Ficóék felfüggesztik a katonai támogatást Ukrajnának – helyzetkép a 623. napon
Szorosabb orosz harapófogó Avdijivkánál; ukrán nehézfegyverzet-telepítés a Dnyeper balpartján. Polgári infrastruktúrát ért ukrán találat Donyeckben. Oroszország többezer Shahed drón gyártására lehet képes. A hollandok öt F–16-ost telepítettek át Romániába. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 623. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok még szorosabbra fogták a harapófogót Avdijivka környékén.
- A Dnyeper balpartjára az ukránoknak sikerülhetett nehézfegyverzetet áttelepíteni.
- Egyre nő a mennyisége a bevetett orosz irányított légibombáknak.
- Az észtek és az ukránok becsléseket tettek közzé az orosz hadipari termelőkapacitásról.
- Ukrán közlés: az Oroszország által fenntartandó minimális rakétamennyiség jelenleg 870 darabra rúg.
- Kijev Donyeck városában a polgári infrastruktúrát találta el.
- A Fico-kormány leállította az állami fegyverszállításokat, azonban a kereskedelmi-üzleti célúakat továbbra is üdvözli.
- Umjerov tagadta, hogy Zaluzsnijt felmentenék.
- Zaluzsnij-deepfake jelent meg a közösségi médiában.
- Csernyihiv megyében (oligarchához kötődő vállalat támogatásával) aknamentesítő központ nyílt – az említett vállalat harckocsikra szerelhető aknamentesítő eszközök gyártását is megkezdte.
- A hollandok öt F–16-ost telepítettek át Romániába.
Részletes helyzetkép:
Az agresszor erői jelentéktelen előrehaladást értek el Avdijivka térségében, hat–nyolc kilométerre szűkítve a várost a védők által ellenőrzött területtel összekötő sáv szélességét. Az oroszok Bahmuttól északra és délnyugatra ugyanúgy előrehaladnak – itt az Ukrán Vezérkar szerint az általuk végrehajtott rohamok száma napi harmincra nőtt (ilyen intenzitást tavasz óta nem láttak; Kliscsijivka [Кліщіївка] közelében pedig az oroszok az ukránokat a Bahmutot Horlivkával összekötő vasútvonaltól visszaszoríthatták) –, s ugyanez történik Kupjanszktól északkeletre is, Persotravneve [Першотравневе] térségében. A támadások ellenére az ukrán erők a Dnyper balpartján található Krinki térségében továbbra is tarthatják állásaikat, s hídfőállást építhetnek ki (a források egy része szerint ide nehézfegyverekkel ellátott erősítést kezdtek átdobni). A többi irányban a mindkét fél által végzett offenzív akciók – mint pl. az Orihivtől délre fekvő Verbove környékén végrehajtott újabb ukrán támadás – nem eredményezett sikert. Az Ukrán Vezérkar még mindig Marjinkát jelöli meg, mint az egyik legaktívabb frontszakasz – itt az ellenség napi húsz rohama várható.
Csökkent az Ukrajna mélye ellen végrehajtott orosz támadások gyakorisága. November 7-én (az ukrán fél szerint) a megszállók hat rakétát vetettek be, Krivij Rihhez közel, illetve Zaporizzsja északkeleti külterületén infrastrukturális létesítményeket eltalálva (egyes források szerint ez az első esetben a repteret takarja). Másnap az agresszor csak két rakétát lőtt ki (legnagyobb valószínűség szerint a célpont újabb alkalommal a mirhorodi reptér volt) – ezek közül az egyiket lelőhették; a november 9-ére virradó éjjel pedig egyet (ez utóbbit Dnyipro városának közelében lőhették le). Nő azonban az irányított légibombák bevetési gyakorisága. Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője szerint az oroszok naponta több mint száz 500 kg súlyú bombát dobnak le – ezek a front hátában (a kontaktvonaltól 20-30 km mélységben) jelentős pusztítást végeznek. Ihnat kiemelte: a védőknek nincs arra lehetőségük, hogy ezen támadások ellen fellépjenek – ezek megállításához ugyanis olyan fegyverek szükségesek, amelyek a bombákat szállító repülőgépek lelövését teszik lehetővé.
November 7-én az ukrán erők Donyeck városát lőtték (legnagyobb valószínűséggel HIMARS-rendszereket bevetve). Tájékoztatásuk szerint a célpont egy drónpilóta-kiképző, illetve drónösszeszerelő központ volt – a városban azonban pusztán polgári infrastruktúra semmisült meg, s az (helyi információk szerint) az eddigi egyik legtöbb polgári áldozattal járt: hat fő meghalhatott, 55 pedig megsebesülhetett. November 9-én az ukránok kazettás lőszerrel felszerelt drónnal az Oroszországi Föderáció kurszki oblasztyában, az államhatár mentén fekvő Szudzsát [Суджа] támadhatták – a helyi jelentések élelmiszeripar vállalat területén bekövetkezett pusztításról számoltak be.
