Előretörtek az oroszok Kupjanszknál – helyzetkép a 705. napon
Áttörték az ukrán védelmet egy ponton az oroszok, de ennek csak helyi jelentősége van, a front helyzetét jelentősen nem befolyásolja. Nagyobb probléma, hogy az ukrán légvédelem gyakorlatilag semmit nem tud kezdeni az orosz rakétákkal, és egyre súlyosbodik a lőszerhiány, a nyugati szövetségesek pedig a megoldás közelében sincsenek. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 705. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Kupjanszk térségében elért orosz területnyereség legrosszabb esetben ahhoz vezethet el, hogy a védőknek az Oszkil folyó nyugati partjáig kell visszavonulniuk
- Az ukrán légvédelem gyakorlatilag semmit nem tud csinálni az orosz rakétákkal
- Az oroszok külföldieket is toboroznak a hadseregbe, a besorozott elítéltek pedig már nem kapnak automatikus kegyelmet
- Az ukránok az elmúlt időszakban sikerrel pusztították az oroszországi üzemanyag-bázisokat
- Mindkét fél sikeres hekkertámadásokat hajtott végre
- Most már hivatalos: késnek az Ukrajnának szánt F–16-osok
- Kijevnek égető szüksége lenne folyamatosan bejövő és nagy mennyiségben elérhető tüzérségi lőszerre – a nyugati szövetségesek a megoldás közelében sincsenek
- Újabb korrupciós botrány érte el az ukrán védelmi tárcát
Részletes helyzetkép:
Fronthelyzet
Január 19-e és 27-e között az orosz hadsereg Szvatove és Kupjanszk között a P07-es útról kiszorította az ukrán erőket, a következő lépésben pedig a Szvatovétől nyugatra fekvő Krohmaljne [Крохмальне] és Tabajivka [Табаївка] településeket foglalta el. A védők az előbbi település feladását január 21-én megerősítették; január 29-én az ukrán parancsnokság azt állította: utóbbi helységért még harcok folynak, azonban más források szerint a harcok már a szóban forgó falutól nyugatra elterülő dombokért zajlanak. A beékelődés felszámolását célzó ukrán ellentámadások nem hoztak eredményt; ezen ukrán lépések következő célja az volt, hogy az oroszokat még azelőtt állítsák meg, hogy azok az Oszkil folyó irányában a beékelődést kiszélesítenék és elmélyítenék. Január 30-ig az agresszor erői elérték a fent említett településektől délnyugatra fekvő Beresztovét [Берестове] és Piscsanét [Піщане], ahol az ukránok új védvonal kiépítésével próbálkoznak.
Tizenegy nap alatt az orosz alegységek az ukrán állásokba egy kilenc kilométer széles sávban három-hat kilométer mélyen hatoltak be, kb. negyven négyzetkilométernyi területet elfoglalva. Ez a legnagyobb támadási sebesség, melyet a 2022-es harkivi, illetve herszoni ukrán offenzívát követően feljegyeztek. (Habár igaz, hogy a 2023. júniusi offenzíva kezdetén az ukrán hadsereg nagyobb területnyereséget ért el, ez szélesebb sávban, illetve összesen három irányban valósult meg.) Az ukrán behatolás legnagyobb mélysége az oroszok által ellenőrzött területbe a tavaly nyári offenzíva során egyszer sem haladta meg a nyolc–tíz kilométert.
Az ukrán védelem áttörésének Kupjanszktól délkeletre mindenekelőtt helyi jelentősége van. Abban az esetben, ha az oroszok az Oszkil folyó irányában továbbra is előrenyomulnak, az ebben a térségben állomásozó ukrán erők valószínűleg rá lesznek arra kényszerülve, hogy a folyó nyugati partjára vonuljanak vissza. Maga a folyó válik így új védvonallá, amit leküzdeni az agresszor számára sokkal nehezebb lesz. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a soron következő hetekben az oroszoknak sikerül-e a front egyéb szakaszain áttörni, különösen ott, ahol ennek következtében képesek lesznek az ún. műveleti térbe behatolni (ez elsősorban Avdijivka térségét, illetve a Donyeck városától délnyugatra fekvő terültet jelenti). Mindezzel együtt az elmúlt héten az agresszor jelentős előrehaladást nem ért el.
