Marjinka elesett – helyzetkép a 672. napon

OSW

| 2023.12.28. | OSW

Az oroszok délen is támadnak, keleten megszerezték Marjinkát. Az ukránok egy orosz partraszálló hajót pusztítottak el, illetve három vadászbombázót lőttek le. Az ukrán katonai vezetés szerint 2024 nehéz év lesz, de több százezer fő egyidejű mozgósításának nincs értelme. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 672. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Az ukránok beismerték Marjinka elvesztését
• Az oroszok a déli frontszakaszon, Robotine és Verbove között is támadnak
• Orosz drón- és rakétatámadások következtében az energetikai infrastruktúra is károkat szenvedett, illetve nagy valószínűség szerint egy katonai célpont is találatot kapott
• Az ukránok egy orosz partraszálló hajót lényegítettek át tengeralattjáróvá, illetve három vadászbombázót lőttek le
• December 25-én az ukrán parlamentbe megérkezett a többek között a mozgósítási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet nem csak a benyújtás időzítése miatt illettek kritikával
• Ukrán katonai vezetés: 2024 nehéz év lesz; több százezer fő egyidejű mozgósításának nincs értelme
• 2023. január és november között az ukrán állami kiadások közel 60 százalékát a biztonsági és védelmi kiadások tették ki
• Megjelentek az első hírek arról, hogy az ukránok elkezdték repülni az F–16-osokat

Részletes helyzetkép:

December 25-én Szergej Sojgu, az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere hivatalosan is beszámolt Marjinka elfoglalásáról. Előző nap az orosz hadsereg elérte a város közigazgatási határát (a sűrűn beépített területet december közepe óta ellenőrzik – a védők ekkor vonultak vissza Marjinka északnyugati külvárosába), a rákövetkező napokban pedig a településsel nyugatról szomszédos Heorhijivkát [Георгіївка] érték el. Az oroszok Marjinkától délre és Bahmuttól északnyugatra is további előrehaladást jegyeztek fel – utóbbi esetben a frontvonalat Csasziv Jartól kb. három kilométerre kiegyenesítették. A támadók Avdijivkától északra és északnyugatra – megállítva egyúttal a várostól nyugatra indított ellentámadást – jelentéktelen mértékben nyomultak előre; s Sziverszktől északra és Kreminnától nyugatra is ukrán ellentámadásokat állítottak meg. A Zaporizzsja megyében fekvő Orihivtől délre az agresszor erői a Robotine és Verbove között állomásozó ukrán csapatösszevonásba éket vertek – a források egy része szerint ez a védőket arra kényszerítette, hogy abból a fent először említett településről visszavonuljanak, amelyért nyár óta – az ukrán déli ellentámadás keretében – heves harcok folynak (az oroszok Robotinét nyugatról is támadják; Verbove egész idő alatt az agresszor ellenőrzése alatt maradt).

December 22-e estéjétől kezdve öt éjszakán keresztül az oroszok kamikázedrónokkal Odessza megyét támadták, ezzel Odesszában és a város környékén, illeve Csornomorszkban található infrastruktúrában károkat okozva. December 23-a és 26-a között négyszer vált a „mopedek” célpontjává a Hmelnickij megyében található Sztarokosztjantinyiv [Старокостянтинів]. December 27-én az oroszok kamikázedrónokkal Csernyihiv és Mikolajiv megyéket támadták (ebben a sorrendben az energetikai infrastruktúrában, illetve ipari létesítmény területén lévő raktárakban keletkeztek károk), december 23-a és 25-e között pedig a Dnyipropetrovszk megyét (az infrastruktúrában keletkezett károkról Krivij Rihből, a szineljnikovei [Синельникове] járásból, illetve Dnyipro és Pavlohrad városok kerületeiből érkeztek jelentések). Rövidítés: Az Ukrán Légierő-parancsnokság szerint december 22-e és 28-a között 142 Shahed–136/131-esből 113-at lőttek le. Az Ukrán Vezérkar egyes napok vonatkozásában ettől kismértékben eltérő adatokat tett közzé.

December 23-án és 24-én az oroszok Kropivnickijt [Кропивницький] támadták ballisztikus rakétákkal (az agresszor összesen legalább négyet vetett be). Kezdetben a helyi katonai adminisztráció az ellenséges rakéták lelövéséről, illetve a polgári infrastruktúrában a törmelékek által okozott jelentéktelen károkról számolt be, azonban az Ukrán Vezérkar a lelövéseket későbbi közleményeiben nem erősítette meg – legnagyobb valószínűség szerint katonai létesítményt találtak el. A Vezérkar szerint december 23-a és 27-e között az oroszok összesen 23 ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet vetettek be – ezek közül a védők hármat lőhettek le.

Herszon december 26-i tömeges tüzérségi lövetésének következtében a helyi energetikai infrastruktúrában jelentős károk keletkeztek: az Ukrán Energetikai Minisztérium szerint aznap 93 700 fogyasztót vágtak le az áramszolgáltatásról. A Herszon elleni korábbi lövetések hatásait figyelembe véve a város energiafogyasztóinak 70 százaléka nem jutott áramhoz. Az ukrán fél december 24-én is arról számolt be: Herszon ellen tüzérségi tömegtámadást hajtottak végre – ennek során civilek haltak és sebesültek meg. Az Ukrenerho szerint december 28-án újabb alkalommal lőttek tüzérséggel egy Donyeck megyében található elektromos- és hőerőművet. 

December 22-én az ukrán légvédelem három, egy kötelékben repülő Szu–34-es nehéz vadászbombázót lőtt le, legnagyobb valószínűséggel ehhez egy délre (a források egy része szerint a Herszon megyébe) telepített Patriot üteget használva. Az ukrán adatok szerint ez az orosz, siklóbombák (módosított KAB–500-asok) bevetésével végrehajtott támadások ideiglenes felfüggesztésével járt – a támadásokat azonban december 27-én újrakezdték. Ugyanakkor az ukrán hadsereg és hatóságok jelentéseit, miszerint két nappal később egy újabb Szu–34-est és egy Szu–30-as többfeladatú harci repülőgépet is lelőttek, nem erősítették meg.

December 26-án éjjel az ukránok Storm Shadow manőverező robotrepülőgépekkel támadták a Krímben található Feodosziját [Феодосия], s úgy kapták telibe a Novocserkasszk [Новочеркасск] partraszálló hajót, hogy az elsüllyedt (az eszköz 2022 márciusában, Bergyanszkban már megsérült; a források egy része szerint most Shahed kamikázedrónokat szállított). Nem hivatalos információk szerint a hajó 77 főt kitevő személyzete vagy meghalt, vagy pedig közülük 33 tengerész vesztette életét (tizenkilenc sebesült mellett). Ezen kívül a pályaudvar mellett az UTSz–150, használaton kívüli kiképzőhajó is megsérült. December 27-én este a megszállt Szevasztopolban robbanássorozat következett be, a helyi források ukrán kamikázedrónok lelövéséről tájékoztattak.

December 25-én az ukrán kormány az ukrán Parlamentnek benyújtotta az „Ukrajna egyes jogi aktusainak a mozgósítás, a katonai nyilvántartás illetve a katonai szolgálat teljesítésével összefüggő egyes kérdések megváltoztatásáról” szóló törvénytervezetet – ez többek között előírja

1. háború idején a férfiak mozgósítási felső életkori határának csökkentését 27-ről 25 évre;
2. háború idején a megszakítás nélkül 36 hónapot szolgáló katonák demobilizációjának lehetőségét és annak garantálását, hogy további két évig nem fogják őket újfent behívni a hadseregbe;
3. a sorkötelezettség eltörlését, az ebbe a kategóriába tartozó összes katona tartalékos állományba történő áthelyezését, egyben békeidőben háromtól öt hónap kötelező katonai kiképzés bevezetését.

A törvénytervezet többek között több, a mozgósítási felszólítások kézbesítésével, a kötelező katonai szolgálat alá tartozó, állandó jelleggel külföldön tartózkodó férfiak háború idején történő nyilvántartásba vételével kapcsolatos változtatást vezet be, illetve megnöveli a katonai szolgálatra jelentkezés elkerüléséért kirovandó büntetést is. Két nappal később Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter elmondta: a Fegyveres Erők parancsnokságától és a Védelmi Minisztériumtól a kiadások optimalizációjáról szóló javaslat benyújtását várja el. A miniszter kiemelte: az állam jelenlegi, ezt a területet érintő finanszírozási lehetőségei már kimerültek, s nagylétszámú mozgósítás elrendelése esetében a büdzsé automatikus megnövelése lehetetlen.

December 26-án Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok, illetve Szerhij Saptala [Сергій Олександрович Шаптала] tábornok, vezérkari főnök részvételével sajtótájékoztatót tartottak. A mozgósítási törvénytervezetre utalva Zaluzsnij többször is kiemelte: nem a hadsereg felelős a mozgósításra vonatkozó törvényi keret előkészítéséért – mivel az a harci tevékenység lefolytatásával foglalkozik, annak vezetése pedig csak saját igényeit és a sorozásra vagy a felszerelésbeli ellátással kapcsolatos elvárásait tudja a polgári hatóságoknak bemutatni. Zaluzsnij elhatárolódott azon, Zelenszkij elnök által december 19-én elmondott információtól, amely szerint a Fegyveres Erők parancsnoksága félmillió fő mozgósítását követelné. Konkrét számot nem megadva a tábornok azt emelte ki: a front szükségletei illetve az állomány élőerőben elszenvedett veszteségei az élőerő állandó pótlását szükségelteti, az egyszeri, százezreket érintő mozgósítás a háború ezen szakaszában céltalan és tervszerűtlen.

