Kokszgyárért és hídfőállásért folynak most a leghevesebb harcok – helyzetkép a 614. napon
Avdijivkánál az oroszok erősíteni tudták a pozíciójukat, de az ostromlott város tartja magát, az ukránok itt negyvenezer katonát vontak össze. Az ukránok kiszélesítették a hídfőállásukat Dnyeper balpartján, egy itteni áttörés továbbra is nagyon veszélyes lenne az oroszokra. Borzalmas családirtás történt Volnovahában, ami után még az orosz hatóságok is nyomozni kezdtek, az elkövetők megint távol-keleti származású hivatásos katonák. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 614. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Avdijivka továbbra is tartja magát, az oroszok pozíciója azonban erősödött
- Az ukránok a Dnyeper balpartján megszilárdították a hídfőállásukat
- Ismét ATACMS-rakétákat lőttek ki az ukránok a Krímre
- Október közepén az oroszok leválthatták a Dnyeper csapatösszevonás parancsnokát, ez arra utal, hogy a herszoni frontszakaszon számukra aggasztó a helyzet
- Volnovahában olyan családirtás történt, amely után maguk az oroszok is nyomozni kezdtek
- Ukrajnában nő a társadalmi felháborodás az egységek hosszú frontszolgálata miatt
Részletes helyzetkép:
A harctérségekben jelentős változás a helyzetben nem következett be. Az avdijivkai ukrán ellenállás jelenlegi fő bástyájaként funkcionáló kokszgyár északkeleti térségében az oroszok erősítették pozícióikat, az ukránok pedig a Dnyeper balpartján, Nova Kahovkától nyugatra, Krinki [Кринки] nyugati részében szilárdították meg hídfőállásukat.
Kupjanszk, Bahmut, Velika Novoszilka és Orihiv térségében a felek által végrehajtott támadások és ellentámadások nem hoztak jelentős változást (Bahmut térségében az ukrán erők újabb kísérletet tettek a Bahmut–Horlivka vasútvonal mentén kiépített orosz védelem áttörésére). Az ukrán Vezérkar szerint az összecsapások intenzitása az október 27-e és 29-e között tapasztalt napi hatvan-hetvenes szintről október 30-ára a napi harmincas szintre csökkent; az agresszor a legnagyobb aktivitását Marjinka térségében fejti ki, ahol napi tizenöt-húsz rohamot indítanak. Október 30-án Olekszandr Stupun, a Taurida csapatösszevonás szóvivője közölte, hogy Avdijivka térségében negyvenezer katonát és háromszáz harckocsit vontak egybe. Ugyanezen a napon Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka elmondta, Bahmut térségében az ellenség jelentősen megerősítette csapatösszevonását; a tábornok bevallotta: itt az oroszok védelemről támadó tevékenységre álltak át.
Október 29-én és 31-én az oroszok H–59-es rakétákkal a Poltava megyében fekvő Mirhorod térségét támadták (valószínűleg a katonai repteret). Október 30-án az oroszok három Iszkander–M ballisztikus rakétát lőttek ki az odesszai kikötő hajójavító üzemére, ukrán források szerint vagy elpusztítva, vagy megrongálva annak felszerelését, itt négy fő megsebesült. Aznap egy Iszkander–M rakétával Zaporizzsját is támadhatták, megsemmisítve a szociális infrastruktúra egy létesítményét. Dnyipropetrovszk megye felett két H–59-es rakétát lőhettek le, ezek törmelékei több létesítményben okoztak károkat. Október 28-án az ukránok arról számoltak be, hogy a Dnyipropetrovszk megyét támadó négy Iszkander–K manőverező robotrepülőgépből hármat lelőttek. A Vezérkar szerint október 27-e és 30-a között az agresszor napi hét-nyolc, különböző típusba tartozó rakétát vetett be. Október 29-e és 31-e között orosz Shahed–136/131 kamikázedrónok sikertelenül támadták Hmelnickij megyét, október 29-én pedig Mikolajiv megyét is. Az agresszor október 29-én öt drónt vethetett be, a következő napok során pedig ebben a sorrendben tizenkettőt és kettőt, de a Vezérkar szerint mindegyiket lelőtték. Október 31-én orosz tüzérségi támadás eredményeként Donyeck megye ukránok által ellenőrzött részén egy elektromos- és hőerőmű sérülhetett meg. Herszont és Nikopolt az orosz tüzérség és légierő állandó jelleggel támadja.
