Lecsapott a tél a frontra – helyzetkép a 642. napon
Borzalmas az időjárás a fronton, az oroszok azonban ennek ellenére is támadnak Avdijivkánál, de csak jelentéktelen taktikai sikereket értek el. A védők helyzete egyáltalán nem reménytelen, de a kimerültség fokozottan jelentkezik a katonáknál, akik több hónapja rotáció nélkül tartják ezt a nehéz frontszakaszt. Az elmúlt napokban mindkét fél nagyszabású dróntámadást hajtott végre az ellenség hátországának katonai létesítményei és infrastruktúrája ellen. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 642. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, társszerző: Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Borzalmas az időjárás a fronton, az oroszok azonban ennek ellenére is támadnak Avdijivkánál
- Az oroszok az elmúlt napokban a háború legnagyobb dróntámadását hajtották végre, s a drónokon fejlesztéseket végeztek
- Az ukránok orosz területek elleni dróntámadással válaszoltak
- Zelenszkij pártjának egyik képviselője lemondásra szólította fel Zaluzsnijt
- Kirilo Budanov HUR-vezető feleségét megmérgezték
- Az ukrán–belarusz határon az Ukrajnába visszatérő elhurcoltak/menekültek számára központot hoznak létre
Részletes helyzetkép:
Az időjárási körülmények jelentősen csökkentették a harcoló felek aktivitását. November 24-én pénteken Ukrajna keleti és déli részein olvadt (egyes helyeken a hőmérséklet 10 fok fölé emelkedett), ennek következtében a mezők és a szilárd burkolattal nem rendelkező utak sártengerré változtak. Szombaton és vasárnap visszatért a fagy, sok helyre hóvihar csapott le, a tengeren pedig vihar tört ki. Ilyen körülmények között a teljes fronton az összecsapásokat kisméretű lövészegységek hajtották végre, a tüzérség és a páncélozott fegyverek kismértékű támogatásával kísérve. A hó és a szél jelentősen korlátozta, hogy mindkét fél megfigyelő- és támadódrónokat használjon. Az egyetlen, intenzív harcoknak kitett térség Avdijivka volt: itt az oroszok folytatták az ukrán csapatösszevonás bekerítését célzó műveletet, s jelentéktelen taktikai sikereket értek el mind az ukrán állások keleti szárnyán (az ipari övezetben), mind pedig Szjeverne [Сєверне] közelében. Egyik támadás sem változtatta meg azonban jelentősen a harcoló felek elhelyezkedését.
A november 24-éről 25-ére virradó éjjel az oroszok a háború kezdete óta a legnagyobb dróntámadást hajtották végre Ukrajna ellen. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint az agresszor 75 Shahed–136/131-es drónt vetett be. Először történt meg, hogy az oroszok a „mopedeket” fekete színre festették – ez megnehezítette a mobil (géppuskákkal, légvédelmi rendszerekkel és rövid hatótávolságú rakétákkal, illetve reflektorokkal felszerelt) légvédelmi csoportok munkáját. A drónok szénszálas elemeket is tartalmaztak, mely csökkentette annak esélyét, hogy a radarrendszerek ezeket felderítsék. Ezen fejlesztések ellenére az ukrán légvédelem azt jelentette, hogy majd’ az összes (74) „mopedet” lelőtte. A támadások fő célpontja Kijev volt, ahol a nagyfeszültségű távvezeték megsérülése miatt a városközpontban 77 lakóház, illetve 120 középület áramellátásában állt be szünet. A lelőtt drónok lehulló törmelékei ezen felül több épületben és autóban okoztak károkat, azonban senki nem halt vagy sebesült meg. Az ukrán légvédelem arról is beszámolt, hogy ezen az éjjelen egy darab H–59-es manőverező robotrepülőgépet is lelőtt.
A következő orosz légitámadásra a november 25-éről 26-ra virradó éjjel került sor – az ukrán Légierő-parancsnokság szerint az ennek során bevetett kilenc „moped” közül nyolcat lőtt le a légvédelem. November 28-án reggel az oroszok – valószínűleg Iszkander rakéta bevetésével – sikeres rakétatámadást hajtottak végre egy zaporizzsjai infrastrukturális létesítmény ellen.
