Együtt vallástalanodunk Európával, míg Afrikában és Ázsiában is jön föl a kereszténység
A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
A két legerősebb szám, ami az adatok múlt heti publikálása óta átment a nyilvánosságban, hogy római katolikus egyház 2011, tehát a legutóbbi adatközlés óta több mint egymillió embert, a reformátusok majd’ 300 ezer hívőt veszítettek. Kutatói szemmel ez meglepő volt?
Rosta Gergely: Nem ez a két szám lepett meg, hanem egy harmadik: a nem válaszolás nagyon magas aránya. […] 2011-ben 27 százalék nem válaszolt a felekezeti hovatartozásra, nekem már az is sok volt. Persze nemzetközi összehasonlításban volt már ilyenre példa, a 2011-es csehországi népszámlálásban 45 százaléknyi volt a válaszhiány, igaz, hogy a cseheké egész Európa egyik legszekularizáltabb társadalma történelmi okból. Ellenpélda Lengyelország, ahol szintén a múlt héten jöttek ki a népszámlálási adatok, ott jóval magasabb azok aránya, akik a katolikus egyházhoz tartozónak mondják magukat. A lengyeleknél 10 évvel ezelőtt 8 vagy 9 százalék volt, aki nem válaszolt a felekezetet firtató kérdésre, most pedig 21. […] Úgy tűnik, hogy Magyarországon a nem válaszolás növekedése leginkább a katolikusokat érintette, és ami még érdekesebb, hogy kifejezetten a római katolikusokat. A görög katolikusok esetében ez a nem válaszolás nem mutatható ki ilyen mértékben. […] Úgy tűnik, mintha most a népegyház morzsolódna le a katolikus egyházon belül. Az a külső szél, ami tradicionálisan, a keresztelésnél fogva odatartozónak mondta magát, de ez az odatartozás gyenge kötődés volt, és úgy tűnik, hogy a népegyházi formátum gyengülőben van. Ez a folyamat a protestánsoknál korábban lejátszódott. Szociológiai szavakkal: a protestánsok hamarabb szekularizálódnak, mint a katolikusok.
Az első hírek még csak a nagyképről szóltak, mit mutatnak az adatok korosztályos bontásban?
Rosta Gergely: A 20-29 éves korosztályon belül 47 százalék nem válaszolt a felekezetről szóló kérdésre, és további 21-22 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem tartozik felekezethez. Ha a kettőt összeadjuk, az körülbelül kétharmada ennek a csoportnak. Ezzel szemben a 80-89 évesek körében – akik majdnem a legidősebb korcsoport – 24 százalék volt a nem válaszolás, és 5 százalék mondta azt, hogy nem tartozik felekezethez, tehát egyharmad alatt volt a kettő együttes aránya.
Drasztikusan csökkent a magukat kereszténynek vallók száma, miközben a kereszténydemokráciával házaló politikai közösség szavazóbázisa nőtt, és elképesztően stabil. Nincs tehát összefüggés?
Rosta Gergely: Külön kell választani az elkötelezett kereszténységet meg azt, hogy valaki milyen motivációkból választ valamilyen pártot. A „kereszténydemokrata” csak az egyik címkéje ennek a politikának. Nagyon érdekes lenne látni, hogyha egyszer a Kereszténydemokrata Néppárt önálló pártként indulna a választásokon, ezzel mintegy kifejezve ezt a keresztény jelleget a politikai szférában, és kidomborítva másokkal szemben, akkor vajon hasonlóan sikeresnek látnánk-e a kereszténydemokráciát. […] Orbán Viktor többször elmondta, hogy az a kereszténység, amit ő képvisel, az nem kifejezetten az egyházak által definiált kereszténység. Ő egy sokkal tágabb, ideológiai értelemben vett kereszténységet képvisel. […] Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar népességnek még mindig közel a fele valamelyik egyházhoz, jellemzően valamelyik keresztény egyházhoz tartozónak tartja magát. Más szociológiai felmérések egyébként azt mutatják, hogy a most mért 43 százaléknál talán még többen is. Még akkor is, hogyha tudjuk, hogy a nagy részük nem gyakorolja a vallását, rendszeresen nem jár templomba, de egy pozitív viszonyulást mégiscsak kifejez a vallással szemben.
Székely János, a Szombathelyi egyházmegye püspöke a Magyar Kuríron közölt írásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a magyar vallásos emberek ugyan egyre kevesebben vannak, a világ vallásossága mégis növekszik: „A Föld lakosságának jelenleg körülbelül 16 százaléka tartja magát teljesen vallástalannak. Ez az arány folyamatosan csökken. Becslések szerint 40 év múlva körülbelül 13 százalék lesz.”
Rosta Gergely: Az adatok a Pew Research kutatásaiból valók, ők pedig valóban tettek közzé előrejelzéseket is, amelyek azt mutatják, hogy a jövőben valószínűleg inkább növekedni, mint csökkenni fog a valláshoz tartozó emberek aránya a világon. Ennek – és ezt ők is hozzáteszik – a fő oka a demográfia. A Föld népessége leginkább a szubszaharai afrikai régióban és Ázsiában növekszik. Nemrég előzte meg India Kínát a népességszámot tekintve, és akkor még jó néhány ázsiai ország esetében a növekedést látjuk. […] Főleg az egyenlítő környékén és az az alatt helyezkedő országokban hatalmas népességrobbanás történik, és ezeknek az országoknak egy jelentős része keresztény. Azt is hozzá lehet tenni a Pew Research alapján, hogy most ugyan a keresztények vannak többségben a világon, de azt jósolják, hogy 2050-re nagyjából azonos számú keresztény és muzulmán lesz a Földön. Tehát igaz az állítás, hogy a vallásos emberek száma nő, de ebből a szempontból Európa egyre kisebb részt képvisel a világ népességén belül. Ha csak Európára koncentrálunk, akkor a fő trend a szekularizáció. […] A katolikusok száma is nőni fog tehát globálisan, de Európa, amely hosszú évszázadokon keresztül a legfontosabb súlyponti régiója volt az egész katolikus egyháznak, láthatóan egyre kevésbé tölti be ezt a szerepet, és egyre nagyobb szerepet kap Afrika, Dél-Amerika és Ázsia.
Nyitókép: Orbán Gellért / A SZÍV
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
hirdetés
