Súlyos veszteségeket okozott a kárpátaljai tüzéreknek egy orosz rakétatámadás – helyzetkép a 621. napon
Feltételezhető hanyagság miatt nagyon súlyos rakétatámadás érte a 128. hegyidandár tüzéreit. Kárpátalján háromnapos gyászt rendeltek el. Zelenszkij elnök visszautasította Zaluzsnij vezérkari főnök értékelését, hogy az ellentámadás holtpontra jutott, bár azt elismerte, hogy a katonák kimerültek. Súlyos törésvonalak látszanak az ukrán katonai és politikai vezetés között. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 621. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Feltételezhető ukrán hanyagság miatt nagyon súlyos rakétatámadás érte a kárpátaljai 128. hegyidandár tüzéreit – Kárpátalján háromnapos gyászt rendeltek el
- A határmenti térségek és Odessza környezete mellett az oroszok reptereket céloztak
- Az ukránok elsősorban a Krímet és annak környékét támadták, a kercsi kikötőben egy építés alatt álló hajót is eltaláltak
- Az oroszok délnyugatról még közelebb jutottak Avdijivkához
- Az USA egyik, Ukrajnát támogató kerete (USAI) kifogyott, ennek jövője a Kongresszuson múlik, az elnök azonban még saját hatáskörben küldhet eszközöket
- Ukrán cél, hogy öt év alatt a hadsereg kizárólag hivatásos katonákból álljon
- Lecserélték az ukrán különleges műveleti erők parancsnokát
- Zelenszkij visszautasította, hogy holtpontra jutott volna az ukrán ellentámadás
- Az ukrán politikai és katonai vezetés között nő a feszültség, elsősorban a tájékoztatási monopólium kérdése miatt
Részletes helyzetkép:
November 3-án – a Rakétaerők és Tüzérség Napján – orosz Iszkander–M rakéta csapódott a kárpátaljai 128. hegyi (roham)dandár kitüntetések átvételére készülődő tüzérei közé. A támadásra a Zaporizzsja megyei Zaricsnében [Зарічне] került sor. A dandárparancsnokság tizenkilenc katona haláláról számolt be, bár az ukrán parlament képviselője 28 halottról és 53 sebesültről adott hírt, a nemhivatalos jelentésekben ötven fő szerepelt halottként. November 5-én a hegyidandár állandó állomáshelyén, Kárpátalján háromnapos gyászt rendeltek el a tragédia miatt, a Rakéta- és Tüzérerők, illetve a Pilóta Nélküli Rendszerek Főigazgatóságának vezetője, Szerhij Baranov tábornok pedig bejelentette: a soron következő hónapokban a megszállt Krím és Oroszország államhatár menti régiói ellen kamikázedrónokkal tömegtámadásokat fognak végrehajtani. November 6-án Volodimir Zelenszkij elnök felfüggesztette a dandár azon parancsnokát, aki a kitüntetési ünnepségről késhetett, s a helyszínen a rakétatámadás után jelent meg. A vétkesek azonosítása érdekében vizsgálatot indítottak.
November 4-én az oroszok Iszkander–K manőverező robotrepülőgépekkel támadták Dnyipro városát (infrastrukturális létesítményt elpusztítva), illetve a Poltava megyében található Mirhorod térségét – a források egy része szerint mindkét esetben reptér volt a célpont. Az ukrán Légierő-parancsnokság az agresszor által bevetett négy rakétából három lelövését jelentette be. Az oroszok Shahed–136/131-es drónokkal Szumi megyét támadhatták, Sz–300-as rendszerekből kilőtt rakétákkal pedig Harkiv és Donyeck megyéket. A november 5-éről 6-ára virradó éjjel az oroszok Iszkander–M és Oniksz rakétákkal, illetve kamikázedrónokkal támadták Odesszát, ahol a kikötői infrastruktúra és egy ipari létesítmény szenvedett károkat, a törmelék a városközpontban is károkat okozott (32 épület – köztük múzeum – megsérülését jelentették, nyolc lakos pedig megsebesült). Az ukrán Vezérkar az agresszor által bevetett 22 Shahed–136/131 drón közül tizenöt lelövését jelentette be , és azt is közölte, hogy november 4-én az ellenség összesen hét, 5-én pedig hat rakétát indított. Herszon megye jobbparti [nyugati] részét az orosz tüzérség és légierő továbbra is intenzíven támadja. November 5-én az agresszor itt a 2022 februárja óta végrehajtott légitámadásokat figyelembe véve rekordszámú, 87 darab irányított légibombát vethetett be.
