Erős, de sikertelen orosz roham Keleten – helyzetkép az 596. napon – Válasz Online
 

Erős, de sikertelen orosz roham Keleten – helyzetkép az 596. napon

OSW
OSW
| 2023.10.14. | OSW

Termobarikus fegyverekkel és foszforos gyújtóbombákkal mennek az oroszok Avdijivka ellen, eddig csak jelentéktelen előrehaladást értek el. Újabb ukrán támadások orosz hadihajók ellen. A Ramstein csoport tagjaitól újabb fegyverek és egyéb felszerelés érkezik Ukrajnának. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép az 596. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jakub Graca, Łukasz Maślanka. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Sárga négyzet: ukrán támadás, piros: orosz (forrás: @Pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Forrás: @Pouletvolant3

Október 10-én hajnalban az oroszok Avdijivka alatt támadóműveletet indítottak. A város és közvetlen környéke egy tíz km széles és ugyanilyen mély beékelődést alkot a fronton – a területet az oroszok csöves és rakétatüzérséggel, intenzíven lőtték (ennek során termobarikus fegyvereket, illetve foszforos gyújtóbombákat is bevetve). A fő ukrán ellenállási pontokra (elsősorban az avdijivkai kokszüzemre [Авдіївський коксохімічний завод]) a levegőből is tömegesen hullottak bombák. Ukrán katonák szerint a háború eleje óta ez volt az ellenség által a Donbaszban végrehajtott, leginkább előkészített tűzcsapás. Az 1. Hadtestbe (a korábbi „Donbaszi Népi Milíciába”) tartozó orosz egységek rohamra fejlődtek fel, s arra törekedtek, hogy Berdicsi [Бердичі] és Sztepove [Степове] térségében a védők hátába kerüljenek annak érdekében, hogy az Avdijivka térségében tevékenykedő teljes ukrán csapatösszevonást bekerítsék. Az október 10-én végrehajtott támadásokat jelentős gyalogsági erővel hajtották végre – őket harckocsik és gyalogsági harcjárművek (IFV) támogatták abból a célból, hogy a tömegtűzzel és bombázással meggyengített ukrán védelmet gyorsan áttörjék. Az oroszok élőerőben és felszerelésben súlyos veszteségeket szenvedtek (utóbbi legalább egytucatnyi harckocsit és IFV-t jelent) – a rákövetkező napokban pedig áttértek a kislétszámú gyalogsági rohamcsapatok tevékenységére épített taktikára. 

Avdijivka térségét illetően október 13-val bezárólag a megerősített orosz előrehaladás jelentéktelen volt (ezt legjobb esetben is száz méterekben mérték) – ezt elsősorban Krasznohorivkától [Красногорівка] nyugatra, illetve Vodjanétől [Водяне] keletre érték el. Úgy tűnik, hogy az oroszoknak nem sikerült az Avdijivkát Pokrovszkkal [Покровськ] összekötő vasútvonalon átkelniük, s Szjeverne [Сєверне] térségében, a déli szárnyon sem foglalták el az ukránok fő ellenállási pontjait. Az ebben a térségben végrehajtott orosz támadóművelet tovább folyik, a frontvonal pontos helye bármelyik pillanatban változhat.

Forrás: @Pouletvolant3 (október 12-i térkép)

Az Avdijivka alatti tevékenységet párhuzamosan hajtották végre a front szomszédos szakaszain megvalósított támadásokkal: az oroszok Piszki [Піски], Sztaromihajlivka [Старомихайлівка], Marjinka [Мар’їнка], Novomihajlivka [Новомихайлівка] alatt, illetve a nyugatra távolabb fekvő Vuhledar térségében is támadtak. Ezeken a frontszakaszokon az oroszoknak ugyanúgy nem sikerült áttörniük az ukrán védelmet, s pusztán csak jelentéktelen, taktikai sikereket jegyeztek fel. A front további szakaszain az elmúlt napokban a harcoló felek állásaiban jelentős változás nem következett be. 

