Orosz rakétaterrorral kezdődött az év Ukrajnában – helyzetkép a 678. napon
2022 februárja óta nem sújtotta olyan súlyos rakéta- és dróntámadás Ukrajnát, mint most a karácsonyi-újévi időszakban. A fővárost, Odesszát és Harkivot jelentős károk érték, de ezúttal Lemberg sem úszta meg sértetlenül. Az oroszok ezúttal főként gyárakat és katonai célpontokat támadtak, de az ukrán információs blokád miatt megbecsülni sem lehet, hogy mennyire hatékonyan. Ukrajna válaszul orosz célpontok ellen hajtott végre tömegtámadást. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 678. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, társszerzők: Jakub Ber, Sławomik Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok az újévre időzítve Ukrajna teljes területén, rakétákkal és drónokkal is támadtak – elsősorban katonai – célpontokat
- A fővárost, Odesszát és Harkivot jelentős károk érték, de ezúttal Lemberg sem úszta meg sértetlenül
- A fő célpont nem az energetikai infrastruktúra volt
- Komoly számbeli ellentmondások vannak az eszközök megsemmisítéséről szóló ukrán közlemények között
- Az ukránok Belgorodot cseh rakéta-sorozatvetőkkel is támadhatták
- Az oroszok Kupjanszk és Bahmut irányában támadtak a legintenzívebben
Részletes helyzetkép:
December 29-e és január 2-a között az oroszok számos rakétatámadást indítottak Ukrajna teljes területén fekvő célpontok ellen. December 29-én kerülhetett sor a 2022 februárját követő legnagyobb rakéta- és kamikázedrón-támadásra. Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint az agresszor aznap legalább 158 eszközt (122 manőverező robotrepülőgépet és rakétát, illetve 36 „mopedet”) vetett be. (December 30-án az ukrán Vezérkar az első számot 150-re emelte.) A védők 87 H–101/H–555/H–55-ös manőverező robotrepülőgép, illetve 27 Shahed–136/131-es drón lelövését jelentették be (az első kategóriát tekintve az oroszok legalább kilencven eszközt lőttek ki Ukrajnára). Az agresszor nyolc darab H–22/H–32-es manőverező robotrepülőgépet, legalább tizennégy Iszkander–M és Sz–300-as rendszerekből kilőtt 9M82/9M83-et, öt darab H–47M2 Kinzsal hiperszonikus rakétát, négy darab H–31P radarelleni rakétát, illetve egy H–59-es levegő–föld rakétát is bevethetett. Zaluzsnij szerint a támadás célpontjai a kritikus infrastruktúra létesítményei, illetve ipari és katonai objektumok voltak; de civil áldozatokról is érkeztek jelentések (53-an meghaltak, 170-en pedig megsebesültek), ahogy lakó-, egészségügyi és oktatási épületekben keletkezett károkról is.
Kijevet különösen erősen támadták: itt az egyik fő célpont valószínűleg a Lukjanivszka [Лук’янівська] metróállomáshoz közel lévő Artem üzem lehetett (ennek megrongálódásáról beszámolt az ukrán sajtó), de a város négy másik kerületében is károkat jegyeztek fel. Január 3-ig a Kijev elleni támadás halálos áldozatainak száma harmincra emelkedett, így ez a támadás lett az ukrán főváros elleni eddigi orosz támadások legvéresebbike. Mindezen kívül – a támadásról szóló információ bejelentésének sorrendjében – támadták még:
- Odesszát (öt halálos áldozat; a fő célpont a partmenti infrastruktúra volt);
- Lemberget (egy polgári áldozat; páncélozott eszközöket javító üzemet ért találat);
- Harkivot (három halálos áldozat; az orosz rakéták többek között a Malisev nevét viselő fegyverjavító üzembe [Завод імені В.О. Малишева] csapódtak);
- a Szumi megyében fekvő Konotopot [Конотоп];
- Dnyipro városát (hét polgári áldozat) és a szomszédos Novomoszkovszkot [Новомосковськ];
- Zaporizzsját (kilenc halálos áldozat; a célpont többek között az Iszkra gyár volt.
Infrastrukturális létesítmények eltalálásáról a Donyeck megyében fekvő Szelidovéből [Селидове], illetve a Lemberg megyében található Drohobicsból [Дрогобич] érkezett hír. Az oroszok december 29-én délután újfent támadtak, Szumi és Cserkaszi megyében található célpontokat elérve rakétákkal (az utóbbi elleni támadás során egy fő vesztette életét).
December 30-án éjjel az oroszok kamikázedrónokkal Herszon és Hmelnickij megyéket támadták (az ukrán Vezérkar arról számolt be, hogy az agresszor által bevetett tíz mopedből ötöt lőttek le), a nap folyamán pedig Iszkander–M és H–59-es rakétákkal Zaporizzsját és Odesszát. Az ukrán fél egy Dnyipro városára kilőtt H–59-es rakéta elfogásáról is beszámolt. Este legalább hat (forrásoktól függően Iszkander vagy Sz–300-as rendszerekből indított) rakétával támadták Harkivot, többek között a külföldi vendégeket is fogadó Harkiv Palace hotelt, a városban huszonketten sebesültek meg. A Donyeck megyei Szelidovét újfent támadták; az ukrán Vezérkar szerint az agresszor összesen kilenc rakétát indított.
December 31-én az oroszok soha nem látott mennyiségű kamikázedrónt vetettek be: az ukrán Vezérkar közleménye szerint a nap folyamán kilencvenhatot, s pusztán egy éjszakai támadásban negyvenkilencet (erről a Légierő-parancsnokság jelentett). A védők összesen 66 „moped” lelövését jelentették be (az éjszakai támadást illetően pedig 21-et). Az oroszok támadódrónokkal Zaporizzsját, Harkivot, illetve Mikolajiv, Odessza, Kijev és Hmelnickij megyéket támadták, tizenhárom rakétával pedig Kropivnickijt [Кропивницький] (valószínűleg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal), illetve a Harkiv megyében fekvő Csuhujivot.
Kamikázedrónokkal végrehajtott újabb erős támadásra került sor január 1-jén éjjel. A bevetett drónok számával kapcsolatban nagy eltérések vannak: az ukrán Vezérkar szerint az oroszok 26-ot indítottak (ezekből 21-et lőttek le), a Légierő-Parancsnokság szerint a támadók kilencvenet is kilőhettek (ezekből a védők 87-et lőhettek le). Nem lehet kizárni, hogy a második forrás összevonta a december 31-i esti és a január 1-jei éjszakai támadások adatait, de még ebben az esetben is eltérést tapasztalunk: a Vezérkar közleményeiből származó adatok összeadása 73 drónra (és 66 lelőtt eszközre) rúgna. Az ún. Déli Védelmi Erők sajtóközpontját vezető Natalija Humenyuk [Наталія Петрівна Гуменюк] szerint a december 31-éről január 1-jére virradó éjjel során Dél-Ukrajna ellen végrehajtott támadásban a védők az agresszor által bevetett hatvan „moped” közül ötvenet (köztük Odessza térségében harmincat) lőttek le. Dróntámadás következtében keletkezett károkról Odesszából, Lembergből, illetve Dnyipro városából érkeztek hírek (fenti sorrendben: a kikötői infrastruktúrát találták el, egy fő meghalt; Dubljaniban [Дубляни] épületek rongálódtak meg a lökéshullám miatt, a helyi hatóságok Roman Suhevics [Рома́н-Тарас Йо́сипович Шухе́вич] UPA-
parancsnok Bilohorscsában [Білогорща] található múzeumának megsemmisülését jelentették be; Dnyipróban pedig ipari létesítményt találtak el). Hmelnickij és Kijev megyékből is arról érkezett jelentés, hogy támadásokat vertek vissza. A délutáni órákban a Légierő-Parancsnokság újabb tíz Shahed–136/131-es drón bevetésével végrehajtott támadásról számolt be, ezek közül a védők kilencet lőhettek le.
Január 2-án az oroszok újabb tömegtámadást hajtottak végre, melynek során Zaluzsnij tábornok szerint 99 ballisztikus rakétát és manőverező robotrepülőgépet, illetve 35 kamikázedrónt vetettek be. A Légierő-parancsnokság közleménye szerint 72 eszközt (az agresszor által indított 70 darab H–101/H–555/H–55-ös manőverező robotrepülőgép közül 59-et és mindhárom Kalibrot, a tíz Kinzsal hiperszonikus rakéta mindegyikét, illetve az összes [35] Shahed–136/131-es drónt) lelőtték. Az oroszok ezen kívül tizenkét, Iszkander–M ballisztikus és Sz–300-as rendszerekből indított rakétát is bevetettek négy darab H–39P radarelleni rakéta mellett. Zaluzsnij a december 29-án elmondottakhoz képest változtatott az üzeneten: januárban arról számolt be, hogy polgári és a kritikus infrastruktúrába tartozó létesítményeket, illetve ipari és katonai objektumokat támadtak. A támadás következtében öt civil halt meg, 127-en pedig megsebesültek.
A fő célpont újfent Kijev volt: a fővárosban a „Majak”, a „Radiovizmiruvacs” illetve a „Kvazar” gyárak [ford. megj.: ebben a sorrendben: fegyvergyár; avionikai felszerelés és elektronikai eszközök; integrált áramkörök és katonai eszközök] területén jelentős károk keletkeztek. A főváros kilenc kerületében különböző mértékű pusztításról érkeztek jelentések, két civil meghalt, ötvenen pedig megsebesültek. A korábbi támadásokkal ellentétben jelentős károk keletkeztek a kijevi és Kijev megyei energetikai hálózatban, ennek következtében a főváros 259 ezer fogyasztóját, a teljes megyében pedig további 184 ezret vágtak le az áramszolgáltatásról. Mindazonáltal fő energetikai infrastrukturális létesítményeket nem támadtak (a károk nagy részét a lehulló törmelékek okozták) – ez lehetővé tette, hogy az energiaellátást nem egész egy nap alatt helyreállítsák. Kijeven kívül az oroszok rakétával Kropivnickijt és Harkivot támadták, utóbbiban egy ember meghalt, ötvenen pedig megsebesültek. Január 2-án késő este Sz–300-as rendszerekből indított rakétákkal újabb alkalommal támadták Harkivot.
December 30-án az ukrán erők tömegtámadást hajtottak végre az Oroszországi Föderáció területe, orosz létesítmények, illetve Ukrajna megszállt része ellen, válaszul az agresszor egy nappal korábbi támadására. Az orosz fél 32 kamikázedrón lelövéséről tájékoztatott a Brjanszki, a Kurszki, a Moszkvai és az Orjoli oblasztyok felett, továbbá a szevasztopoli révkikötőben egy vízfelszíni drónt pusztítottak el. Az ukrán sajtó egy része szerint Kijev a támadásban összesen 70 drónt vethetett be, a csapás eredményeiről azonban nincs információ. Kora este rakéta-sorozatvető rendszerekkel az államhatártól a mérési ponttól függően 30–40 km-re fekvő Belgorodot támadták; orosz források szerint az ukránok a szovjet eredetű BM–30 Szmercs rendszerre épített Vilhát [Вільха], illetve a csehektől átvett RM–70 Vampire rendszert használtak.
Legnagyobb valószínűség szerint a célpontok katonai létesítmények voltak, azonban az ukrán rakéták a városközpontba csapódtak. A január 1-jei orosz adatok szerint huszonöten haltak meg, 131-en pedig megsebesültek. A megszállt Donyeck tüzérségi lövetésének eredményeként is polgári áldozatokról (négy halottról és tizenhárom sebesültről) számoltak be. A Belgorod elleni támadást január 2-án és 3-án is megismételhették. Január 3-án a támadások célpontjai Szevasztopol és a Kurszki oblaszty voltak, utóbbiban elektromos alállomás rongálódott meg.
Bahmuttól észak- és délnyugatra az oroszok jelentéktelen előrehaladást értek el (a harcok fő térsége Bohdanivka [Богданівка], mely Csasziv Jar északkeleti szárnyán fekszik), s ugyanez történt Sziverszktől délkeletre, illetve Avdijivkától északra és északnyugatra is (Sziverszknél a források egy része szerint az agresszor hadserege a védőket Veszelénél [Веселе] átkarolta). A fennmaradó irányokban a helyzet jelentősen nem változott. Az újév miatt a harcok intenzitása csökkent, azonban az ukrán Vezérkar szerint az ukrán állások ellen végrehajtott orosz rohamok száma még mindig meghaladja a napi ötvenet. Január 3-án Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán Szárazföldi Erők parancsnoka a legintenzívebb harcok helyszíneként a kupjanszki és a bahmuti irányokat jelölte meg.
Január 2-án Dmitro Kuleba ukrán külügyi tárcavezető kijelentette: az újabb orosz tömeges rakétatámadás után határozott lépéseket vár a nyugati országoktól. Véleménye szerint ebben a pillanatban Ukrajna partnerei öt lépést tehetnek: 1) felgyorsíthatják a további légvédelmi rendszerek és a lőszer leszállítását; 2) típustól függetlenül biztosíthatják a harci drónok további leszállítását; 3) 300 km hatótávolságot meghaladó rakétákat adhatnak át; 4) beleegyezhetnek abba, hogy a befagyasztott orosz pénzügyi aktívumokat Ukrajna megsegítésére fordítják; 5) a nyugati országok fővárosaiban illetve nemzetközi szervezetekben elszigetelhetik az orosz diplomatákat.
December 29-én az ukrán Vezérkar megerősítette: a hadsereg alá tartozó hekkerek 53, az agressziót támogató orosz vállalkozás szerverét támadták meg; a művelet célpontja többek között a Metal Expressz és a TranszAmur cégek voltak (előző a hadipar számára gyártott fémszerkezetekre specializálódott, a második pedig a fegyveres erők számára végez szállítmányozást).
December 29-én az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata arra figyelmeztetett: az orosz különleges szolgálatok hibrid szabotázs és dezinformációs műveleteket terveznek az ukrán katonai-politikai vezetés diszkreditálása céljából. Ez a mozgósítás szükségességét fogja megkérdőjelezni, illetve az ország elhagyására (ilyen módon pedig a hadseregbe történő behívásuk elkerülésére) biztatják a férfiakat.
December 30-án Andrij Demcsenko, az ukrán Állami Határőr-szolgálat sajtószóvivője beismerte, hogy megszigorították az ország területének elhagyását férfiak számára lehetővé tevő igazolások ellenőrzését, és kijelentette: elterjedt például a nagycsaládosok ellátását igazoló dokumentumok hamisítása. Ezek ellenőrzése céljából vezettek be egy, a katonai bizottság által kiállított kiegészítő igazolást, mely lehetővé teszi a külföldre utazást.
December 31-én Szerhij Popko tábornok, a Kijev Városi Katonai Adminisztráció vezetője elmondta: habár Kijev nem része a katonai műveleti zónának, nem mondanak le a főváros védelmi képességei megerősítéséről. A Kijev környékén állomásozó katonai egységek a helyi hatóságokkal együttműködve szisztematikusan végeznek kiképzést egy ellenséges támadásra való felkészülés, illetve esetleges védelmi művelet végrehajtása vonatkozásában. A főváros körül több, kb. ezer km hosszú, műszaki zárakkal ellátott védvonalat építettek ki, illetve légvédelmi és páncéltörő állásokat is előkészítenek.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán hatóságok és a Kijevet támogató nyugati országok számításaival ellentétben az oroszok által újrakezdett rakétatámadások fő célpontja – legalábbis egyelőre – nem az energetikai infrastruktúra. Továbbra is nyitott kérdés, hogy Moszkva a 2022-ban az ukrán energetikai infrastruktúra elpusztításáért végrehajtott műveletet eredménytelennek télte s ezért mondott le annak folytatásáról, vagy a jövőben visszatér ehhez. A legutolsó támadások kulcsfontosságú célpontja az ukrán hadsereg hátországa volt, ehhez a háború kezdete óta a legnagyobb számú rakétát és drónt egyidejűleg vetették be. A támadások hatását jelenleg azonban nem lehet felmérni, azt meg még kevésbé, hogy milyen hatással lesznek az ukrán védelmi potenciálra. A legfőbb korlátot a Kijev által folytatott információs politika jelenti – eszerint az ellenséges támadások hatásainak bemutatása illegális és büntetendő (ennek ellenére az információs blokád nem zár légmentesen, erről az interneten elérhető azon anyagok árulkodnak, melyek megerősítik a kijevi hadipari üzemek elleni támadásokat). Megkérdőjelezhető alternatívát jelentenek az orosz fél jelentései, mert ezek – még ha valósak is – a Moszkva által folytatott információs hadviselés elemét képzik.
- Az elmúlt napok kiterjedt orosz támadásai ellenére az ukrán jelentéseket mind az ellenség által bevetett rakéták és drónok számát, mind pedig a bejelentett lelövések számát illetően kérdések övezik: a kijevi jelentésekben korábban soha nem voltak akkora ellentmondások, mint abban, mely a december 31-éről január 1-jére virradó éjjel végrehajtott támadások hatásait tárta a közvélemény elé. Azt kell feltételeznünk, hogy a Légierő-Parancsnokság saját bejelentéseiben minden esetben túlbecsüli az elfogások számát – ebben manifesztálódik a háborús körülmények között (különösen a védekező fél által) folytatott állami információs politika. A problémát az okozza, hogy a rakéták semlegesítését is bejelentik – ezen eszközök (még a relatíve modern Patriot rendszerek általi) megsemmisítése azonban szigorúan technikai jellegű kérdéseket vet fel. Ugyanúgy, ahogy azt az Iszkander–M ballisztikus rakétáknál, az Sz–300-as rendszerekből kilőtt rakétáknál, illetve a H–22/H–32-es manőverező robotrepülőgépeknél tapasztaltuk, nem lehet kizárni, hogy az ukrán parancsnokság a jövőben megerősíti a hiperszonikus Kinzsalok lelövéséről szóló híreket (a lelövésről szóló információt a Patriotok amerikai gyártója nem kommentálja). Hangsúlyozni kell azonban, hogy a Patriot-rendszerek kiemelkedően magas hatékonyságáról szóló üzenetek jelentős szerepet játszanak az ukrán társadalom moráljának támogatásában, illetve Kijev a partnereire kifejtett nyomásgyakorlásnak is részét képezik (ti. azok többet adjanak át a védelemhez szükséges modern légvédelmi rendszerekből).
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: tűzoltó küzd a lángokkal a Kijevet ért orosz rakétacsapás után január 2-án (fotó: Genya Savilov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
