Na, kit találtunk az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi rémprojektje mögött?
Soha nem látott méretű ingatlanfejlesztés előtt nyitotta meg az utat a kormány minapi (és egy tavalyi) határozata. Soroksár és Gyál területén, az M0–M5-ös autópályák térségében egy ipari, logisztikai város képe kezd kirajzolódni, amely védett természeti területeket is érint. Többen kínai óriáslerakatot vizionálnak, de a kabinet egyelőre nem mond semmit. Ami biztos, hogy az érintett földek birtokosai csillagászati haszonnal adhatják tovább ingatlanjaikat a fejlesztőknek. A Válasz Online mind a 144 tulajdoni lapot átnézte, hogy kiderüljön, kik a „lottóötös” várományosai. A főbb nyertes két-három család és a Földber Kft. lehet; utóbbiba tavaly szállt be a Tiborcz-kör egyik legaktívabb magántőkealapja, a Főnix.
Ilyen nincs, és mégis van. Alig száradt meg a tinta legutóbbi cikksorozatunkon, amelyben a miniszterelnök vejéhez köthető vagyonelemeket vettük sorra, a Telex – egy szeptember 14-i kormányhatározatra hivatkozva – gigantikus ingatlanfejlesztést harangozott be Soroksár és Gyál területére. Gyanút fogtunk. „Ösztönösen” elkezdtük beszerezni a kormány által kijelölt célterület tulajdoni lapjait, konkrétan 144 darabot, és bingó: találtunk is 173 hektárt a XXIII. kerületben, amely egy Földber nevű kft. birtokában van. E céget tavaly vásárolta fel a Tiborcz-művek által kezelt Főnix Magántőkelalap (egy Amazon nevű baráti részvénytársasággal közösen). Az eladó a Kogart-alapító bankár, Kovács Gábor nevével fémjelzett csapat volt, amely egyebek mellett XI. és XXII. kerületi, törökbálinti, érdi, tárnoki és sóskúti ingatlanok hasznosításával foglalkozik. Mielőtt azonban mélyebbre ásnánk, egy gyors bejelentés: mostani észlelésünk miatt frissítenünk kellett az Orbán–Tiborcz-kör 36 luxusingatlan-projektjéről szóló augusztusi összeállításunkat, ezennel 36+1 tételes lett a lista.
A hivatkozott Telex-cikk felidézi, hogy tavaly már született egy kormányhatározat, amely „logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztésre” jelölt ki mintegy 200 hektárt Budapest XXIII. kerületében, a külterületi zónában. Mivel itt országos védettséget élvező, illetve az átlagosnál jobb minőségű termőföldek is vannak, beindultak a természetvédők; a WWF Magyarország az adatigénylésekből olyan információhoz jutott, hogy a tervekben „különleges, nagy kiterjedésű szállítmányozási, raktározási és logisztikai célú építmények, irodaépületek és azok kiszolgáló építményei, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények, gázátadó állomás, elektromos állomás, közszolgáltatás keretében működtetett hulladékgyűjtő udvar, üzemanyagtöltő állomás létesítése” szerepel.
Ilyen előzmények után jött idén júniusban a Direkt36 nagy port kavart cikke, amely szerint az Orbán-kormány megállapodásra készül Kínával arról, hogy Magyarországon keresztül érkezzenek Európába – akkumulátorgyáraknak szánt – vegyianyagok, és
az egyik lehetséges elosztóközpont épp Soroksár térségében lehetne.
A projektben ráadásul egy olyan cég tüsténkedik – írta az oknyomozó portál –, amely több szálon köthető Rogán Antal kabinetminiszterhez. A gyanút azonban maga a miniszterelnök igyekezett eloszlatni: Orbán Viktor a parlament plénuma előtt jelentette ki, hogy semmilyen vegyianyag-elosztóközpont nem fog épülni idehaza. Mindezek után nyugodni látszottak a kedélyek, a természetvédők is happy endben reménykedtek.
Csakhogy most szeptemberben született egy újabb kormányhatározat, amely a Válasz Online összegzése szerint 560 hektárt – nagyrészt szántókat, legelőket, erdőket, benne védett területeket – jelöl meg logisztikai beruházási célterületként a soroksári-gyáli régióban. És akkor mi a helyzet a 2022-es 200 hektárral, amelynek több része bekerült a mostani, kiemelt jelentőségűvé is tett 560 hektárba, viszont nem mindegyik? Nem tudjuk, mivel a kabinet nem kommunikál a sajtóval, de a logika szabályai szerint végül minden kormányhatározatba foglalt célterület megérkezik majd a kiemelt gazdaságfejlesztési listára. Egy biztos: a két kormányhatározat összesen 144 helyrajzi számot érint (eredetileg néhánnyal kevesebbet, de az elmúlt hetekben több érintett telket is megosztottak), ezek pedig együtt 652 hektárnyi földterületet tesznek ki.
560 hektárnyi raktárrengeteg megépítésével tehát már biztosan, további 92 hektárral pedig „minden bizonnyal” számol a hatalom.
