Avdijivka lett az új Bahmut, mindent bevetnek az oroszok – helyzetkép a 607. napon

OSW

| 2023.10.24. | OSW

Nagyon el akarják foglalni az oroszok Avdijivkát még a tél beállta előtt, de egyelőre a nagy veszteségek ellenére sem sokat araszoltak előre. Az egyetlen, utánpótlást biztosító út viszont 22 kilométeren a támadók tűzellenőrzése alatt áll. Az ukránok közben a Dnyeper balpartján próbálják megvetni a lábukat, ahol az orosz védelem nem tűnik sziklaszilárdnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 607. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Avdijivka tartja magát, de az egyetlen, utánpótlást biztosító út nagyon hosszan orosz tűz alatt található
• Bahmut környékén minimális változások álltak be, a front többi szakaszán még ennyi sem
• Az ukránok továbbra is aktivitást mutatnak a Dnyeper balpartján
• Elszórt orosz támadások érték az ukrán energetikai rendszert
• Az oroszok az AliExpresszen keresztül rendeltek motorokat a drónokhoz
• Új támogatási csomagok készülnek Kijev számára
• Új parancsnokot neveztek ki az orosz Légi- és Űrerők élére
• Ukrán városokban folyamatosak a tüntetések, hogy a városi költségvetésből adjanak át forrásokat a fegyveres erők számára
• Az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség szerint kb. hétmillió dollárral gazdagodhattak meg
• a katonai bizottságok tisztségviselői

Részletes helyzetkép:

Az oroszok Avdijivka északnyugati külterületén erősítették meg pozícióikat, s újabb kísérleteket tettek a várostól északnyugatra, délre, illetve délnyugatra kialakított ukrán védelem áttörésére. Az Avdijivkától délre fekvő Opitne térségében az ukrán erők próbálkoztak ellentámadással. A helyi katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy a város utánpótlását/ellátását biztosító egyetlen, nyugati irányú út 22 km hosszan az ellenséges tüzérség ellenőrzése alatt áll. Avdijivka 32000 lakosából még 1600-an tartózkodnak a településen, ők a nehéz körülmények ellenére visszautasítják az evakuációt.

Bahmut környékén mindkét félnek jelentéktelen területnyereséget sikerült elérni. Az ukránok az ellenséget a Bahmut–Horlivka vasútvonal vonalától keletre, Andrijivka térségében kialakított állásokból szorították ki, az oroszok pedig ugyanezen vasútvonal nyugati oldalán, Kurdjumivkától északra tették ezt meg az ukránokkal. Az agresszor erőinek Bahmuttól északnyugatra, a Berhivszkei-víztározó [Берхівське водосховище] közelében sikerült a védők által korábban visszaszerzett terület egy részét is visszaszerezni. A Bahmuti járás jelenleg ukrán ellenőrzés alatt található településein maradt gyermekek kötelező evakuálását elrendelték. A Kupjanszktól északra és délkeletre, Luhanszk és Harkiv megyék határvidékén (főleg Nadija [Надія] közelében), a Kreminnától délnyugatra, a Marjinkában és közelében, Donyeck és Zaporizzsja megyék határvidékén (Velika Novoszilkától délre és délkeletre), illetve az Orihivtől délkeletre (főleg a Mala Tokmacska térségében) végrehajtott további orosz támadások jelentős változással nem jártak. Ugyanúgy sikertelenül zárultak azok az ukránok által újrakezdett támadások, melyek a fent említett utolsó településtől délre található ellenséges védelem áttörését célozták.

Diverzáns-felderítőcsoportok bevetésével az ukrán erők a Dnyeper balpartján, Herszon megye megszállt részén újabb partraszállási kísérletet hajtottak végre, és a források egy része szerint újfent elfoglalták s ellenőrzésük alatt tartják a Nova Kahovkától nyugatra található Krinki [Кринки] egy részét. Összecsapásokra kerülhetett sor a Herszontól keletre fekvő vasúti híd közelében is. A védők a megsemmisült antonivkai közúti híd térségében kialakított hídfőállást is fenntartják. Október 23-án Herszon megye katonai közigazgatása „kényszerű és kötelező kitelepítést” rendelt el a Dnyeper jobbpartján fekvő településekből (Herszontól kezdve és Zolota Balkával [Золота Балка] bezárva; egy hónappal korábban a kisgyermekes családok evakuációját rendelték el).