Nő az orosz diverzáns-felderítőcsoportok (DFCS) aktivitása. Január 28-án az ukrán határőr-szolgálat jelezte: a legtöbb ellenséges DFCS az államhatár menti Szumi és Harkiv megyében tevékenykedik; a civil lakosságot zaklatják s arra kényszerítik az ukránokat, hogy azok további reagálóerőket tartsanak fenn.
Az orosz Il–76-os repülőgép megsemmisülésének körülményeit ellentmondások övezik. Január 24-én Belgorod közelében egy Il–76-os repülőgép zuhant le, de Kijev nem ismerte el, hogy ők lőtték volna le az eszközt. A szállítórepülőgép Sz–300-as rendszerekhez tartozó rakétákat szállíthatott. Az orosz fél arról számolt be, hogy a fedélzeten 65 ukrán olyan hadifogoly tartózkodott, akiket aznap oroszokra akartak cserélni, a repülőgép lelövéséért pedig Ukrajna viseli a felelősséget. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) megerősítette: a cserére nem került sor, Moszkva pedig nem adott tájékoztatást arról, hogy Belgorod térségében szükséges a légtér biztonságát biztosítani. A HUR arra is rámutatott, hogy az oroszok nem mutattak be olyan bizonyítékot, mely az ukrán hadifoglyok halálát igazolta volna. Ugyanaznap Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: Kijev ragaszkodni fog egy nemzetközi vizsgálat megindításához.
Orosz légitámadások
Január 27-én és 28-án az oroszok rakétákkal kétszer is támadták a 2022 óta üzemen kívül lévő kremencsuki finomítót, mely a legnagyobb ilyen a front közelében; a létesítmény tározóit a védők még mindig üzemanyag tárolására használják. Az oroszok rakéták és kamikázedrónok bevetésével is folytatták a Harkiv, Dnyipro városa, Odessza, Zaporizzsja, illetve a front közvetlen háta elleni támadásokat. Ukrán források szerint január 24-e és 29-e között az agresszor összesen 44 rakétát, illetve legalább 44 Shahed–136/131-es drónt vetett be; a rakéták közül a védők négyet lőttek le, a drónok közül pedig harmincat semlegesíthettek. Január 30-án éjjel az oroszok újabb támadást hajtottak végre a „mopedekkel”, az ukrán Vezérkar közleménye szerint 35-öt bevetve (tizenötöt lőhettek le). Károk Herszon, Dnyipropetrovszk, Kijev, Kirovohrad, Mikolajiv és Szumi megyékben keletkeztek.
Ukrán műveletek Oroszország ellen
Az ukránok kamikázedrónokkal orosz finomítókat támadták: január 25-én a Krasznodari határterületen található tuapszeit [Туапсе], január 29-én pedig a Jaroszlavlban [Ярославль] lévőt; a források egy része szerint az első támadás következtében a létesítményben károk keletkezhettek. Az oroszok azt jelentették, hogy a támadásban részt vevő drónokat ugyanúgy lelőtték, mint azon támadódrónok nagy részét, melyekkel az elmúlt héten az ukránok az Oroszországi Föderáció államhatár mentén fekvő oblasztyjait, illetve a megszállt Krímet támadhatták. Január 30-án éjjel 21 ukrán drónt lőhettek le.
Ukrán hekkertámadás: január 27-én a HUR által alkalmazott IT-sek az IPL Consulting moszkvai céget támadták meg; ez a vállalat IT-rendszereket épít ki olyan intézményeknek, melyek az orosz hadipar számára alkatrészeket terveznek és gyártanak le. A hekkerek több mint 60 terabyte nagyságban a teljes informatikai infrastruktúrát megsemmisíthették.
Orosz műveletek Ukrajna ellen
Orosz hekkertámadás: január 25-én a Naftohaz konszern kiterjedt kibertámadásról számolt be, melyben az ügyfélszolgálati szolgáltatást, illetve a konszern alá tartozó vállalatok számos weboldalát tették elérhetetlenné. A hekkerek ideiglenesen a „Slah” [„Út”] gépjárműközlekedés-irányítási rendszerhez történő hozzáférést, illetve az ukrán Állami Közlekedésbiztonsági Szolgálat weblapjának elérését is ellehetetlenítették. Az Ukrán Posta is jelentett informatikai rendszer-meghibásodást.
Nyugati támogatás Ukrajnának
A január 23-án, az Ukrajnát katonailag támogató országok kontaktcsoportjának Ramstein-formátumban megrendezett találkozója nem hozott maga után jelentős bejelentést. Németország hat darab, szolgálatból kivont Sea King helikopter, Kanada pedig tíz pontonhajó átadását jelentette be (a helikopterek átadását ez év második negyedévére tervezik).
Ukrajna konkrét katonai képességeinek megerősítése érdekében azonban további koalíciók felállítását jelentették be. Németország közölte: a „páncélos koalíciót” fogja vezetni, Lettország pedig az „UAV-koalíciót”. Ezen felül új résztvevők a korábbian felállított csoportokhoz is csatlakoztak: a Franciaország és az USA vezetésével működő „tüzérségi koalícióhoz”, a Nagy-Britannia és Norvégia vezetésével működő „tengeri képességek kiépítésének koalíciójához”, az USA és Nagy-Britannia vezetésével működő „légvédelmi koalícióhoz”, illetve a Dánia és Hollandia vezetésével működő „F–16-os koalícióhoz”. A Pentagon bejelentette: 2024-ben Ukrajna megkapja az első vadászgépeket az azok kiszolgálását biztosító infrastruktúrával és cserealkatrészekkel egyetemben – ezzel az amerikai védelmi tárca indirekten megerősítette: az F–16-osok az ukrán hadseregnek történő átadását célzó program végrehajtása többhónapos csúszásban van. Az eredeti tervek szerint az első ukrán F–16-os század ez év tavaszán érte volna el a műveleti készenlétet.
Problémák vannak Ukrajna megfelelő mennyiségű tüzérségi lőszerrel való ellátásával: január 28-án a The Wall Street Journal az amerikai 155 mm kaliberű lőszergyártásról közölt anyagot, a termelés a 2022 februárja előtti havi 14000 darabos szintről 2024 elejére 28000 darabra nőhetett. 2025-ben az Egyesült Államok havi nyolcvanezer tüzérségi lőszerre tervezi növelni a gyártást, ezekre azonban nem csak Ukrajnának van szüksége, hanem Izraelnek, Tajvannak és az amerikai hadseregnek is. 2023 decemberéig Kijev az USA-ból több mint kétmillió 155 mm-es lőszert kaphatott, ezek túlnyomó többsége raktárakból származott.
Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter megerősítette: 2024-ben Párizs szándékában áll havi háromezer 155 mm-es lőszer átadása Ukrajna számára, német partnere, Boris Pistorius pedig felidézte azon terveket, melyek ebben az évben kétszázezer darab (átlagosan 16600 darab/hó) tüzérségi lőszer Kijevnek történő átadásáról szólnak. Január 29-én a Financial Times fegyveripari forrásokra hivatkozva úgy becsülte: Kijev partnereinek két évébe telik az orosz lőszerszállítás szintjével összehasonlítható mennyiség biztosítása az ukránoknak.
A Nyugat nincs abban a helyzetben, hogy annyi tüzérségi lőszerrel lássa el Ukrajnát, mint amennyivel az orosz invázió első tizenpár hónapjában. Az ukrán hadsereg akkor átlagosan napi ötezer, a 2023-as évi nyári offenzíva csúcsán pedig akár napi hétezer lőszert is felhasznált. A Nyugat csökkenő támogatása azt jelentette, hogy a tavalyi év végére az ukránok pusztán csak napi kétezer lőszert tudtak ellőni (ötször kevesebbet az ebben az időszakban az agresszor számára rendelkezésre álló mennyiséghez képest). Még ha össze is adjuk az újonnan legyártott lőszerek valószínű leszállításait, feltételezhető, hogy a következő hónapokban az ukrán hadsereg a lőszerekből még kevesebbet kaphat. Még akkor is, ha az amerikaiak – a franciákkal és a németekkel együtt – a teljes gyártásukat átadják, ezen államok a napi kétezres szinten megvalósuló ukrán tüzérségi lőszerfelhasználást egy hónapban nem egész 24 napig tudják majd fenntartani (nincs nyilvános információ az egyéb európai gyártók szállításainak nagyságával kapcsolatban).
Ukrajna katonai potenciálja
Zelenszkij elnök január 29-én a német ARD tévécsatornának adott interjújában 880 ezerre tette az ukrán hadsereg létszámát; ugyanakkor kijelentette: az ország egymilliós hadsereggel rendelkezik. Ebben a témában korábban 2022 nyarán az akkori védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov ismertetett adatot; ő a hadsereg létszámát egymillió katonára becsülte, ebből 700 ezret tett ki az Ukrán Fegyveres Erők. A Zelenszkij által közölt információ közvetett módon megerősíti a toborzással, illetve a hadsereg csökkenő feltöltöttségi szintjével kapcsolatos, az elmúlt hónapokban megfigyelt problémákat.
A hadszíntéren Ukrajna továbbra is fenntartja számbeli fölényét az agresszorral szemben. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a megszállt területeken 497 ezer (köztük 462 ezer reguláris vagy az alá rendelt egyéb védelmi és zsoldosstruktúrákba tartozó) orosz katona állomásozhat.
Oroszország katonai potenciálja
Vlagyimir Putyin elnök felhagyott azzal, hogy kegyelmet adjon a fronton szolgáló elítélteknek. Korábban az elítéltek féléves fronttérségbeli tartózkodás után kegyelmet kaphattak és hazatérhettek. Most a fegyveres erőkkel történő szerződéskötésre hajlandók a börtönhatóságok döntése értelmében „feltételesen szabadlábra helyezett” státuszt kapnak; szolgálatuk pedig az ún. különleges katonai művelet végéig is tarthat. Szerződésük teljesítése után kérvényezhetik, hogy büntetésük hátralévő részét szabadlábon tölthessék.
Az orosz hadsereg külföldieket soroz be. Január 25-én Kijev maláj zsoldosok jelenlétét észlelte Donyeck megyében, ez újabb példája külföldiek a harcokba történő bevonásának. Korábban Ukrajna többek között kubaiak, nepáliak, szomáliaiak, belaruszok és szerbek jelenlétéről számolt be.
A háború és az ukrajnai belső helyzet
Korrupciós botrány a védelmi tárcában: január 25-én a Főügyészség és az ukrán SzBU bejelentette, hogy lezárult az a nyomozás, melyet lőszerbeszerzéssel kapcsolatos fiktív szerződéskötéssel kapcsolatban indítottak. A Lviv Arsenal vállalattal a Védelmi Minisztérium 2022-ben kötött szerződést, mely az olasz MES S.p.A. vállalattól 155 mm-es lőszerek leszállítását írta elő; az állami költségvetésbe másfélmilliárd hrivnya (kb. negyvenmillió dollár) került vissza.
Új (női) vezető a Védelmi Beszerzési Ügynökség élén: január 29-étől ezen pozíciót Marina Bezrukova tölti be, aki 2017 és 2024 között az Ukhrenerho állami villamosenergia-szolgáltatónál dolgozott mint igazgatósági tag, illetve az ellátási láncok menedzseléséért felelős igazgató. Bezrukova kinevezése várhatóan az első lépés lesz a korrupció felszámolása, illetve a hadsereg számára történő szállítások helyzetének javítása felé vezető úton.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a kolostoráról híres Bohorodicsne romjai Donyeck megyében 2024. január 27-én (fotó: Roman Pilipey / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