A november 25-éről 26-ára virradó éjjel az ukránok is dróntámadást hajtottak végre, az előző éjjel „mopedekkel” végrehajtott támadásra válaszul. Az orosz Védelmi Minisztérium közleménye szerint a légvédelem a brjanszki, a tulai, a kalugai, illetve a moszkvai oblasztyok felett 24 drónt, az Azovi-tenger felett pedig két Sz–200-as rakétát lőtt le – ez volt az augusztus vége óta Oroszország ellen végrehajtott legnagyobb ukrán dróntámadás. A közösségi médiában közzétett videofelvételekből ítélve az ukránok a „mopedekhez” hasonló drónokat vetettek be. Az ukrán hírszerzés névtelen képviselőjének az Ukrajinszka Pravda által idézett nyilatkozata alapján közel 35 drónt vetettek be, a célpontok tulai, szmolenszki, moszkvai, illetve a moszkvai oblasztyban található katonai létesítmények és fegyvergyárak voltak. A támadás azt volt hivatott jelezni, hogy az ukránoknak megnőttek a lehetőségei az orosz hátország ellen végrehajtott szimmetrikus dróntámadásokra.
November 24-én Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette: Ukrajnának a Colt Canada által legyártott 11000 gépkarabélyt, illetve kilencmillió lőszert adnak át. Ugyanaznap a dán parlament jóváhagyta az Ukrajna 2025 és 2027 közötti katonai támogatására szánt 23,5 milliárd koronányi (hárommilliárd eurónyi) forrást, illetve 2,3 milliárd koronával (háromszázmillió euróval) megnövelte a 2023 végéig elkölteni tervezett forrásmennyiséget. November 28-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette: a szövetség Kijev számára folyósított katonai segélye százmilliárd euró összértékre rúg. Figyelembe véve, hogy pár nappal korábban Lloyd Austin Pentagon-vezér ezt nyolcvanmilliárd dollárra becsülte (s ebbe beleértette a NATO-n kívüli partnerektől – a Ramstein-formátum keretében – kapott támogatást), azt kell feltételeznünk, hogy Stoltenberg a már átadott és a már bejelentett segély értékét összeadta.
November 27-én Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a The Times-nak adott interjújában kijelentette: az orosz különleges szolgálatok Ukrajnában fokozták az ügynökhálózati tevékenységet, azzal a céllal, hogy „a politikai és a katonai vezetés közé éket verjenek, illetve a lakosság soraiban kormányellenes hangulatot keltsenek”. Danilov hozzátette: Oroszország arra törekedik, hogy kihasználja az elnök és az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka közötti állítólagos feszültséget. Ugyanaznap az ukrán SzBU által kiadott közlemény azt állította, hogy az orosz különleges szolgálatok a belső destabilizációt szolgáló összes kísérletét hatékonyan semlegesítették. Az SzBU szerint 2022-ben és 2023-ban kétezer kollaboránst és a külföldi hírszerző szolgálatok több mint háromszáz ügynökét leplezték le.
November 26-án Marjana Bezuhla [Мар’яна Володимирівна Безугла], az ukrán parlament Nemzetbiztonsági, Védelmi és Hírszerzési Bizottságának alelnöke, a Nép Szolgája [kieg.: Zelenszkij pártja] képviselője a közösségi médiában olyan bejegyzést tett közzé, melyben azt állította: Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka nem volt képes bemutatni a fegyveres erők 2024-es évre vonatkozó műveleti tervét, illetve a mozgósítás azévi lefolytatásának szabályait, ezért lemondásra szólította fel. A képviselő bejegyzését számos politikus, újságíró és aktivista illette kritikával, a parlamenti bizottság tagjai pedig bejelentették: Bezuhla felmentését fogják kérvényezni, szerintük ugyanis olyan, a fegyveres erőket lejárató cselekményt követett el, mely hozzájárulhat az ország belső destabilizációjához.
November 26-án a brit katonai hírszerzés arról jelentett, hogy novemberben az orosz erők a Kalinyingrádi oblasztyból az ukrán frontra valószínűleg áttelepítették a rakétarendszerek egy részét – ennek oka az lehet, hogy az ukrán erők korábban megsemmisítették az Sz–400-as rakétarendszereket. A britek véleménye szerint maga az a tény, hogy az orosz védelmi tárca a Balti-tenger térségében gyengíti a katonai potenciált, a bizonyos típusú fegyverekben keletkezett veszteségek pótlásásával kapcsolatos nehézségekről árulkodik.
November 28-án az ukrán sajtó – az ukrán katonai hírszerzésben (HUR) lévő forrásokra hivatkozva – arról számolt be, hogy a HUR vezetőjének felesége, Marianna Budanova nehézfémmérgezés gyanújával kórházba került. Nem tudni, hogy a mérgezés pontosan mikor történt, Budanova egészségi állapota hosszabb ideje óta rosszabbodhat.
