Feladták az Avidijivka elleni rohamot az oroszok – helyzetkép a 691. napon
A kulcsfontosságú erődvárost több hónapi próbálkozás után sem tudták elfoglalni, a támadásokat leállították. Az oroszok két vadászgépet is elveszíthettek az Azovi-tenger felett, viszont rakétatámadásaikkal szemben az ukrán légvédelem szinte tehetetlen. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 691. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok csökkentették az avdijivkai irányban a támadások intenzitását, s újabb rakétatámadásokat hajtottak végre
- Az ukrán légvédelem a rakétatámadásokkal gyakorlatilag semmit nem tud csinálni
- Ukrán becslés szerint körülbelül félmillió orosz katona és belbiztonsági lehet Ukrajnában; Kijev növeli a katonai műszaki létesítmények kiépítésére szánt kiadásokat
- 2022. február 24-ét követően a második ukrán tábornok halt meg
- Nagy-Britannia és Ukrajna biztonsági együttműködési megállapodást kötött
- Két, az ukrajnai műveletekben fontos szerepet játszó típusba tartozó orosz repülőgép szenvedett károkat
- Török–román–bolgár megállapodás után a Fekete-tenger egy részén megkezdődhet az aknamentesítő művelet
- Az oroszok a minőség romlására növelik a lőszergyártást
Részletes helyzetkép:
Fronthelyzet
A harctérségekben a helyzetben nem következett be jelentős változás. Az orosz erők Marjinkától nyugatra és a várostól délre előrehaladást értek el; utóbbi irányban az agresszor hadserege a Novomihajlivkától [Новомихайлівка] délre fekvő terület nagy részét elfoglalta, s ezzel az ukrán utánpótlási vonalat fenyegeti. Az oroszok Bahmuttól nyugatra előrenyomultak: itt a harcok epicentruma továbbra is Bohdanivka [Богданівка], emellett a várostól délkeletre is jelentéktelen orosz előrehaladást jegyeztek fel. Az Avdijivka körüli tevékenység intenzitása csökkent, jelenleg az ellenség támadásainak gyakorisága összevethető az összes többi aktív frontszakaszon tapasztaltakkal. Miután abbamaradtak a Kupjanszktól északkeletre fekvő Szinkivka [Синьківка] ellen sorozatban indított sikertelen rohamok, január 12-én a megszállók ebben az irányban leállították a támadóműveleteket.
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) új becslése szerint Ukrajnában az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek 462 ezer, illetve a velük együttműködő Roszgvardija 35 ezer katonája tartózkodhat. Minderről Vadim Szkibickij, a HUR helyettes vezetője január 11-én adott tájékoztatást, s ezen kívül arra is rámutatott: az orosz egységekben fenntartják a relatíve magas személyi állományi szintet (ez a teljes feltöltöttség 92–95 százalékára rúg). Az agresszor számára kritikus pillanatokban ez 89–90 százalékra csökkenhetett – ez azt jelenti, hogy a megszállókat a művelet eddigi teljes időtartama alatt nagymértékben nem érintette létszámhiány. Egy év során az Ukrajnában bevetett orosz katonák száma több mint százezerrel nőtt – 2023 januárjában létszámukat a HUR 326 ezer főre becsülte.
Orosz légitámadások
Január 13-án az oroszok rakétákkal újabb tömegtámadást hajtottak végre. Az agresszor összesen 37, különböző típusba tartozó rakétát, illetve három kamikázedrónt vethetett be. A védők nyolc rakéta lelövését jelentették, azonban kiemelték: húsz nem érte el célpontját. Jurij Ihnat ezredes, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője szerint ezek nyílt terepre eshettek, a levegőben robbanhattak fel, vagy ukrán elektronikai harceszközökkel semlegesíthették az eszközöket. Meg nem nevezett infrasrukturális létesítmények eltalálását Dnyipro városából, Csernyihivből és a Szumi megyében fekvő Sosztka [Шостка] városából jelentették – utóbbiban 12 ezer fogyasztót vágtak le az áramszolgáltatásról. Krivij Rihet, Rivnét, illetve Hmelnickij megyét is támadták; több helyen a lökéshullám következtében a polgári infrastruktúrában keletkeztek károk. Ezzel együtt sem jegyeztek fel halálos áldozatot – ez arra utal: katonai létesítményeket találtak el, a támadás pedig relatíve pontos volt.
A hét más napjain kisebb kiterjedésű támadásokra került sor. A január 11-éről 12-ére virradó éjjel nyugalomban telt, azonban az agresszor a nap folyamán lecsapott. Beleértve a január 13-i támadást is, január 9-e és 15-e között az oroszok 68, különböző típusba tartozó rakétát vetettek be, ezek közül az ukránok tizenegy lelövését jelentették be. Harkivot és Krivij Rihet kétszer is támadták, a célpontok az esetek többségében azonban a front közvetlen hátában voltak. Az oroszok jelentősen csökkentették a Shahed/Geran kamikázedrónok bevetését, ezek indításáról ukrán források pusztán ötször számoltak be.
