Elmeszelte az Alkotmánybíróság a kastélytörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Lázár János-féle kastélytörvény egyes rendelkezéseit. Mindez nem jelenti azt, hogy a miniszter ne futhatna neki újra az állami kastélyvagyon magánosításának, de legalábbis óvatosabban, feszesebb feltételrendszer mellett lehetne erre lehetősége. Személyes presztízsét viszont erősen megtépázta ez a kudarc.
Megjelent az Alkotmánybíróság határozata, amely megsemmisítette a Lázár János-féle kastélytörvény egyes rendelkezéseit. A Válasz Online elsőként tette közzé azt a tervezetet tavaly márciusban, amely megteremtette volna a jogi kereteit annak, hogy Lázár János egyszerű miniszteri határozattal szétosztogassa az állami kastélyvagyont, köztük az elmúlt években felújított, idegenforgalmi látványossággá alakított épületeket is. Az erről szóló törvényt végül csak december 12-én fogadta el az Országgyűlés, de Novák Katalin köztársasági elnök aláírás helyett előzetes alkotmányossági normakontrollra küldte.
Az alkotmánybírósági döntés lényeges elemei:
- A testület teljes egészében egyetértett a köztársasági elnök aggályaival, és a törvény mindegyik általa kifogásolt pontját megsemmisítette.
- A megsemmisített pontok elsősorban az ingyenes tulajdonba adás lehetőségéről szólnak, a 99 éves vagyonkezelésről szóló paragrafusokat az AB nem vizsgálta.
- Megsemmisítette viszont a testület a törvény általános első paragrafusát is, amely arról szól, hogy az állam támogatja a magánjogi szereplők értékteremtő szerepét a kulturális örökség kezelésében. Az AB szerint a jogalkotó nem határozta meg pontosan, hogy milyen közcélból látja szükségesnek a magánjogi szereplők bevonását, és az a közcél másként miért nem valósítható meg.
- Az AB szerint az ingyenes tulajdonátadás csak kivételes eset lehet, konkrétan meghatározott ingatlanok esetében, míg a törvény ezt általános lehetőségként nyitotta volna meg bármely állami tulajdonú kastély esetében.
- Elfogadhatatlan, hogy a közcél érvényesíthetősége csak 99 évig garantált, utána az ingyenesen átruházott ingatlan feletti állami kontroll és közcél érvényesülésének garantálása végérvényesen megszűnik, hacsak az állam az épületet elővásárlási jogával élve vissza nem vásárolja.
- Az AB problémának találta, hogy a törvény akár külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok garanciák nélküli tulajdonszerzését is lehetővé teszi.
- Alkotmányos elvárás, hogy egy nemzeti vagyonelem átruházásakor a pályázatok a közérdeknek megfelelően nyilvánosak legyenek; ezzel szemben a törvény szerint a miniszter egy személyben, mindenféle pályázat nélkül döntött volna.
- Az AB hangsúlyozta, hogy létezik alkotmányos megoldás arra, amit a jogalkotó szeretne, de ennek törvényi szintű feltételrendszeren, eljárásrenden és kellő pontossággal meghatározott garanciákon kell alapulnia.
Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen alátámasztja azokat a kritikákat, amelyeket lapunk a törvénnyel kapcsolatban kezdettől fogva megfogalmazott. Vagy legalábbis kritikánk legsúlyosabb részét, mivel a vagyonkezelésbe adással kapcsolatban is fogalmaztunk meg erős fenntartásokat, bár leromlott állapotú, felújításra váró épületek esetében ennek lehet létjogosultsága.
A döntés súlyos presztízsveszteség Lázár Jánosnak, aki személyes ügyévé tette a kastélytörvény áterőszakolását.
Korábban Novák Katalin lépése kapcsán kommunista reflexekről beszélt, majd kijelentette, hogy személyesen védi meg álláspontját az Alkotmánybíróság előtt. Erre azonban nem kapott lehetőséget.
A döntés nem zárja ki, hogy egy újabb nekifutással, feszesebb feltételrendszer mellett Lázár ismét nekifusson a kastélymagánosításnak. Természetesen nem garantálja azt sem, hogy az állami NÖF ezután jó gazda módjára, felelősen fogja kezelni a gondjaira bízott kastélyokat. A szervezet, amióta Lázár irányítása alá került, időnként demonstratív lépésekkel próbálta igazolni, hogy a kastélyok fenntartása ebben a konstrukcióban – vagyis költségvetési forrásból működő vidéki muzeális kiállítóhelyként – lehetetlen feladat.
Elgondolkodtató, hogy a miniszterelnök hagyta Lázár Jánost belefutni egy látványos vereségbe a kastélytörvény kapcsán. A NER általában feszesebb keretben működik annál, hogy egy elhatározott döntést a köztársasági elnök megakadályozzon. Mindez kérdéseket vet fel Lázár politikai jövőjével kapcsolatban.
Nyitókép: Vörös Szabolcs / Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>