Zaluzsnij az aktuális fronthelyzetre, s annak kilátásaira is kitért. A tábornokok egy részének Marjinka további védelméről szóló kijelentését megkérdőjelezve elismerte a település elvesztését, s kiemelte: „a város már nem létezik”. A főparancsnok arról is beszámolt, hogy „a hadsereg ezen településen kívül új védvonalat készített elő”. Avdijivka védelmével kapcsolatban kiemelte: addig tartják, ameddig elegendő erő áll rendelkezésre. Abban az esetben, ha választani kell a terület és a harci potenciál megtartása között, prioritást a katonák élete élvez. Zaluzsnij szerint az agresszor erőforrásai lehetővé teszik, hogy az bármelyik irányba szabadon koncentrálja erőit; s az is lehet, hogy két–három hónapon belül Avdijivkával „ugyanaz történik, ami Bahmuttal”. Másnap ugyanilyen szellemben nyilatkozott Olekszandr Szirszkij tábornok (az Ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka), illetve Olekszandr Tarnavszkij tábornok (a Taurida műveleti-stratégiai csapatösszevonás parancsnoka). Szirszkij úgy becsülte, hogy az ukrán Fegyveres Erők több irányban is nehéz helyzetben vannak – Tarnavszkij pedig elmondta: a következő év a védők számára még a jelenleginél is nehezebb lesz.

December 27-én az amerikai Newsweek arról számolt be, hogy a nyugati partnerek által megígért első F–16-os vadászgépek már megérkezhettek Ukrajnába – ezt az információt azonban Jurij Ihnat ezredes, az Ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője tagadta; kérve az internetezők figyelmét: ne terjesszenek az F–16-osok Ukrajnába telepítésével kapcsolatos információt (az ilyeneket a védők számára károsaknak minősítette). Az azt megelőző napokban az orosz sajtó számolt be arról: F–16-osok szálltak le az Ukrajna nyugati részén található repterekre, illetve repültek az ukrán légtérben (az eszközökre az ukrán pilótákat Romániában képzik ki). December 26-án a brit kormány arról tájékoztatott, hogy az első hat ukrán pilóta befejezte nagy-britanniai alapkiképzését (a kiképzést Grob Tutor turbólégcsavaros kiképzőgépen folytatták), s Dániában megkezdték az F–16-osokra történő pilótakiképzést. Jelenleg a Brit-szigeteken további tíz ukrán pilótát képezhetnek. December 22-én Mark Rutte holland kormányfő a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott beszélgetést követően bejelentette: az első tizennyolc F–16-os vadászgépet felkészítik az átadásra Ukrajnának. Ihnat ezredes szerint ezen gépek modernizációja szükséges.

December 27-én Washington új, Ukrajnának szánt, 250 milliárd dollár értékű katonai támogatási csomagról tájékoztatott – ebben a NASAMS-kilövőhöz tartozó rakéták, légvédelmi rendszerek alkatrészei, HIMARS-kilövőkhöz tartozó rakéták, 105 és 155 mm kaliberű tüzérségi lőszerek, a Stinger-kilövőkhöz tartozó légvédelmi rakéták, a TOW-kilövőkhöz tartozó páncéltörő rakéták, Javelin irányított páncéltörő rakéták, AT–4 gránátvetők találhatók, 15 millió kézifegyver-lőszer mellett. Ugyanaznap a német Tagesschau hozzátette: a 2023. évi, rekordot jelentő, 11,71 milliárd eurós fegyver- és katonaifelszerelés-exportból a legnagyobb (4,15 milliárd eurónyi) mennyiség Ukrajnába került (sorrendben a második Norvégia volt 1,2 milliárd euróval). Egy évvel korábban a német hadipar Ukrajnába 2,24 milliárd euró értékben exportált felszerelést. December 22-én Berlin arról tájékoztatott, hogy újabb katonai támogatási csomagot adott át – ez többek között három darab Gepard önjáró légvédelmi löveget és a hozzájuk tartozó 30200 darab 35 mm-es lőszert, tíz darab Vector felderítődrónt, kettő HX81-es teherautót a hozzájuk tartozó öt pótkocsival, nyolc Zetros teherautót, 2500 darab 155 mm-es tüzérségi lőszert, meg nem határozott számú 120 mm-es lőszert a Leopard 2A6-os harckocsikhoz, illetve 25 ezer 40 mm-es automata gránátvetőhöz való lőszert foglalt magában.