Január 12-én Lembergben eltemették Sztaniszlav Pavlovics tábornokot, a „Nyugat” Légiparancsnokság korábbi vezetőjét, aki a közelmúltban a bombázószemélyzet kiképzéséért volt felelés, s aki január 10-én vesztette életét (ennek helyszínét nem közölték). Pavlovics a második ukrán tábornok, akinek 2022. február 24-ét követő halálát megerősítették (2022 novemberében Artem Kotenko tábornok, a Légideszant-csapatok parancsnokhelyettese halt meg). Ugyanebben az időszakban hét orosz tábornok halálát erősítették meg (további hét haláláról szóló hírek hamisnak bizonyultak).
Ukrán műveletek Oroszország ellen
Január 15-én Valerij Zaluzsnij tábornok, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka bejelentette: az ukrán Légierő egy A–50-es korai előrejelző repülőgépet, illetve egy Il–22 légi vezetési pontként funkcionáló repülőgépet semmisített meg. Erre az Azovi-tenger felett kerülhetett sor. A Kreml tagadta ezen bejelentéseket.
Az Il–22-es repülőgép megsérülését megerősítették: az eszköz az anapai [Ана́па] reptéren hajtott végre kényszerleszállást, az A–50-esről azonban nincs egyértelmű információ (a források egy része szerint egy ebbe a típusba tartozó géppel az orosz vadászgépek január 14-én este elvesztették a kapcsolatot). Továbbra is nyitott kérdés a repülőgép megsérülésének oka, illetve az, hogy a második repülőgép esetleg megsemmisült-e. Az elérhető információk alapján Kijev nem rendelkezik olyan eszközökkel, melyek a Zaluzsnij által jelzett térségben lehetővé tennék légi célpontok megsemmisítését. A megsérült Il–22-esről nyilvánosságra került képekből úgy tűnik: azt az oroszok véletlenül találhatták el – ez megerősítheti, hogy az agresszor oldalán a műveletek koordinációja katasztrofális. Függetlenül az eszközök megsemmisülésének okától, ezek pusztulása – különösen az A–50-esé – az ukrán fél jelentős sikere. Az eszközök drágák, relatíve kevés van belőlük: az orosz Űr- és Légierők alig tíz bevethető A-50-essel rendelkeztek (ebből hetet az elmúlt években modernizáltak az A–50U szabványra).
Orosz források arról számoltak be, hogy az ukránok kamikázedrónokkal okoztak károkat az Oroszországi Föderáció területén lévő infrastruktúrában. Január 9-én az orjoli [Орёл] üzemanyagbázist találhatták el, két nappal később pedig a belgorodi oblaszty energetikai infrastruktúrájának meg nem határozott létesítményét. Január 10-én a szaratovi oblasztyban található Engels katonai reptér térségében két ukrán drónt lőhettek le, január 16-án Voronyezs térségében pedig nyolcat.
Nyugati támogatás Ukrajnának
Január 12-én Kijevben a brit miniszterelnök és Ukrajna elnöke biztonsági együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A dokumentum az első, ilyen típusú megállapodás azt követően, hogy tavaly júliusban Vilniusban a G7-tagállamok olyan nyilatkozatot fogadtak el, mely Kijev számára a hosszútávú segítség biztosításáról szóló kétoldalú megbeszélések megkezdését irányozza elő. A megállapodás tíz évig marad érvényben, s abban az esetben veszti hatályát, ha Ukrajnát korábban veszik fel a NATO-ba. Az egyezmény formalizálja London Kijevnek biztosított támogatásának kereteit (érintett területek többek között: titkosszolgálati információ-csere, kiberbiztonság, egészségügyi és katonai kiképzés, illetve védelmi ipari együttműködések). A dokumentumban Nagy-Britannia kötelezettséget vállal: „gyors és tartós” védelmi segítséget nyújt Ukrajna számára abban az esetben, ha Oroszország újfent megtámadná az országot. A megkötött államközi szerződés „mintaként” fog szolgálni az ukrán fél számára, mely más országokkal is hasonló megállapodásokra törekszik.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint a dokumentum „biztonsági garanciákat” tartalmaz; Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy „biztonsági vállalásokat” (security assurances; ez szerepel a G7-nyilatkozatban is). A brit vállalások jellegének túlhangsúlyozásával az ukrán hatóságok a Kijevnek szánt nyugati támogatás visszafogásának kockázata miatt aggódó saját társadalmukat akarják megnyugtatni. Január 14-én Zelenszkij elnök bejelentette: várakozással tekint további államokkal hasonló szerződések aláírására, erről Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával, az USA-val, Kanadával, Japánnal, Litvániával és Romániával folynak tárgyalások.