November 4-én az ukrán erők a Krím keleti része ellen hajtottak végre rakétatámadást, a fő célpont valószínűleg a Kercsi-szoroson átívelő híd volt. A kercsi Zaliv kikötőben [Судостроительный завод «Залив»] található létesítmények, illetve az ott lévő, építés alatt álló „Aszkold”, Kalibr manőverező robotrepülőgépek szállítására képes rakétás korvett megsérült; magát a hajót ez év decemberében tervezték szolgálatba állítani, s a támadás pillanatában a felszerelését végző rakpart mellett állt. Az ukránok a támadásban tizenöt Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépet vethettek be, az orosz fél ezek közül tizenhárom lelövését jelentette be. Egy nappal később a Donyeck megye megszállt részén fekvő Szjedovében [Сєдове] (ismeretlen okból) orosz lőszerraktár robbant fel. November 7-én az oroszok arról számoltak be: az ukránok összesen tizenhét kamikázedrón bevetésével újabb támadást hajtottak végre a Krím ellen, az egyik drón maradványai Szevasztopol térségében okozhattak károkat.
Előrenyomulva az Avdijivkán keresztülfutó T–05–05-ös főút mentén, az orosz erők délnyugatról elérhettek a város határáig, s főleg a város nyugati oldalán fekvő ukrán erősséget, az ún. 9. kerületet támadják [ford. kieg.: itt található a városi kórház is]. Avdijivkától északra, Krasznohorivka térségében az ukrán ellentámadás az oroszokat a vasútvonal mentén elfoglalt állásaik egy részéből kiverte. A fennmaradó harctérségekben a helyzetben jelentős változás nem következett be. Az ukránok még mindig tartják magukat a Dnyeper balpartján fekvő Krinki egy részében, az Orihivtől délre található Verbove térségében pedig ismét – habár eredménytelenül – támadhattak. Az ukrán Vezérkar értékelésében Avdijivka térségén kívül a leghevesebb harcok Marjinkában és környékén zajlanak. Az itt végrehajtott ellenséges támadások száma állítólag napi húsz körül állandósult. Az oroszok kisebb intenzitással Kupjanszktól északra és délkeletre is rohamoztak (november 6-án itt az ellenséges támadások száma napi húszra emelkedett, azonban az azt megelőző napokon fele ennyit hajtottak végre). Ugyanez történt Velika Novoszilkától délre, illetve Bahmuttól északra és délnyugatra – előbbinél főleg Sztaromajorszke [Старомайорське] térségében, utóbbi területen a front a Bahmut–Horlivka vasútvonal mentén stabilizálódott.
November 3-án a Pentagon egy 425 millió dolláros, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomag részleteit közölte. Az Ukrán Biztonsági Garancia Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretéből 300 millió dollárt drónelleni harcra alkalmas, lézervezérlésű lőszer vásárlására fordítanak – valószínűleg a Hydra 70 mm-es rakétáinak AGR–20 APKWS módosított változatáról van szó (a rakétákat az ukrán hadsereg számára megrendelt tizennégy darab VAMPIRE rendszerből lehet indítani, ezekből négyet ez év közepén már leszállítottak, a többi pedig 2023 végéig érkezhet meg Ukrajnába). Az összeg arra utal, hogy a megrendelés többezer rakétára szól. Mint ahogy azt az amerikai hatóságok bevallották, a források kimerülése miatt ez az utolsó olyan pénzügyi támogatási csomag, melynek az USAI a forrása (az USAI-keretből finanszírozandó további csomagokat csak azután lehet majd elküldeni, hogy a Kongresszus elfogadja az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás következő tételét). Az amerikai hadsereg raktáraiból Ukrajnába 125 millió dollár értékben érkezhet felszerelés az elnök rendelkezésre álló adminisztratív forrásokból (Presidential Drawdown Authority, PDA) – ez a NASAMS- és HIMARS-indítóállomásokból kilőhető rakétákat (ebben a sorrendben legnagyobb valószínűség szerint AIM–120 AMRAAM-eket illetve GMLRS-eket), 105 mm-es és 155 mm-es kaliberű tüzérségi lőszert, Javelin és TOW irányított páncéltörő rakétákat és AT4 gránátvetőket, több mint hárommillió darab kézifegyverhez való lőszert és kézigránátot, М18А1 Claymore gyalogság elleni területvédő töltetet, illetve tizenkét darab nehézfegyver szállítására alkalmas teherautót foglal magában. [Ford. kieg.: a Hudson Institute az Ukrajnának folyósított amerikai segélyről szóló elemzése itt olvasható.]
