Csúszik az F–16-os vadászgépek átadása Ukrajnának – helyzetkép a 684. napon
A Berlingske dán napilap szerint az első F-16-osok Ukrajnának történő átadása dán részről fél évet csúszik. Ha ez igaz, az ukrán légierő első, nyugati vadászgépekkel felszerelt egységei nyár előtt nem lesznek bevethetők. Ez rosszul jönne az ukrán vezetésnek, mivel az F-16-osoktól tavasszal érdemi változást reméltek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 684. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Egy dán napilap információja szerint késhet az Ukrajnának szánt F–16-os vadászgépek átadása
- Az oroszok a megszállt területeken a Roszgvardija segítségével biztosíthatják a márciusi
- elnökválasztást; Moszkva az ukránok szerint a terület etnikai összetételének megváltoztatására törekszik
- A közelmúlt orosz légicsapásaiban károkat szenvedhetett az ukrán légvédelem
- Az oroszok állampolgárságért cserébe külföldieket is várnak a hadseregbe
Részletes helyzetkép:
A harctérségekben a helyzet jelentős módon nem változott. Az orosz erők Avdijivkától nyugatra és a város északkeleti külvárosában, Marjinkától nyugatra, illetve Kreminnától nyugatra jelentéktelen előrehaladást értek el, az utoljára említett helyen a Zserebec folyó vonalának elérésével próbálkozva. Az ukrán Vezérkar szerint az oroszok a védők állásai elleni rohamok számát a napi hatvanas szinten tartják, s ezen szám pusztán január 6-án és 7-én csökkent. A frontról érkező hírek szerint ezeket leggyakrabban kislétszámú (egyes esetekben pusztán pár főből álló) rohamcsoportok hajtják végre, melyek ellenállásba ütközés esetén visszavonulnak. [Ford. kieg.: a front északi, kupjanszki szakaszán meghiúsult orosz támadások részletes okairól ld. ezt az elemzést.]
Az újévi ünnepi időszakon kívül (az ukránoktól eltérően az oroszok ragaszkodnak a Julianus-naptárhoz, és január 7–8-án ünnepelnek) az időjárási körülmények rosszabbá válása is hozzájárult a harcok intenzitásának csökkenéséhez. Habár a közeljövőben az ellenséges támadások száma az ukrán Vezérkar által megadott szinten maradhat (esetlegesen növekedhet), az időjárási helyzet javulásáig nem várható a támadások intenzitásának növekedése. Ezt az időt mindkét fél pihenésre használja ki, nyitott kérdés marad azonban az, hogy az ukránoknak sikerül-e az egységek rotálását végrehajtani, vagy olyan mértékben megnövelni a lőszerkészletet, mely lehetővé teszi az agresszor további előrehaladásának megállítását.
Orosz légitámadások
Január 8-án az oroszok rakéták bevetésével újabb tömegtámadást hajtottak végre. Az ukrán Vezérkar összesített adatai szerint az oroszok összesen 55 manőverező robotrepülőgépet és ballisztikus rakétát, illetve nyolc kamikázedrónt indítottak. A védők tizennyolc manőverező robotrepülőgép és drónok mindegyikének lelövését jelentették. Megerősítették: Harkivban, Krivij Rihben, Novomoszkovszkban [Новомосковськ], Odesszában, Zaporizzsjában és Hmelnickij megyében a közlekedési infrastruktúrában és ipari létesítményekben keletkeztek károk. Valerij Zaluzsnij szerint katonai, illetve a kritikus és a polgári infrastruktúrába tartozó létesítményeket is támadtak. Négy polgári áldozatról és 38 civil sebesültről érkezett jelentés.
Kisebb kiterjedésű csapásra kerülhetett sor január 3-a és 7-e között, mely során Harkivot, Dnyipro városát, Kropivnickijt [Кропивницький] és Krivij Rihet, illetve ezen városok környékét ugyanúgy ismételten támadták, mint a Hmelnickij megyében fekvő sztarokosztyantinivi repteret. A szóban forgó időszakban az agresszor összesen legalább 39 rakétát, illetve 59 kamikázedrónt vetett be; az ukrán erők három rakéta és 44 „moped” lelövését jelentették be. Január 9-én reggel Dél-Ukrajnában újabb légvédelmi riadót rendeltek el.
A bevetett légieszközök számát tekintve a január 8-i orosz támadás egyértelműen alacsonyabb intenzitású volt, mint a december 29-én és január 2-án végrehajtottak. Hatékonyságát figyelembe véve (olv.: a rakéták azon száma/mennyisége, mely Kijev szerint átjutott az ukrán légvédelmen) ez azonban a január 2-ihoz képest hatékonyabb volt: január 2-án 27 orosz rakéta érhette el célpontját, míg január 8-án 33. Mindezt összehasonlítva azzal a többi napon az ukránok által bejelentett kisszámú rakétaelfogással, azt a következtetést lehet levonni: az ukrán légvédelem legalábbis helyi szinten meggyengült (január 8-án Hmelnickij megyében az ukrán légvédelem hat ellenséges manőverező robotrepülőgépet engedhetett át).
Az agresszor hatékonyságának növekedése annak is köszönhető, hogy kevesebb manőverező robotrepülőgépet indítanak ballisztikus rakéták számának növelése mellett – ebben az esetben az ukrán légvédelem nyíltan jelenti be: nincs lehetősége ellentevékenység végzésére (kivételt a Patriot-rendszerek által állítólag lelőtt hiperszonikus Kinzsalok képeznek). Az elmúlt napokban a nem erősítettek meg Kijev elleni támadást; a fővárost Ukrajna a legmodernebb és leginkább kiépített légvédelmi csapatösszevonása védi.
Ukrán műveletek Oroszország ellen
Január 4-én az ukránok újabb támadást hajtottak végre a megszállt Krímben található orosz létesítmények ellen. Megerősítették: a Jevpatorijához [Евпатория] közeli Szaki repterén légiirányítási állomást semmisítettek meg. Az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Igazgatósága arról is beszámolt: eltalálták a megszálló erők Szevasztopolhoz közeli parancsnoki központját, illetve [a Donyeck megyében fekvő] Pervomajszke [Первомайське] térségében egy lőszerraktárat is (ezt nem erősítették meg). Az oroszok bejelentették: a Krím felett tíz ukrán rakétát (köztük Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket) lőttek le, illetve azon 35 ukrán drón mindegyikét is, melyeket az ukránok a Krím ellen január 5-én éjjeli, megismételt támadás során indítottak. Január 8-án este az ukránok rakéta-sorozatvetőkkel ismét támadhatták az államhatártól 30–40 km-re fekvő Belgorodot.
Helyzet a megszállt területeken
Az oroszok a megszállt területeken folytatják az elnyomást. A helyi ukrán hatóságok szerint a megszálló közigazgatás az elfoglalt területeken az etnikai összetétel megváltoztatására törekszik. Zaporizzsja megye megszállt részén kampányba fogtak, hogy rávegyék a lakosokat: munkavállalás miatt Oroszország belsejébe távozzanak, helyükre többek között ázsiai országokból gazdasági migránsokat hoznak. Példa erre Melitopol: a városban 2022 februárjáig százötvenezren laktak, jelenleg kb. 60 ezer őslakos tartózkodik a településen, s hasonló számú orosz állampolgár érkezett.
A megszálló hatóságok intenzívebbé tették a mozgósítást. Az ukrán kormányintézmény Nemzeti Ellenállás Központja (NEK) információi szerint tavalyi év márciusa óta minden 17 éves kötelezően kell nyilvántartásba vetesse magát a katonai bizottságoknál; jelenleg pedig az orvosok, tanítónők és a helyi közszolgáltatásokat végző dolgozók kötelező mozgósítása zajlik.
Folyik a megszálló erők kontingensének megerősítése. A NEK szerint ez év januárjának elején az elfoglalt területeken az orosz Nemzeti Gárda 35000 katonája állomásozott; ők a márciusi elnökválasztás során a biztonságot biztosíthatják.