A donyecki front október 11-én (forrás: Military Land)

A Robotine–Novoprokopivka–Verbove [Роботине–Новопрокопівка–Вербове] által határolt területen álladó jelleggel folynak heves harcok – ezek során a két fél támadásai és ellentámadásai követik egymást, s mindkét fél erős tüzérségi tüzet lő. Bahmuttól délre, a Kurdjumivka–Andrijivka–Kliscsijivka [Курдюмівка–Андріївка–Кліщіївка] által határolt területen ugyanúgy összecsapások zajlanak; a fronton az oroszok a kezdeményezést a Harkiv és a Luhanszk megyékben is fenntartják – azonban még itt sem sikerült jelentős sikereket elérniük.

Forrás: @Pouletvolant3

Október 12-én hajnalban az ukránok a Donyeck megye megszállt részén fekvő Vaszilivkához [Василівка] közeli, egy vasútvonalon átívelő közúti hidat robbantottak fel – ez a térségbeni közlekedés és logisztika jelentős megnehezülésével jár: a donbaszi orosz logisztikában fontos szerepet betöltő Horlivka-Donyeck útvonalat legalább a közeljövőben lezárják a forgalom elől. Sajtóhírek szerint az ukrán fél tengeri drónok bevetésével orosz hadihajók ellen újabb támadást hajtott végre: a szevasztopoli kikötőben (október 11-én) a Pavel Derzsavin járőrhajó, (október 13-án pedig) a Bujan kisméretű rakétás hajó sérülhetett meg.

Az október 11-éről 12-ére virradó éjjel az oroszok 33 Shahed–131/136 drón bevetésével hajtottak végre támadást – ezek közül az Ukrán Légierő-parancsnokság szerint 28-at lőttek le; a többi Duna-menti Izmajil térségében található célpontokba csapódott.

Október 11-én Brüsszelben tartották a Ramstein formátumban Ukrajnát katonailag is támogató Kontaktcsoport tizenhatodik találkozóját – ezen Volodimir Zelenszkij elnök személyesen vett részt. Újabb, Kijevnek szánt szállítmányokat jelentett be az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Litvánia, Dánia, Izland, Franciaország, Finnország, Norvégia, Spanyolország, Belgium, illetve Bulgária. Washington 200 millió dollár értékű katonai segélycsomagot ajánlott fel: ezt teljes mértékben a Védelmi Minisztérium raktáraiból szállítják majd le (ez a 46. ilyen csomag volt) – s többek között AIM–9M rakétákat; a HIMARS kilövőhöz tartozó lőszert; 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszert; AT–4 páncéltörő fegyvereket; TOW–2 irányított páncéltörő rakétákat; UAV elleni harcra alkalmas eszközöket; robbanószert; illetve tizenhatmillió darab, kézifegyverbe való lőszert tartalmaz.

Nagy-Britannia bejelentette: a London által vezetett, többoldalú IFU (Nemzetközi Alap Ukrajna számára kezdeményezés; International Fund for Ukraine) keretében Dániával, Svédországgal, Norvégiával, Hollandiával, Izlanddal és Litvániával közösen adnak át segélycsomagot – ez többek között Terrahawk Paladin UAV-k elleni harcra kialakított rendszereket, páncélozott járművekhez tartozó lánctalpakat és motorokat, pontonhidakat, harckocsi-szállításra alkalmas logisztikai járműveket, illetve aknamentesítő felszerelést foglal magában. Kanada többek között 155 mm-es tüzérségi lőszerek, egyéb lőszerek, légibombák, illetve téli ruházat átadásáról hozott döntést – összesen 25 millió dollár értékben.

