Drónháborúra állnak át az ukránok – helyzetkép a 698. napon
Fontos orosz kikötőt és gázterminált is támadtak az ukránok Szentpétervár mellett a drónjaikkal, a mélységi támadások eredményeként az orosz hadiipar súlyos károkat szenved. Az ukrán vezetés a jelek szerint levonta a tanulságot a tavaly nyári ellentámadás kudarcából. A fronton továbbra is inkább az oroszoknak áll a zászló, Avdijivka szélén sikerült elfoglalniuk egy ellenállási pontot. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 698. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Avdijivka külterületén az oroszok elfoglaltak egy ukrán ellenállási pontot
- Az ukrán légvédelmi rendszer továbbra is gyengélkedik, Kijev és Harkiv szenvedett károkat
- Mélységi ukrán dróntámadások eredményeként az orosz hadipar is károkat szenvedett
- Átalakul az Ukrajnának szánt nyugati katonai támogatás
- Az ukránok levonták a tanulságot a tavaly nyári ellentámadás kudarcából – szervezetileg is
- egyre nagyobb hangsúlyt kapnak pl. a drónok
- Zelenszkij: nem lesz széleskörű mozgósítás
Részletes helyzetkép:
Fronthelyzet
A fronthelyzetben lényeges változás nem következett be. Az oroszok fenntartják a kezdeményezést, azonban a több irányban újrakezdett támadások számukra minimális területnyereséget eredményeztek. A kivétel Avdijivka: itt a város délkeleti szélén egy olyan ellenállási pontot foglaltak el, mely a háború első napjaitól kezdve volt a támadások célpontja. Az orosz gyalogság ennek a sikernek a kihasználásával próbálkozik, és azzal, hogy behatoljon a város ténylegesen beépített részébe. Az agresszor hadserege eddig ebben a térségben a 2014-es demarkációs vonaltól számolva többszáz métertől legfeljebb két–három kilométer mélységben haladt előre. A megszállók nem értek el előrehaladást a szárnyakon (a kokszgyár, illetve Sztepove [Степове] és Szjeverne [Сєверне] környékén) lévő állások ellen végrehajtott támadások során.
Orosz légitámadások
A január 22-éről 23-ára virradó éjjel az agresszor újabb rakétatámadást hajtott végre. Az ukrán Légierő-parancsnokság szerint az oroszok 41 rakétát vetettek be, melyekből 21-et lőttek le. Az oroszoknak a különböző típusú rakéták kombinációjával sikerült jelentős mértékben áttörni a rakéták ellen kiépített ukrán légvédelmi rendszert. A legnagyobb kárt Kijev és Harkiv szenvedte, ahol valamivel több civil halt meg. Nem ismert, hogy milyen típusú létesítmények voltak a támadás fő célpontjai.
Január 17-ét követően az orosz légitámadási aktivitás továbbra is viszonylag alacsony. Az agresszor ezekben a napokban összesen 68 Shahed–131/136-os drónt vetett be (ezek közül a légvédelem 53 lelövését jelentette be), s többször is használt Sz–300-as rendszerekből indított rakétákat Harkiv és Donyeck megyékben található célpontok pusztítására.
Ukrán műveletek Oroszország ellen
Az ukránok drónokkal ismét sikeresen támadtak Oroszország mélyében található ipari létesítményeket. A leglátványosabb csapásra a január 20-áról 21-ére virradó éjjel került sor, ekkor a Leningrádi oblasztyban található Uszt-Lugában [Усть-Луга] lévő gázterminált találták el, hatalmas tüzet okozva. A Novatek konszernhez tartozó létesítmény működését határozatlan időre felfüggesztették. A támadás jelentős pénzügyi veszteséget okozott egy olyan cégnek, melynek tulajdonosai szorosan kötődnek a Kremlhez – hosszabb távon pedig súlyos logisztikai problémákhoz vezethet. Az uszt-lugai terminálon kívül az elmúlt napokban Szentpéterváron, illetve a Brjanszki, az Orjoli, a Szmolenszki és a Tulai oblasztyban található létesítményeket támadtak UAV-kkal, köztük tulai fegyvergyárakat, illetve a Brjanszki oblasztyban található Klinciben [Клинцы] üzemanyag-lerakatot. Ezen támadások arról tanúskodnak, hogy az ukrán hadiparnak dróngyártás vonatkozásában nőnek a lehetőségei – ezek a drónok képesek hatékonyan pusztítani a kb. 1000 km távolságra lévő, gyengén védett ipari létesítményeket is.
Január 19-én az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy a nevükben tevékenykedő „Blackjack” hekkercsoport kibertámadást hajtott végre az Oroszországi Föderáció védelmi tárcája alá tartozó Különleges Létesítmények Építéséért felelős Főigazgatóság ellen. A szerverekről 1,2 terrabyte adatot (többek között több mint 500 katonai létesítmény technikai dokumentációját) szerezték meg és törölték.
Az Oroszország elleni szankciókkal foglalkozó Jermak–McFaul Nemzetközi Munkacsoport január 17-én „Hogyan ismerjük fel és használjuk ki a Kreml gyengeségét a számítástechnikai hálózatokban és szoftverekben” címmel jelentést tett közzé – ez arra mutatott rá, hogy az orosz hadipari komplexum nagymértékben támaszkodik a Red Hat Linuxon futó, egymással összekapcsolt szoftverrendszerekre.
Az orosz közösségi médiában olyan információ látott napvilágot, mely megerősíti a múlt heti ukrán támadások hatékonyságát. Január 14-én az A–50-es repülőgép lelövése, illetve az Il–22-es gép súlyos megrongálása következtében legalább tíz tiszt halhatott meg. A Szaki légibázis ellen január 5-éről 6-ára virradó éjjeli, a szevasztopoli vezetési-irányítási pont elleni január 4-i, valamint a Légideszant csapatok egyik vezetési-irányítási pontja ellen január 19-én végrehajtott ukrán rakétatámadásban meghalt orosz tisztek nekrológjait is közzétették.
Nyugati támogatás Ukrajnának
A Kijevnek nyújtott katonai támogatás formulája átalakul. Az USA vezetése alatt a Ramstein-csoport keretében működő, kiterjedt, a katonai segély teljes spektrumával foglalkozó országcsoportok helyett olyan országkoalíciók jelentek meg, melyek az Ukrán Fegyveres Erők konkrét katonai képességeinek megerősítését célozzák. Eddig Dánia és Hollandia vezetésével az „F–16-os koalíciót”, Nagy-Britannia és Norvégia vezetésével a „Tengeri képességek kiépítésének koalícióját”, illetve az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezetésével a „Légvédelem-megerősítési koalíciót” állították fel. Január 18-án Franciaország bejelentette a „Tüzérségi koalíció” felállítását – ennek célja, hogy az erre hajlandó országok a francia CAESAR önjáró lövegek az Ukrán Fegyveres Erők számára történő legyártását finanszírozza. Franciaország garantálta, hogy 2024-ben képes lesz 78 ilyen eszközt legyártani; ezekből Ukrajna saját forrásból hatot már megvásárolt, további tizenkettőt (ötvenmillió eurós költséggel) Franciaország finanszíroz, a fennmaradó 60 gyártási költségeit azonban a koalíció többi állama fedezheti majd. A CAESAR-ok legyártásának finanszírozásával kapcsolatban más ország egyelőre nem tett hivatalos bejelentést, és kétséges az is, hogy az eszközgyártó Nexter üzemének tényleges egész évi gyártását Ukrajnába irányítják-e. Fentieken kívül Párizs ígéretet tett arra, hogy 2024-ben Kijevnek havi 3000 darab 155 mm-es tüzérségi lőszert ad át (ez a jelenlegi használatot 12–24 óráig fedezi), s azt is bejelentette: további 40 darab SCALP-EG manőverező robotrepülőgépet adnak át Ukrajnának.
Január 22-én Donald Tusk lengyel miniszterelnök látogatást tett Kijevben, mely során többek között Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel találkozott. Lengyelország bejelentette: csatlakozik a 2023 júliusi, Ukrajna számára a hosszútávú katonai és nem katonai támogatás biztosításáról szóló kétoldalú megbeszélések megkezdését előirányzó G7-nyilatkozathoz, valamint azt is, hogy a két ország védelmi lehetőségeinek növelése céljából közös lengyel–ukrán vállalatok létrehozásán dolgozik. Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Varsó új katonai támogatási csomagot készített elő Kijev számára.
Ukrajna katonai potenciálja
A kormány növeli a katonai kiadásokat. Január 22-én a védelmi tárca közölte, hogy a költségvetési tartalékból további 657 millió hrivnyát (kb. 17,5 millió dollárt) allokál lőszer-, hőkamera- és drónvásárlásra, illetve a katonai hírszerzés finanszírozására. Ezen forrásokat a fronton lévő egyes dandárok által bejelentett igények arányában, arányosan osztják szét.
A védelmi ipari dolgozókat nem fogják behívni a hadseregbe. Január 16-án a kormány feloldotta a védelmi ipari komplexumba tartozó vállalatok a katonai szolgálat alá tartozó dolgozóira vonatkozó számbeli korlátozást. A döntés értelmében az ukrán Stratégiai Ipari Minisztérium által a védelmi ipari komplexum számára elengedhetetlenül fontos vállalatok, intézmények és szervek sorköteles munkatársait nem fogják behívni a hadseregbe.
A védők szisztematikusan építik ki a támadódrónos alegységeket. Január 16-án Robert „Magyar” [Мадяр] Brovdi – az egyik legismertebb ukrán UAV-pilóta – bejelentette: saját alegységét zászlóalj-szintre bővíti; innentől kezdve a 414. sz Önálló Támadódrón Zászlóalj a tengerészgyalogos csapatösszevonás keretében tevékenykedhet. Hasonló alegységek bővítéséről, kiépítéséről egyéb egységek, pl. a rotációban [olv.: nem a fronton] lévő 3. Rohamdandár is beszámolnak. Mindez arról árulkodik, hogy az ukránok levonták a tanulságokat a 2023. nyári offenzíva sikertelenségéből, s rendszerszintű változtatásokat kezdeményeztek a hadsereg szervezetében, figyelembe véve az UAV-k és az elektronikai harceszközök jelentőségének megnövekedését.
Oroszország katonai potenciálja
Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője január 17-én elismerte: az orosz mozgósítás van annyira hatékony, hogy az ellenségnek folyamatosan sikerül az elszenvedett veszteségeket pótolni. A Kreml a Balti-államokkal szembeni agressziót kilátásba helyező fenyegetéseire reagálva elmondta: az agresszor élőerőben és hadianyagban meglévő tartalékai elégtelenek ahhoz, hogy két vagy három irányban egyidejűleg folytasson stratégiai műveletet.
A háború és az ukrajnai belső helyzet
Január 21-én Zelenszkij elnök kijelentette: egyelőre nem látja szükségességét annak, hogy további félmillió főt mozgósítsanak. Hozzátette: a katonaság nem közölte vele egy ilyen nagyszámú katona bevetéséről szóló terv részleteit. Az elnök felhívta a figyelmet a széles körben végzett sorozás magas anyagi költségeire, illetve bejelentette: a mozgósítást elsősorban a fronton szolgáló katonák rotálásának céljából kell végrehajtani.
Folyik a katonai szolgálat alól kibújó férfiak kicsempészése elleni művelet. Január 16-án Lemberg megyében az ukrán Állami Határőr Szolgálat olyan illegális gyakorlatot leplezett le, melyben egy szállítmányozási vállalat sofőrökkel fiktív szerződéseket kötött, adataikat pedig a határátlépésre jogosító Slah [„Út”] elektronikus rendszerbe vitte fel. Egy ilyen szerződés költsége személyenként 4000 euró volt.
Helyzet a megszállt területeken
Az oroszok folytatják mind a védvonal kiépítését, mind az elnyomást, s egyúttal az elnökválasztásra készülnek. Mariupolban egyre több jelentés érkezik arról, hogy rekvirált civil járműveket építőanyag szállítására használnak. Az Oroszországi Föderáció régióiból, illetve Közép-Ázsia országaiból a városba több mint ötvenezer főt hoztak erődítési munkálatok elvégzésére, ezen felül pedig a részben megszállt Herszon megyében belorusz munkások jelenlétét erősítették meg.
Január 17-én az oroszok Luhanszk megyében Vlagyimir Putyin elnökségét a márciusi elnökválasztás során támogató aláírásgyűjtő akciót szerveztek. Az ukrán katonai hírszerzés jelezte: a megszálló közigazgatás minden eszközt bevet, hogy a részvételt növelje; ebből a célból Ukrajna megszállt területeire a Roszgvardija és a különleges szolgálatok további erőinek áttelepítését tervezi.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: FPV ukrán drón tesztrepülésen 2023 novemberében (fotó: Virginie Nguyen Hoang / Hans Lucas via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
