Intenzív harcok folynak Avdijivkáért – helyzetkép a 712. napon
Az orosz hadsereg Avdijivkától északkeletre áttörte az ukrán védelmet, s északról behatolt a városba. A frontváros védelme egyre nehezebbé válik, de a politikai vezetés Bahmuthoz hasonlóan elfogadhatatlannak tartja a feladását. Zelenszkij elnök nemcsak Zaluzsnij főparancsnokot akarja meneszteni, hanem kiterjedtebb vezetőváltást szeretne, ami a hadsereget és a közigazgatást is érinti. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 712. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) heti összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Avdijivkába északról betörtek az oroszok; kétséges, hogy a védők újabb erőket dobnának át a városba, így annak feladása is lehetséges
- A fronthelyzet máshol stabil, viszont az oroszok egyes helyeken továbbra is előrenyomulnak
- Az oroszok ipari központokat is támadtak; az ukrán légvédelem továbbra is harmatos
- A megszállt területekre az oroszok orosz, belarusz és kazah területekről akarnak embereket áttelepíteni
- Több mint kétszáz ukrán tért haza orosz fogságból
- Az ukránok az orosz olajipart és a Krímet támadták; először történt az meg, hogy ukrán vízfelszíni drónok okozták a vesztét egy orosz hajónak
- Egy kicsivel jobbak a kilátások az Ukrajnának szánt jövőbeni tüzérségi lőszerszállításokkal kapcsolatban
- Zelenszkij kiterjedtebb vezetőváltást akar, mely a hadsereget és a közigazgatást is érinti; a veteránügyi minisztert már felmentették
- Zaluzsnij: többek között a pilótanélküli rendszerek mutathatnak kiutat Ukrajna számára a jelenlegi helyzetből
Részletes helyzetkép:
Fronthelyzet
Február első napjaiban az orosz hadsereg Avdijivkától északkeletre áttörte az ukrán védelmet, s északról behatolt a városba. Az ebben a térségben az agresszort eddig megállító ukrán erőket az utánpótlástól való elvágás fenyegette, ezért visszavonultak Avdijivkába. Az oroszok a város nyugati határa mentén futó, a védők fő logisztikai útvonalaként használt O0542-es út irányába folytatják a támadást. A források egy része szerint február 6-án a támadók átkeltek a város beépített területe illetve az Avdijivka északnyugati részén található kokszgyár között futó vasútvonalon, és a fent említett úttól kevesebb mint egy kilométer választja el őket. Az agresszor alegységei az ukrán ellentámadásokat visszaverve a város déli illetve délnyugati részén további előrehaladást értek el. Az agresszor további előrenyomulásának megállítása s Avdijivka elvesztésének megakadályozása a védőktől további erők ide történő átirányítását követelné, ami az ukrán kommentátorok szerint nem vehető biztosra. A Valerij Zaluzsnij tábornok által vezetett katonai parancsnokság hosszabb ideje óta számol az egyre nehezebben védhető város feladásával. A település megtartását – hasonlóan ahhoz, amire Bahmutnál sor került – a Volodimir Zelenszkij elnök vezette politikai irányítás erőlteti.
Az ukrán erők Kupjanszktól délkeletre megállították az orosz támadást. Az ebben az irányban végrehajtott ellenséges támadások intenzitása csökkent (az új frontvonalat Tabajivkától [Табаївка] és Krohmaljnétől [Крохмальне] nyugatra alakították ki). Az oroszok azonban Kreminnától és Bahmuttól nyugatra, illetve Marjinkától nyugatra és délre további előrehaladást értek el. A fennmaradó irányokban a helyzetben jelentős változás nem következett be. Az ukrán Vezérkar szerint a műveleti irányok többségében február 5-én ugrásszerűen nőtt meg az orosz támadások intenzitása, elérve a rekordot jelentő 126 roham szintjét (január 31-e és február 4-e között az ellenséges támadások gyakorisága a napi hetven roham szintje körül hullámzott).