Kijevben Sunak miniszterelnök bejelentette: a 2024-es és a 2025-ös évben az Ukrajnának szánt katonai támogatás két és fél milliárd fontot tesz ki. Kétszázmillió fontot különíthetnek el Nagy-Britanniában gyártandó drónokra; ezen kívül London további rakéták, légvédelmi felszerelés, illetve tüzérségi lőszer leszállítását tervezi.
Január 11-én Isztambulban Törökország, Románia és Bulgária aláírta a fekete-tengeri aknamentesítő tengeri csoport felállításáról szóló jegyzőkönyvet. Szófia szerint a felek egy közösen felállítandó csoportba egy-egy hajót illetve egy-egy parancsnoki egységet delegálnak. A csoport a résztvevő országok felségvizein, illetve tengeri gazdasági övezeteiben tevékenykedik majd, a műveletet legfeljebb évi négyszer hajtják végre, és tizenöt-tizenöt napig fog zajlani. A közleményben kiemelték: „a munkacsoportot nem egy másik ország ellen állítják fel, az kizárólag védelmi célokat szolgál”. Az aknamentesítő kezdeményezés, habár abban NATO-tagállamok vesznek részt, nem az Észak-Atlanti Szövetség művelete: az ukrán kikötőkből az ún. gabonafolyosón történő hajózás biztonságának javítását célozza.
Január 14-én tartották Davosban az ukrán békeformulával kapcsolatos negyedik találkozót, melyen 81 ország és nemzetközi szervezet biztonságpolitikai tanácsadói és képviselői vettek részt. Célja a Zelenszkij-féle ún. békeformula további öt pontjának megvitatása volt (az első ötöt a tavalyi év októberében, Máltában tartott harmadik találkozón tárgyalták) – ez a háború lezárásának ukrán feltételeiről szól. Ezúttal az orosz hadsereg kivonásának, az igazságszolgáltatás helyreállításának, a környezeti biztonság biztosításának, az eszkaláció és az orosz agresszió megismétlődésének megakadályozásának kérdéseivel, illetve a háború lezárása bejelentésének feltételeivel foglalkoztak. Kijev bejelentette: habár a résztvevők egy része különböző álláspontot képviselt, a találkozó teljesítette azon előfeltételeket, melyeket egy állami vezetők részvételével megrendezendő csúcstalálkozóhoz szükségesek – ez az esemény vezethet el ahhoz a közös vízióhoz, mely Ukrajna számára békét hoz.
Oroszország katonai potenciálja
Oroszország növeli lőszergyártását. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője jelezte: a tavalyi nyár végével az Oroszország által gyártott lőszer mennyisége nőtt, ugyanakkor annak minősége romlott. Másnap Andrij Juszov, a HUR szóvivője megerősítette, hogy az orosz erők Észak-Koreából tüzérségi lőszerszállítmányt kaptak, ugyanakkor megjegyezte: még mindig nincs megerősítés arra vonatkozóan, hogy ballisztikus rakétákat is szállítottak volna.
Az orosz fegyvergyártás nyugatin alkatrészeket szerez be. A Kijevi Közgazdasági Iskola és az Oroszország elleni szankciókkal foglalkozó Jermak-McFaul Nemzetközi Munkacsoport által elkészített, „Az exportellenőrzés betartatásával összefüggő kihívások” címet kapó jelentés megállapította: az Oroszországi Föderáció által a fegyveripar szükségletei fedezésére importált összes elektronikus alkatrész 44 százalékát nyugati vállalatok (mint pl. az Intel, az Analog Devices, az AMD vagy a Texas Instruments) gyártja. Kiemelték: a német Siemens vezető szerepet tölt be a numerikus vezérlésű eszközök szállítói között. Az alkatrészek többségét ezen vállalatok harmadik országbeli (többek között kínai) gyáraiban gyártják le. A katonai alkatrészek Oroszországba történő szállítása alig csökkent – az invázió előtti időszakkal összehasonlítva 2023 kilenc hónapja során az import pusztán 9,1 százalékkal csökkent.
A háború és az ukrajnai belső helyzet
Ukrajna megnövelte az erődítések kiépítésére szánt kiadásokat. Január 12-én a kijevi kormány katonai műszaki létesítmények és új védvonalak kiépítésére 2,49 milliárd hrivnyát (kb. 67 millió dollárt) különített el. A műszaki munkálatok finanszírozásának megnövelése arról árulkodik: az ukrán hadsereg hosszan tartó pozíciós harcra készül.
Harc az illegális fegyver- és lőszerkereskedelem ellen: január 15-én az ukrán rendőrség közölte, hogy 2023-ban összesen ötezer lőfegyvert (köztük 971 gránátvetőt) és 1,8 millió lőszert foglalt le. Ezen adatok jelzik, mennyire súlyos problémát jelent Ukrajna belbiztonsága számára az engedély nélküli fegyvertartás, melyet szervezett bűnözői csoportok és szabotőrök használnak ki.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katona az avdijivkai frontszakaszon decemberben (fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
