Ha nem lesz rosszabb, az már jó – alacsonyra teszi a lécet az ellenzék az idei választásokon
Az elmúlt hetek Fidesznek kellemetlen botrányai után elvileg nőhettek volna az ellenzék esélyei az idei választásokra, ez azonban mégsincs így. A 2019-ben győztes nem fideszes városvezetők mellett a legtöbb településen összejöhet az ellenzéki egység, de a kormánypárti polgármesterek ellen nagyon nehezen megy a közös jelöltek kiválasztása. Az EP-választáson nehéz helyzetbe kerülhetnek a 2022-ben egy listán indulók, csak a DK lehet magabiztos. A Mi Hazánk és a Kutyapárt erősödött csak a pártok közül a parlamenti választás óta. Elemzés.
Recesszió, infláció, nemzetközi elszigeteltség, korrupciós botrányok és az államfő bukását hozó kegyelmi ügy – messziről nézve minden adott lenne, hogy az ellenzék optimistán várja a 2024-es választásokat. Ehhez képest az ellenzéki politikusok az EP-választáson azzal még csak nem is számolnak, hogy egyáltalán meg lehetne szorongatni a Fideszt. Arra számítanak, hogy a Magyarországnak járó mandátumok legalább a felét úgyis a kormánypárti lista viszi majd el, és a legnagyobb izgalom akörül van, hogy a harmadik, a negyedik, esetleg az ötödik helyezést ki szerezheti meg. S hogy utóbbi érhet-e még mandátumot.
Az önkormányzati választás legnagyobb tétje pedig az számukra, hogy a 2019-ben szerzett pozíciókat meg lehet-e tartani. A status quóhoz képest érdemi előrelépésre csak kevesen számítanak.
Mindez persze onnan nézve nem meglepő, hogy Magyarországon aránytalanul több erőforrással bír a kormánypárt. A helyzethez hozzájárul, hogy 2011-ben a Fidesz kétpárti vetélkedés koncepciójára írta át a választási törvényeket, és ehhez az ellenzék azóta sem tudott alkalmazkodni. Megosztottsága, belső vitái – illetve ezzel párhuzamosan a Fidesz-kritikus választók megosztottsága lényegében lehetetlenné teszi, hogy valódi versengés alakuljon ki a Fidesz és az ellenzék között. Ehelyett a választások valódi tétje 2010 óta az ellenzéki térfél szereplői között zajlik, és arról szól, hogy ki lehetne a harc végén majd a Fidesz igazi kihívója. A „házon belüli” küzdelem megvívására az EP-választás a legalkalmasabb, mert lebonyolítása miatt olyan, mint egy óriási közvélemény-kutatás. Pártlistás szavazás, ahol az ország egyetlen választókerület.
E harc megvívását közben bonyolítja a kényszer, hogy összefogás nélkül az önkormányzati választáson az ellenzéknek sehol sincs esélye megszorongatni a Fideszt. Vagyis egyszerre kellene lejátszaniuk a nagy helyosztót, és közben rávenniük a szimpatizánsaikat, hogy egymás jelöltjeit támogassák mindenféle alkuk mentén. Abszurd, hogy a Fidesz előrehozta az októberben esedékes önkormányzati választást, hiszen a június eleji győztesek még négy hónapig nem foglalhatják majd el hivatalukat, de ez az irracionális és a képviseleti demokrácia intézményét megcsúfoló időzítés alkalmas volt arra, hogy nehezebbé tegye az ellenzék helyzetét. Ha az EP-választáson világosan kirajzolódtak volna az ellenzéki erőviszonyok, akkor talán egyszerűbb lett volna a közös jelöltállítás szempontjait meghatározniuk az önkormányzatin.
Így viszont azt látjuk, hogy négy hónappal a választás előtt az ellenzéknek nincs támadási taktikája, egyelőre részükről csak védekezésre futja.
A gyakrolatban mindez azt jelenti, hogy nem építettek fel fideszes polgármestereket kihívó jelölteket, mert nem tudnak megegyezni a legtöbb városban és kerületben, hogy ki delegálja az ellenzék jelöltjét. Ahhoz, hogy egy jelöltet megismerjenek és megszeressenek egy településen, nem elég a hátralévő négy hónap. Országos politikával, az ellenzékiség ígéretével lehet persze kampányolni, és lehet a hivatalban lévők hibáira is mutogatni, de megszerettetni valakit, személyesen megismertetni minél több emberrel, arra már nincs elég idő. Ehhez már 2022 nyarán el kellett volna kezdeni felépíteni a nagyobb városok ellenzéki jelöltjeit.
Abban viszont nagyjából megegyeztek az ellenzéki pártok, hogy a 2019-ben nyertes jelöltjeik többségét újra együtt támogatják: ezt nevezhetjük védekezési taktikának.
Közben az az érdekes helyzet állt elő, hogy úgy tűnik, mintha a Fidesznek is jó lenne a status quo. Nagy támadásra ugyanis ők sem készülnek. Budapesti főpolgármester-jelöltjük még nincs, ahogy több ellenzéki vezetésű nagyvárosban sem mutatták még be a jelöltjeiket, Orbán Viktor pedig hétvégi évértékelőjén meg sem említette, hogy idén önkormányzati választások is lesznek.
Ahol már kiderült, hogy kivel támadják az ellenzéki polgármestereket, ott a politikába frissen érkező, magukat függetlennek mondó indulókat támogatnak, például helyben ismert rádiós műsorvezetővel (Miskolc), illetve sportolóval (Szombathely) próbálkoznak. E taktika nemcsak arra jó, hogy ne kelljen sokat küzdeni a jelölt megismertetéséért. Abban is hasznos lehet, hogy a Fidesz eltartsa magától az országos politikát az inkább ellenzék felé húzó településeken.
Éles előválasztás
Az idei kampányra készülő ellenzékiekkel beszélgetve az a kép alakult ki, hogy 2024-et leginkább készülődésnek tekintik a 2026-os parlamenti megmérettetésre, és a fő kérdés számukra az, hogy majd két év múlva a rajtnál milyen pozíciókat lehet felvenni. Nem a Fideszhez, hanem egymáshoz képest. Egy EP-választás ilyen szempontból tényleg lehet vízválasztó. 2019-ig az MSZP és a Jobbik dominálta az ellenzéket, azóta viszont a DK és a Momentum számított a két erős pártnak. 2024 nyarától a helyzet tovább bonyolódhat, mert
két olyan párt törhet előre, amelyik elhatárolja magát az ellenzéktől is, és az európai nagypolitikában sincsenek szövetségeseik: a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.
A közvélemény-kutatások alapján a 2022-es parlamenti választások óta csak utóbbi két párt népszerűsége növekedett valamennyire, a Fidesz és a többi ellenzéki párt kicsit gyengült vagy stagnál.
Június második vasárnapján hivatalosan takarékosságból tartjuk egyszerre az EP- és az önkormányzati választásokat. Előbbit 2004 óta rendeznek Magyarországon, azóta mindig a Fidesz győzött, az EU-ban egészen egyedülállóan magas, rendre 50 százalék körüli szavazataránnyal. Önkormányzatin 2006 óta mindig a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, bár legutóbb, 2019-ben magához képest az ellenzék viszonylag jól szerepelt. Visszaszerezte Budapestet és győzött a megyei jogú városok valamivel kevesebb mint felében. Ugyan a kisebb települések többségét, és a megyei közgyűléseket mind a Fidesz vitte, hosszú ínséges idők után azt lehetett mondani, hogy ha a választást az ellenzék nem is nyerte meg, de nem is veszítette el.