Október 30-án az ukrán erők különböző típusba tartozó rakéták és kamikázedrónok bevetésével kombinált támadást hajtottak végre a Krím ellen. Az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Központja arról számolt be: a félsziget nyugati részén egy stratégiai fontosságú légvédelmi létesítményt találtak el. A későbbi, nemhivatalos jelentések szerint az ukránok által bevetett két ATACMS-rakéta egyike a Jevpatorijától [Євпаторія] nyugatra állomásozó csapatösszevonáshoz tartozó egyik Sz–300-as rendszer indítóállomását rongálta meg.
Az ukránok nyolc Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, két darab [ford. kieg.: hazai fejlesztésű] Neptun rakétát, illetve két vízfelszíni drónt is bevethettek, ezeket orosz források szerint a célpontok elérését megelőzően megsemmisítettek. Október 29-én az oroszok arról számoltak be: a Krímet az ukránok 36 drónnal támadták, de ezek mindegyikét vagy lelőtték, vagy elektronikai harceszközökkel semlegesítették. Ugyanaznap az ukránok a Krasznodari határterületen található afipszkiji [Афипский] üzemanyag-finomítót is lőtték, az üzem területén tűz ütött ki. Október 28-án orosz források arról számoltak be, hogy az Orlovi járás és a Tulai oblaszty felett hat ukrán kamikázedrónt lőttek le.
Október 27-én Natalija Humenyuk, a „Dél” Műveleti Parancsnokság információs szolgálatának vezetője arról adott tájékoztatást, hogy egy orosz akna a Fekete-tengeri Flottába tartozó Vlagyimir Kozickij hidrográfiai feladatokat ellátó, folyami hajót [olv.: aknamentesítő hajót] valószínűleg megrongált a szevasztopoli révkikötőben. Orosz források arról írnak: lehetséges, hogy az ukránok az eszköz ellen Remus 100 vízalatti drónnal hajtottak végre támadást, legalábbis erről tanúskodhat a kiserejű robbanás s az a tény is, hogy a kisméretű (kb. 200 tonna vízkiszorítású) hajó továbbra is képes volt feladatokat végezni.
Október 30-án a TASzSz hírügynökség megerősítette a Dnyeper csapatösszevonás parancsnoka, Oleg Makarevics tábornok felmentetéséről szóló híreket. Makarevics felelt Herszon megye megszállt részének védelméért. A tábornokot az Ukrajnában tevékenykedő Egyesített Csapatösszevonás korábbi parancsnokhelyettese, a Légideszant-csapatok parancsnoka, Mihail Teplinszkij tábornok váltja. Nemhivatalos orosz információk szerint erre október 19-én kerülhetett sor.
Október 27-én a német Szövetségi Kancellári Hivatal közölte, hogy átadták a következő Ukrajnának szánt katonai eszközcsomagot, amelybe IRIS–T SLM légvédelmi indítóállások, illetve a hozzájuk tartozó rakéták és TRML–4D radarállomás, négy páncélozott szállítójármű (a típust nem adták meg), négy HX81 teherautó a hozzájuk tartozó pótkocsikkal, 8 darab Vector drón, négy darab GO 12 tüzérségi felderítőradar, illetve a HIMARS kilövőkhöz tartozó M26-os kazettás lőszer került. A csomagban található még öt darab kisméretű Sonobot 5 vízfelszíni drón, ezek a kikötők, illetve folyó- és állóvizek fenekének felmérését szolgálják. A német média későbbi információi szerint az ukránok összesen tizenöt ilyen drónt kaptak, s még ötvenötre számíthatnak. Október 30-án a német légierő bejelentette: az átadni tervezett következő Patriot rendszer használatára 61 ukrán katona kiképzését kezdték meg.
Október 27-én a Donyeck megyében fekvő, megszállt Volnovahában [Волноваха] kilenc személyt, köztük két gyermeket és a szüleiket lelőttek. A gyilkosságot éjszaka követték el, a családot álmában mészárolták le. A bűntényről az orosz és az ukrán közösségi média is gyorsan hírt adott, s a front mindkét oldalán felháborodási hullámot váltott ki, ezután az Oroszországi Föderáció Nyomozó Bizottsága bejelentette: nyomozást indítanak az ügyben. Október 30-án a Bizottság közölte, hogy az elkövetőket letartóztatta – állítólag az orosz hadsereg két, a Távol-Keletről származó hivatásos katonája követte el a bűncselekményt.
