Visszavették a kezdeményezést az oroszok – helyzetkép a 652. napon – Válasz Online
 

Visszavették a kezdeményezést az oroszok – helyzetkép a 652. napon

OSW
OSW
| 2023.12.09. | OSW

Az oroszok már a nyári ukrán ellentámadásban elfoglalt területeket is visszafoglalnak. Folytatódnak az ukrán katonai, illetve energetikai infrastruktúra elleni támadások, s az orosz diverzáns–felderítőcsoportok is aktívabbak. Már csak pár hétig tarthat ki az az összeg, amelyet Washington „Ukrajnára költhet”. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 652. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző:  Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

A front helyzete december 7-én, a piros négyzetek orosz, a sárgák ukrán támadásokat jeleznek (forrás: @pouletvolant3)

Részletes helyzetkép:

Bahmuttól északnyugatra az agresszor erői a védőket a július óta tartó ukrán ellentámadásban megszerzett utolsó területekről is kiszorították – ezzel (Csasziv Jart északkeletről átkarolva) Bohdanivka [Богданівка] külterületére jutottak ki. Bahmuttól délnyugatra az oroszok visszaszerezték az ellenőrzést a Kliscsijivka felé magasodó domb felett – ennek északi részéről az ukrán hadsereg visszavonult. Avdijivkától északra és a város külterületén (a kokszgyár közelében), illetve Orihivtől délre jelentéktelen előrehaladást jegyeztek fel; a legutolsó területen az oroszok Robotine és Verbove térségében visszaszerezték az ukrán ellentámadásban elvesztett területek egy részét. Az ukránok nagyobb siker nélkül hajtottak végre ellentámadást Orihivtől délre, illetve Kreminnától nyugatra – a Marjinkában, illetve a Kupjanszktól északkeletre lefolytatott további ellenséges támadásokat azonban megállították. Kupjanszk térségében a fő harcok Szinkivkáért [Синьківка] folynak. A Dnyeper balpartján a védők újabb kísérletet tettek a Krinkiben kialakított hídfőállás kiterjesztésére, sikerrel akadályozva meg az annak felszámolására tett orosz kísérletet. Az Ukrán Vezérkar közleménye szerint az agresszor aktivitása továbbra is magas szinten áll, s a napi körülbelül 90 alkalommal végrehajtott roham szintje körül ingadozik. Az elmúlt hetekkel összehasonlítva a megszállók csökkentették a nyomást Marjinkán; szám szerint a legtöbb támadást Avdijivka és Bahmut térségében, illetve a Kreminnától nyugatra hajtották végre (december 6-án Avdijivkánál az ellenség 34 rohamát jegyezték fel). 

December 8-án az oroszok manőverező robotrepülőgépekkel 79 nap óta az első támadást hajtották végre Kijev ellen. A helyi katonai adminisztráció szerint még a célra tartás során az összeset lelőtték, azonban a törmelékek lehullása miatt a polgári infrastruktúrában keletkezett károkat jegyeztek fel. Rakéták – illetve ezeket pár órával megelőzően kamikázedrónok – célpontjává vált a Dnyipropetrovszk megye: Pavlohradban [Павлоград] (többek között ipari üzem területén) és két kisebb helyiségben következett be pusztítás; egy fő meghalt, négyen pedig megsebesültek. Jurij Ihnat ezredes, a Légierő-parancsnokság szóvivője elmondta: a tizenkilenc H–101/H–555-ös manőverező robotrepülőgépből tizennégyet, illetve a hét Shahed–136/131-es UAV-ból kettőt lőttek le. Harkiv két kerületére hat, Sz–300-as rendszerekből indított rakéta hullott – polgári létesítményekben keletkezett károkról, illetve két sebesültről adtak hírt.

