Így fejezte le Müller Cecília a nemzeti gyógyszerhatóságot
Nem egyszerűen összevonták idén augusztusban a gyógyszerhatóságot a Müller Cecília által vezetett Nemzeti Népegészségügyi Központtal, hanem lényegében lefejezték. A Válasz Online értesülése szerint az OGYÉI hat korábbi csúcsvezetőjéből mindössze kettő maradhatott a helyén, több fontos szakmai irányító pedig önként távozott. Lapunk hat hónappal a folyamat kezdete után vizsgálta meg, mi áll a sorozatos felmondások hátterében, és miért akkor történt mindez, amikor a kormány tervbe vette a gyógyszerügy átalakítását. Elhatározva, hogy a fiókpatikákba már nem kell gyógyszerész, és privatizálják – egy kézbe adva – az összes állami kórház gyógyszertárát.
Müller Cecília országos tisztifőorvos még nyáron tartott eligazítást a gyógyszerhatóságnál. Akkor Bidló Judittal, a Belügyminisztérium egészségügy-szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával azt ígérték, hogy a tisztiorvosi szolgálattal való összevonás következtében 1+1 összege nem kettő lesz, hanem három. Nem így alakult: a munkatársak egy részét ők küldték el, sokan pedig önként távoztak. A Válasz Online fél évvel az események kezdete után számos érintettel folytatott háttérbeszélgetést, hogy megértse, mi történik az ország egyik legfontosabb egészségügyi hatóságánál.
Több forrásunk is úgy vélte, hogy a szálak a Covidhoz vezetnek. Szakmai körökben általános megdöbbenést keltett, amikor a magyar gyógyszerészeti hatóságtól, akkori nevén az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) egy kormányrendelettel elvették a szakmai döntés lehetőségét a kínai és az orosz oltóanyag engedélyezésekor. Az OGYÉI csak azt nézhette meg, rendben vannak-e a pecsétek, alkalmazzák-e három államban, köztük legalább egy uniós vagy tagjelölt országban a vakcinát. Mivel Szerbia és Szlovákia megfelelt a kitételnek, rá kellett ütni a stemplit a papírra és továbbküldeni Müller Cecília hivatalának, a tisztiorvosi szolgálatnak, akkori nevén a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK).
A kormány lépésének okát is tudjuk, mióta a Társaság a Szabadságjogokért perrel kikényszerítette a korábban eltitkolt szakértői iratokat. Az OGYÉI annak idején kifejezte szakmai aggályait az európaitól jelentősen különböző orosz gyártási technológia miatt, belső iratokban pedig jelezték, hogy a kínai oltóanyag kipróbálásában túl kevés idős (és túl kevés elhízott) ember vett részt, noha hazánkban első körben főként nyugdíjasokat oltottak az ázsiai szerrel.
A kabinetet azonban nem tántorította el a szakemberek tiltakozása. A keleti vakcinák ügyéből politikai kérdés lett, és a két oltóanyag nemzeti hatáskörben végül engedélyt kapott Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatalától. Utóbb kiderült, hogy a kritikának volt szakmai alapja, a hazánkban alkalmazott vakcinák közül ugyanis a kínai volt a legkevésbé hatásos egy Müller Cecília és az akkori egészségügyért is felelős miniszter, Kásler Miklós által jegyzett tudományos közlemény szerint.
A politika számára azonban más is kiderült: könnyebben át tudja vinni a döntéseit Müller Cecília hivatalán, mint az OGYÉI-n. Müller megerősödött, az OGYÉI-t vezető Szentiványi Mátyás meggyengült.
Minden gyógyszerhatóság akkor működik jól, ha olyan, mint a levegő: az átlagember észre sem veszi a működését. Ám ettől még fontos szereplő, ez a hatóság ellenőrzi például, hogy a patikákba ne kerülhessen hamis készítmény. Hazánkban elképzelhetetlen az, ami Nyugat-Európában már többször előfordult: hamis és átcsomagolt gyógyszereket árusítanak a gyógyszertárakban, és a kórházak nem legális onkológiai szert adnak be a betegeknek. Legutóbb például osztrák patikákba került be hamis injekció, egy diabétesz kezelésére szolgáló készítmény, amit sokan fogyókúrás szerként alkalmaznak.
A hatóság feladatai közé tartozik, hogy javaslatot tesz egy-egy medicina társadalombiztosítási támogatásba vételére. Ez a méregdrága rákgyógyszerek esetén rengeteg emberi életre lehet hatással. Emellett az orvostechnikai eszközöket, például a járvány idején tömegesen vásárolt lélegeztetőgépeket is ez a hatóság vizsgálja meg.
Azaz: vizsgálta. Ma ez már már múlt idő. Évekig úgy tűnt, hogy az OGYÉI hatáskörének korlátozása pusztán a világjárvány idejére korlátozódik, és nem lesz folytatása. Idén nyáron azonban kirúgták a főigazgatót.
Politikai indoka látszólag nem lehetett a váltásnak, hiszen az OGYÉI vezetőjét 2018-ban már az Orbán-kormány nevezte ki, és a szervezetet Szentiványi Mátyás személyében semmivel sem kevéssé kormányhű főigazgató irányította, mint a tisztiorvosi szolgálatot. Forrásaink szerint házon belül azért már régóta érezték, hogy fogy a levegő a hatóság körül.
A gyógyszerek törzskönyvezését is végző intézet ugyanis szoros együttműködésben áll a világ egyik legjobban fizetett ágazatával, a gyógyszeriparral. Ha munkaerőhöz akar jutni, akkor nem maradhat le nagyon a piaci fizetésektől. A hatóságnál dolgozók ezért a szokásos állami béreken kívül év végi prémiumot és különböző célfeladatokért külön juttatásokat is kaptak: utóbbi a fizetésük 10-50 százalékát is kitehette.
Ám ezek a pénzek a 2022-es választás után eltünedeztek, amit házon belül sokan nem pusztán a válságnak tudtak be, hanem annak is, hogy a főigazgató nem kapott politikai támogatást annak a menedzserszemléletnek az érvényesítéséhez, ami az intézményt már korábban is jellemezte, és amit ő a svájci gyökerű Roche gyógyszergyár hazai képviseletének vezetői székéből hozott magával.
Idén tavasszal tehát pletykálni kezdtek a két szervezet összevonásáról, majd április végén egy állománygyűlésen be is jelentették, hogy Müller Cecília megkapja a gyógyszerpiac felügyeletét is. A Népszava május elején úgy tudta, hogy ezzel együtt mintegy 40 embert küldenének el. Az első bejelentéskor még a két hatóság egyesüléséről volt szó, és csak a párhuzamos részek (informatika, munkaügy stb.) leépítéséről.
Június végén aztán megtörtént, amit már említettünk: az egészségügyért is felelős belügyminiszter váratlanul kirúgta az OGYÉI főigazgatóját. Mégpedig azonnali hatállyal. A helyettese éppen szabadságon volt, így átadni sem tudta kinek az ügyeket. Mindez érthető volna, ha Szentiványi fegyelmi vétséget követett volna el, ilyen azonban nem történt ilyen. (A jó KDNP-s kapcsolatokkal rendelkező leváltott főigazgató jelenleg is az egészségügyben, az Egyházi Kórházak Egyesületénél dolgozik.)
Még az sem állítható, hogy nyilvánosan tiltakozott volna az összevonás ellen, ezért kellett ilyen hirtelen eltávolítani. Szentiványi Mátyás a Magyar Hang által megszerzett búcsúlevelében hivatkozik „a küszöbön álló egyesülésre”, de kollégáinak azt írja: bízik benne, hogy ezzel „még tovább emelkedhet majd a hatósági munkánk színvonala, így a hatékonyságunk és ezáltal a megbecsültségünk is”.
A hatóság dolgozói számára azonban jelzésértékű volt, hogy főnökük nem maradhatott a székében még július 20-ig sem, amikor megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amely szerint augusztus elsejével jogutódlással megszűnik az OGYÉI: beolvad a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központra (NNGYK) átkeresztelt NNK-ba. Ekkor jött a kormányzati matekóra, hogy ezután 1+1 nem kettővel lesz egyenlő, megvalósul az 1+1=3 programja.
Valójában aztán a mínuszok ideje jött el. Nemcsak az öt főigazgató-helyettesből kapta meg rövidesen három a felmondólevelét, vagyis a gyógyszer-engedélyezésért és az élelmezés-egészségügyért felelős vezető mellett a gazdasági főigazgató-helyettest is kirúgták, de főosztályvezetői, osztályvezetői, szakértői szinten is menesztettek néhány embert. (Forrásaink szerint többnyire munkáltatói kezdeményezésre, közös megegyezéssel.) Többen viszont maguk álltak fel, amikor kiderült, hogy a párhuzamos egységek élén rendre a népegészségügyis marad, és a gyógyszerhatóságiak alacsonyabb beosztást kapnak. Ez tette nyilvánvalóvá, hogy itt nem egyesülés, hanem beolvasztás történik.
Az elmúlt hónapokban távoztak például a laboratóriumot, az élelmezésügyet és a technológiaértékelést irányító vezetők, vagy éppen az a speciális szakember, aki a gyógyszerek melletti úgynevezett kísérőiratokért felelős. Mindez a gyógyszerügyhöz nem értők számára is világossá teszi, hogy kulcspozíciókban történt, történik személycsere, és a felmondások információink szerint jelenleg is tartanak.
A korábbi hattagú csúcsvezetésből az országos tisztifőgyógyszerészi feladatokat is ellátó El Koulali Zakariás és Parapatics Tamás egykori jogi főigazgató-helyettes maradt, aki a gyógyszerjog kiemelkedő hazai képviselője. Ők alacsonyabb beosztást kaptak. Pedig
az OGYÉI-ben nem politikai szakértők dolgoznak, akiket kormányváltásnál természetesen lecserélnek (bár kormányváltás is 13 éve volt utoljára), hanem azok, akik tudják, mikor kell és mikor nem kell engedélyt adni egy gyógyszernek, vagy melyik gyógynövényben van olyan alkotórész, amely veszélyes, ha szívbetegeknél alkalmazzák.
A gyógyszerhatóságok világszerte erős szervezetek, és könnyen érthető, miért. Néhány éve például egy kínai gyárban szennyeződött gyógyszeralapanyag miatt vérnyomáscsökkentő szerek tucatjait, összességében pedig pirulák százezreit kellett nagyon rövid idő alatt kivonni és más gyógyszerre cserélni a hatóság irányításával. Ugyancsak az előző főigazgató, Pozsgay Csilla játszott fontos szerepet a magyar patikákból induló és Skandináviába tartó drogútvonal felszámolásában. (Egyes gyógyszertárak illegálisan ezerszámra adtak ki nyugtatókat, amiket futárok juttattak el Észak-Európába, amíg a hatóság felgöngyölítette a szálakat.)
A gyógyszerhatóságok különösen fontosnak bizonyultak a járvány idején, még akkor is, ha az OGYÉI nem tudott ellenállni a politikai nyomásnak. Vezetői nem bólintottak azonnal mindenre.
Müller Cecília a dolgozóknak azzal érvelt, hogy itt most egy korábbinál is erősebb hatóság jön létre, ám a tisztiorvosi szolgálat már jó tíz évvel ezelőtt erőteljesen meggyengült, amikor 2012-ben szétszedték, és szakértőinek nagy részét a kormányhivatalok és a ma már főispánnak hívott ottani vezetők fennhatósága aláhelyezték. Az OGYÉI egy erősebb, modernebb vezetési modellt alkalmazó szervezet volt eddig, amelyet tehát most egyszerűen beolvasztottak egy szervezetileg meggyengített, rosszabbul fizetett és erősen hierarchikus vezetési modellt alkalmazó egységbe.
A különbséget érzékelteti, hogy a gyógyszerhatóságnál forrásaink szerint a munkafolyamatok jó része digitalizált volt, az egyesítéssel ezt a tisztiorvosi szolgálat, az NNK is átvehette volna, mégis az OGYÉI dolgozóit léptették vissza az időben 30 évet.
Egyik forrásunk számára Szentiványi kirúgásának körülményei jelentették a legfőbb indokot. Más arra panaszkodott, hogy minden vezetőváltáskor lecserélik csaknem a teljes felsővezetést, ami egy ilyen szakmai szervezetnél teljesen indokolatlan, és ő nem akar több ilyet átélni. Harmadik forrásunk azt mondta: nem szeretne olyan közegben dolgozni, ahol az országos tisztifőorvos többdiplomás embereket úgy utasítgat, ahogy egy kisiskolást sem szokás. A dolgozók például levelet kaptak az országos tisztifőorvostól, amelyben arra szólítja fel őket, hogy „mind az emailes, mind pedig a hivatalos levelezésben is a címzett megszólítása a személynév után Asszony vagy Úr legyen, vagy a pozíció által megkövetelt megszólítás.” A magyar nyelvben a személynév elsősorban a keresztnevet jelenti. A levél értelmében az országos tisztifőorvost tehát Cecília Asszonyként kellene megszólítaniuk.
Egy Hollandiába, az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) gyakran utazó hatósági szakértőnek a végső lökést az adta, hogy a tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető magyar reptérre való kijutáshoz használt taxikártyájukat szeptemberben bevonták. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő attól borult ki, hogy ezután minden taxiutat két nappal korábban, nyomtatványon kell bejelenteniük, azt minden esetben az országos tisztifőorvos engedélyezi. (A gyógyszeriparban a junior pozícióban levő kezdőket sem kényszerítenek ilyenre, itt pedig gyakran uniós szakbizottsági tagokról van szó.)
Mindezek persze csak az utolsó cseppet jelentették. A valódi ok inkább az lehetett, hogy az összevonások, felmondások következtében megnőtt a munkateher. A megürülő pozíciókat nem, vagy bürokratikus okokból csak lassan lehet betölteni. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) októberi konferenciáján elhangzott, hogy az új gigaszervezet (NNGYK) egyik nagyon fontos feladatánál, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök (kötszerek, kerekesszékek stb.) ártámogatási kérelmeinek elbírálásánál a munkatársak terhelése a korábbi években rendelkezésre álló kapacitáshoz képest jelenleg 189 százalékos.
Az előadás a magyarázatot is megadta: a jelenlegi tíz szakértő helyett tizenhatra lenne szükség a normál működéshez. A társaság azért is adott teret a témának, mert szakértőik úgy látják: az állami szolgáltatások centralizációja ugyan rejthet magában hatékonysági tartalékokat, de „az egészségügyi szektor komplexitása megnehezítheti a szakértői feladatok integrálását”. Egyszerűbben fogalmazva: a nagyobb szervezetek működtetésénél hosszabb jóváhagyási útvonal problémákat okoz, főleg a kezdeti időszakban. Emiatt előfordulhat, hogy az ügyfelek kitolódó ügyintézési határidőkkel fognak szembesülni Magyarországon is. A feltorlódó feladatok növelik a hibák kockázatát, a leterheltség, a presztízsveszteség mellett előfordulhat, hogy egyes, jövedelmező hatósági feladatokat az egészségipari vállalatok már nem a hazai, hanem más uniós tagállam hatóságával végeztetnek el – tartalmazza a szervezet lapunknak megküldött állásfoglalása.