December 27-én Jurij Dzsihir ukrán védelmi miniszterhelyettes tájékoztatást adott a tárca 2024-es büdzséjének alakulásáról: 1164 milliárd hrivnya (30,2 milliárd dollár) értékű, rekordot jelentő kiadást terveznek – tízszer akkorát, mint amekkora 2021-ben volt. Dzsihir nem zárta ki, hogy a költségvetési év során a kiadások növekedni fognak. Az összkiadások 65 százalékát, 751,3 milliárd hrivnyát fordítanak fizetésekre. A személyi állomány fenntartására fordítandó összkiadások (a kiképzésen és a társadalombiztosításon túlmenően) 883 milliárd hrivnyára rúgnak. Fejlesztésre, beszerzésre, modernizációra, illetve a felszerelés javítására 265,4 milliárd hrivnyát irányoztak elő, míg főleg Ukrajnán kívüli lőszerbeszerzésre akár 175 milliárd hrivnyát. Az ukrán iparban a források nagyobb részét a fegyverzet és katonai felszerelés javítására tervezik elkölteni. Előző nap az ukrán pénzügyminisztérium arról számolt be, hogy a 2023-as év tizenegy hónapja alatt a biztonsági és védelmi kiadásokra összesen 1559,4 milliárd hrivnyát (40,5 milliárd dollárt) költöttek – ez ebben az időszakban a költségvetési összkiadások 59,2 százalékát tette ki.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Az ukrán katonák a fronthelyzetet illetve annak kilátásait a háború harmadik naptári évének küszöbén illető kommentárjai jelentősen eltérnek a 2022 decemberében elmondottaktól: akkor annak az ukrán katonai hírszerzésnek (HUR) a vezetősége állt a mikrofon mögött, akik a tavaszi ukrán ellentámadásról illetve az ellenség a megszállt területek kiszorításáról szóló narratívát erőltették (optimista változatok azt hirdették, hogy 2023-ban visszaszerzik a Krímet). Ezt az üzenetet (a HUR mellett) az ukrán hatóságok képviselői erőltették – míg a hadsereg képviselőinek hangja sporadikus volt, s habár nem tagadták a várható sikereket, leggyakrabban a hurráoptimizmust tompították. A 2024-re vonatkozó előrejelzésekben az ukrán hadsereg parancsnokságának üzenete a hangsúlyos – ez újabb, nehéz háborús évet vetít előre, s elérhető lehetséges fő célként az elfoglalt állások megtartását jelöli meg. A narratíva megváltozása mindenekelőtt a nyári ukrán ellentámadás sikertelenségének, a védők által elszenvedett veszteségeknek, illetve a nyugati katonai támogatás érezhető csökkenésének köszönhető. Az üzenetre úgy kell tekinteni, mint kísérletre a valós helyzethez igazításra; s kísérlet arra is, hogy a hadsereg üzenete eljusson az ukrán társadalom nagyobb részéhez (s ennek következtében az üzenet aláássa a Zelenszkij elnök csapatának inkább optimista üzenetei iránti bizalmat).

• A kötelező mozgósítási szabályok megváltoztatása, s ezáltal a hadsereg sorainak feltöltése, fiatalítása sürgető és szükségszerű. A mozgósításról szóló törvénytervezet azonban Ukrajnában kritikus hangokkal találkozott – ezek ellenzéki politikusok, az újságírók egy része, illetve önkéntesek oldaláról érkeztek, illetve (közösségi médián keresztül) egyes, aktív katonai szolgálatot végző katonák is ilyen véleményt nyilvánítottak. A kritikusok különösen a tervezet alacsony jogalkotási színvonalát emelték ki – köztük a bonyolult és nem világos rendelkezések alkalmazását, illetve a jogi és a józan ész szempontjaiból megkérdőjelezhető megoldásokat. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az elnök – aki az alkotmány értelmében a stratégiai tervezésért, illetve a hadsereg mozgósításáról szóló döntésért felelős – elkerülte a felelősségvállalást, illetve nem magyarázta el a közvélemény számára a helyzet súlyosságát és a háborús erőfeszítések növelésének szükségességét. Az is felháborodást váltott ki, hogy a törvénytervezetet a Parlamenthez karácsony első napján nyújtották be – ez azt a benyomást keltette, hogy a kormánytábor szándékosan akarta elterelni a társadalom figyelmét a népszerűtlen döntésekről. Zaluzsnij tábornok a sajtótájékoztatón kedvező benyomást keltett – ő a háború harmadik évének küszöbén érthetően mutatta be a Fegyveres Erők szükségleteit, s nem habozott a hadsereg és a társadalom előtt álló problémákról annyira beszélni, amennyire ez nyilvánosan lehetséges.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: szentesti liturgia a kijevi Szent Mihály-székesegyházban 2023. december 24-én (fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>