hirdetés
Kényszeredett összefogás
A 2019-es ellenzéki önkormányzati eredmény elsősorban annak volt köszönhető, hogy először valósult meg az összefogás számos nagyvárosban. Sok helyen nem indítottak egymás ellen jelöltet, és a legtöbbször valamilyen helyi civil szervezet logója mögé bújtak a DK-tól Jobbikig tartó koalíciók. A példa Márki-Zay Péter váratlan győzelme volt a 2018 februári időközi polgármester-választáson, ahol kiderült: ha a helyi Jobbik és a helyi MSZP összefog, agilis közös jelöltet állítanak ki, akire más párt nem indít rá senkit, akkor ott is győzhet az ellenzék, ahol addig a Fidesz vezető pozíciója megingathatatlannak tűnt.
A 2022-es parlamenti választáson azonban hiába erősítették meg ezt az együttműködést az ellenzékiek az összes választókerületre kiterjedő közös jelöltállítással és egyetlen listával, a módszer akkorra már nem működött. A jobbikos szavazók kétharmada inkább máshova fordult (Mi Hazánk, Fidesz), és a maradék öt párt elkötelezett szavazóin kívül másokat már nem érdekelt az ajánlat.
A 2024-es választások dilemmája az ellenzéki oldalon ezért a következő: ha egymás ellen indulnak, akkor szinte sehol sem győznek; a teljes összefogást viszont két éve már elutasították a választók,
ráadásul az abban résztvevő hat pártból csak egyet, a DK-t mérik a közvélemény-kutatók stabilan 5 százalék fölé. A Momentumot még általában a bejutási küszöb fölé mérik, de csak a statisztikai hibahatáron belüli mértékben. Mindenesetre a DK és a Momentum nem érdekelt már a többiek életben tartásában: igyekeznének kettejük párharcára korlátozni az ellenzéki vetélkedést.
A stabilan 5 százalék alattiak közül viszont az MSZP-nek van néhány erős polgármestere még (Budapest II., XIII., XIX. kerületében vagy éppen Szombathelyen, Salgótarjánban és Tiszaújvárosban például); az 1 százalék körüli támogatottsággal bíró Párbeszédnek pedig egy főpolgármestere van; és a Jobbiknak is akadnak még pozíciói néhány kistelepülésen; míg az LMP Vitézy Dávid indításának lebegtetésével igyekszik megkerülhetetlen maradni. Úgyhogy mégiscsak szóba kellett állniuk egymással.
Nemzeti Közvélemény-kutatás
Az EP-választás az egyszerűbb eset. Amelyik párt összegyűjt 20 ezer aláírást, az listát állíthat, és amelyik lista országosan 5 százalékot szerez legalább, arról képviselőt lehet küldeni az Európai Parlamentbe. Egy egészen friss, lapunkhoz eljutott, de nem nyilvános közvélemény-kutatás alapján a 2022-ben összefogó ellenzéki pártok közül csak a DK lehet biztos abban, hogy lesz EP-képviselője, és a Momentumnak van még esélye, hogy talán megugorja a küszöböt. (Egy néhány héttel korábbi, másik cég által készített felmérés még a Jobbikot is pont befutónak mérte.)
A DK utáni második legerősebb ellenzéki párt a Fidesztől is jobbra álló Mi Hazánk, a harmadik pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A negyedik tehát a Momentum, valamivel a küszöb felett. A Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, illetve a 2022-es összefogásban még benne lévők által alapított újabb pártok, azaz a Nép Pártján (Jakab Péter), a Mindenki Magyarországa Néppárt (Márki-Zay Péter), továbbá az egykori Jobbik-elnök Vona Gábor vezette 2RK mind a küszöb alatt vannak. Ha mind elindulnak, ahogy ígérik, akkor legalább hét, de Szanyi Tiborékkal, Mesterházy Attiláékkal és Thürmer Gyuláékkal is számolva ennél is több olyan lista lehet, amelyekre a leadott szavazatok elvesznek majd.
