Súlyos létszámhiánytól szenved az ukrán hadsereg – helyzetkép a 663. napon
Egyre nehezebb feltölteni az ukrán hadsereget frontszolgálatra alkalmas katonákkal, miközben a hónapok óta harcoló egységek fáradtak, rotációra szorulnak. A rossz idő ellenére az oroszok folyamatosan támadják Avdijivkát és a Bahmut melletti állásokat, de csak kisebb eredményeket értek el. Az ukránok hídfőállása a Dnyeper balpartján kezd tarthatatlanná válni, a New York Times cikke szerint az itteni egységek kritikus helyzetben vannak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 663. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok a rossz időjárás ellenére is támadnak, s a kezdeményezést is fenntartják, de nagyobb eredmények nélkül
- Az oroszok intenzívebben kezdtek el ukrán partizánok után kutatni
- A Dnyeper balpartján az ukrán helyzet lehet, hogy nem annyira fényes, mint amennyire a kijevi vezetés láttatni szeretné
- Az emberállománnyal összefüggő problémák mellett a drónhiány is problémát jelent az ukrán hadseregnek
- Vezető ukrán tisztségviselők általános mozgósítás irányába mutató kijelentéseket tettek
- Az ukrán főparancsnokságon poloskát találtak
Részletes helyzetkép:
Az elmúlt napokban Kelet- és Dél-Ukrajnában a körülmények nehezítették a katonai műveletek végrehajtását. A hóesés, az eső, illetve a gyakran fagypont alá eső hőmérséklet a mezőket, illetve a földutakat sártengerré változtatták. Az oroszok ennek ellenére egyes, kiválasztott frontszakaszokon folytatták a támadótevékenységet (főleg lövész kisalegységek tevékenységére alapozva). A leghevesebb harcok Avdijivka alatt folynak; itt az ukrán csapatösszevonás mindkét szárnyára folyamatos nyomást gyakorol az orosz gyalogság (a támadókat időszakosan harckocsik támogatják). A támadók területnyeresége minimális. Nemrég újabb orosz tartalékdandárt vetettek be a harcokba – nem számolva jó pár más egységet, Avdijivka alatt már két összhaderőnemi (a 2. és a 41.) hadsereg közel egészét dobták be, illetve az 1. Donyecki Hadtest nagyobb részét (de facto ennek ereje egy hadseregére rúg. A front szomszédos szakaszán, Marjinka térségében az oroszok folytatják a támadótevékenységet, erőfeszítéseiket jelenleg a Novomihajlivka [Новомихайлівка] körüli, az orosz csapatösszevonásba beékelődő ukrán kitüremkedés felszámolására koncentrálják.
Az oroszok – jelentős siker nélkül – a front más szakaszain is fenntartják a kezdeményezést. A védők számára a Bahmut alatti helyzet alakul a legrosszabban, itt a támadók Orihovo-Vaszilivka [Оріхово-Василівка] és Kliscsijivka külterületei között kiegyenesítették a teljes frontvonalat – az utóbbi település romjai még az ukránok kezében vannak, azonban harcok folynak a falu fölé emelkedő, szomszédos dombokért. A térségben tevékenykedő védők soraiban kialakult válság december eleje óta mélyült – újraszervezés miatt ekkor vonták ki a frontszakaszról a 3. Rohamdandárt.
December 16-án a The New York Times a Herszon és Nova Kahovka környékén, a Dnyeper folyónál folytatott harcoknak szentelt cikket publikált. Azok ukrán tengerészgyalogosok, akikkel az amerikai újságírók beszéltek, nagy veszteségekre hívták fel a figyelmet, illetve rámutattak, hogy a balparton nagyon nehezek a körülmények: az ukránoknak nehéz beásniuk magukat a folyó szigetein, illetve a part általuk elfoglalt szakaszán, különösen amiatt, mert az oroszok tömegesen vetnek be légibombákat (ezek robbanásai olyan bombatölcséreket hoznak létre, melyek gyorsan megtelnek vízzel). Az újságnak nyilatkozók azt az ellentmondást is kiemelték, mely a krinki hídfőállásnál uralkodó valós helyzet, illetve az ukrán kommentátorok és politikusok (élükön Volodimir Zelenszkij elnökkel) túlságosan optimista közleményei között fennáll. Említett cikket Robert „Magyar” [„Мадяр”] Brovdi, a Dnyeper alsó szakaszán a folyó átkelését célzó művelet kezdete óta aktív egyik drónszázad [„Magyar madarai”] parancsnoka az újságírói etika hiánya miatt kritizálta: szerinte két hónapnyi harc után pusztán az ő egysége kb. 150 különböző eszközt (főleg tüzérségi és különböző típusba tartozó páncélozott járművet) semmisített meg a Dnyeper balpartján, a krinki hídfőállást támadó orosz egységek pedig irdatlan veszteségeket szenvedtek mind az elesetteket, mind pedig a sebesülteket tekintve. „Magyar” azt is hozzátette: a folyó átkelését célzó ukrán művelet eredménye, hogy a front közvetlen hátában életét vesztette Vlagyimir Zavadszkij [Владимир Васильевич Завадский] tábornok – ezt az oroszok november végén elismerték.
Rövidítés: December 15-e és 19-e között éjjelente az oroszok összesen 58 Shahed–136/131 drón bevetésével támadták Ukrajnát, ezeket különböző irányokból indították az ország középső és déli része felé; az ukrán Légierő-parancsnokság tájékoztatása szerint az eszközök majd’ mindegyikét lelőtték – a légvédelem elsősorban a déli részeken volt aktív. A támadók egy Iszkander–K manőverező robotrepülőgépet, illetve egy H–59-es irányított rakétát is kilőttek, az ukrán tájékoztatás szerint ezek „nem érték el a célpontjukat”. Egy drón lehulló törmeléke Odessza térségében tüzet okozott, egy fő meghalt.
Az ukránok megtorlásként december 15-én (főleg a Krím ellen) hajtottak végre dróntámadásokat, a december 16-áról 17-ére virradó éjjel pedig a Lipecki, a Rosztovi és a Volgográdi oblasztyokban található célpontok ellen. A második támadás során többek között a Rosztovi oblasztyban fekvő morozovszki [Морозовск] katonai repteret (az 559. Légi bombázó ezred honállomását) támadták, itt az oroszok legalább egy repülőgép megsérülését ismerték el. Az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma szerint azon az éjjelen a légvédelem összesen 33 drónt lőhetett le. December 15-én az ukránok a Donyeck városában található üzemanyagtartályokat lőtték, ennek következtében nagy robbanás következett be, illetve a városban benzinellátási problémák léptek fel.
Az elmúlt hetekben Ukrajnában egyre több szó esett a harcmezőn fellépett drónhiányról: ezeket a harcoló egységek számára annak ellenére veszik elsősorban önkéntesek, hogy a háború már majd’ két éve tart. A drónok állami intézmények által végzett leszállítása alacsony szintű, rendszertelen, ami megnehezíti ezen eszközök kezelését és parancsnoklását. December 17-én a sajtó az egyik, Avdijivka alatt a fő orosz támadás irányában harcoló ukrán lövészdandár helyzetéről írt: október elejétől kezdve ezen dandár állami intézményektől pusztán kb. 700 darab csapásmérő FPV drónt, illetve 94, különböző típusba tartozó megfigyelődrónt kellett volna kapjon – ez a mennyiség megfelel az eszközök intenzív harci körülmények közötti, többnapos használatának. Pár nappal korábban Mikola Volohov [Микола Волохов], a 3. Rohamdandár drónegysége parancsnoka kijelentette: dandárja minimális FPV-drónszükséglete havi ezer darabra rúg (alacsony intenzitású pozícióharcot feltételezve).
December 14-én Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter közölte: október 3-án a holland védelmi minisztérium további tizenöt T–72-es harckocsi Ukrajnának történő beszerzéséről szóló szerződést kötött – ez a 2022 novemberében kötött szerződésben szereplő opció lehívását jelenti, mely alapján az USA és Hollandia Csehországban szerzett be 90, ebbe a típusba tartozó járművet. Hollandia további tizenegy YPR–765 (egy M113-változat), 24 kisméretű csónak és pontonként használható motorcsónak [rigid-hull inflatable boat; RHIB], illetve tizennégy Bailey összeszerelhető hordozható híd átadását is bejelentette, ezzel az Ukrajnának biztosított holland katonai segély értéke 550 millió euróval 2,6 milliárd euróra nőtt.
December 18-án Pål Jonson svéd védelmi miniszter és dán partnere, Troels Lund Poulsen megállapodást írtak alá: Ukrajna számára közösen fognak beszerezni CV90-es gyalogsági harcjárműveket. Dánia ezen eszközök gyártására 1,8 milliárd dán korona (240 millió euró) allokálását jelentette be; a legyártás alapját a Svédországnak Ukrajnával, Zelenszkij elnök idén júliusi, stockholmi látogatása alatt kötött keretszerződés adja.
Ugyanaznap a német Rheinmetall hadipari konszern bejelentette, hogy a német fegyveres erők [ford. kieg.: ez alkalommal] kb. négyszázmillió euró értékben hívták le a vállalatnál azt a keretszerződést, melyet 2023 júliusában kötött a német BAAINBw [Bundesamt für Ausrüstung, Informationstechnik und Nutzung der Bundeswehr] állami védelmi beszerzési ügynökség a Rheinmetallal. A mostani lehívás több tízezer 155 mm-es tüzérségi lőszerről szól; ezeket 2025-ben szállíthatják le; az eredeti, 1,2 milliárd euró összértékű keretszerződés több százezer tüzérségi lőszer 2029-ig történő leszállítására vonatkozik az ukrán és a német fegyveres erők számára.
December 16-án Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa ülésén kijelentette: elvárja a katonai szolgálatra történő toborzásért felelős személyek jobb felkészítését, egyben az állampolgárokat ösztönözte az ellenséggel folytatott harcban történő aktív részvételre. A miniszter hozzátette: minden, fegyverviselésre alkalmas személyt ki kell képezni, és az információs térben jelen lévő veszélyre figyelmeztetett – ez az ukrán hatóságok diszkreditálását célzó orosz műveletek következménye (a magas rendfokozatú katonai vezetők és az elnök közötti állítólagos konfliktust hangosítják fel). Egy nappal korábban az SzBU arról számolt be, hogy a sorozási bizottságok és a belügyi tárca képviselőivel együtt ad-hoc okmányellenőrzéseket végeznek éttermekben és éjszakai klubokban – ezek célja, hogy a bűncselekmények elkövetőit, illetve a katonai szolgálat alól kibújókat megtalálják.
December 17-én Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője kijelentette: a mozgósítás intenzívebbé tétele elkerülhetetlen, a külsős cégek által rekrutált önkéntesek nem biztosítják a katonák szükséges számát. Elmondta, hogy Ukrajna teljes mozgósítási potenciálját 1,1 millió főre becsülik; egyben bevallotta: a férfiak között (a tisztességes fizetés ellenére) csökken a motiváció a hadseregbe történő belépésre, de még az erőszakos mozgósítás bejelentése sem lenne garancia a jóképességű katonákra. Másnap Valerij Zaluzsnij tábornok kitért a védelmi tárca nemrég elindított, a katonai szolgálatra történő felvételi program hatékonyságát firtató kérdés elől, annyit azonban jelzett: a katonai bizottságok által végzett mozgósításon javítani kell, mivel ez az, mely a fronton lévő katonák rotációját garantálja, s lehetővé teszi a veszteségek pótlását.
December 15-én a HUR sajtószóvivője megkérdőjelezte Vlagyimir Putyin szavait, az orosz elnök ugyanis azt állította, hogy az ukrajnai fronton 617 ezer orosz katona harcol. A HUR szerint a harcokban bevetett orosz erők kb. 450 ezer főre rúgnak.
December 18-án az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja arról számolt be, hogy az oroszok Herszon megye megszállt részein fokozták a partizánok felkutatását – ebből a célból a megszállók elektronikai felderítőeszközökkel ellátott mozgékony csoportokat állítottak fel, melyek feladta az ukrán hadsereg informátorai műholdas telefonjainak bemérése. Az orosz ellenőrzés alatt álló területek átfésülésére a Nemzeti Gárda több mint száz katonáját rendelték ki.
December 17-én az SzBU bejelentette: vizsgálatot indított a Zaluzsnij főparancsnok és munkatársai által használt helyiségekbe telepített poloskák ügyében. A lehallgatókészüléket egy rutinszerű biztonsági ellenőrzés során fedezték fel, még mielőtt az épületben megkezdődött volna a munka. December 18-án Andrij Juszov, a HUR szóvivője az SzBU-hoz (mint elhárításhoz) fordult az ügy tisztázása érdekében, s hozzátette: az oroszok minden eszközt bevetnek annak
érdekében, hogy a katonai műveleti tervekről információt szerezzenek. Maga Zaluzsnij azt jelentette ki: nem állt elő olyan helyzet, mely államtitkok nyilvánosságra kerülésével fenyegetne.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukránok a Dnyeper balpartján két hónapja folyó próbálkozása, hogy állásaikat megerősítsék, műveleti szinten nem hozott eredményeket. Az októberben, Krinkiben kialakított hídfőállást tüzérségi tűzzel, illetve levegőből indított bombatámadásokkal intenzíven támadják. Bizonyos, hogy itt az ukránok jelentős veszteségeket szenvednek; eközben pedig kislétszámú ukrán rohamcsoportok tevékenykednek a saját tüzérségük, drónjaik és elektronikai harceszközeik erős védelme alatt – a balpartra ennek köszönhetően képesek még mindig átkelni. Az oroszok az elmúlt két hónap során a veszteségekre való tekintet nélkül mindent megtettek annak érdekében, hogy a balparti ukrán jelenlétet felszámolják. Úgy tűnik, hogy az oroszok vezetési és morálbeli problémái ellenére ezen a szakaszon a helyzet az ukránok számára kedvezőtlen irányba fejlődik, s lehetséges, hogy a közeljövőben kimenekítik őket Krinkiből.
- A magas rendfokozatú katonák a katonai szolgálatba történő felvétel új formáival [ford. kieg.: a külsős munkaerő-közvetítő cégek bevonásával] kapcsolatos szkeptikus kijelentései arról árulkodnak: a hadseregben súlyos létszámválságvan, és egyre csökken az emberek hajlandósága, hogy a frontra menjenek. A katonák emiatt nem látnak más lehetőséget, mint azt, hogy a mozgósítást katonai bizottságok folytassák le. A másik oldalról a kényszerítő jellegű mozgósítási tevékenység fokozódása politikailag jelentős kihívást jelent, mely a társadalomban negatívan csapódik le.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: sebesült katonák evakuálása Donyeck megyében december 16-án (Ozge Elif Kizil / Anadolu via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
