Júdás személyes felelőssége és a miénk – reflexiók Fabiny Tamás könyvéről
Mintha Fabiny püspök is az általa joggal kritizált hibába esne, amikor arról ír nagyszabású Júdás-monográfiájában, hogy „az egyház számadással és bűnvallomással tartozik” egyes keresztények antiszemitizmusáért, hiszen ezzel egyének vétkeit „az egyház” kollektív bűnévé emeli – véli Mike Károly. A közgazdász, egyetemi tanár a Fabiny Tamás Júdás, az elveszett tanítvány című könyvéről szóló ismertetőnk nyomán küldött reflexiót.
Kollektív bűnök nincsenek: az Egyházban sem
Nehéz a kollektív bűnösség képzetétől megszabadulni. Amikor azt hisszük, kitessékeltük az ajtón, visszajön az ablakon.
Tanulságos Fabiny Tamás kiváló munkája arról, hogy Júdás személyes bűnét hogyan tágították sokan különböző korokban „a zsidók” kollektív bűnévé. Mindezt annak ellenére tették, hogy a keresztény tanítás nagyon hangsúlyos, mondhatni központi etikai eleme, hogy a bűn (ahogy a megváltás is) csak személyes lehet. Hasznos is az ilyen áttekintés a sokszor észre sem vett, bennünk lapuló előítéletek ellen.
De mintha Fabiny püspök is beleesne ugyanabba a hibába, amit joggal kritizál. A közösségi önostorozás nemes buzgalmában arra jut, hogy „az egyház számadással és bűnvallomással tartozik” egyes keresztények antiszemitizmusáért. Ezzel egyének vétkeit „az egyház” kollektív bűnévé emeli. Még ha sokan is voltak ezek az egyének, „az egyházzal” biztosan nem azonosak. Az állítás annak a megfelelője, mint ha valaki azt mondaná, „a zsidók számadással és bűnvallomással tartoznak” Júdásért vagy másokért, akik Krisztus kereszthaláláért és a tanítványai üldözéséért felelősek. Ami ugyanúgy nonszensz.
Mintha a teológus nem tudna egészen megszabadulni a kollektív bűnösség képzetétől. Vagy legalábbis attól tartana, hogy mások nem tudnak tőle megszabadulni. Ezt érzem abban az erőfeszítésében, hogy Júdás alakját kevésbé sötétre fesse. Mintha ez feltétele lenne annak, hogy valaki ne legyen antiszemita. Pedig ha valaki Júdásról a lehető legrosszabbakat gondolja, abból sem következik az ég világon semmi sem más zsidókra nézve. Így most egészen furcsa és talán a szerzőt is meglepő módon a gyanú árnya vetül azokra – köztük János evangélistára vagy Péterre – is, akik a szent szövegekben Júdás személyes vétkét hangsúlyozzák. Sőt, előkerül a szellemi lomtárból az a régi bizarr félreértés is, hogy Júdás „csak eszköz volt” Isten kezében – mintha Isten akarta volna, hogy elárulja Krisztust. Ha ez igaz lenne, Isten a bűnt akarta volna, amit egy keresztény (vagy zsidó) hívő biztosan nem hihet.
Júdás: a szabadság felelőssége
Mindezekkel a megnyíló tévutakkal szemben az egyetlen és biztos védelem az, ha mindenki, így Júdás esetében is ragaszkodunk a személyes felelősséghez. Dönthetett volna másként, választhatta volna a jót, de nem tette. Valójában ha valamire példa Júdás története, akkor a személyes felelősségre és döntési szabadságra.
Mindenki kapcsán, aki a kortársai közül Jézus ellen fordult, fel lehet vetni: miért hagyta nekik, hogy így tegyenek? Miért nem tartotta vissza, győzte meg az írástudókat, a főpapokat, Pilátust? A válasz – a passió egész misztériumával együtt – végül is egyszerű: meg akarta hagyni a szabadságukat, hogy igent mondjanak. Ehhez viszont azt a szabadságukat is meg kellett hagynia, hogy nemet mondjanak. Júdás esete azt mutatta meg, hogy ez a szabadság Krisztus legbelső körében, mondhatni minden isteni segítség mellett is megmarad. Ezért találóbb a hagyományos „áruló” jelző, mint az „elveszett”, amit Fabiny Tamás javasol: az árulás szabad aktus, az „elveszésnek” viszont passzív alanya az ember, az csak megtörténik vele.
Júdás alakja a szabadság kockázatát mutatja fel mindenki másénál nagyobb erővel. A személyes felelősséget, amitől annyira félünk. Ebből a félelemből fakad az a belső törekvésünk, hogy azzal a „mással” azonosítsuk őt, aki nem mi vagyunk. Egyúttal az eredendően gonoszt lássuk benne, ami szintén nem ránk jellemző. Ez szinte predesztinálja Júdást arra, hogy az antiszemita számára a zsidóság „arca” legyen. Pedig keresztény szempontból Júdás nem „más” volt, hanem – amint Fabiny Tamás lényegre törően kiemeli – éppen ellenkezőleg: egy a tanítványok közül.
Érdemes hozzátennünk, hogy a félelem másik irányú feloldási kísérlete, ha felmentjük Júdást. Talán csak hibázott, de nem is bukott el. Elbukott, de korrigált. Vagy nem javult ugyan meg, de nem az övé volt a felelősség, hanem Istené. Esetleg csak korlátozott felelőssége volt: elbukott ugyan, de Isten ennek ellenére irgalmas volt hozzá. Így vagy úgy, de levonhatjuk a kényelmes tanulságot, hogy ha ő nem bukott el, akkor eggyel több okunk van feltételezni, hogy mi sem fogunk. Minél sikeresebben magyarázzuk Júdás kudarcát, annál kevésbé zaklat fel minket a személyes szabadság és felelősség kérdésével.
A személyes felelősség zsidó-keresztény kultúrája
Az evangélium, akárhogy is forgatjuk, rendkívül erőteljesen kidomborítja Júdás személyes felelősségét. „Jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.” (Mt 26, 24). Jézus szavai Júdásról szólnak, de a mi velőnkbe hatolnak. A bűnei enormitására hívják fel a figyelmünket. Egyben arra, nagyon is lehetséges, hogy mint tanítványok, az ő sorsára jutunk. Remélnünk kell, hogy nem, de nem bízhatjuk el magunkat, hogy Isten végül úgyis megment minket, bármit teszünk. Megvan a döntési szabadságunk, de vele a felelősségünk is.
Ha van olyan, hogy „zsidó-keresztény kultúra”, az a személyes felelősség kultúrája. Keresztény szemszögből Júdás alakja azt erősíti meg, amiről Ezekiel próféta írt: „Miért ismételgetitek Izrael földjén ezt a mondást: Az apák ették a savanyú szőlőt és a fiak foga vásik el tőle? Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, nem ismételgetitek többé ezt a mondást Izraelben. Nézd, minden élet az enyém: az apa élete éppúgy az enyém, mint a fiú élete. Aki vétkezik, az hal meg!” (Ez 18,1-4). Az antiszemitizmus és a kollektív bűnösség más tévképzetei ellen itt vethetjük meg a lábunkat.
Nyitókép: Leemage via AFP
Ezt a vitát nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