December 6-án és 7-én az oroszok kamikázedrónokkal újabb alkalommal támadták a Hmelnickij megyében felvő Sztarokosztyantiniv térségét. Az oroszok ezekkel az eszközökkel a Kirovohrad és az Odessza megyéket is támadták – itt a polgári infrastruktúrában, illetve Izmajil térségében a part menti létesítményekben keletkeztek károk. A támadók a két nap során összesen 71 „mopedet” indítottak, ezek közül a védők összesen 58-at lőttek le. Fenti időablakban az oroszok öt, különböző típusba tartozó rakétát is bevetettek – ezek közül egyet lőttek le, a további információ hiánya pedig azt erősíti meg, hogy a beépített területeken kívül ukrán katonai célpontokat is támadtak.

December 6-án és 7-én az energetikai tárca, illetve a piacvezető ukrán energiaszolgáltató DTEK is arról számolt be: a front hátában található kombinált hő- és villamos erőművek ellen tüzérségi támadásokat hajtottak végre (az ukrán fél blokkolja a létesítmények elhelyezkedéséről szóló információkat), emiatt pedig az energetikai blokkok egy részét pedig le kellett állítani. Október vége óta a frontzónában lévő erőműveket az ellenség hét alkalommal támadhatta tüzérséggel.

December 7-én az amerikai haditengerészet parancsnoksága bejelentette: decemberben befejeződik a VAMPIRE drónelleni rendszerek leszállítása Ukrajnának. Kijev összesen tizennégy rendszert kap (az elsőt a címzett az év derekán kapta meg). Ugyanaznap Bruce Edwards, Ausztrália kijevi nagykövete jelentette be, hogy Ukrajnába küldenek egy újabb tételnyi Bushmaster páncélozott gépjárművet (számukat nem pontosította), a Polska Grupa Zbrojeniowa pedig azt: felújításra/javításra a gliwicei Bumar-Łabędy gyárba szállítottak át egy újabb tételnyi, az ukránok által használt Leopard 2A4-es harckocsit (az ebbe a típusba tartozó első javított járművek októberben kerültek vissza Ukrajnába). A bolgár parlament védelmi bizottsága elfogadta azt a javaslatot, amely alapján a bolgár hadsereg működésképtelen vagy feleslegessé vált hordozható légvédelmi rakétarendszereit a rakétákkal együtt adják át Kijevnek (feltételezve, hogy Ukrajna ezeket javítani tudja).

December 6-án Washingtonban Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter titkos találkozót tartott az amerikai védelmi tárca vezetőjével, Lloyd Austinnal. Másnap a Reuters – saját forrásaira hivatkozva – arról tájékoztatott, hogy az ukránok a Pentagonban a hadseregük az amerikaiaktól beszerezhető fegyverszükségleteit tartalmazó listát mutatták be; ezen már leszállított (Abrams harckocsik, 155 mm-es tüzérségi lőszerek, ATACMS ballisztikus rakéták és drónok), az Amerika partnerei által megígértek (F–16-os vadászgépek), illetve Kijev által korábban nem kért fegyverek is szerepelnek: C–17 Globemaster és C–130 Super Hercules szállítórepülőgépek, F–18 Hornet többfeladatú harci repülőgépek, Apache harci helikopterek és Black Hawk szállítóhelikopterek, MQ–9B Sky Guardian felfegyverezhető UAS-ok, illetve THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) ballisztikus rakéták elleni rakétarendszerek.

A Pentagon szintén december 6-án hozta nyilvánosságra az Ukrajnának szánt újabb, 175 millió dollár értékű katonai támogatási csomag részleteit: ebbe többek között AIM–9M és AIM–7 földi légvédelmi rendszerekhez tartozó rakéták, a HIMARS-kilövőkhöz tartozó lőszer, 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszerek, HARM radarelleni rakéták, TOW és Javelin irányított páncéltörő rakéták és AT–4 gránátvetők, illetve több mint négymillió darab kézifegyverhez tartozó lőszer került. Ezt megelőzően, de ugyanaznap Patrick Ryder Pentagon-szóvivő bejelentette: Washington még további 5,9 milliárd dollárt tud elkülöníteni Kijev katonai támogatására – ebből a Presidential Drawdown Authority (PDA) keretében 4,8 milliárd dollárt az amerikai fegyveres erők készleteiből származó felszerelésre és hadianyagra, nominálisan 1,1 milliárd dollárt pedig az amerikai készletek feltöltésére (ez is lehetővé teszi a fent említett készletek felhasználását). December 7-én John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kijelentette: a Kongresszus új kiadásokat illető jóváhagyása nélkül Washington még pár hétig lesz olyan helyzetben, hogy a katonai segélyt Ukrajnának garantálja.