A gyógyszerhatóság ugyanis nem pénznyelő szervezet, hanem komoly bevételt termelő hivatal. Ám csak akkor, ha a feladatokat vele végeztetik el. Az uniós tagság miatt a gyártók és a kutatók márpedig bármely nemzeti hatósághoz fordulhatnak. Egy erős gyógyszerhatóság fontos a magyar gyógyszeripar számára is, mert sokkal egyszerűbb a saját nemzeti hatóságnál elintézni az adminisztrációt, mint egy másik uniós tagállamban működő hivatalnál. Az erős magyar gyógyszeripar tehát erős magyar gyógyszerhatóságot is feltételez.
A feszültség akkora, hogy amikor egy korábbi vezetőt arra kértünk, segítsen megérteni, mi miért történt az OGYÉI-nél, azt felelte: „a közszolgálatot már el kellett hagynom, a hazámat nem szeretném”.
Kérdést intéztünk hát az ügyben a legilletékesebbhez, az új, közös szervezetet irányító Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz. Szerettük volna megtudni, helytállóak-e értesüléseink, miszerint három főigazgató-helyettes és legalább öt főosztályvezető hagyta el a hivatalt. Kértük, hogy cáfolja vagy erősítse meg azt az információnkat, hogy az egykor félezer fős intézet munkatársai közül mára legalább százan távoztak. Mi ennek a nagyfokú mozgásnak az oka? Lapzártánkig nem érkezett válasz. (Ha megjön, írásunkat frissítjük.)
Az ügynek további érdekességet ad, hogy a hatóságnak több fontos kormányzati lépésben is szerepe lehet, a tervezett változtatás szerint ugyanis a jövőben a fiókpatikákban nem feltétlenül kell jelen lennie gyógyszerésznek. Másrészt a magyar kórházügyet érintő terv, hogy a kormány privatizálná a kórházi – hivatalos nevén intézeti – patikákat, tehát egy nagy magánbefektető alá helyezné az összes kórházban beadott pirula, infúzió, onkológiai készítmény betegekhez való eljuttatását. Az ellenőrzés a gyógyszerhatóság feladata.
Mindez jelentős szakmai aggodalmat vált ki, a Magyar Gyógyszerészi Kamara is többször foglalkozott a kérdéssel. A terv megvalósítása ugyan csúszik, de egy kevéssé szigorú hatósággal együttműködve a politika könnyebben pipálhatja ki a terveit.
A kormánypárt egyébként nem először megy most neki a gyógyszerhatóságnak. Az Orbán-kormány 2001-ben felmentette az intézetet 1984 óta vezető, nagytekintélyű Paál Tamás gyógyszerészprofesszort. (2002-ben a professzor visszakerült a helyére, és 2008-ig vezette az intézményt). A második Orbán-kormány is nekiment a hatóságnak, megszüntette az önállóságát. 2011-ben azonban nem a tisztiorvosi szolgálatba, hanem az állami kórházak feletti irányítószervbe (akkori nevén GYEMSZI) integrálta. A változtatás – finoman szólva – mérsékelt eredményt hozott, a GYEMSZI még az állami kórházakkal is nehezen boldogult, nemhogy a gyógyszerügyekkel.
A kórházi vízfejet azóta már több alkalommal átalakították, a nevét is folyton megváltoztatva. 2015-ben egy ilyen átszervezésnél kapta vissza a gyógyszerhatóság az egyébként 1962 óta meglévő önállóságát. Az intézeti függetlenség nem sokáig tartott: jelenleg úgy kellene a világ egyik leggazdagabb iparágával együttműködniük, hogy az áttételesen százmilliókról, milliárdokról és persze emberi sorsokról döntő hatósági embereknek mostantól még egy tízezer forintos taxiutalványt is Müller Cecília Asszonnyal kell jóváhagyatniuk.
Nyitókép: Müller Cecília országos tisztifőorvos sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főépületében 2022. január 11-én (fotó: MTI/Mónus Márton)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