Október 21-én Harkiv és környéke vált orosz rakétatámadás célpontjává. A Harkiv alatti Koroticsban [Коротич] két, Sz–300-as rendszerből indított rakéta a Nova Posta vállalat logisztikai terminálját pusztította el, az ott dolgozók közül hat embert megölve és tizenhetet megsebesítve. Az agresszor rakétái a Mikolajiv megye vozneszenszki [Вознесенськ] járásába is becsapódtak. Iszkander–K manőverező robotrepülőgépek és Shahed–136/131 kamikázedrónok kombinált bevetésével végrehajtott támadás célpontja lett Krivij Rih, ahol ipari létesítmény pusztult el. Az ukrán Vezérkar szerint október 21-én a megszállók összesen hat rakétát vetettek be. Másnap az oroszok a Donyeck megyében fekvő Kosztjantinivkát, illetve az Odessza megyében található Zatokát [Затока] támadták rakétákkal, kamikázedrónokkal pedig Hmelnyickij megyét. Az ukrán Vezérkar azt jelentette, hogy az ellenség összesen tíz rakétát vetett be, a Légierő-Parancsnokság közleményei szerint a védők egy H–59-es rakétát, illetve a bevetett Shahed–136/131 drón mindegyikét (hármat vagy négyet) lelőtték (az agresszor nyolc Sz–300-as rakétát is bevethetett).

Október 23-án orosz rakéták hullottak Dnyipropetrovszk megye szinelnyikovei [Синельникове] járására (itt villamos felsővezeték sérült meg), illetve Donyeck megye egyik elektromos- és hőerőművét is megrongálták. Az agresszor UAV-i Odessza megyében csaptak le, itt a lehulló törmelékek a kikötői tározókban okozhattak károkat. A Légierő-parancsnokság a bevetett tizenhárom drón mindegyikének, illetve két rakétának (köztük egy H–59-esnek) a lelövését jelentette be. A Vezérkar szerint az ellenség aznap összesen négy rakétát vethetett be.

Október 24-én az oroszok Zaporizzsját, illetve ismét a szinelnyikovei járást támadták rakétákkal, ezúttal itt egy infrastrukturális létesítmény sérült meg. Éjjel Shahed–136/131 kamikázedrónok Vinnicja és Hmjelnickij megyékben található célpontokat támadtak, valószínűleg eredménytelenül. Az ukrán hadsereg Vezérkara arról számolt be, hogy hat bevetett UAV mindegyikét lelőtték.

Orosz források szerint Szevasztopol lehetett a Krímre mért újabb ukrán csapások célpontja: október 22-én az egyik városi öböl [Казачья бухта] térségében jegyeztek fel robbanásokat, két nappal később pedig arról érkezett hír, hogy három, a fekete-tengeri flotta hajóit támadni próbáló vízalatti drónt semmisítettek meg. Október 23-án és 24-én Rosztov-na-Donu [Ростов-на-Дону] hatóságai és a helyi sajtó ukrán támadásokról számolt be (valószínűleg UAV-ket lőttek le).

Október 22-én Okszana Markarova washingtoni ukrán nagykövet jelentette be, hogy a Fehér Ház az USA Kongresszusához fordult egy olyan költségvetési kérelemmel, mely Ukrajna megsegítésére összesen 61,4 milliárd dollár értékű kiadásokat javasol. A védelmi kiadások 46,1 milliárd dollárt tehetnek ki, ebből 30,6 milliárd dollárba kerülnének a védelmi tárca által megvalósítandó programok (18 milliárd dollár az amerikai hadsereg raktárainak feltöltésére, 12 milliárd dollár az Ukraine Security Assistance Initiative keretében megvalósítandó beszerzésekre menne el). További 1,7 milliárd dollár fordítanának Ukrajna, illetve az USA azon szövetségeseinek katonai támogatására, akik biztonságára befolyással volt az Ukrajna elleni orosz agresszió (ennek a forrása a State Department által megvalósított Foreign Military Financing program), 14,4 milliárdot pedig Kijevnek biztosítandó technikai, felderítőképességeket illető, illetve kiberbiztonsági területen nyújtandó támogatásra, illetve a fegyver- és katonai felszerelés-gyártás növelésére.

Egy nappal korábban a sajtó arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg Kanadától megkapta a modernizált MRAP Senator páncélozott személygépkocsik egy tételét. Október 20-án a Német Szövetségi Kancellári Hivatal új, Kijevnek szánt katonai támogatási csomagot jelentett be, ebben három Gepard önjáró légvédelmi üteg, egy Biber hídvető harckocsi, három HX81 teherautó a hozzájuk tartozó pótkocsikkal, húsz-húsz RQ–35 Heidrun és Vector felderítődrón, illetve 3872 darab, 155 mm-es ködlőszer található.

Október 20-án orosz hírügynökségek megerősítették, hogy a Légi- és Űrerők új parancsnoka Viktor Afzalov [Виктор Мусавирович Афзалов] vezérezredes lett. Elődjét, Szergej Szurovikint, aki egyben az Ukrajna ellen harcoló erők parancsnokhelyettese is volt, nyáron, Jevgenyij Prigozsin lázadását követően menesztették. Afzalov a Légvédelmi Akadémián és a Vezérkari Akadémián végzett, 2017 óta a Keleti Katonai Körzet Légierejét parancsnokolta, egy évvel később pedig átvette a Légi- és Űrerők haderőnemi szemlélői pozícióját.

Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztérium vezetője, Ruszlan Sztrilec október 20-án a harci cselekmények miatt (2022 februárja óta) elszenvedett veszteségeket kb. 55 milliárd euróra becsülte. Ugyanezen a napon Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette: ez év januárja és szeptembere között az államkassza kiadásai 2190 millió hrivnyát (kb. 58 millió dollárt) tettek ki. Ezen összegből a fegyveres szolgálatot végzők fizetésére 682 milliárd hrivnyát (több mint 18 milliárd dollárt), katonai felszerelés – köztük lőszer – beszerzésére pedig 349 milliárd hrivnyát (kb. 9,5 milliárd dollárt) fordítottak.

Október 22-én Jurij Ihnat, az ukrán Légierő szóvivője bejelentette: az oroszok elkezdték bevetni a kínai AliExpress értékesítési oldalon keresztül beszerzett motorokkal felszerelt drónokat. Maga az UAV-k (fából készült, rendkívül egyszerű) szerkezete teszi azt lehetővé, hogy azok több kilogrammos robbanótöltetet hordozzanak.

Szeptember elejétől sok ukrán városban folynak tüntetések, melyek résztvevői azt követelik, hogy a városi költségvetésből fordítsanak forrásokat a hadsereg megsegítésére. Október 21-én Cserkasziban, Odesszában és Dnyiproban kerülhetett sor ilyen demonstrációkra, Cserkasziban a fegyveres erők szükségleteire 1,5 millió hrivnya (kb. negyvenezer dollár) átadását követelték (az összeget eredetileg a kosárlabdaklub kapta volna), Odesszában lakosok százai követelték, hogy a városi költségvetésből 900 millió hrivnyát (kb. huszonnégymillió dollárt) fordítsanak drónokra és elektronikai harceszközökre. Dnyiproban a tüntetők arra szólították fel a városvezetést, hogy csökkentsék az útburkolat felújítására tervezett kiadásokat, illetve mondjanak le egy sportlétesítmény felépítéséről.

Október 22-én az ukrán határőr-szolgálat közölte, hogy az ellenséges diverzáns-felderítőcsoportok legnagyobb aktivitását Szumi, Harkiv, illetve Csernyihiv megyék határán észleli; ezen csoportok az ukrán erők felderítésével kapcsolatos feladatokat látnak el, illetve tüzet nyitnak a határsávban közlekedő polgári járművekre is. A Belarusszal közös államhatáron felderítő-diverzánstevékenységet nem jegyeztek fel.

Egy nappal később az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) bejelentette: az elmúlt fél év során a katonai bizottságok vezetőinek soraiban összesen 255 millió hrivnyára (kb. hétmillió dollárra) rúgó illegális vagy gyanús meggazdagodásra utaló eseteket tártak fel. Az összegyűjtött bizonyítékokat a Különleges Korrupcióellenes Főügyészségnek adták át, a tulajdon elkobzását célzó kérelemmel együtt. A NAZK szerint a bizottságokban leggyakrabban előforduló korrupciós gyakorlatok között szerepelt a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról szóló, nem a valós helyzetet tükröző igazolások kiállítása.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• A Dnyeper balpartján október közepe óta növekedő ukrán aktivitás egyelőre nem egy kiterjedtebb deszantművelet végrehajtásának szándékára utal, hanem inkább a Herszon megye megszállt részén lévő orosz védelem erejének kipróbálására. Az ukránok egy éve próbálnak a balparton hídfőállásokat létrehozni (kihasználva azt a helyzetet, mely a kahovkai vízierőmű gátjának június 6-i megsemmisítése után állt elő, ugyanis a folyóban lecsökkent a vízzel borított terület). Eddig a tevékenység fő terhe a diverzáns-felderítőcsoportokra hárult, de az általuk bevetett erők és erőforrások nagysága kismértékű volt. Jelenleg elsősorban reguláris egységek (az elmúlt hetekben a front egyéb szakaszairól ide áttelepített tengerészgyalogos dandárok alegységei) végeznek itt tevékenységet. Az oroszok eddig nem próbáltak meg számottevően fellépni az ukrán aktivitás ellenében, hanem arra szorítkoztak, hogy ellehetetlenítsék az ukrán hídfőállások olyan mértékű kiépítését, mely lehetővé tenné, hogy a Dnyeper balpartjára az ukránok nagyobb erőt dobjanak át (s ezzel ezen erőket egy potenciális támadóműveletben bevessék).

• Az ukrán civilek kitelepítése nemcsak a biztonságukat szolgálja, hanem jelentősen megnöveli a hadsereg tevékenységi szabadságát is, egyben pedig korlátozza az agresszor képességét az ukránok által ellenőrzött területeken lévő helyzet felderítésével kapcsolatban. Emlékezzünk arra, hogy a háború kitörése után az ország déli és keleti részén főleg olyan lakosság maradt, mely fogékony volt a moszkvai propagandára, s gyakran a megszállók oldalára állt. Közülük az oroszok olyan ügynökhálózatot toboroztak, mely az ukrán hadsereg mozgását nyomon követte, rájuk tüzérségi tüzet és légierőt vezetett, illetve a rakétatámadások sikerességét igazolta vissza.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: az első ukrán elnöki brigád katonái egy hadgyakorlaton (fotó: Sergei Supinsky / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>