A soroksári polgármester a Telex szerint 800 hektárt is emlegetett egy közmeghallgatáson, amely a gyakorlatban kétmillió négyzetméternyi ipari ingatlannal, illetve napi nyolcezres kamionforgalommal „színesítené” a pesti zöldet.
Nehéz ma megmondani, hogy egy ilyen, hat-hét-nyolc Margit-szigetnyi projekt kinek lenne jó. Egy kényelmes helyzetű érdekkört azonban már a mostani „csíraállapotban” is meg lehet nevezni. A földterületek tulajdonosait, hiszen – jöjjön ide bár kínai nyersanyag, vagy akár más, elosztásra váró árucikk – a leendő logisztikai tájhoz ők szolgáltatják majd a területeket. Emlékezhetünk: annak idején az Audi-földek esetében Borkai Zsolt győri expolgármester ügyvédje vásárolta fel azokat a mezőgazdasági telkeket, amelyeket – az átminősítések után – eladott az autógyárnak, potom 4-5 milliárd forintos hasznot elkönyvelve. Tehát a soroksári és gyáli tulajdonosok, a 144 helyrajzi szám mögötti haszonhúzók már dörzsölik a tenyerüket.
S hogy kikről van szó? Ahogy az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható, a fent említett 652 hektárnyi „bruttó” fejlesztési célterület 173 hektárja tartozik a Földber Kft.-hez – amelyet információink szerint „900 millió forintnál” valamivel kevesebbért vett meg tavaly a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealapos csapat.
Az elmúlt években ugyancsak gigabirtokossá „koncentrálta magát” a Soroksár–Gyál-mezőkön az Ángyán József-féle földprivatizációs jelentésekben feltűnő, jó CBA-s kapcsolatokkal rendelkező Horváth Mihály és családja, valamint két régi üzleti partnere (Pintér Gyula Ferenc, Tajti Imre). A Földber–Horváth-tengely jelenleg a teljes 652 hektár közel 90 százaléka fölött rendelkezik, rajtuk kívül szinte nincs is tényező a placcon.
A Válasz Online kereste a Tiborcz István közvetett tulajdonában lévő Diófa Alapkezelőt, hogy kiderüljön: miért vette meg az általuk kezelt Főnix Magántőkealap a Földbert, illetve megvalósítottak-e, terveznek-e újabb földvásárlásokat a XXIII. kerületben vagy másutt? Mutatjuk a sablonválaszt: „A Diófa Alapkezelő által kezelt magántőkealapokra és befektetőire vonatkozó kérdéseket illetően a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2001. évi CXX törvény 369. § (1) bekezdése alapján a Diófa Alapkezelő nem adhat tájékoztatást, az információk értékpapírtitoknak minősülnek. A befektetési döntések, célok üzleti titoknak minősülnek, a Diófa Alapkezelőnek nem áll módjában tájékoztatást nyújtani.”
Okosabbak tehát nem lettünk, úgyhogy inkább felidézünk korábbi cikkeinket arról, hogy
az említett Főnix Magántőkealap nem más, mint a Tiborcz István körüli titkos kasszák ékköve.
Ez a Főnix volt a Magyar Fejlesztési Bank úgynevezett krízis tőkeprogramjának egyik legnagyobb kedvezményezettje: az állami pénzintézet 50 milliárd forint tőkét injekciózott bele az egyébként magánhasználatú és -kezelésű alapba. A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül szállt be a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be; ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi gát-óriásprojektben, a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben.
A miniszterelnök vejéhez kapcsolódó projektek száma és volumene tehát nőttön-nő, az állam pedig ahol tud segít: hol 50 milliárdnyi ajándéktőkével, hol beruházási célterületté nyilvánítással – mint legutóbb a soroksári, gyáli területek esetében. Nekünk meg annyi marad, hogy jegyzőkönyvezzük a folyamatot – lásd például alább a 652 hektáros logisztikai fejlesztési terület pontos tulajdonosi megoszlását:
1. Földber Ingatlanfejlesztő Kft. A társaság összesen 173 hektár földdel – erdővel, legelővel, szántóval, réttel, fásított területtel, csatornával – rendelkezik Soroksár külterületi részén. A 22 darab helyrajzi számon szereplő telekegyüttes minden tagját beruházási célterületté nyilvánította a kormány (2022-es vagy 2023-as határozataival), és a 173-ból bő 88 hektár már a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektek táblázatában is fellelhető. (A Földber-ingatlanok közül többnek rávezették a tulajdoni lapjára, hogy „országos jelentőségű, törvény erejénél fogva védett természeti terület”, a kabinet ettől függetlenül ezeket is a beruházási zóna részeként határozta meg.) A Földber Kft.-t hivatalosan 2022 augusztusa óta birtokolja a Diófa Alapkezelő által menedzselt Főnix Magántőkalap és az Amazon Investments Zrt. kettőse – a földhivatali bejegyzések ugyanakkor arra utalnak, hogy a tulajdonoscserét már 2021-ben letárgyalták (az eladó pedig a Kovács Gábor bankár-műgyűjtő nevével is fémjelzett CBS Property volt). Tiborcz István és a Főnix Magántőkealap kapcsolatát korábban több cikkben körbejártuk, ugyanakkor a Földber-szerzésben közreműködő Amazon Investments Zrt.-ről eddig nem esett szó a sajtóban. A cégadatok szerint a társaság többségi csomagja – több áttételen át – egy ügyvédé, ám a tényleges befolyást jelentő osztalékelsőbbségi részvények tudomásunk szerint a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő egyik leágazásánál (Tulipan Projects Zrt.) vannak. A HVG korábban ezt a bizalmi vagyonkezelőt, illetve a vagyont ténylegesen a céghez rendelő Orion Trust nevű érdekeltséget is a kormányfő veje körüli vállalati háló részeként azonosította. Tehát a Földber Kft.-t bő egy éve megszerző tulajdonosi klub – a Főnix és az Amazon felől nézve is – nagyon közel áll Tiborcz Istvánhoz.
2. Horváth Mihály és családtagjai. A kormány által beruházási célterületté nyilvánított gyáli és soroksári ingatlanok közül 32 darab tartozik a família fejéhez, öt a feleségéhez és 25 a gyermekeihez, de ezeken kívül is találtunk még nyolc olyan tulajdoni lapot, amelyen ott vannak Horváthék – csak nem egyedül, hanem sokakkal együtt birtokolják az adott földdarabokat. Ennek a családnak tehát a projektterület hetven darab helyrajzi számán, összesen mintegy 253 hektáron van bejegyzett részesedése (s ez nemcsak legelőket, erdőket, réteket jelent, hanem például tavat, mocsarat, csatornát és szérűskertet is). Ha a tulajdonostársaikat „lefejtjük” róluk, azt mondhatjuk, hogy e 253 hektár körülbelül 90 százaléka ténylegesen is Horváth Mihályéké. A legnagyobb egybefüggő területeket az államtól szerezték meg 2016 és 2018 között – aligha csoda, hogy a család vaskos bekezdéseket kapott Ángyán József földprivatizációs tanulmánysorozatában. Az egykori agrárállamtitkár a CBA-tulajdonosok bejáratott üzleti partnereként nevezte meg Horváth Mihályt, másutt a Gyáli Vagyonkezelő Szövetkezet elnökeként és volt termelőszövetkezeti jogászént írtak róla, jelenleg pedig övé a százhalombattai teleppel rendelkező Tehag Termálvizű Halszaporító Kft.
3. Pintér Gyula Ferenc. A fejlesztési célterületté kijelölt Gyál–Soroksár-zónában közel 86 hektárnyi földterület tartozik hozzá – hat helyrajzi szám alatt. Ezeket a szántókat, legelőket, réteket az üzletember jellemzően az államtól szerezte, az ő neve tehát szintén szerepel az Ángyán-jelentés budapesti, Pest megyei fejezetében. Érdekesség, hogy Pintér Gyula Ferenc egyik cégét, a Pintér és Pintér Ingatlanforgalmazó Kft.-t a fent említett Horváth Mihály alapította (igaz, még más néven).
4. Tajti Imre. A nagy logisztikai célterület soroksári részén majd’ 56 hektár az övé; szántói, legelői, erdői hat helyrajzi számon „szóródnak”. Tajti ugyancsak nem független Horváth Mihálytól, hiszen társtulajdonos-ügyvezető a fent említett Tehag Termálvizű Halszaporító Kft.-nél. Ráadásul ingatlanjait – a földhivatali adatok szerint – jellemzően a Horváth családtól vette át.
5. Más családok. Horváthékon, Pintéren és Tajtin kívül 18 olyan magánszemélyt vagy családot azonosítottunk, amely legalább egy telket teljes egészében birtokol. Esetükben összesen 24 helyrajzi számról és szűk 32 hektárról van szó, vagyis a fejlesztésre kijelölt terület alig 5 százaléka fölött rendelkeznek a „kicsik”.
6. Magyar állam. Erdő, csatorna, traverz – a sok magánosítás után efféle vagyontárgyak maradtak központi tulajdonban a célterületen. Hat helyrajzi számról van szó, amely 11 hektárnál alig jelent többet.
7. XXIII. Kerületi Önkormányzat. Soroksár sem nagytulajdonos a saját „hazájában”; csak közterületei, útjai akadnak a fejlesztési zónában – hat helyrajzi számon és 3 hektárnál valamivel nagyobb összterületen.
8. Prologis. A közép-európai fókuszú nemzetközi logisztikai vállalat parkja Budapest központjától és a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtértől egyaránt 17-18 kilométerre, a Románia és Szerbia felé vezető M5-ös autópálya és az M0-ás körgyűrű kereszteződésénél, a Földber-földektől délre található. (Cikkünk nyitóképén Tiborcz István jobb könyökénél.) A Prologis gyáli belterületi ingatlanjai – négy helyrajzi számon közel 38 hektár – szintén szerepelnek a kormány célterületi listáján.
Közreműködött: Zsuppán András
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
Nyitókép: a kormányhatározatban megnevezett területek műholdképen (az alaptérkép forrása: Fővárosi Önkormányzat)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