Október 27-én az orosz közösségi média arról számolt be, hogy Oleg Carev [Олег Анатольевич Царёв] ellen támadást hajtottak végre, és a politikust súlyos sérülésekkel kórházba szállították. Az Ukrajinszka Pravda szerint a támadást a jaltai szanatórium területén az SzBU szervezte meg. Carev az ukrán parlament korábbi képviselője, 2014-ben az oroszok oldalára állt át, s aktívan vett részt Donyecki és Luhanszk megyékben a megszálló hatóságok megszervezésében; 2022-ben pedig támogatta az Ukrajna elleni orosz agressziót.
Október 27-én több ukrán városban (többek között Kijevben, Lembergben, Ternopilben, Hmelnickijben, Dnyipróban, Zaporizzsjában, Krivij Rihben, Odesszában) tartottak megmozdulásokat katonák családtagjainak részvételével. A tüntetők tisztességes mozgósítást, a harcoló egységek rotációjának növelését, illetve a háború során 18 hónap szolgálatot meghaladó időtartam utáni leszerelést követeltek. Háborúellenes vagy békét követelő jelszavak nem hangoztak el. A megmozdulások békés légkörben zajlottak, azokon legfeljebb pártucat fő vett részt, a résztvevők pedig arra is felhívták a figyelmet: az ukrán elnök nem válaszolt a két hónappal korábban benyújtott petícióra, mely 18 hónap szolgálati idő után a mozgósított katonák egészségének megőrzése érdekében bevezetné a szabadság intézményét.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Volnovahában elkövetett gyilkosság az oroszok által a polgári lakosság ellen a háború során elkövetett olyan súlyos bűncselekmények közé tartozik, mely elkövetését az Oroszországi Föderáció nyomozó hatóságai is megerősítettek. Az eset újabb példája az orosz hadsereg kriminalizálódásának, illetve a fegyelem csökkenésének. Ezen folyamatok fő okai az elítéltek (legelőször a Wagner-csoportba, 2023 elejétől kezdve pedig az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma által megszervezett Storm–Z rohamegységekbe történő) tömeges toborzása, illetve a reguláris hadsereg egységeiben a viszonyok fokozatos brutalizálódása. Egyre gyakoribb, hogy ezen egységekben a fegyelmet a parancsnokok erőszakkal tartják fenn, például illegális bebörtönzésekkel, kínzással vagy koncepciós kivégzésekkel (legutoljára John Kirby, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője számolt be arról, hogy egyes esetekben az avdijivkai rohamokban való részvételt megtagadó katonákat kivégezték). Szintén látható az a tendencia, mely a hátországban bűncselekményt elkövető orosz katonák büntetését enyhíti – a bíróságok ezen esetekben felfüggesztett büntetés vagy pénzbüntetés kiszabására törekednek, így az elkövetőt vissza lehet küldeni a frontra.
- Ukrajnában egyre gyakrabban merül fel a frontszolgálatot teljesítő katonák kifáradásának kérdése. Mind többen vetik fel a harcoló egységek gyakoribb rotációjának szükségességét, illetve azt, hogy a mozgósítást ki kell terjeszteni a fiatalabb – 27 év alatti – évjáratokra és nagyobb városok lakóira (a nagyvárosokban egyszerűbb felmentést szerezni). A médiának adott interjúkban még a század- és zászlóaljparancsnokok is felhívták a figyelmet: különösen a lövészdandárokban vannak létszámhiány-problémák. Ez súlyos és népszerűtlen döntések meghozatalát kívánja meg a következő hónapokban az ukrán politikai és katonai elittől. Mindazonáltal a probléma eddig nem okozott nyílt társadalmi krízist: a katonák családtagjai egyelőre ritkán folyamodnak nyilvános tiltakozásokhoz, s ezen megmozdulások nem is nagyon népszerűek. Eddig Ukrajnában nem került sor olyan erőszakos eszkalációra, mely összehasonlítható lenne az Észak-Kaukázusban 2022 szeptemberében lezajlott mozgósításellenes tüntetésekkel.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az avdijivkai kokszgyár a távolból (fotó: Stringer / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
