„Az orbáni külpolitika legfontosabb éve lesz” – Ablonczy és Magyari 2024 geopolitikai évindítójában
Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Szükség lesz-e második körre a márciusi orosz elnökválasztáson?
Magyari Péter: „Reális, hogy nem. Vannak közvélemény-kutatások Oroszországban, amihez mindig hozzá szokták tenni, hogy nem annyira lehet bennük bízni, de azért trendszerűen mutatnak valamit. Ezek alapján simán meglehet az 50 százaléknál több szavazat Vlagyimir Putyin regnáló elnöknek, aki már bejelentette, hogy él a legutóbbi alkotmánymódosítás adta lehetőséggel, vagyis megint elindul az elnöki tisztségért. Ügyesen vannak megválogatva az ellenjelöltek. Oroszországban mindig fontos volt, ebben a háborús időszakban pedig különösen az, hogy olyan ellenjelöltek legyenek, akik vállalhatatlanabbak Putyinnál. Radikálisabbak, nagyobb őrültségeket mondanak, durvább, irreálisabb dolgokat követelnek. Ettől Putyin úgy néz ki, mintha mérsékelt, kompromisszumos jelölt lenne.”
Áttör-e a radikális jobboldal a júniusi európai választáson?
Ablonczy Bálint: „ 2024 lesz a magyar külpolitika legfontosabb éve 2010 óta. Most dől el az, hogy az a nagyon kiélezett helyzetben vitt nagyon merész, bátor – más olvasatban felelőtlen – külpolitika, amit a magyar kormány visz, az sikeres lesz-e. A magyar kormány abban reménykedik, hogy Donald Trump visszatér a novemberi amerikai elnökválasztáson, és ez lényegében megváltoztatja teljes transzatlanti rendszert. Ez az első pillére a magyar kormány által várt változásnak, illetve annak, hogy hogyan tudja a saját érdekeit érvényesíteni. A második pillér, hogy az európai parlamenti választáson a »lázadók koalíciója« – Marine Le Pen, a német AfD, az osztrák FPÖ – akár a harmadik csoport is lehet, és ezzel valamifajta együttműködést, súlynövekedést érhet el a magyar kormány az Európai Parlamenten belül. A harmadik pillér, hogy a magyar kormány – az ország korruptságának emlegetésével – láthatóan rájátszik az Ukrajna-fáradtságra, ami érzékelhető a nyugati közvéleményekben.”
Miért jó az Magyarországnak, ha a Fidesz esetleg tagja lesz az EP várhatóan harmadik legnagyobb csoportjának?
Magyari Péter: „Ez csak akkor váltható konkrét politikai haszonra, ha kialakul egy olyan koalíció az Európai Parlamentben, amelynek ez a frakció is része. A jelenlegi legfrissebb összeurópai közvélemény-kutatások szerint erre nincs nagyon nagy esély, de elvben elképzelhető, hogy az Európai Néppárt, a Meloni-féle konzervatív frakció és a Le Pen-féle Identitás és Demokrácia együtt akár többséget is alkothat. Igaz, közben a meglévő mainstream koalíció – a Néppárt, a szociáldemokraták és liberálisok hármasa – sokkal stabilabb továbbra is. Ráadásul szinte kizárt, hogy a Néppárt mostani állapotában egy az egyben beálljon egy ilyen jobbos koalícióba – ha ez megtörténne, az valószínűleg szakításhoz vezetne a Néppárton belül. És akkor megint még nehezebb lenne jobboldali többséget előállítani. Matematikai esély lenne rá, gyakorlati nem sok.”
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