November 24-én a védelmi és a digitális átállásért felelős minisztériumok hivatalnokaiból olyan munkacsoportot állítottak fel, mely a katonai műszaki létesítmények és erődítések kiépítéséért felelős. Az ideiglenes véleményező és tanácsadó státusszal bíró munkacsoport a hadsereg, illetve az államigazgatás összes szintjén dolgozó hatóságok által végzett projektet fogja koordinálni, mely az orosz erők elleni hatékony védekezést biztosítja. Az első védelmi vonalban az erődítések építését a hadsereg egységei fogják végezni, a második és harmadik vonalban pedig – magánvállalkozók bevonásával – az Állami Újjáépítési és Infrastruktúra-fejlesztési Ügynökség. A további pénzügyi források megszerzésének céljából alapot hoztak létre, ebbe adományokat lehet befizetni.
November 25-én az ukrán Ideiglenesen Megszállt Területek Reintegrációjáért felelős Minisztérium bejelentette: az Ukrajnába Belaruszon keresztül visszaérkező menekültek számára központot hoznak létre, mely a Breszti oblasztyban található Makranyt [Макраны] a Voliny megyei Domanovével [Доманове] összekötő határátkelőnél lesz. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arra mutatott rá, hogy a tavalyi év február 24-e óta a kijelölt humanitárius folyosón Belaruszból kb. hatezer fő haladt át, köztük több mint ezer gyermek.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A nehéz időjárási körülmények ellenére az oroszok Avdijivka alatt folytatják a támadásokat, azonban lemondtak a páncélozott fegyverek használatáról (a kivételt a város külterületén elterülő ipari övezet képez). A megszállók általában a Wagner-csoport által egy évvel ezelőtt kidolgozott taktikát használják: kisméretű lövészcsoportokkal folyamatos jelleggel hajtanak végre rohamokat. A tavalyi évi, Bahmut alatti harcokkal összehasonlítva ezen támadások intenzitása egyértelműen alacsonyabb – ez elsősorban a reguláris hadsereg egységeinek bevetéséből fakad (ebben az esetben az orosz parancsnokságnak a veszteségekkel sokkal inkább kell számolni, s a fegyelem fenntartására nem tud tömegesen drákói büntetéseket alkalmazni). Habár Avdijivka alatt elítéltekből álló rohamszázadok is harcolnak (az ún. Storm–Z és Storm–V csapatok), ezek a támadó orosz erők kisebb részét alkotják, és már nem lehet azzal számolni, hogy a börtönökből tömegesen érkezik utánpótlás.
- Az orosz hadsereg novemberben elért jelentéktelen taktikai sikerei jelentős mértékben nem változtatták meg az Avdijivka alatt harcoló felek elhelyezkedését. Az oroszoknak még októberben sikerült Sztepove [Степове] környékén átkelni a vasútvonalon, azonban attól kezdve nem voltak képesek olyan, megerősített hídfőállást kiépíteni, mely lehetővé tette volna 1) a nyugati irányú továbbhaladást, 2) vagy azt, hogy Orlivka [Орлівка] közelében átvágják az ukrán csapatösszevonás kommunikációs-utánpótlási vonalait. A védők egyébként nem könnyű helyzete egyelőre messze van az elveszettől. A fő orosz támadásokat olyan, mélyebben fekvő tereprészekről indítják, melyek az ukránok tűzellenőrzése alatt állnak. Emellett az oroszok nagy erőket kell hogy fordítsanak saját szárnyaik biztosítására, mivel ezek az ukránok támadásainak elsősorban Pervomajszke [Первомайське] és Novokalinove [Новокалинове] térségében kitettek. A védők számára a legnagyobb probléma a dandárok növekvő kimerülése (ezek több hónapja, rotáció nélkül harcolnak a front ezen, nehéz szakaszán), illetve az utánpótlással kapcsolatos növekvő problémák.
- Az orosz–belarusz határon működő humanitárius folyosó azt jelzi, hogy Kijev – segíteni akarván a megszállt területekről kitelepítettek, illetve a többek között Oroszország területén tartózkodó személyek visszatérését – a minszki rezsimmel munkakapcsolatot tart fenn. A Belarusszal közös határ mentén ellátást biztosító központ felépítéséről szóló döntés arról árulkodik, hogy az ukrán fél ezt a régiót biztonságosnak, illetve a harci tevékenység által nem fenyegetettnek tartja.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona a fronton Kupjanszknál november 21-én (fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
