Habony-barátok építenek „nagykoalíciós” plázát a Puskás-metróállomásra
A napokban bejárta a hír a sajtót, hogy pláza–hotel–irodaház-háromság épül a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé, azaz 2026-ra rend lesz a mai rendezetlenség helyén. A lapok többnyire csak a fejlesztő közleményét vették át, pedig van itt egyéb „látnivaló” is. Nem vagyunk kényszeres ünneprontók, ám a jegyzőkönyv kedvéért le kell szögeznünk: ciklusokon átívelő gigamutyi előzte meg a Centrale néven futó projekt beindítását. Korábban a fővárost vezető SZDSZ, később a Fidesz-kabinet takarított el minden akadályt a grúz–izraeli Gagel család, azaz Habony Árpád barátai elől.
Nagy bejelentéssel élt a minap egy ismeretlen fejlesztőcég. A Chain Bridge Ventures Kft. közleménye szerint többfunkciós komplexumot húznak fel Budapest sport- és szórakoztatónegyedében – pontosabban a Puskás Ferenc Stadion metrómegálló fölé, közvetlenül a stadion és a Papp László Sportaréna szomszédságában. Az ünnepélyes projektindítást azért időzítették mostanra, mert a „vegyes rendeltetésű épület” (szolgáltató- és irodaház plusz szálloda) létesítésére vonatkozó engedélyről közvetlenül karácsony előtt döntött Budapest Főváros Kormányhivatala, azaz nemrég vált biztossá, hogy kezdődhet a megvalósítási fázis.
Mivel a Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződésében naponta közel 100 ezer jármű és több mint 70 ezer gyalogos halad át, nyilván adja magát egy efféle tömegcsalogató intézmény. A fejlesztők a földszinti hatezer négyzetméterre negyven üzletet (szupermarketet, drogériát, gyógyszertárat, bankokat, telekommunikációs és szépségipari egységeket), a felsőbb szintekre pedig hatalmas „ételudvart”, teraszokat ígérnek – ezek a meccsek, koncertek előtt és után találkozóhelyként is működhetnek. Mindezek fölött lesz persze ötezer négyzetméternyi irodatorony is, míg a Puskás Aréna felőli oldalon egy 170 szobás, négycsillagos hotel kap majd helyet. Hogy mondjunk még valami fontosat: az épületet az a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervezte, amely nemrég a Balettintézet felújításával igazán maradandót alkotott.
Ennyit tudhatunk tehát hivatalosan a Centrale néven futó friss plázaprojektről. A Chain Bridge Ventures Kft. közleményében nincs „Hogyan jutottunk el idáig?”-fejezet, pedig a múlt sem érdektelen; 2019-ben dokumentáltuk is a Válasz Online-on a ciklusokon átívelő mutyifolyamatot. Mielőtt újra végigvezetjük olvasóinkat a stációkon, gyorsan megszemélyesítjük a történetet: a Chain Bridge Ventures Kft. 2023 májusa óta létezik (addig más néven szerepelt a cégjegyzékben), tulajdonos-ügyvezetője Beni Gagel, egy grúz–izraeli hátterű üzletember. A Puskás-metróállomás fölötti területet azonban nem ez a társaság birtokolja, hanem a Welt-Stadt Immobilien Kft. (WSI), amelyet Michael Gagel vezet.
Beni és Michael testvérek, akik együtt felelnek tehát a Puskás–Centrale-beruházásért, és emellett mindketten a Habony Árpád-féle üzleti kör tartóoszlopai.
A Gagel család volt az, amely a Fidesz-kormányzat liciteljárásán magánosította a budapesti Four Seasons szálló mögötti irodaépületet (Zrínyi utca 3.) – hogy aztán átadja egy olyan cégegyüttesnek, amely Habony-környéki magántőkealapokon nyugszik. Gagelék emellett a Habonyt „hitelező” Tombor András stábjával karöltve beszálltak a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű Zrt.-be is. Michael Gagel arról is híres, hogy ő viszi a budapesti metróállomásokra bebetonozott Princess pékségláncot (koalícióban az ugyancsak Tbilisziből elszármazott, majd Tel-Avivon át a magyar fővárosba érkezett – Rogán Antalhoz barátilag kapcsolódó – Shabtai Michaeli családjával).