Február 3-án a területvédő erők a Szumi megyében fekvő Hluhiv [Глухів] térségében egy orosz diverzáns-felderítőcsoportot (DFCs) derítettek fel. Erősítés kérését, illetve ukrán részről aknavető tűz megindítását követően az oroszok két csoportra oszlottak, s saját tüzérségük fedezete alatt visszavonultak. Február 5-én az ukrán fegyveres erők jelezték: az orosz DFCs-k tíz-tizenkettő, jól kiképzett katonai hírszerző-tisztből és szpecnazosból állnak; feladatuk a felderítőtevékenység végzése mellett az államhatár menti térségben a fegyveres erők és a helyi lakosság zaklatása.
A Rinat Ahmetov oligarchához köthető Metinveszt konszern a „Steel Front” program keretében erődítmények építésével foglalkozik: január 31-én bejelentették, hogy a hadsereg részére több mint 330 megerősített ellenállási pontot adtak át. A hadsereggel történt egyeztetést követően hat darab óvóhelyből álló vezetési-irányítási pontokat is építenek; a munkálatokra a Metinveszt kb. 500 dolgozóját irányítják át.
Január 31-én orosz fogságból 207 katona és civil tért vissza. Még mindig tisztázatlan az orosz Il–76-os szállítórepülőgép Belgorod alatt bekövetkezett katasztrófája, ami állítólag 65 ukrán hadifogoly halálát okozta; az oroszok továbbra sem mutattak be olyan bizonyítékokat, melyek megerősítenék a foglyok halálát.
Orosz légitámadások
Az oroszok csökkentették a bevetett rakéták és kamikázedrónok számát, s a front közvetlen hátában fekvő területek támadására koncentrálnak. Február 2-án és 3-án Krivij Rihben és környékén az energetikai és a fűtési infrastruktúrát támadták, negyvenezer fogyasztót (köztük a helyi ipart) vágva le az energiaellátási rendszerről. Krivij Rihet január 31-én is támadták; ezen felül az oroszok drónokkal és rakétákkal Harkivot (január 30-án és 31-én) és Harkiv megyét, Kropivnickit (február 2-án) és Kirovohrád megyét, illetve Mikolajiv és Poltava megyéket támadták. Január 30-a estétől kezdve február 6-a reggelig az oroszok 28 rakétát vethettek be (köztük ballisztikus Iszkandereket), ezek közül a védők bejelentései szerint hármat lőttek le. Február 3-ig az agresszor összesen 73 Shahed–136/131-es drónt is bevethetett (39 lelövéséről érkezett bejelentés). Február 4-e és 6-a reggel között „mopedek” bevetéséről nem érkezett jelentés, ezt az ukrán fél azzal magyarázza, hogy az oroszok új támadási útvonalakat keresnek. A dróntámadásokat tekintve két–háromnapos szünetekre az előző hónapokban is sor került, ellentétben a rakétatámadásokkal, melyeket az agresszor (kisebb számban) naponta hajt végre. (Az év elején az egyetlen olyan nap, melyen Ukrajnára nem lőttek ki egyetlen orosz rakétát sem, január 11-e volt). Helyi ukrán források azonban arról számolnak be, hogy az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az orosz irányított légibomba-használat; ezekkel többek között Herszont támadták.
Ukrán műveletek Oroszország ellen
Január-február fordulóján az ukrán erők újabb támadásokat hajtottak végre a megszállt Krím ellen. Az Ukrán Fegyveres Erők Stratégiai Kommunikációs Központja szerint január 30-án a félsziget északi részén, Rozdoljne [Роздольне] közelében egy légvédelmi rendszer radarállomását találhatták el. Másnap az ukránok rakétákkal (legnagyobb valószínűség szerint Storm Shadow/SCALP manőverező robotrepülőgépekkel) támadták a Szevasztopoltól északra fekvő belbeki repteret. A források egy része arról számolt be: egy vezetési-irányítási pontot úgy ért találat, hogy ott Alekszandr Tatarenko [Александр Юрьевич Татаренко] nyugalmazott tábornok és tíz katona meghalt. A tábornokot repülőszázad-parancsnokként tüntették fel; s nem lehet kizárni, hogy az orosz légierő jelenleg zajló kiépítésével összefüggésben visszatért az aktív szolgálatba. Az ukránok kommunikációs pontot is eltalálhattak. Február 2-án Jurij Ihnat ezredes, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője közölte, hogy a január 31-i támadás következtében legalább három repülőgépet találtak el s „néhány személyt is megsemmisítettek” – ezt műhold-felvételek, illetve az orosz médiában megjelent gyászjelentések is megerősíthetik.
Február 1-jén az ukránok vízfelszíni drónokkal süllyesztették el a Krím-félsziget nyugati részén található Donuzlav-tó [озеро Донузлав] kikötőjében állomásozó „Ivanovec” kis rakétás korvettet (orosz meghatározás szerint rakétás kuttert). Az ukrán katonai hírszerzés szerint a hajót hat darab MAGURA V5-ös drón találta el; ez arról árulkodna, hogy az Ivanovec legénysége teljes mértékben félvállról vette a fenyegetést, s valószínűleg azzal számolt, hogy az Ukrajna elleni műveletekben részt nem vevő, régebbi típusú hajó nem lesz támadás célpontja. Az újabb hajók, különösen a Kalibr manőverező robotrepülőgépeket hordozók esetében az oroszok még 2022-ben olyan védelmi eljárásokat dolgoztak ki, melyek számukra lehetővé teszik a hajók relatíve hatékony megvédését a havonta több alkalommal az ukránok által vízfelszíni drónokkal végrehajtott támadásokkal szemben. Az Ivanovec az első, ilyen eszközökkel elsüllyesztett orosz hajó. 2023 szeptemberében ukrán drónok Novorosszijszkban súlyosan megrongálták az Olenyegorszkij Gornyak [Оленегорский горняк] partraszálló hajót, s egyéb hajókban több alkalommal is kismértékű károkat okoztak.
Az ukránok folytatják az orosz olajipari vállalkozások elleni támadásokat. Január 31-én egy kamikázedrón törmelékei estek a Szentpétervár alatti Kolpino [Колпино] közelében lévő Nyevszkij Mazut vállalat telephelyére, s ott tüzet okoztak. Hasonló eredménnyel zárult a február 3-án a volgográdi finomító elleni támadás is.
Január 30-án a HUR hekkertámadásról számolt be: ennek következtében az orosz védelmi tárca szerverében keletkeztek károk. Kibertámadás eredményeként a minisztérium szervezeti egységei közötti kommunikáció megszakadt.
Nyugati támogatás Ukrajnának
Ukrajnának havi kétszázezer darab 155 mm-es tüzérségi lőszerre van szüksége. Január 31-én a Bloomberg arról számolt be, hogy Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter ebben az ügyben EU-s partnereihez fordult. A jelenlegi havi átlagos tüzérségi lőszer-felhasználás hatvanezer darab. Ugyanaznap Josep Borrell EU-s külügyi és biztonságpolitikai főképviselő bejelentette: 2023 márciusától kezdve Ukrajna 330000 darab tüzérségi lőszert kapott az EU-tagállamok tartalékkészleteiből. Ez év márciusának végéig ez a szám 524000-re emelkedhet (ez a megígért egymillió darab lőszer 52 százalékát jelenti). A lőszerek a rendelkezésre álló készletekből, illetve az EU-tagállamok egyéni vagy közös beszerzéseiből származhatnak. 2024 végéig az Unió még 630000 lőszert szállíthat le Kijevnek. Ezen bejelentések teljesülése azt jelenti, hogy Ukrajna ebben az évben az EU-tól átlagosan 75000 darab lőszert kap havonta.
Ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a tüzérségi lőszerek a háború első tizenpár hónapjában tapasztalt átlagos, napi ötezer lövedékre rúgó felhasználási szintjét, az ukrán hadseregnek hasonló mennyiségű tüzérségi lőszert kellene kapnia az Egyesült Államoktól. Az Umjerov miniszter által bejelentett igény teljesítéséhez az USA-nak havi 125000 darab tüzérségi lőszert kellene leszállítania (alacsony valószínűségű annak az esélye, hogy az Ukrajnának szánt lőszerszállításokba új államok kapcsolódnak be). Február 6-án az amerikai hadsereg beszerzésekért felelős vezetője bejelentette azon terveket, melyek szerint a tüzérségi lőszerek gyártásának szintje a jelenlegi havi 28000-es szintről áprilisra havi 37000-re, ez év októberére pedig havi hatvanezerre nő, 2025 áprilisára 75000-re, a következő év októberére pedig százezerre.