A háború és az ukrajnai belső helyzet
Az ukrán biztonsági szervek folytatják a harcot azon illegális csatornák ellen, amelyeken a katonai szolgálat alól kibújók külföldre utaznak. Január 4-én közölték, hogy a moldáv szolgálatokkal való együttműködésben „semlegesítettek” egy olyan bűnözői csoportot, mely legfeljebb 5000 dollár átvétele után Transznyisztriába, majd Moldovába vitt férfiakat.
A háború és az oroszországi belső helyzet
Az orosz hatóságok további jogi intézkedéseket vezettek be – a cél a mozgósítási potenciál növelése. Január 4-én Vlagyimir Putyin olyan rendeletet írt alá, mely lehetővé teszi az orosz állampolgárság megadását azon külföldiek számára, akik az Ukrajnával folytatott háború során legalább egyéves szerződést kötöttek az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőivel vagy egyéb „katonai formációval”. Az állampolgárság megszerzésének jogát családtagjaik is megkapják. A jelenlegi megoldás nem pusztán Oroszország területén képez jogi alapot külföldiek verbuválására,
hanem az ország határain kívül is.
Nyugati támogatás Ukrajnának
Január 4-én a Pentagon bejelentette: az ukrán pilóták az F–16-os vadászgépekre az USA-ban megszervezett kiképzése 2024 végéig tart. Két nappal később a védelmi minisztériumra hivatkozva a dán Berlingske napilap hozzátette: az első F-16-osok Ukrajnának történő átadása dán részről fél évet csúszik. Az újság forrásai szerint az átadás eltolásának oka, hogy az ukrán fél nem készült fel a repülőgépek fronton történő használatára. Ezen híreket kommentálva az ukrán Légierő-parancsnokságszóvivője elmondta: Kijev semmifajta információt nem kapott Koppenhágától, s a repülőgépeket tavaszra várja.
Az ukrán fél eredeti jelentései és elvárásai szerint Kijev az első F–16-osokat 2024 elején vette volna át, tavasszal legalább egy repülőszázad (tizenkét gép) kezdhette volna meg a harci bevetéseket. Az ukrán pilóták első csoportja kiképzésének egyesült államokbeli befejezését az év közepére várták. A Dániában és Romániában kiképzettekkel együtt a pilóták a Dániától, Hollandiától és Norvégiától érkező, Ukrajnának átadandó gépeket vehették volna át (Koppenhága végül tizenkilenc, Hága tizennyolc, Oslo pedig öt–kilenc eszköz átadását vállalta). A Berlingske napilap információinak megerősítése esetén az ukrán légierő első, F–16-osokkal felszerelt egységei műveleti készültségüket nyár előtt nem érik el. Ha figyelembe vesszük a Pentagon nyilatkozatát, az ukrán légierő harci képességeinek reális növekedésére csak 2025 első hónapjaira várható. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a fent említett időablakban az ukránoknak átadott (már több mint negyvenéves szolgálatot teljesített) gépeket technikai szempontból megfelelő módon fogják felkészíteni (az ukrán Légierő-parancsnokság ezek modernizációját szorgalmazza).
Az ukrán hatóságok intenzívebb tárgyalásokra készülnek a nyugati partnerekkel – ez az ún. biztonsági garanciákat érinti, melyek de facto Kijev hosszútávú katonai támogatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat jelentik. A G7-ek Ukrajna támogatásáról tavaly július 12-én Vilniusban fogadtak el közös nyilatkozatot; ebben azon kétoldalú tárgyalások megkezdését jelentették be, melyek a Kijevnek hosszútávon nyújtandó segítség biztosítását garantálják. Január 8-án Volodimir Zelenszkij elnök jóváhagyta egy tizenhat fős küldöttség összetételét, melynek feladata a tárgyalások lefolytatása „két és többoldalú, Ukrajna és egyéb államok közötti nemzetközi szerződések kidolgozása és előkészítése Ukrajna számára szóló biztonsági garanciák vonatkozásában”. A küldöttség élén Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője áll, tagjai a védelmi, a külügyi, a stratégiai ipari és az igazságügyi tárcák képviselői, illetve a különleges szolgálatok és a hírszerző szolgálatok vezetői.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 20-án Dániában kipróbál egy F-16-os vadászgépet, miután az Egyesült Államok engedélyezte Hollandiának és Dániának a gépek átadását (fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
