Kijevet megint rakétázzák az oroszok – helyzetkép a 628. napon
Noha az oroszok hevesen támadják Avdijivkát és Bahmut mellett is újra offenzívát indítottak, az időjárás már nem kedvez a nagyobb támadó hadműveleteknek. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy ötvenkét napos szünet után megint rakétákat lőttek ki Kijevre, Herszont pedig a felszabadulásának évfordulóján három napon keresztül bombázták. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 628. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, társszerző: Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Orosz támadások most már nem csak Avdijivka, hanem Bahmut térségében is folynak; a megszállók Herszon felszabadulásának egyéves évfordulójára időzítve három napon keresztül lőtték a várost
- Ukrán támadások zajlottak a Dnyeper balpartján, illetve a Krím ellen, itt két orosz deszanthajót támadtak
- Romániában megnyílt az F–16-osok kiképzőközpontja – az ukránok szerint a kiképzés még nem kezdődött el
- A németek jövőre megduplázzák az Ukrajnának szánt katonai segélyt
- Kijev modern légvédelmi rendszereket kap (egyéb felszerelés – pl. tábori kórház – mellett)
- Ukrajnában a frontszolgálatot végző katonák rotációjának elmaradása miatt országszerte újabb tüntetéseket tartottak
- Az ukrán védelmi minisztérium konkrét katonai egységek konkrét pozícióira keres katonákat
- Az orosz dezinformációs apparátusban (is) „nagyot megy” a Zelenszkij és a Zaluzsnij közötti állítólagos feszültségről szóló hír
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők Avdijivka délkeleti külterületén, illetve a várostól északra található vasútvonal nyugati oldalán (Sztepove [Степове] térségében) jelentéktelen előrehaladást értek el. A megszállók a Bahmuttól délnyugatra fekvő Kliscsijivkába is behatoltak, a védőket a várost Horlivkával összekötő vasútvonaltól visszaszorítva. Az oroszok a Bahmuttól északnyugatra, Berhivkához közel fekvő víztározó térségében is kiterjesztették az ellenőrzésük alatt álló területet. Az ukránok a Dnyeper balpartján kialakított hídfőállás kiterjesztésével próbálkoztak, illetve Krinki ellenőrzésük alatt álló részére támaszkodva támadást kíséreltek meg az Oleskit [Олешки] Nova Kahovkával összekötő út irányában (ezt az útvonalat az agresszor helyi ellátási–logisztikai útvonalként használja), nagy sikert azonban nem értek el. Bejelentéseiben az ukrán Vezérkar még mindig azt kommunikálja: továbbra is a többi irányban észlel megnövelt ellenséges aktivitást (főleg Marjinka térségében, ahol a napi támadások száma elérte a huszonötöt). A fennmaradó irányokban a támadások száma pár és pártucat között hullámzik, november 10-én azonban Avdijivka térségében az oroszok az ukrán állásokat harmincötször rohamozhatták meg. Helyi jelentésekből azonban az derül ki, hogy a kedvezőtlen időjárási feltételek a műveletek ütemének lelassulásához vezettek.
Rövidített szakasz:
November 13-án és 14-én az oroszok Mikolajiv, Harkiv, Kirovohrad és Hmelnickij megyéket rakétákkal és drónokkal támadták, Iszkander–M-et, illetve Shahed–136/131 drónokat bevetve; a légvédelem a „mopedek” egy részét lelőtte.
*
Harkivot november 12-én támadták, november 11-én pedig (ötvenkétnapos szünet után) az oroszok ismét rakétákat lőttek ki Kijevre, utóbbiakból egyet lelőhettek, legalább kettő azonban a főváros balparti részébe csapódott. Az ukrán fél arról szerint az ellenség ballisztikus rakétákat vetett be, azonban azok típusát nem pontosította. A Kijev megye „két települése” között két rakéta csapódott be, a lökéshullám következményeként tizennyolc épület és egy vállalkozás sérült meg.