November 4-én a svéd védelmi tárca megerősítette: nyolc darab Archer 155 mm-es önjáró löveget adtak át Ukrajnának. Egy nappal később olyan képek láttak napvilágot a sajtóan, melyek szerint az Abrams harckocsik alvázára épített M1150 műszaki járműveket adtak át Ukrajnának – ezekről Washington a támogatási csomagokban nem tett említést; az ukránok legfeljebb hat ilyen járművet kaphattak, valószínűleg aknamentesítési célból. November 6-án a Cybergun konzorcium tagjaként működő francia Verney-Carron vállalat számolt be arról: az UkrSpecEksport vállalattal megállapodást írt alá tízezer gépkarabély, kétezer mesterlövész-puska, illetve 400 gránátvető Ukrajnának történő leszállításáról; a szerződés összértéke harminchatmillió euró. A leszállítás a keretszerződés aláírását követő fél éven belül kezdődhet meg, s tíz hónapig tarthat.
Rusztem Umjerov védelmi miniszter kérésére november 3-án Zelenszkij elnök felmentette Viktor Horenko vezérőrnagyot, a Különleges Műveleti Erők parancsnokát (a tábornok ezt a pozíciót 2022 júliusa óta töltötte be), feladatát Szerhij Lupancsuk ezredes vette át. A személyi változásra korábban semmi nem utalt, maga Horenko is azt mondta: nem ismeri felmentésének okait, azokról a sajtón keresztül hallott, és hozzátette, a döntést nem egyeztették Valerij Zaluzsnijjal, az ukrán Fegyveres Erők főparancsnokával. Saját harci tapasztalataira burkoltan utalva kritizálta a védelmi tárca vezetését, s rámutatott arra: habár sok jó menedzser van, a „katonákat nem szabad irodákból vezényelni”. Ugyanaznap Zelenszkij elnök elmondta: Horenko „különleges feladatot” fog teljesíteni a katonai hírszerzés kötelékében, utódja pedig nagy harci tapasztalatokkal rendelkező tiszt. Umjerov visszautasította a felmentés megindoklását, s azt közölte: a fontos katonai pozíciókban történő változások okait és indokait háború idejében „az ellenség Ukrajna meggyengítésére használhatja fel”.
November 4-én Zelenszkij elnök Zaluzsnij tábornok a The Economist hetilapban tett állítására (miszerint az ukrán ellentámadás sikertelen) reagálva elmondta: az ellentámadás nem jutott holtpontra, annak lelassulását a légtérben meglévő orosz dominanciával magyarázta. Zaluzsnij szavait Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője is kritikával illette, s arra hívta fel a figyelmet: a katonaságnak nem szabad a fronthelyzetről olyan információt nyilvánosságra hoznia, mely az ellenség kezében propagandává válhat. Egy nappal később Zelenszkij az amerikai NBC tévécsatornának nyilatkozva bevallotta: a háború során elért ukrán előrehaladás lassú, s látszik, hogy belefáradtak a hosszan tartó konfliktusba. Az elnök szerint az ukrán katonák „még mindig jobban motiváltak, mint bármilyen orosz”, s hozzátette: a széles körben elterjedt pletykák ellenére nem fontolgatja, hogy az agresszorral béketárgyalásokat kezdjen.
November 5-én Umjerov miniszter elfogadta a „Katonai személyzeti politikai koncepció 2028-ig” c. dokumentumot, melynek fókuszában a fegyveres erők háborús létszámigénye biztosításának szükségessége, az euroatlanti biztonsági struktúrákba történő integráció, illetve az ukrán hadsereg NATO-kompatibilitása áll. A tárca azzal számol, hogy öt év múlva az ukrán fegyveres erők kizárólag szerződéses katonákból fognak állni. A jelenlegi kötelező katonai szolgálatot a katonakorú állampolgárok intenzív katonai kiképzése fogja felváltani.