November 7-én a romániai Fetești légibázisára megérkezett a holland légierő első öt F–16-osa – itt állíthatják fel a gépekre kiképzendő ukrán hajózó- és kezelőszemélyzet kiképzőközpontját. Kezdetben ezeket az ukránokat képző oktatók továbbképzésére fogják használni; a központot a közeljövőben fogják felállítani, ide a hollandok tizenkettő-tizennyolc repülőgépet terveznek küldeni. Másnap a spanyol hadsereg vezérkara jelentette be: a Sevilla melletti Dos Hermanasban állomásozó 74. légvédelmi tüzérezredhez többtucat ukrán katona érkezett – őket a Hawk légvédelmi rakétarendszerek használatára képezhetik. November 9-én a Radio Praha arról tájékoztatott, hogy a cseh szenátus meghosszabbította az ukrán katonák 2024 végéig tartó kiképzési missziójának mandátumát: a cseh kormány javaslatának megfelelően időben kiterjesztették annak lehetőségét, hogy egyéb NATO és/vagy EU-országok képviselői részt vegyenek a kiképzésben – fenntartva a külföldi kiképzők eddigi, 800 fős keretszámát.
Sébastien Lecornu francia hadügyminiszter november 8-án bejelentette: Párizs 200 millió eurót biztosít Kijevnek francia fegyverzet vásárlására. Ugyanaznap az új szlovák kormány leállította az elődje által előkészített, tizennegyedik katonai támogatási csomagot: ebbe a Kub légvédelmi rendszerekhez tartozó 140 rakéta, 5172 darab 125 mm-es harckocsi-lőszer, négymillió darab 7,62 mm-es gépkarabély-lőszer, nyolc aknavető és 1200 akna került volna összesen 40,3 millió euró értékben. Korábban Robert Fico újonnan megválasztott miniszterelnök azt mondta el, hogy Pozsony katonailag már nem fogja támogatni Ukrajnát – azonban nem áll szándékában blokkolni a szlovák vállalatok által Kijevnek eladandó fegyvert és katonai felszerelést. Szlovákia tizenhárom csomagban összesen legalább 671 millió euró értékben adott át az ukrán hadsereg számára felszerelést. A Rheinmetall konszern bejelentette: a német szövetségi kormánytól megrendelést kapott százezer darab, 120 mm-es aknagránát leszállítására Ukrajnának – magát a szállítást két évre húzzák szét, az a közeljövőben fog megkezdődni. A megrendelést abból a 400 millió eurós keretből fedezik, amelyet a német ipar Kijev számára történő beszerzéseire különítettek el.
Ants Kiviselg észt hírszerzési főnök ugyanúgy november 8-án hozott nyilvánosságra információt az orosz fegyvergyártás növelésével kapcsolatban. Az agresszornak többek között Shahed–136-os kamikázedrónok ezreinek legyártására lehet lehetősége minden hónapban – azok orosz, Geran–2 néven futó változatában. Kiviselg a tüzérségi lőszergyártási kapacitást évi milliós nagyságrendre becsülte – s hozzátette, hogy az elmúlt időszakban az Oroszországi Föderáció 300–500 ezer tüzérségi lőszert kapott Észak-Koreától. Két nappal korábban Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) helyettes vezetője közölte, hogy az oroszok növelik a rakéta- és dróngyártást. A HUR adatai szerint októberben 115 manőverező robotrepülőgépet és ballisztikus rakétát gyártottak (40 H–101-est, húsz Kalibrot, 30 Iszkander–M-et, tizenkettő Iszkander–K-t, négy Kinzsalt és kilenc H–32-est). Az orosz hadsereg egy jelenleg 870 rakétára rúgó minimumkészletet tarthat fenn (ez 290 Iszkander–M-ből és Iszkander–K-ból, 165 Kalibrból, 160 H–101/H–55/H–555-ből, 150 H–22/H–32-ből és 80 Kinzsalból áll). Szkibickij megjegyezte: a földi célpontok támadásához az ellenség Oniksz hajóelleni manőverező robotrepülőgépeket is bevet (s azok fejlesztésén is dolgozik). A Geran–2-ről szóló hírekre visszautalva azonban azt állította: az Oroszországi Föderáció ezekből önállóan havi többtucatot képes előállítani, de ezt legalább 200-ra tervezi emelni. A drónok előállításához szükséges alkatrészek egy részét még mindig Iránból importálhatják.
November 7-én Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter tagadta azt, hogy küszöbön állna Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának a menesztése. A miniszter elmondta: egyes parlamenti képviselők a társadalom megosztásával próbálkoznak, s orosz propagandisták segítőivé váltak. Egy nappal később az ukrán Dezinformáció Elleni Központ (DEK) hozzátette: orosz dezinformációs művelet keretében TikTok- és Telegram-csatornákon keresztül Zaluzsnij deepfake technológia használatával meghamisított nyilatkozatát terjesztették – ebben a meghamisított videóban az ukrán állampolgárokat arra szólította fel, hogy tüntessenek a kormány ellen, a hadsereget pedig arra: ne hajtsák végre a parancsokat. A DEK kiemelte: az oroszok így próbálnak meg az elnök és a hadsereg között törést okozni.
November 7-én a (HUR égisze alatt felállított, orosz hadifoglyokkal foglalkozó) „Élni akarok” projekt közösségi médiás csatornáin olyan információ jelent meg, amely szerint a közeljövőben új hadifogoly-tábort fognak felállítani – legnagyobb valószínűség szerint Nyugat-Ukrajnában. Jelenleg egy ilyen tábor működik „Nyugat–1” néven – ez egy büntetőtáborból átalakítva tavaly júliusban kezdte meg működését a Lemberg megyében.
Ugyanúgy november 7-én nyitották meg a Csernyihiv megyében azt az Aknamentesítési Központot, amely a védelmi tárca Állami Különleges Szállítási Szolgálata alá került. A létesítmény felépítésének fő partnere a Rinat Ahmetov oligarchával kapcsolatban álló Metinvest csoport volt, amely erre a célra 9,5 millió hrivnyát (több mint 250 ezer dollárt) különített el. A központ fő feladatai közé tartozik kb. 3000 utász kiképzése. Korábban a Metinvest kohászati üzemeiben megkezdték a harckocsikra szerelhető aknataposó hengerek gyártását.
November 8-án a brit katonai hírszerzés a független orosz sajtó információit hitelesnek találta – ezek szerint az orosz vasútvonalakat nagyszámú szabotázstámadás érte. Tavaly februártól kezdve az orosz bíróságok legalább 137 főt vontak büntetőjogi felelősségre szabotázs miatt – ezen év kezdetétől kezdve pedig a vasúti infrastruktúra kulcsfontosságú létesítményeinél olyan figyelmeztetéseket helyeztek ki, amely szerint a létesítmények megrongálása életfogytiglani börtönbüntetéssel járhat.
Ugyanaznap az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja jelezte: az orosz Nemzeti Gárda keretében tevékenykedő, korábbi wagneristákból felállított egységek engedélyt kaptak arra, hogy a megszállt területeken lévő büntetőtáborokban letöltendő büntetésre ítélteket toborozzanak. Kiemelték: a korábbi foglyokat a frontvonalra megfelelő felkészítés nélkül küldik – ez magas személyi veszteségekkel járt.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az új szlovák kormány a Kijevnek szánt katonai támogatás felfüggesztéséről szóló kijelentése – annak fényében, hogy kiemelik: a kereskedelmi együttműködést fenntartják – ráirányította a figyelmet arra, hogy az európai országok hozzáállásában változás állt be az ukrán hadsereg támogatásának kérdését illetően. Az Ukrajnát katonailag támogató országok többsége már több hónapja hangsúlyozza az üzleti kapcsolatok fejlesztését és a fegyverzet megvásárlását ahelyett, hogy azokat a saját készleteikből adnák át. Szeptember óta Franciaország nyíltan folytatja ezt a politikát, azonban – mint ahogy azt a Rheinmetall konszern bejelentései mutatják – ez ugyanúgy vonatkozik azokra az országokra, amelyek saját tevékenységüket szigorúan karitatívként határozzák meg. Ez egyrészt a raktárkészletek kimerüléséből és a saját egységek lefegyverzésével szembeni vonakodásból adódik (különösen annak fényében, hogy az európai országok többségének korlátozott védelmi erőforrásai vannak), másrészt pedig egyre nyilvánvalóbb az a szándék, hogy a háborúból a lehető legnagyobb anyagi hasznot húzzák. Még akkor is, ha az ukrán hadseregnek szánt felszerelés megvásárlása nem Kijev, hanem az azt biztosító országok számlájára történik, ezen megrendelések befektetést jelentenek a hazai védelmi iparba. A megrendelések értéke egyenes arányban növekszik azzal, hogy Nyugaton is nő annak felismerése: az orosz fegyveres agresszió által jelentette fenyegetés a lehető legvalóságosabb.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona a harkivi frontvonalon 2023. november 8-án (fotó: Anadolu Agency/Diego Herrera Carcedo)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