A sok elveszett, nem Fideszre leadott szavazat esélyét növeli, hogy az általunk megismert kutatások szerint szokatlanul magas lesz a részvétel, azaz az 5 százalék eléréséhez akár 220 – 250 ezer szavazat is kellhet majd. (2019-ben 170 ezer is elég volt ehhez.) Ráadásul a potenciális kormánypárti szavazók biztosabbra ígérték a részvételüket januárban, mint az ellenzékiek.
Az elmúlt napok botrányai, amelyek a kegyelmi ügy kipattanásával indultak, esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy elbizonytalanítsák a kormánypárti szavazók egy részét, és mozgósítsák az ellenzékiek bizonytalanabb részét,
de ennél nagyobb hatása a Válasz Online-nak nyilatkozó, az ellenzéki kampányokon dolgozó szakemberek szerint sem lehet. Ahhoz túlságosan merevek az elköteleződések, hogy egyik oldalról a másikra álljanak szavazók tömegei. Az ellenzék abban reménykedhet, hogy sok fideszes otthon marad, és sok kiábrándult ellenzéki összeszedi magát, és elmegy.
A küszöbproblémát érző kisebb pártok egy ideig próbálkoztak azzal, hogy rávegyenek másokat: együtt induljanak az EP-választáson. Az MSZP minél szélesebb koalíciót, minél nagyobb közös listát akart. Nem azzal érveltek, hogy most már a 2019-es egyetlen mandátumot sem érnék el, hanem azzal a sokkal jobban hangzó ajánlattal, hogy ha a Fidesz–KDNP listájával szemben csak egy lista állna, sokkal szorosabb lehetne a végeredmény, és végre egy választáson jól látszódna: egyáltalán nem igaz, hogy az ország kétharmada fideszes. Az EP-választáson nincsenek egyéni jelöltek, az arányos rendszerben könnyebb lenne erőt mutatni, ha nem sok kis támogatottságú párt versengene. Az MSZP ajánlatával azonban nem akart élni senki, főleg nem a DK és a Momentum, amelyek közül előbbi biztos lehet abban, hogy a Fidesz után a legtöbb mandátumot szerzi, utóbbi pedig nagyon bízik benne, hogy legalább egy képviselői hely összejön.
Felvetődött még, hogy az LMP és a belőle 2013-ban kivált Párbeszéd egyetlen választás erejéig újra összeáll, és egy közös zöld listát állítanak. Aztán az intenzív egyeztetések zátonyra futottak, és a mostani állás szerint mindkét párt saját listával megy neki a megmérettetésnek.
Az EP-választás három legfontosabb tétje a következő lehet:
- Elviszi-e a szavazatok több mint felét a Fidesz-KDNP, és ezzel bizonyítja-e, hogy a választók többsége mögöttük áll.
- A Mi Hazánk és a Kutyapárt együtt több szavazatot kap-e, mint a 2022-es ellenzéki összefogás hat pártja együttvéve. A Kutyapárt előretörése így is nagyon erős kritika az ellenzék felé, azt mutatja, hogy egy jelentős réteg, az ellenzéki szavazók mintegy 15 százaléka, az ellenzéket is leváltaná.
- A 2022-es összefogásból a DK-n kívül másik párt tud-e képviselőt küldeni az EP-be. Erre a Momentumnak van leginkább esélye. Az eredmény meghatározhatja a 2026-os parlamenti jelöltállítást. Az 5 százalékot meg sem közelítő pártoknak nem nagyon lesznek jó pozícióik az alkudozásban, ha lesz egyáltalán ellenzéki koordináció akkor.
A ‘19-esek jórészt maradhatnak
Az önkormányzati választáson csak Budapesten vetődött fel közös listák állítása, miután a Fidesz megszavazta a Mi Hazánk javaslatát, és visszaállította a 2014 előtti szabályt, miszerint a Fővárosi Közgyűlés mandátumai listás szavazáson dőljenek el megint (két választás erejéig a kerületi polgármesterek alkották a közgyűlés nagy részét).