A háború és az ukrajnai belső helyzet
Február 1-jén Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka a CNN internetes oldalán megjelent cikkében kijelentette: a pilótanélküli rendszerek illetve egyéb, modern fegyverrendszerek használata Ukrajna számára a legjobb módszer annak a pozícióharcnak az elkerülésére, melyben az ukrán hadsereg nem rendelkezik előnnyel. Zaluzsnij elismerte: az állami intézmények népszerűtlen intézkedések meghozatala nélkül nem képesek a fegyveres erők feltöltöttségét javítani. A főparancsnok szerint 2024-ben az ukrán hatóságoknak három, a háború megvívásával kapcsolatos területre kellene koncentrálniuk:
- egy olyan rendszer kialakítására, mely a fegyveres erők számára a legmodernebb erőforrások leszállítását biztosítja;
- új kiképzési filozófia bevezetésére; illetve a fegyveres műveletek olyan módon történő végrehajtására, ami figyelembe veszi az erőforrások illetve az azok felhasználását érintő korlátozásokat;
- az új harci képességek minél gyorsabban történő elsajátítására.
Hozzátette: a Fegyveres Erők előtt álló kihívás, hogy a technológia vonatkozásában az utólagos modernizálást végző állami rendszert létrehozzák. Zaluzsnij a védelmi ipar részleges monopolizálására és a tökéletlen jogalkotásra is felhívta a figyelmet – mindez a fegyvergyártást illető problémákat okoz.
Február 5-én Zelenszkij elnök a RAI1 olasz televíziócsatornának adott interjújában elmondta: a fronthelyzet a hadfelszerelés és a lőszerszállítások késedelme miatt stagnál. Beismerte, hogy hajlik Zaluzsnij tábornok felmentésére, de ennek során széleskörű személycserét kíván végrehajtani nem csak a hadseregben, hanem az államigazgatásban is. A személyi átrendeződés azt szolgálhatja, hogy motivált, a „kétségbeesésnek” nem engedő emberek kerüljenek pozícióba. Február 5-én Julija Laputina [Юлія Анатоліївна Лапутіна] veteránügyi miniszter mondott le pozíciójáról; felmentését kommentálva Zelenszkij elmondta: a Denisz Smihal miniszterelnökkel folytatott beszélgetés után szükségesnek tartotta a tárca irányításának megváltoztatását és a veteránok bizalmának visszaszerzését.
Február 6-án az ukrán SzBU bejelentette: az ország különböző megyéiben öt, az FSzB-nek dolgozó személyt vettek őrizetbe. Köztük vannak az ukrán katonai hírszerzés, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat korábbi munkatársai, illetve az SzBU egyik megyei igazgatóságának tisztje. A hírszerző hálózat feladata a fegyveres erőkkel, a nyugati fegyverszállításokkal, az energetikai infrastrukturális létesítményekkel (köztük a Rivnei és a Hmeljnicki Atomerőművel) kapcsolatos információ átadása volt.
Oroszország katonai potenciálja
Február 4-én az ukrán hatóságok bejelentették: a katonai szolgálatra toborzott orosz elítéltek a frissen létrehozott „Storm Gladiator” rohamzászlóaljba kerülnek. Az egység parancsnoka egy brutális gyilkosság miatt elítélt korábbi rendőr.
Helyzet a megszállt területeken
Az oroszok azt tervezik, hogy a „Zaporizzsjai szűzföldek” program keretében az Oroszországi Föderáció, Belarusz és Kazahsztán lakosait Zaporizzsja megye megszállt részére telepítik át. Az ukrán hatóságok szerint ez a megszálló számára megkönnyítheti a helyi lakosság ellenállásának letörését, illetve az elsősorban az építőiparban tevékenykedő helyi vállalatok munkaerő-hiányának pótlását.
Február 5-én ukrán tüzérségi lövetés következtében a Luhanszk megyében fekvő Liszicsanszkban meghalt az ún. Luhanszki Népköztársaság rendkívüli helyzetekért felelős minisztere, Alekszej Poteleszcsenko.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: az ukrán tüzérség katonái lövik az orosz állásokat Avdijivka mellett (fotó: Ozge Elif Kizil / Anadolu via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>