helyzet, ha az „elkülönítve” szó után lenne vessző a joganyagban: a „termék a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban forgalmazható”. Ez így azt jelentené, hogy az efféle könyveket egyrészt el kell különíteni és le is kell fóliázni.
Csakhogy nem ez szerepel a rendeletben. Hanem a vesszőmentes változat. Márpedig a bíróságnak a leírt joghoz, annak értelméhez kell tartania magát, nem találgathatja kénye-kedve szerint mindenféle politikusi nyilatkozatok alapján, mit is akart igazából a jogalkotó.
Persze újságírók véleményére sem kell hallgatnia a majdani bírónak (bizonyára saját anyanyelvtudása is elegendő lesz, hogy a magyar nyelv szabályai szerint értelmezze a mondatot), arra vannak a szakértők, hogy a tudásukra támaszkodhasson az ítélet meghozója. A Líra keresetlevele tartalmazza is Lázár Armand Péternek, az ELTE adjunktusának magánszakértői szakvéleményét. Ez egyértelműen megerősíti, hogy „a vessző nélküli változat annyit jelent, hogy ahol/amikor a termékek nem külön vannak tárolva, ott/akkor nem kell őket zárt csomagolással ellátni”.
A keresetben további érdekességek is találhatók még, például az, hogy a kifogásolt kiadványok 14-18 éves kor közötti homoszexuális fiúk szerelmét jelenítik meg, amely korosztály tagjai homoszexuálisként is jogszerűen létesíthetnek szexuális kapcsolatot Magyarországon 2003 óta, és évtizedek óta korlátozás nélkül vásárolhatnak könyveket és hasonló kiadványokat. Akár még szexuális termékeket, például homoszexuális pornóújságokat is. Ám ez már messzebbre vezető kérdés, amely csupán azt mutatja meg, mennyire nem harmonizál még a magyar büntető- és polgári törvénykönyvvel sem a melegellenes törvény, valamint annak végrehajtási rendelete.
Ami sokkal konkrétabb ügy, az a vessző hiánya utóbbiban. Az bizony nincs ott, a mondat értelme meg így egyértelműen az, hogy az ifjúsági könyvek polcán nyugodtan lehet lefóliázatlanul tartani homoszexuális ifjúsági irodalmat. Tehát hogy a Líra abszolút jogkövetően járt el, azaz visszajár neki a rá jogtalanul kirótt 12 milliós bírság.
Tanulság?
Talán ennyi: ha akkora nemzetvédő vagy, hogy könyvesboltosok és írók ellen is ádáz küzdelemben védenéd a magyar gyermekeket – előtte legalább tanulj meg magyarul!
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