A szereplők azonosítása után jöhet a Puskás–Centrale-projektet magalapozó ingatlanpanama részletes bemutatása. Az alábbi eseménysor bőven az MSZP–SZDSZ-érában kezdődött, s bár a Fidesznek lett volna lehetősége elszámoltatni az elkövetőket, erre végül nem került sor. Sőt. Nézzük:
1.) Az SZDSZ városházi potentátjai 2008-ban aprópénzért „odaajándékozták” Gageléknek a fejlesztési helyszínt
A még ellenzéki Fidesz hevesen ellenezte az akkor Stadionok néven futó metróállomás feletti terület magánosítását – a fidesz.hu oldalon máig elérhető egy Demszky-kritikus cikk a témában. De mi történt 16 esztendeje, hogyan indult pontosan a Hungária körút 46. szám alatt felhúzandó iroda- és plázakomplexum sztorija? Egy rendőri jelentés ugyan 2006-ra teszi a privatizációs folyamat kezdeteit, ám csak annyit állíthatunk biztosan, hogy a BKV két akkori SZDSZ-es igazgatósági tagja, Tóthfalusi György elnök és Forró Zoltán (Demszky Gábor főpolgármester korábbi kabinetfőnöke, tanácsadója) két évvel később egy nagyobb polgári lakás árán, 48 millió forintért értékesítette a közel 8000 négyzetméteres terület 17,2 százalékát, vagyis a rohadófélben lévő Stadionok irodaházhoz csatolt parkolót az egyébként máig offshore-hátterű – de nyilvánvalóan a Gagel családhoz tartozó – WSI Kft.-nek.
2.) Az SZDSZ-es szálakat egyszerűen kioperálták a BKV-bűnügy vádiratából
A WSI tehát 2008-ban az osztatlan Stadionok-telek egészének résztulajdonosává vált, azaz Michael Gagel egy parkoló áráért betette lábait a teljes fejlesztési zónába. A grúz-izraeli csapat és a BKV együttműködési megállapodást is kötött, amelyben már azzal számoltak, hogy hatvan napon belül az elővásárlásijog-birtokossá avanzsált WSI-é lesz az ingatlan 100 százaléka – nyilván erre ment ki az SZDSZ-es játék az elejétől fogva. E forgatókönyv ellen 2008 novemberében hangosan tiltakoztak a metrós szakszervezetek, hiszen a közlekedési vállalat korábban írásba adta, hogy nem adja el a cég központi telephelyeit. Több büntetőfeljelentés született ügyben, így a Demszky-féle fővárosi vezetés – kerülendő a nagyobb botrányt – jegelte a történetet. A 2010-es kormányváltás után minden bennfentes arra számított, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni BKV-s büntetőeljárás vádiratában az SZDSZ-es cselekmények is előkelő helyen szerepelnek majd. Nem így történt: a rendőrség a Stadionok-témában arra hivatkozva szüntette meg a nyomozást, hogy a BKV teljes telekhányadát végül nem értékesítették.
3.) A Fidesz megadta magát a Gagel-lobbinak
Elődlapunkban, a Heti Válaszban 2016-ban szóltunk először: a Tarlós István fémjelezte fővárosi vezetés olyan közgyűlési előterjesztés-tervezetet fogalmazott, amely szerint a BKV 1,0085 milliárd forint plusz áfáért eladná a Gagel-féle WSI-nek a metrótelek nagyobbik részét is. Mindez a Demszky-korszak árképzéséhez képest jelentős előrelépésnek tűnt, ám a versenyeztetés hiánya miatt így sem beszélhettünk piaci jellegű megoldásról. Egyértelművé vált, hogy úgy fog idegen tulajdonba kerülni a kétkijáratos, föld alatti megálló teteje, ahogy a néhai SZDSZ-ben eltervezték. E hátrányokkal szemben egyetlen előny kínálkozott: Michael Gagelék legalább fizetnek valamit az időközben Puskás Ferenc Stadion-állomássá átkeresztelt terület felszínéért, nem pedig kártérítési igényekkel bombázgatják a BKV-t. 2017 áprilisában aztán – a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása alapján – megszületett a „vételi jogot alapító szerződés” a közlekedési vállalat és a WSI között a „32538/1 helyrajzi számú, kivett irodaház és metró megnevezésű, természetben az 1143 Budapest, Hungária körút 46. szám alatt található, 7970 négyzetméter alapterületű ingatlan” nagyobb részére vonatkozóan.