November 4-én a kijevi városi hatóságok közölték, hogy szeptember vége óta 84,6 millió hrivnyát (több mint 2,3 millió dollárt) különítettek el a katonai hírszerzés támogatására. A forrásokat a diverzáns-felderítőcsapatokban tevékenykedő katonák számára fegyver illetve különleges eszközök vásárlására fordíthatják.
Az Állami Határőr Szolgálat november 5-én közölte, hogy az orosz erők folytatták Csernyihiv, Szumi és Harkiv megyék államhatár menti járásainak tüzérségi lövetését. Szumi megyében ellenséges diverzáns-felderítőcsoportok aktivitását jelentették – mindez az ukránok számára az államhatár közelében megnehezíti a védelmi állások kiépítését.
November 6-án az SzBU beszámolt arról, hogy a teljeskörű agresszió kezdete óta 76 botfarm (hárommillió álprofil) tevékenységét blokkolták; ezek Ukrajna területén működtek és orosz dezinformációt propagáltak. Ez év eleje óta kb. négyezer, állami intézmények, a kritikus infrastruktúra létesítményei, illetve telekommunikációs vállalatok ellen elkövetett kibertámadást semlegesítettek.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A központi és helyi ukrán hatóságok, illetve a parancsokság a 128. hegyidandárt ért orosz rakétatámadással kapcsolatos hozzáállását nem pusztán úgy kell értelmezni, minthogy ukrán oldalon növekednek a problémák a harcoló katonák moráljának fenntartásával. A közelmúltban a média nyilvánosságra hozta: eltérések vannak az elnöki adminisztráció és a hadvezetés között a katonai helyzet értékelésével kapcsolatban. Az egyik elit taktikai egység tüzéralegységének megsemmisítése valós katonai probléma (a támadásban legnagyobb valószínűség szerint a 128. hegyidandár tüzérszázada katonáinak fele vagy meghalt, vagy megsebesült). A tüzérek kiképzése nem kevésbé összetett és hosszantartó folyamat, mint az, ahogyan Ukrajna új eszközöket szerez be. A tüzérség vezető szerepet tölt be a több mint egy éve tartó pozíciós műveletekben: drónokat széles körben bevetve és a légierővel együttműködve mindkét oldalon az ő vállukon nyugszik az ellenség támadásai megállításának, illetve az ellenség közvetlen háta pusztításának terhe, ezért az ukrán és orosz önjáró lövegek, rakétavetők s az őket ellátó lőszerraktárak továbbra is az ellenség kiemelt célpontjai. A harcoló felek által végzett támadótevékenység sikere a két oldal tüzérsége közvetlen összecsapásaitól függ.
- Zaluzsnij tábornok az ellentámadás elakadásáról szóló, ellentmondásos nyilatkozata felfedte: probléma van a katonai és a polgári hatóságok stratégiai kommunikációjának következetességével. Az elnök és hivatalának képviselőjének határozott, a főparancsnokot hanyagság miatt kritizáló reakciója azt jelzi: Zaluzsnij médiaaktivitását egyéni kezdeményezésként, illetve az elnök környezete információs monopóliumának megsértéseként kezelték. A reakció úgyszintén figyelmeztető jelzés a magas rendfokozatban lévő katonák számára, hogy esetlegesen politikai következményekkel járó médiajelenlétüket korlátozzák a minimálisra. Ebben az összefüggésben a Különleges Műveleti Erők parancsnokának lecserélése (melyről minden jel szerint Zaluzsnijjal nem egyeztettek) a hadsereg feletti civil kontroll manifesztálódása – illetve olyan lépés, mely az elnök és a védelmi miniszter kizárólagos kompetenciáit hangsúlyozza a hadseregen belüli magas pozíciókba történő kinevezések kérdésében.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a 128. hegyi rohamdandár katonái hadgyakorlaton Kárpátalja területén idén augusztusban (forrás: Dmytro Smolienko / NurPhoto via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
