Nem lesz női mozgósítás Ukrajnában – helyzetkép a 666. napon
Heves harcok Bahmut, Avdijivka és Marjinka térségeiben. Nyitott kérdés, ki vállalja a felelősséget a kiterjesztett ukrán mozgósításért. Zelenszkij elnök „munkakapcsolatot tart fenn” Zaluzsnij vezérkari főnökkel. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 666. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok kommunikációs központokat támadtak a Krímben
- Az ukrán mozgósítással kapcsolatban nyitott kérdés, hogy a katonaság által szükségesnek tartott kiterjesztésért ki vállalja a politikai felelősséget
- Kijev 2024-ben jelentősen fel kívánja pörgetni a dróngyártást
Részletes helyzetkép:
December 19-e és 22-e között a teljes fronton pozícióharcok folytak, amelyek a két hadsereg elhelyezkedését érdemben nem változatták meg, A leghevesebb összecsapásokra Bahmut, Avdijivka és Marjinka térségeiben kerülhetett sor. Marjinkától délre – Novomihajlivkában [Новомихайлівка] és környékén – az oroszok egy kb. négy kilométer mély éket verve az ukrán csapatösszevonásba a megtámadott fél állásainak elfoglalásával próbálkoznak.
***Rövidítés: December 19-e és 22-e között a megszállók Ukrajnát 82 Shahed–136/131-es drónnal támadták, az Ukrán Légierő-parancsnokság szerint hat kivételével az összeset lelőtték. Az oroszok Sz–300-as légvédelmi rakétákkal a Harkiv megyében fekvő polgári létesítményeket támadták – a harkivi tömegközlekedés kocsiszínjében, illetve a Kupjanszki járásban fekvő Odradne [Одрадне] épületeiben keletkeztek károk. December 21-én az oroszok Zaporizzsja ellen sikeres rakétatámadást hajtottak végre – ebben az esetben az ukrán közigazgatás sem a rakéta típusával, sem a károkkal kapcsolatban nem adott ki információt. A további fő célpontok Herszon, Mikolajiv és Odessza megyék voltak – a „mopedek” közül pár magtárakba, illetve nem pontosított infrastrukturális létesítményekbe csapódott.***
A december 19-éről 20-ára virradó éjjel az ukránok (nagy valószínűséggel Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépek segítségével, vagy ezeket esetlegesen drónokkal kombinálva) két, a Krímben található létesítményt támadták: az FSzB szonjacsnohirszkei [Сонячногірське] kommunikációs állomását, illetve a Vitinében [Вітине] működő űrkommunikációs központot – a veszteségek nagyságának felmérését lehetővé tevő részletes és megbízható jelentések azonban hiányoznak.
December 21-én Helsinki a Kijevnek szánt 21. katonai, 106 millió euróra rúgó segélycsomagot jelentette be – ezzel a finn katonai támogatás összértéke elérte az 1,6 milliárd eurót. Ugyanaznap a kanadai Roshel fegyvergyártó bejelentette: az orosz invázió 2022-es megindulása óta Ukrajna számára az ezredik Senator típusú MRAP [mine-resistant, ambush protected] páncélozott járművet gyártották le. Ez az információ a hivatalos közleményeknek ellentmondó: eddig Kanada és az Egyesült Államok pusztán 398 ilyen jármű leszállítását jelentette be.
Németország szintén december 21-én hozott nyilvánosságra új adatokat a Kijevnek szánt katonai támogatásról: a német fegyver- és katonai felszerelés-szállítások összértéke elérte az 5,97 milliárd eurót (2022: 1,63 milliárd euró; 2023: 4,34 milliárd euró).
Volodimir Zelenszkij elnök december 19-én arról biztosított: nem írja alá azt a törvényt, amely lehetővé teszi a nők kötelező mozgósítását – s azt is elmondta, hogy a mozgósítási korhatár 27 évről 25-re történő leszállításáról szóló döntést csak „az összes érv” megvizsgálása után fogják meghozni. Az elnök beismerte, hogy a katonai vezetés akár félmillió férfi mozgósításáról szóló javaslatot nyújtott be, azonban – a katonák életének veszélyeztetésén kívül – egy ilyen lépés 500 milliárd hrivnya (több mint 13 milliárd dollár) költséget vonna maga után. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnökhöz és a pénzügyi tárcához fordult: mérjék fel, ekkora költségek felvállalása lehetséges-e. Zelenszkij szerint szükséges, hogy a mozgósítást pontosan tervezzék meg, s biztosítsák a fronton lévő katonák rotálásának szabályait. Az azt firtató újságírói kérdésre, miszerint szándékában állt-e felmentenie Valerij Zaluzsnij tábornokot, az elnök azt válaszolta: „munkakapcsolatot tart vele fenn”, s továbbra is tervezi a vele való közös munkát.
December 21-én a német Bildnek adott interjújában Rusztem Umjerov védelmi miniszter bejelentette: minden ukrán, 25 és 60 év közötti férfinek a katonai bizottságok előtti megjelenésről szóló idézést kell kapnia – beleértve azokat is, akik a határokon túl tartózkodnak –, a nyilvántartásba vétel alóli kibújást pedig büntetni fogják. Egy nappal később a védelmi tárca olyan közleményt adott ki, amelyben azt közölték: Umjerov kizárólag a katonai szolgálatra alkalmasokat szólította fel, a meg nem jelenésért járó büntetés kirovását pedig jelenleg nem vizsgálják.
Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős miniszter december 20-án biztosított arról, hogy a következő évben Ukrajna hadipara képes lesz több mint tízezer közepes hatótávolságú, illetve több mint ezer támadódrón legyártására. Az ukrán állami vasúttársaság korábbi vezetője hozzátette: a kisméretű FPV drónok gyártása ez év decemberében elérte az ötvenezer darabot. Egy nappal korábban Zelenszkij elnök bejelentette: 2024-ben a fegyveres erők egymillió, különböző típusokba tartozó drónt kapnak.
December 20-án az Ukrán Állami Határőr Szolgálat lembergi képviselője, Ihor Matvijcsuk elmondta: a nyugati államhatárt naponta hatezer hadköteles korban lévő férfi lépi át – közülük kb. kétszázan teherautósofőrök. Véleménye szerint az elmúlt időszakban megnőtt azon férfiak száma, akik többgyerekes nőket vesznek feleségül vagy fogyatékkal élőket gondoznak – mindez lehetővé teszi számukra, hogy elhagyják az országot. Matvijcsuk hozzátette: az országból kilépők nagy százaléka katonai szolgálati alkalmatlanságról szóló végzéssel rendelkezik. Idén szeptemberben az NGL.media internetes portál újságírói megírták: a lembergi regionális közigazgatás teherautó-sofőröknek szánt engedélyeivel több mint kétezer férfi lépte át az országhatárt – többségük nem tért vissza Ukrajnába.
December 21-én a Politicónak adott interjúban Vaszil Maljuk, az SzBU vezetője azt állította: az általa vezetett intézmény számos olyan, célzott különleges műveletet hajt végre, amely az ellenség katonai potenciálját gyengíti – különösen fontosak a Sea Baby tengeri drónokkal az orosz fekete-tengeri flotta ellen végrehajtott műveletek.
Ugyanaznap Mihajlo Fedorov [Михайло Альбертович Федоров] digitális átállásért felelős miniszter bejelentette, hogy Ukrajna Lengyelországtól további ötezer Starlink-terminált kapott (ezek a front hátában biztosíthatják a kommunikációt), s hozzátette: Ukrajnában jelenleg kb. 47 ezer ilyen terminál működik, melyek közül 19500-at adott át a lengyel fél.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Zelenszkij elnök és a védelmi tárca vezetőjének a további mozgósításról szóló kijelentései megerősítik: az ügy társadalmi és pénzügyi szempontból is érzékeny. Mivel nem látnak más módot a létszámhiány pótlására és a fronton nagy veszteségeket szenvedett katonai egységek feltöltésére, a katonai hatóságok eltökéltséget mutatnak a széles körben lefolytatott mozgósítás koncepciójának támogatásában. Az elnök – tartva a kötelező mozgósítás szigorítása miatti társadalmi reakcióktól – késlelteti a végleges döntést, s azt hangsúlyozza: a döntést kizárólag a parlament hozhatja meg, a kormány pedig a pénzügyi forrásokat biztosítja.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák egy SZ–60 típusú, egycsövű légvédelmi gépágyúval lövik az orosz állásokat a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án (fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