Németország egymilliárd euró értékű csomagot jelentett be – ebbe került a második Patriot közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer a hozzá tartozó több mint 60 rakétával. Berlin azt is bejelentette, hogy októberben leszállítja a korábban bejelentett rövid hatótávolságú légvédelmi rendszereket (három üteg IRIS–T SLM-et és az IRIS–T SLS második ütegét). A következő hetekben várható a korábbi csomagokból fennmaradó fegyver- és hadianyag (köztük 155 mm-es lőszer, tíz Leopard 1A5 harckocsi, három darab Gepard önjáró légvédelmi üteg, tizenöt darab páncélozott szállítójármű, illetve legfeljebb húsz darab páncélozott egészségügyi jármű) leszállítása.

Finnország a tizenkilencedik, Ukrajnának szánt katonai segélycsomagot jelentette be (ennek értéke közel százmillió euró) – s az eddigiekhez hasonlóan annak tartalmáról nem közölt részleteket. Litvánia megismételte: Ukrajnának két NASAMS rövid hatótávolságú légvédelmi indítóállomást adtak át (ezeket Vilnius kifejezetten Kijev számára vásárolta). Spanyolország szintén megismételte: hat darab Hawk légvédelmi indítóállomást adnak át (az ukrán katonák az eszközre történő kiképzése novemberben kezdődhet) – Madrid 155 mm-es és 105 mm-es tüzérségi lőszert, illetve nehézgéppuskákat is átadhat (utóbbit drónelleni harcra szánják). Ebben a pillanatban spanyol MRE-k [harci fejadagok] tartanak Ukrajnába, s hamarosan áramfejlesztőket, kompresszorokat és téli felszerelést is átadnak. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter nyilatkozatából az derül ki: Bulgária Sz–300-as légvédelmi rendszerek cserealkatrészeit adhatja át. Franciaország bejelentette: meg fogja gyorsítani a CAESAR önjáró löveg gyártását, s ezen típus további példányait fogja Ukrajnába küldeni (Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter szeptember végi, kijevi látogatása során további hat CAESAR leszállításáról beszélt). Csehország és Dánia bejelentette: Ukrajnának közösen adnak át páncélozott járműveket és kézifegyvereket – ezeket cseh üzemekben a dán kormány által biztosított forrásokból gyárthatják le. Az első szállítmányba 50 jármű (legnagyobb valószínűség szerint tizenöt harckocsi és 35 gyalogsági harcjármű), 2500 maroklőfegyver, 7000 gépkarabély, 500 géppisztoly, illetve 500 mesterlövész-puska kerülhet; a támogatási csomag felderítő felszerelést és tüzérségi lőszert is tartalmaz. Dánia 134 millió euró értékű aknamentesítő felszerelés átadását is bejelentette.

A Kontaktcsoport találkozójának eredményeként újabb alkalommal erősítették meg: több koalíció jött létre az ukrán katonai képességek fejlesztése érdekében. Amerika dán és holland segítséggel vezeti azt a szövetséget, mely az F–16-os vadászgépek kiszolgálásával kapcsolatos képességek fejlesztésével foglalkozik. Dánia, Hollandia és Norvégia már korábban ígéretet tett e repülőgépek átadására az ukrán légierőnek. Észtország és Luxemburg azon erőfeszítéseket vezetheti, amelyek az ukrán infrastruktúra az információtechnológiai területen történő kiépítését érintik („IT-koalíció”). Litvánia az aknamentesítéssel foglalkozó koalíciót vezetheti.

Október 12-én a török védelmi tárca megerősítette: Törökország, Bulgária és Románia megállapodtak egy olyan mechanizmus létrehozásában, amely a Fekete-tengeren növeli a hajózásbiztonságot, s az aknák által jelentett veszélyt semlegesíti. A nyilatkozatban kiemelték: „a mechanizmus műveleti részleteit és hatályát a következő napokban lefolytatandó találkozókon határozzák meg”. Miután Oroszország kilépett a gabonamegállapodásból, Ukrajna olyan ideiglenes folyosót használ, amely az ukrán, a román és a bolgár felségvizeket fut keresztül. Október 13-án Bridget Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete bejelentette: júliustól kezdve ukrán kikötőkből 19 hajó hajózott ki – ezeket 740 ezer tonna gabonával és egyéb áruval (többek között vasérccel) rakodták meg.