Karácsony Gergely főpolgármester azt javasolta, hogy az őt jelölő pártok (DK, MSZP, Momentum és a saját pártja, a Párbeszéd) közös listát állítsanak. A Momentum viszont azt ajánlotta, hogy csak a Párbeszéddel legyen közös listájuk, Karácsonnyal az élen, és a DK a szocialistákkal közösködjön. Az ajánlat nem ment át.
Így a Momentum várhatóan önálló listát állít, ami onnan nézve logikus, hogy Donáth Anna egy DK elleni támadással tért vissza a párt elnöki székébe. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a legtöbb helyen a DK-val közös polgármesterjelölteket állítanak, még ott is, ahol kifejezetten a DK kedvéért lépett ki a Momentumból a helyi polgármester
(Újpesten, amit teljesen át is adtak egy DK-s jelöltnek, és Baján, ahol a polgármester ugyan újraindul, de már nem momentumosként).
A fura helyzetet a Momentum politikusai úgy oldották fel, hogy ahol ez elengedhetetlen az ellenzéki győzelemhez, ott együttműködnek, de közben fenntartják, hogy a DK hazugsággal kampányol, és a politikai kultúrája akadálya a kormányváltásnak.
A Válasznak nyilatkozó DK-sok pedig arról beszéltek, hogy magánbeszélgetéseken, helyi egyeztetéseken a momentumos politikusok arról biztosítják őket: az elnök szavait taktikai műveletnek kell tekinteni, amit már lezártak.
A Jobbik egyértelműen kiszállt a 2022-es együttműködésből, és már tavaly jelezték, hogy saját főpolgármester-jelöltet indítanak Karácsony ellen. Ugyanakkor sok településen csendben azért egyeztetnek a pártokkal, szó sincs arról, hogy mindenütt ráindítanák a saját embereiket a többiekére. Cserébe bízhatnak abban, hogy Dunaújvárosban, Ózdon, Tapolcán vagy éppen Encsen nem indítanak rá a többiek sem a hivatalban lévő polgármesterükre. Igaz, ezek a városvezetők rendszerint már nem jobbikos, hanem valamilyen helyi civil szervezet színeiben mutatkoznak.
Lényegében az LMP is kiszállt a 2022-es együttműködésből, bár hivatalosan még mindig nem dőlt el, hogy ráindítják-e Vitézy Dávidot Karácsony Gergelyre. Amennyiben igen, és (amint azt a magyar sajtóban elsőként jeleztük nemrég) ez tűnik a valószínűbb forgatókönyvnek, akár még izgalmassá is tehetik a budapesti választást.
A fővárosban elég magabiztosak az ellenzékiek, azt állítják, hogy Karácsony nagyon vezet a felméréseik szerint, de ebben az is szerepet játszhat, hogy a Fidesznek még nincs jelöltje.
Az LMP-sek azt mondják a színfalak mögötti megbeszéléseken, hogy Vitézy nekik a párt megerősítéséhez kell, abban bíznak, hogy vele a fővárosi listájuk elérheti az 5 százalékos küszöböt, és még az EP-listájuk támogatottságát is növelheti közvetetten.
Ehhez hozzáteszik, hogy szerintük inkább a Fidesz jelöltjétől vehet majd el Vitézy szavazatokat, hiszen eddigi karrierje a kormánypárthoz köti: Tarlós István alatt volt a BKK vezetője, aztán röviden államtitkárkodott, és egyébként is távoli rokona Orbán Viktornak. Az ellenzékből azonban vannak, akik ebben a teóriában nem hisznek, és LMP–Fidesz-összefogást sejtenek a háttérben: a Momentum és a Párbeszéd felől is hallottuk ezt a meggyőződést. „Ungár Péter és Orbán Viktor közös jelöltjének tekintem” – mondta például a Momentum egyik elnökségi tagja Vitézy Dávidról.
A történet eddig emlékeztet a 2019-es helyzetre, amikor az LMP egy ideig nem az összellenzéki Karácsonyt, hanem Puzsér Róbertet támogatta, csakhogy akkor a végére a zöldpárt beállt a többiek mellé.
„A 2022-es választáson Budapesten 18-ból 17 körzetet megnyertük, ezt csak elrontani lehet” – mondta lapunknak egy DK-s politikus a fővárosi várakozásaikról. Arra számítanak az ellenzéki oldalon, hogy a 2019-ben megnyert 14 kerületet megtarthatják. A legnehezebb dolguk az I. és a VIII. kerületekben lesz a mostani méréseik szerint, de még Budavár és Józsefváros is inkább nekik áll, azt mondják.
Próbálnak arra törekedni, hogy a 2019-es ellenzéki győzteseket újra együtt támogassák, de ez nem megy mindenütt. A Momentum már jelezte, hogy ha a zuglói szocialista Horváth Csaba jelölt marad, akkor ráindítják a saját emberüket.
A VIII. és a IX. kerületekben az ellenzéki összefogásból kilépett Jobbik indít ellenjelöltet a hivatalban lévő ellenzéki polgármesterekkel szemben, Újpesten (IV. kerület) pedig a Kutyapárt támad egy ellenzéki kerületben.
Ahol támadni kellene, ott nehezebb a helyzet
Ahol 2019-ben a Fidesz győzött a fővárosi kerületekben, ott viszont még bőven vannak viták. A kilenc fideszes kerületi polgármester ellen eddig csak két kerületben, a XVI.-ban és a XXIII.-ban állt fel DK–Momentum–MSZP-koalíció.
Az V. kerületben a Momentum például beállt az Együtt egykori elnöke, Juhász Péter mögé, aki eredetileg a Kutyapárt jelöltje volt, de amikor kiderült, hogy a Momentum is jelöli, akkor a Kutyapárt megvonta tőle a pártlogó használatának jogát. Viszont a kerületben az MSZP-nek is van jelöltje, Kovács Alex, akit egy általános meg nem támadási szerződés jegyében a DK is támogat.
Kőbányán (X. kerület) a hivatalban lévő fideszes képviselő ellen a DK–MSZP szövetség és a Momentum is indít a mostani állás szerint jelöltet.
A XII. kerületben (Hegyvidék) az ellenzék győzött a parlamenti választáson, de a fideszes polgármester, Pokorni Zoltán remekül beágyazott politikus, nagyon régóta hivatalban van. Csakhogy nem dőlt még el, indul-e. Tavaly elterjedt a pletyka, hogy esetleg nem méretteti meg magát, aztán hogy mégis, és most februárban megint azt hallottuk, hogy talán mégsem. Ha nem indul, akkor az ellenzéknek lenne itt keresnivalója, csakhogy van már három jelöltje. A Kutyapárt a párt társelnökét, a kerületben önkormányzati képviselő Kovács Gergelyt indítja, de a Momentumnak és az LMP-nek is van már bejelentett saját jelöltje, és egy helyi civil szervezet Visi Piroskát indítja, aki 2021-ben az Új Világ Néppárt alelnöke volt. A DK és az MSZP még nem állt senki mögé itt. Legutóbbi értesüléseink szerint a szereplők azonban megegyeztek: a tereptisztítást előválasztáson oldják majd meg, nem pártszékházak hátsó szobáiban. Most úgy áll a dolog, a húsvéti szünetben tarthatják az ellenzéki házi versenyt.
A XVII. kerületben (Rákosmente) a Momentum és az MSZP vitázik arról, ki legyen a fideszes polgármester kihívója. A DK itt is az MSZP-vel van; a XX. kerületben (Pesterzsébet) pedig Momentum–DK-vita van, ahol utóbbit az MSZP támogatja. Ugyanez a helyzet a XXI. kerületben, Csepelen is, pedig itt segíthetné az ellenzéki győzelmet, hogy a hivatalban lévő polgármestert kizárták a Fideszből, viszont várhatóan újraindul, és így lesz fideszes kihívója is. A XXIII. kerületben pedig az LMP indul a többiek által már elfogadott momentumos jelölt ellen.
A vitatott kerületek többségében alkura készülnek az ellenzéki pártok, de lehet, hogy egy-két kerületben előválasztást szerveznének, a már említett XII. mellett erre leginkább az V., és XXII. kerületekben van esély.
Vidéken is egyszerűbb védeni, mint támadni
A megyei jogú városokban is igyekeznek megtartani az ellenzéki pártok a 2019-es győzteseket, de azért ez sem sima ügy. Eger eredetileg jobbikos polgármesterét, Mirkóczki Ádámot már senki sem tekinti ellenzékinek, és ugyan ő még nem döntötte el, hogy újraindul-e, de itt már a Momentumnak és a DK-nak is van saját jelöltje.
A DK-nak erős kifogásai vannak a miskolci polgármesterrel szemben is, a Momentumnak viszont nincsenek. A DK már bejelentett ott egy ellenjelöltet, bár azt is hallottuk, Veres Pál tudna olyan ajánlatot tenni Gyurcsány Ferencéknek, hogy leléptessék a jelöltjüket.
A 2019-ben ellenzék által megszerzett 11 megyei jogú városból a további 9-ben viszont várhatóan senki sem indít rá az öt évvel ezelőtti összefogás győzteseire.
Ahol viszont keresnivalója lehet az ellenzéknek fideszes vezetésű nagyvárosokban, ott még sok vita maradt. Nagykanizsa és Szolnok a felméréseik szerint a legkönnyebben elhódítható két megyei jogú város. Ehhez képest Szolnokon a Momentum egy volt DK-s politikust, a DK viszont egy szocialistát indít a mostani állás szerint, és az LMP-nek is van itt saját jelöltje.
Az ellenzéki mérések szerint Nyíregyháza is nyerhető lehet, ott hosszas viták után végül a Momentum elfogadta, hogy ne állítson kihívót az MSZP és a DK embere ellen, sőt az LMP is támogatja Jeszenszki Andrást.
Valószínűsíthető, hogy Debrecenben a momentumos Mándi László lehet a közös jelölt, akit az MSZP és az LMP már támogat, és egyre reálisabb, hogy a DK sem indít rá jelöltet, ha a képviselő-választáson érvényesítheti akaratát a közös jelöltek kiválasztásakor. Az épülő kínai akkumulátorgyár elleni tiltakozás miatt az ellenzékiek úgy vélik, hogy talán átvehetik az 1998 óta fideszes politikusok vezette város irányítását.
Győrben segíthetné az ellenzéket, hogy Borkai Zsolt egykori fideszes és Dézsi András jelenlegi fideszes polgármester is indulni akar, viszont az ellenzéki oldalon is két jelölt várható, az LMP és a Momentum által támogatott Pintér Bence, és a DK-Jobbik által támogatott Glázer Tímea. Itt a pártok többsége hajlana előválasztás tartására, de Pintér egyelőre visszautasította a lehetőséget.
Az önkormányzati választás legfontosabb tétjei a következők lehetnek:
- Karácsony Gergely maradhat-e főpolgármester?
- Többségben maradnak-e az ellenzéki vezetésű kerületek a fővárosban?
- Marad-e az ellenzéki többség az új rendszerben megválasztott Fővárosi Közgyűlésben, és ha marad, akkor a Mi Hazánk, illetve a Kutyapárt egy ilyen felállásban hova szavaz majd?
- A 25 megyei jogú városból 11-et vitt öt éve az ellenzék, több vagy kevesebb település marad-e náluk?
Nyitókép: Karácsony Gergely megválasztott főpolgármesternek gratulálnak a Kazinczy utcában, útban a fővárosi eredményváró rendezvényére 2019. október 13-án (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