A Reuters december 6-án írta meg, hogy az EU-tagállamok Kijevnek eddig 480 ezer tüzérségi lőszert (főleg 155 mm-es lőszert, illetve rakéta-sorozatvetőkhöz tartozó rakétákat) adtak át abból az egymillióból, amely leszállítására kötelezettséget vállaltak 2024 tavaszáig. A mennyiségből háromszázezer érkezett összegyűjtött készletből, százhúszezer a tagállamok egyéni megrendeléseiből (illetve az EU-n kívüli beszerzésből), hatvanezer pedig az Európai Védelmi Ügynökség által kötött szerződésekből. November végén Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője arról tájékoztatott, hogy Ukrajna az EU-ból háromszázezer darab tüzérségi lőszert kapott.

Az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja (NEK) szintén december 6-án jelezte: az oroszok a megszállt területeken katonai- és sportkiképző központok hálózatát építik ki. Ezek tevékenysége a 14. évüket betöltött fiatalok kiképzésére koncentrálódhat, célja a katonai szolgálatra való felkészítés. A NEK ezen lépést a nemzetközi jog megsértésének tekinti: a megszállók ugyanis a fiatalokat saját hazájuk elleni háborúra toborozzák.

Ugyanaznap Volodimir Artjuh, a Szumi megyei közigazgatás vezetője kijelentette: az elmúlt két hónapban az orosz tüzérségi lövetés intenzívebbé vált, s megnövekedett az öt–tíz specnazosból álló ellenséges diverzánscsoportok aktivitása is. Ezek a megye területén folyamatosan hajtanak végre rajtaütéseket, a kritikus infrastruktúra létesítményeit pusztítják és lekötik az ukrán erőket. Artjuh elismerte: négy–öt hónappal korábban az ellenség ilyen tevékenysége nem volt ennyire intenzív.

Szintén december 6-án történt, hogy a Moszkva alatti Odincovóban [Одинцово] lelőtték Ilja Kivát – azt a korábbi ukrán politikust és Kreml-barát propagandistát, aki Oroszországba menekült, s akit távollétében 2023 novemberében hazaárulásért 14 év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítéltek. Kiva halála legnagyobb valószínűséggel az ukrán SzBU műveletének eredménye. Ugyanaznap az SzBU Luhanszkban bombamerényletet hajtott végre, amelyben az ún. Luhanszki Népköztársaság Tanácsának képviselője, Oleh Popov halt meg – ő korábban az orosz oldalon harcoló „önkéntes zászlóaljakat” szervezett, s számos bűncselekményért volt felelős.

Dmitro Lubinyec ukrán emberi jogi ombudsman december 8-án kijelentette: az Oroszországi Föderáció blokkolja a hadifoglyok kicserélését. Ugyanakkor az oroszok mind a bebörtönzött civilek, mind a hadifoglyok családtagjaival felveszik a kapcsolatot, s azt állítják: az ukrán hatóságok azok, akik nem akarják a cserét végrehajtani. Az eljárás társadalmi és politikai feszültségek kiváltását szolgálhatja.

December 7-én az Ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) nyílt adatbázist indított el: több mint kétezer olyan alkatrészről tartalmaz információt, amelyet Oroszországban és Iránban gyártott katonai felszerelésben használnak (többek között UAV-kben, rakétákban, elektronikai harceszközökben). A NAZK szerint az adatbázis lehetővé teszi, hogy megvizsgálják az ellátási láncokat, s megtalálják a szankciók megkerüléséért felelősöket. Az adatbázis ezen a linken érhető el.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: az ukrán 22. gépesített dandár katonái dohányoznak az orosz erőkkel folytatott harcok szünetében a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2023. december 7-én (fotó: MTI/EPA/Maria Senovilla)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna