Terv született az Alföld vizeinek megmentésére – vendégünk Timár Gábor geofizikus
Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja, mely bemutatja, hogyan lehet elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok élhetetlenné tegyék az Alföldet, annak is kiemelten a tiszántúli részét. „Az Alföld táji víztároló képessége helyreállítható, és ha ezt megtesszük, újra lehetnek nagy nyári zivatarok” – mondja podcastunkban Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással? Lehet-e hatni a légköri folyamatokra? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A műsor ezúttal Youtube-csatornánkon is meghallgatható.
A műsorban tárgyalt felvetésről Timár Gábor először lapunknak beszélt 2022 szeptemberében, közvetlenül a pusztító nyári aszály után. A Mészáros Csaba vízépítő mérnökkel közösen adott interjúban kifejtette, az Alföld sivatagosodása megállítható, mivel újra előidézhetők a nyári zivatarok, de ehhez vissza kell vadítani óriási területeket. A merésznek hangzó felvetés most, január végén jelent meg tudományos publikáció formájában Lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása címmel. A cikket Timár Gábor mellett Jakab Gusztáv és Székely Balázs jegyzi.
Részletek a műsorból:
Miről szól a most megjelent cikkük?
Először is fel kellett tárni, hogy az alföldi szárazságoknak az utóbbi években-évtizedekben látott mértékét mi okoztuk-e, és hogyha mi okoztuk, akkor mennyiben tudjuk visszacsinálni. […] Nagyon alaposan meg kellett vizsgálnunk, mi is történt 2022-ben, amikor hat hétig nem esett eső az Alföld központi részén. Mármost nyáron, nyár közepén a csapadék legnagyobb része zivatarok formájában szokott megérkezni. Na, pont ezek hiányoztak. A hűsítő hidegfront többször megérkezett ugyan, de gyorsan tovább is ment egy kis széllel, és nem esett belőle eső, még csak nem is dörgött az ég. Mi vezetett ide, hogy elvesztettük a zivatarokat? Hogyan lehetne őket újra föléleszteni? Erről szól a cikk.
Mitől lesznek újra nyári zivatarok az Alföldön?
A javaslatunk, hogy nézzük át, mitől lesz egy zivatar! Három dolog kell hozzá: először is, hogy gyorsan emelkedjen a levegő, amikor meleg van. Ez általában még megtörténik. Kettő: hogy a szélirány változzon a magassággal, hogy egy kicsit „meg legyen tekerve” ez az emelkedő levegő. Ez is meg szokott lenni, hogyha érkezik egy front. A harmadik: legyen a talajközelben pára. Ez szintén nagyon fontos, enélkül nem lesz zivatar. Na, ez tűnt el. Ezt kell valahogy visszacsinálni.
Hogyan?
Addig nem volt semmi gond, ameddig működött a táj párologtató képessége. Ezt kell – legalább részben – visszaállítani, mégpedig élőhely-rekonstrukcióval. […] Vizet kell juttatni az Alföld mélyebben fekvő, kevésbé jól művelhető – aranykorona-értékben nem túl jó – földjeire. Ezeknek a talaja a mezőgazdaság szempontjából távol van az optimálistól, ezért szántóföldi művelés helyett adjuk vissza vagy legelőnek, rétnek, vagy pedig engedjük vissza a lápi élővilágot, hogy ott, miközben a talaj tárolja a vizet, nyáron ez az élővilág, ez a növényzet nagyon hatékonyan alá tudjon párologtatni a leendő zivataroknak.
Mekkora terület visszavadítására lenne szükség?
Körülbelül a teljes terület ötödére. Hozzáteszem: ez becslés, nincs pontos számításunk, de 5-7000 négyzetkilométerről beszélünk nagyjából. Ez bő egy megye, de nem összefüggően, bőven lehet ezt mozaikosan csinálni.
Tényleg azt várják el egész tájaktól, hogy lépjenek vissza 2-300 évet az időben?
Nyilván nem, és írjuk is, hogy ez lehetetlen. Annyit állítunk, hogy egyötödnyi terület kell. Annak, amit elvettünk a természettől, annak a bő ötödét vissza kell adni. Egyébként azok, akik a vízszabályozásokat anno megvalósították – nagyon komoly vízépítő mérnököket lehet felsorolni, Pietro Paleocapától Kvassay Jenőig – pontosan leírták, hogy mi lesz a frissen ármentesített területekkel, ha kiszárad az egész…
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