Rövidített szakasz:
November 10-én az oroszok kombinált támadást hajtottak végre Odessza és Odessza megye ellen, két rakétatámadás után kamikázedrónokat indítottak, a kikötői infrastruktúrát eltalálva és három főt megsebesítve; 11-én pedig tömeges dróntámadást hajtottak végre Dnyipropetrovszk megye ellen; ezek során ukrán közlés szerint Oniksz manőverező robotrepülőgépet és „mopedeket” használtak.
*
Az ukrán Vezérkar jelentéseit összefoglalva: november 10-e és 13-a között a megszállók az Ukrajna elleni támadásokban összesen tizenhét rakétát és manőverező robotrepülőgépet vetettek be. November 11-étől kezdve (ez Herszon felszabadításának évfordulója) a város három napon keresztül volt tömeges tüzérségi támadás és bombázás célpontja; két ember meghalt, tízen pedig megsebesültek.
November 10-én az ukránok újabb támadást hajtottak végre a megszállt Krím ellen, az ezek során bevetett vízfelszíni drónok Csornomorszkban eltaláltak két deszanthajót (az 1176-os tervszámú Akulát és az 1177-es tervszámú Szernát) – az ukrán katonai hírszerzés ellentmondásos információt tett közzé, ezek egy részében a hajók elsüllyedéséről beszéltek. A Feodoszijában [Феодосия] található üzemanyag-bázis is célponttá válhatott, azonban ezen elért találatot nem igazoltak vissza. Az oroszok két kamikázedrón lelövéséről tájékoztattak. November 9-én Szevasztopolt sikertelenül támadhatták, ugyanaznap az ukrán sajtóban arról jelent meg hír, hogy korábban HIMARS-támadás érte a Herszon megye megszállt részében fekvő Szkadovszkban [Скадовськ] található FSzB-alegység gyülekezőpontját, ahol öt tisztségviselő meghalhatott, tizenöten pedig megsebesülhettek. A források egy része magas rendfokozatú tisztek likvidálásáról számolt be.
November 13-án a holland és a román védelmi tárcavezetők (Kajsa Ollongren és Angel Tîlvăr) a romániai Fetești légibázison megnyitották az F–16-osok Európai Kiképzőközpontját (EFTC); a létesítmény működésének elindulásáról később Volodimir Zelenszkij elnök is beszámolt. Jurij Ihnat ezredes, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője viszont kijelentette: „Romániában semmifajta kiképzés nem kezdődött meg”, a központ ugyanis „még mindig kiépítés alatt áll”. November 10-én az ukrán Vezérkar arról számolt be, hogy a 2023 végén befejezni tervezetthez képest korábban fejezték be Nagy-Britanniában 30 ezer ukrán katona kiképzését (a keretet a London által 2022 júliusa óta vezetett Interflex művelet adja). 2014 óta a britek 52 ezer ukrán katona kiképzését folytathatták le. November 13-án az Associated Press hozzátette: ez év végéig Franciaország saját területén és Lengyelországban hétezer ukrán katona kiképzését tervezi, az USA pedig 18 ezret képzett ki (főleg Németországban), s még ezerét tervezi.
November 13-án Boris Pistorius német védelmi miniszter megerősítette azon sajtóinformációkat, melyek szerint Berlin a 2024-es költségvetésben nyolcmilliárd euróra tervezi növelni az Ukrajnának szánt katonai támogatásokat, egyúttal megjegyezte: a német kormány el akarja kerülni azt az idei évben előállt helyzetet, mikoris az elkülönített források gyorsan kimerültek. Két nappal korábban a Bild hozta nyilvánosságra, hogy a 2024-es év vonatkozásában előzetesen katonai kiadásokra jóváhagyott négymilliárd eurót már jóváhagyott projektek megvalósítására fordítják, a német védelmi tárca számára rendelkezésre álló keretként pusztán 120 millió euró maradt. Martin Jäger kijevi német nagykövet ugyanezen a napon közölte, hogy 2023 végéig Ukrajna még kettő IRIS–T légvédelmi rendszert kap az eddig átadott három mellé.
A Német Szövetségi Kancellári Hivatal Ugyancsak november 11-én jelentette be, hogy Dániával és Hollandiával együttműködésben további tíz Leopard 1A5-ös harckocsit, tizennégy Bandvagn 206 lánctalpas terepjárót, öt, a Bronco ATTC lánctalpas alvázára épített mentőautót, egy darab WISENT–1, a Leopard 1-es harckocsi alvázára épített utászjárművet, négy HX81 teherautót a hozzájuk tartozó utánfutókkal, tizenhat Mercedes-Benz Zetros teherautót, három személyszállító terepjárót, tizenhárom MAN TGS teherautót, tíz Vector felderítődrónt, tizennégy Ground Observer 12 harctéri radart, 1020 darab 155 mm-es tüzérségi lőszert, illetve 1,33 millió, kézifegyverhez tartozó lőszert adnak át Ukrajnának, további öt Bronco ATTC [All-Terrain Tracked Carrier] mentőautó leszállítását pedig bejelentették.
November 10-én a litván védelmi tárca közölte, hogy Ukrajnának két NASAMS légvédelmi indítóállomást adtak át (ezeket Litvánia Norvégiától vásárolta meg), a norvég védelmi minisztérium emellett ezekhez szervízcsomagot biztosít. Ugyanaznap az észt védelmi tárca jelentette azt be, hogy Izlanddal közösen adtak át Ukrajnának tábori kórházat a Németország által biztosított szállítóeszközökkel együtt.
November 10-én az ukrán Dezinformáció Elleni Központ arra figyelmeztetett: újabb orosz művelet célja az ország katonai és politikai vezetése egységének aláásása. Azt figyelték meg, hogy Ukrajnában „választási” szórólapokat terjesztenek, melyek Valerij Zaluzsnijnak (az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának) támogatására buzdítottak a főparancsnok Zelenszkij elnökkel szembeni állítólagos rivalizációját illetően.
November 11-én a The Washington Post és a Der Spiegel közös cikket jelentetett meg, melyben – névtelen ukrán és európai állami tisztségviselőkre hivatkozva – arra utaltak, hogy a Különleges Műveleti Erőkben szolgáló Roman Cservinszkij ukrán ezredes a felelős azon művelet koordinálásáért, mely keretében 2022 szeptemberében a Nord Stream 1 és 2 vezetékek szakaszait megsemmisítették. Az anyag szerzői szerint Cservinszkij Zaluzsnijnak jelentő, magasabb rendfokozatú tisztektől kapott utasítást, a cikkben azt sugallták, hogy ezen magasabb rendfokozatú tisztek nem tájékoztatták az elnököt a tervezett különleges műveletről. A szöveg megjelenése után Cservinszkij tagadta, hogy köze lenne a vezetékek felrobbantásához, s azt emelte ki: a témával kapcsolatos spekulációkat az orosz propaganda terjeszti. A cikket a hatóságok képviselői nem kommentálták. Maga Cservinszkij (aki korábban az elnököt és annak környezetét is kritizálta az ország rossz háborús felkészítéséért és azért, mert az oroszok érdekében tevékenykednek) jelenleg előzetes letartóztatásban van Kijevben, miután tavaly júliusban önkényes akció végrehajtásával vádolták meg: egy orosz katona által vezetett repülőgépet vezettek rá egy olyan ukrán reptérre, mely repteret elhelyezkedési adatainak megadása után rakétatámadásban megsemmisítettek.
November 11-én az ukrán védelmi tárca bejelentette: a hadseregnek üzemanyag-szállítást végzőknek kötelezővé teszi, hogy a dízelt vörössel, a benzint pedig kékkel színezzék meg. Ez az eljárás lehetővé teszi az üzemanyag fajtájának gyors azonosítását, egyúttal korlátozza annak illegális értékesítésének lehetőségét.
Az ukrán katonai hírszerzés információi szerint ugyancsak november 11-én történt, hogy a megszállt Mariupolban diverzánsok egy olyan postaépületet robbantottak fel, melyben az FSzB és a Nemzeti Gárda képviselőinek ülése zajlott. A robbanás következtében legalább három orosz tiszt halt meg.
November 12-én „Demobilizációt követelünk” és „Most másokon a sor” jelszavakat hangoztatva több ukrán városban (Kijevben, Dnyipro városában, Hmelnickijben, Ternopilban, Lembergben és Csernyivciben) tartottak gyűléseket – ezeken a fronton hosszabb ideje lévő, nem rotált katonák családtagjai vettek részt. A tüntetők szerint a katonák kimerültek, de a parancsnokság a személyi állomány hiánya miatt mindenáron a fronton akarja őket tartani. Az összegyűltek Zaluzsnijhoz nyújtottak be petíciót azzal a követeléssel: szereljék le a fronton 18 hónapot meghaladó időtartamban lévő katonákat.
November 13-án Natalija Kalmikova védelmi miniszter-helyettes bejelentette, hogy a Lobby X toborzócéggel közösen megkezdték a fegyveres erőkbe történő toborzást. A projekt lehetővé teszi, hogy a szolgálat iránt érdeklődő személy olyan konkrét egységet és pozíciót válasszon, melyben polgári tapasztalatait a lehető legjobban lehet majd hasznosítani. A miniszterhelyettes arra mutatott rá: a hadseregnek különböző tapasztalatokkal rendelkezőkre van szüksége (a gránátvetők kezelőitől és aknavetősöktől kezdve a programozókig és a szakácsokig). Ezen intézkedések a védelmi miniszter által november elején aláírt „Katonai személyzeti politikai koncepció 2028-ig” c. dokumentum megvalósításának elemei.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az, hogy az elmúlt hetekben folytatódott a modern légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő leszállítása, arról árulkodik: Kijev partnerei komolyan vették a fenyegetést, hogy az oroszok megismételhetik az energetikai infrastruktúra elleni támadássorozatot. Az eddigi jelentésekből azonban az tűnik ki, hogy – legalábbis egyelőre – az energetikai infrastruktúra nem kiemelt célpont az orosz célpontok listáján (kivételt jelent a front közvetlen hátországa, illetve az államhatár menti térségek, ahol a helyi energetikai infrastruktúrát konzekvensen pusztítják, főleg tüzérségi tűzzel). Az agresszor ehelyett arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozza az ukrán légierő maradványainak bevetési/műveleti lehetőségeit (különösképpen azon repülőgépekét, melyek képesek a Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépek hordozására), illetve az ukrán lőszerkészletet pusztítja. Azt, hogy az oroszok nem ismételték meg az egy évvel korábban megfigyelt mértékű támadásokat az energetikai infrastruktúra ellen, az ukrán fél azzal magyarázza: az oroszok takarékoskodnak a rakétákkal és kamikázedrónokkal (az ukrán Légierő-parancsnokság azonban azt nem zárja ki, hogy az agresszor megváltoztatja taktikáját, és télen kevesebb, de sokkal intenzívebb támadást hajt végre).
- A nyugati sajtóban időről-időre megjelenő, az ukrán elnök és a vezérkari főnök közötti súrlódásokat sugalló anyagokat a tények egyelőre nem igazolták vissza. Az ukrán sajtóban olyan pletykák keringenek, melyek szerint Zelenszkij elnök a védelmi miniszterrel egyeztetve személyi változásokat kíván végrehajtani a hadseregben, ezzel megbüntetve az ellentámadás sikertelenségéért felelős parancsnokokat. A védelmi tárca tagadja ezen híreket, és az „információs higiénia” betartására szólít fel. A Zelenszkij és Zaluzsnij közötti konfliktusról szóló állítás promotálásában az orosz dezinformációs gépezet is részt vesz – ez kiterjedt tevékenységet végez annak érdekében, hogy tüzelje/szítsa az elnök politikájával szembeni társadalmi csalódottságot.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az éjszakai Kijev látképe november 12-én (fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
