Pontosan az lesz, amit megjósoltunk: jön egy kis EU-s pénz jövőre
920 millió euró kifizetését javasolja az Európai Bizottság Magyarországnak az energetikai rendszer zöldítésére. Ezt ugyan még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, de minden valószínűség szerint megtörik a jég, és először juthat a magyar kormány EU-s forráshoz a 2021-ben kezdődött pénzügyi ciklusban. Pontosan úgy és pontosan azért ráadásul, ahogyan azt a Válasz Online két hete előre jelezte.
Ahogy azt november 8-án megjelent cikkünkben előre jeleztük, az Európai Bizottság talált egy konstrukciót, amin keresztül Magyarország és Lengyelország úgy is hozzájuthat némi EU-s támogatáshoz, hogy közben jogállamisági problémák miatt mindkét kormányt elzárták az összes uniós forrástól 2021 eleje óta.
A konstrukció szerint a magyar kormány 2024-ben 920 millió euróhoz férhet hozzá, amelynek 80 százaléka kedvezményes hitel, 20 százaléka vissza nem térítendő támogatás, és a pénzt energetikai célokra lehet elkölteni: okosórákra, megújulókra és azok beillesztésére az elektromos hálózatba, takarékosságra (például szigetelés), szakemberek oktatására.
A 920 millió nem sok pénz ahhoz képest, hogy mintegy 30 milliárd eurótól zárták el különböző intézkedésekkel a magyar kormányt a 2028-ig tartó pénzügyi ciklusban jogállamisági problémák miatt, de komoly fejlemény onnan nézve, hogy a két éve tartó, az EU-ban eddig példátlan mértékű szankción először lazítanak valamennyit. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy
ha a magyar kormány nem tudja rendezni a viták jelentős részét, és nem teljesít huszonhét feltételt (úgynevezett szupermérföldkövet) 2026 augusztusáig, akkor ezt a 920 milliót vissza kell fizetni.
Honnan jön a pénz?
Az RRF keret REPowerEU részéből.
Lefordítjuk brüsszeliről magyarra: a tagállamok 2020 nyarán úgy döntöttek, hogy a koronavírus járvány miatti karantén okozta gazdasági visszaesést óriási pénzügyi segélycsomaggal kompenzálják. Ez az RRF, aminek egy része vissza nem térítendő támogatás, egy másik része pedig kedvezményes hitel.
Magyarország a saját RRF-keretéhez csak akkor férhet hozzá, ha teljesít huszonhét úgynevezett szupermérföldkövet, amelyek részben megegyeznek azokkal a feltételekkel, amelyeket azért kell teljesíteni, hogy a sima kohéziós támogatásokhoz hozzáférjen.
E huszonhét feltételt még nem teljesítette a magyar kormány, így az RRF-hez sem férhet hozzá, de idén az RRF-hez hozzácsapták a REPowerEU programot is a tagállamok. Utóbbi az orosz energiafüggés felszámolását és a zöld átállást célzó beruházásokat támogatja. Ezen keresztül a magyar RRF-keret 4,6 milliárd euróval növekedett – és így összességében 10,4 milliárd euróra duzzadt. A plusz pénz elköltésére a magyar kormánynak tervet kellett írnia; csütörtöki döntésével ezt a tervet hagyta jóvá a Bizottság, minden további fejlemény ebből következik.
A további fejlemények alapja, hogy a tagállamok még az év elején úgy döntöttek, hogy ez a REPowerEU program annyira fontos, hogy szemben az RRF egyéb részeivel, jelentős, 20 százalékos előleg hívható le belőle, hogy az energetikai átállás minél gyorsabban elinduljon. Ebből következik, hogy
a Magyarországnak járó, 4,6 milliárd eurós REPowerEU keret 20 százalékát előlegként le lehet hívni jövőre, és így jön ki a 920 millió euró, amelynek felét már februárban, a másik felét 2024 végéig kaphatja meg a magyar kormány.
Ahhoz, hogy mindez megtörténjen, a tagállamok pénzügyminisztereinek decemberi találkozóján ezt még jóvá kell hagyni, de ezek a szavazások általában formalitások szoktak lenni. Drámai vita kellene Magyarország és a többi tagállam között ahhoz, hogy a Bizottság javaslata ne menjen át.
Lehetséges politikai szálak a háttérben
Ahogy november elején írtuk, elképzelhető, hogy az előleg kifizetése összefügg az októberi lengyel választással. A hamarosan kormányt alakító Donald Tusk ugyanis nem tudja gyorsan megoldani a jogállamisági problémákat, amelyek miatt a lengyelek nem kapnak pénzt, viszont a brüsszeli intézmények szeretnék jelezni, hogy támogatják Tuskot ezekben a törekvéseiben. Így merült fel, hogy a REPowerEU-előleget úgy is oda lehetne adni a lengyeleknek, hogy a jogállamisági viták még függőben vannak. Ebből következik a magyar szál: azt nem teheti meg a Bizottság, hogy a lengyelek kapnak pénzt a jogállamisági viták megoldása előtt, a magyarok pedig nem, ráadásul úgy, hogy a magyar fél már tett fontos lépéseket az ügy megoldása érdekében, még ha azokkal nem is maradéktalanul elégedett a Bizottság.
A Bizottság már szerdán bejelentette, hogy Lengyelország jövőre hozzáférhet 5,1 milliárd euró előleghez a REPowerEU-keretből. Ez megelőlegezte a csütörtöki döntést a magyar ügyben.
A másik lehetséges politikai szempont az EU-s költségvetés felduzzasztásának problémája, ami a december 14-i csúcson kerül a miniszterelnökök elé. A Bizottság több mindenre kért plusz pénzt a tagállamoktól, többek között 19 milliárd eurót az RRF nem várt kamatköltségeire (a Bizottság hitelből osztja az RRF-et és a mellé csapott REPowerEU-t, de az infláció miatt ennek költsége magasabb, mint amivel még 2020-ban számoltak). Orbán Viktor előre megmondta, hogy ha Magyarország nem kap pénzt az RRF-ből, akkor nem szavazza meg a kamatkiadások fedezetét, mert az lehetetlen elvárás, hogy a kormány egy olyan programot finanszírozzon, amelyből nem részesül. Az előleg elutalását lehetővé tevő mostani döntéssel talán ez a probléma is megoldódhat.
Ugyanakkor a Bizottság hivatalosan egyik politikai szálat sem tekinti a kifizetések okának. Bizottsági forrásaink a hivatalos kommunikációjukban azt állítják, hogy a döntésekről szóló határidők és a feltételek az általános EU-s szabályok alapján történnek, az egész mechanizmus tehát technikai és nem politikai jellegű.
Lesz még fontos döntés idén
A Bizottságnak hamarosan reagálnia kell a magyar bírósági reformokra is, amelyeket már májusban megszavazott a magyar parlament. A még idén várható értékelés alapján elvben mintegy 13 milliárd euró kohéziós pénz is felszabadulhat (valójában ennél kevesebb, erről itt írtunk). Ha ez átmegy, akkor az RRF teljes lehívásához szükséges huszonhét szupermérföldkőből négy teljesítettnek lesz tekinthető.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára 2023. október 27-én (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