4.) A kormány is beszállt a grúz-izraeli buli támogatói közé
Miután bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a WSI vételi jogát, ellenzéki oldalról figyelmeztették a belügyminisztert: a közvetlenül a metrómegálló felett található terület eladása biztonsági kockázatot jelent, hiszen létfontosságú közlekedési infrastruktúrát érint, ráadásul az állomás óvóhelyként is szolgál. Pintér Sándor szerint viszont a tervezett létesítménnyel összefüggésben nincs olyan információ, amely alapján a metró rendeltetésszerű működése veszélyben lenne. A tárcavezetői választ megfejelendő
2017 végén az Orbán-kabinet úgy döntött, lebontja a Gagel-féle óriásirodaház előtt tornyosuló bürokratikus gátakat.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy – bár a WSI grúz-izraeli ügyvezetője még nem is nyilatkozott arról, gyakorolni kívánja-e vételi jogát – a kormány rendeletben nyilvánította „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé az ingatlan-nyilvántartás szerint a Budapest belterület 32538/1, 32474 és 32475/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló ingatlan- és infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket”. Ahogy írtuk, a BKV a 32538/1 helyrajzi számú parcella eladásáról döntött, a rendeletben említett másik két kisebb telekszelvény a fővárosé és a MÁV-é volt; ezeket a Puskás Ferenc Stadion megálló feletti modern szolgáltatási csomópont felépítése érdekében kellett hozzácsapni a projekthelyszínhez (hiszen az új „irodapláza” alapja nem támaszkodhat a közvetlenül metrószerkezetre). Öt nappal az idézett kormányrendelet megszületése után aztán Michael Gagel felbátorodott, és levélben tájékoztatta a BKV vezérét: természetesen gyakorolni kívánja a Hungária körút 46. számú terület maradék 82,8 százalékára vonatkozó vételi jogát.
5.) A főváros és Zugló újra lépett Gagelék érdekében
A Fővárosi Közgyűlés még a kormányrendelet publikálása előtt döntött arról, hogy az új WSI-ház alapozásához szükséges területnövelés földhivatali bejegyzésekor további 64 millió forintot utaltat Gagelékkel – cserébe pedig átadja nekik a bővülésben érintett (két méter keskeny, összesen közel 450 négyzetméteres) teleksávot. A fővárosi politikusok mindezzel párhuzamosan hozzájárultak a zuglói kerületi szabályozás majdani életbeléptetéséhez, azaz, hogy a korábbi 18 méter helyett jóval magasabb épületet lehessen emelni – kiderült tehát, hogy a Kerepesi út déli oldalát ékesítő irodaházakhoz hasonló sokszintes tömb nőhet ki a földből a metróállomás fölött.
6.) A BKV még fizetési haladékkal is kedveskedett a WSI-nek
Miután Gagel 2017 végén jelezte, hogy gyakorolni kívánja a metróállomás feletti telekre vonatkozó vásárlási jogát, egy hónapon belül le kellett volna szurkolnia a BKV-nak a bő egymilliárd forintos vételárat. Ám a pénz csak nem akaródzott elutalódni. A Magyar Narancs szóvá is tette: a közlekedési vállalat a késedelem miatt akár el is állhatott volna az ügylettől, ehelyett azonban először 2018 végére, majd 2019-re kegyeskedett kitolni a fizetési határidőt. Bár a kormány által rendeletben biztosított kiemelt státusz kifejezetten a közigazgatási eljárások felpörgetésére szolgál, a WSI mindig a telekalakítási, -bővítési folyamat elhúzódásával indokolta a pénz visszatartását – és ezt negatív következmények nélkül tehette. Sőt: a következő pontból kiderül, hogy Gagel extra figyelmességként koktélcseresznyét is kapott a kormányzattól a tortájára, éppen a hab tetejére.
7.) MFB-kölcsönből rúgják be a projektet
A Hungária körúti terület tulajdoni lapjáról és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból egyaránt kiderül, hogy 2019. február 8-án az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése iránti kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz – miután 1,282 milliárd forintos kölcsönnel segítette ki a WSI-t. A dokumentációból az is kiolvasható, hogy a Gagel-cég öt nappal később már a tulajdonjoga bejegyzését és az ingatlan határrendezését kérte a hatóságtól. A plázafejlesztők tehát megszerezték álmaik metróállomását. És miért a piacról vettek volna fel hitelt, ha egyszer ott a hatalom mankója, amelyre újra és újra rátámaszkodhattak? 2022 októberében aztán „kivezetődött” az MFB-hitel, s finanszírozóként belépett az ügyletbe a Mészáros Lőrinc-féle MKB – amely ma már MBH Bank néven működik –, mindösszesen 7,76 millió eurónyi kölcsönt biztosítva Gageléknek. Ez forintban közel 3 milliárdos összeget jelent.
Ez tehát a Centrale–Puskás-projekt előjátéka, 16 év alatt ennyire futotta. De legalább a jövő elkezdődött.
Nyitókép: Chain Bridge Ventures Kft.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