Október 10-én Ukrajna és Horvátország az aknamentesítés területén megvalósítandó kormányközi együttműködésről szóló szerződést írt alá – ez az alábbi területeken biztosít koordinációt: technikai erőforrások biztosítása, a társadalom képzése a veszélyek felismerése vonatkozásában, szakemberek kiképzése (beleértve ebbe a robbanóanyag-kereső kutyákét is), illetve az utászfelszerelések gyártásával kapcsolatos tudás- és tapasztalatcsere. Egy nappal később Andrej Plenković horvát miniszterelnök arról tájékoztatott: új segélycsomagot adtak át Ukrajnának – ennek értéke harmincmillió euró, az összeget főleg az aláírt szerződés megvalósítására fordítják. Ihor Klimenko ukrán belügyi tárcavezető szintén október 11-én közölte azt: a minisztérium alá tartozó (a különleges helyzetek kezelésével foglalkozó, illetve rendőri és a nemzeti gárdába tartozó) egységekben az utászok számának 2800 főre történő növelését tervezik. A miniszter hozzátette: az országban a Belügyminisztérium felügyelete alatt jelenleg 210 utászegység tevékenykedik (ez több mint 1100 főt, illetve kb. 350 darab különleges eszközt jelent).

Október 11-én Zelenszkij elnök Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatóját arról biztosította, hogy az enerhodari atomerőművet az ukrán erők közvetlenül nem fogják megtámadni. A lépés reakció Szergej Nariskinnek, az orosz külföldi hírszerzés vezetőjének állítására – a kémfőnök azt állította, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok ukrán diverzánsokat készítenek fel orosz atomenergetikai létesítmények elleni támadásokra.

Vadim Szkibicki, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője ugyanúgy október 11-én jelentette be: a tüzérségi lőszergyártás növelése céljából Oroszország szándékában áll a belarusz hadipari potenciált felhasználni; s arra mutatott rá, hogy a 2024-re vonatkozó tervek körülbelül 2,1 millió lőszer legyártását irányozzák elő – az orosz hadsereg naponta akár 15000 darab lőszert is elhasznál.

Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester október 12-én arról biztosított: 650 tonna benzin és 2000 tonna gázolaj a fegyveres erők és egyéb biztonsági szervek számára történő megvásárlásához elegendő forrást gyűjtött össze – s azt is elmondta: a Kijevi Városi Tanács megszavazta, hogy a főváros költségvetéséből 1,26 milliárd hrivnyát (több mint 34 millió dollárt) UAV-kra és éjjellátókra, illetve felszerelés-javításra irányozzanak elő. A város hatóságainak az anyagi segítségnyújtásban történő szerepvállalása válasz azokra a korábbi utcai tüntetésekre, amelyek Klicskót többek között az utcák javítására fordított kiadások csökkentésére, illetve e forrásoknak a hadsereg számára való szólította fel.

Október 11-én a helyi ukrán hatóságok arról tájékoztattak, hogy a megszállt Melitopolban az oroszok a helyi műszaki oktatási intézményekben drónok javítását és összeszerelését kezdték meg, illetve ezen helyeken a folyamatba a helyi fiatalságot bevonták. Az oroszok a polgári lakosság által lakott épületekben UAV-k gyártásával foglalkozó ipari parkot terveznek kialakítani – ez az ukrán erők támadását nehezítheti meg.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: ukrán katona amerikai M2 Browning nehéz géppuskával egy Donyeck megyei gyakorlaton 2023. október 13-án (fotó: AFP/Genya Savilov)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna