„Ez a gép a maga áráért messze a legjobb a világon” – NATO-szakértő Gripen-beszerzésről, svédekről, oroszokról
A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Az újabb svéd–magyar Gripen-megállapodás tartalma katonai és üzleti titok, de azt lehet tudni, hogy pontosan annyi vadászgépet veszünk, amennyit akartunk. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. Ez az adásunk Youtube-on is elérhető.
hirdetés
Részletek a műsorból:
649 nap után ratifikálta a Magyar Országgyűlés Svédország NATO-csatlakozását, és kiderült, hogy az aláírás mellé vadászgépeket is veszünk. Valójában végig erről szólt az egész?
Köztudott volt, hogy a 14 meglévő Gripen vadászgépünk mellé szeretnénk újakat is. A friss bejelentés szerint 30 százalékkal növeljük a flottát, vagyis 18 darab Gripenünk lesz. Hogy ezeket pontosan milyen kondíciókkal, mennyiért vesszük, azt csupán néhány ember tudja Magyarországon. Én nem tartozom közéjük, ők pedig nem fogják elárulni, mert ez katonai és üzleti titok.
Annyit azért lehet tudni, hogy végül jól jártunk? Annyit kapunk, amennyit kértünk?
Régóta lehet tudni, hogy négyet akarunk venni. Voltak persze elképzelések arról, hogy még egy teljes századot, tehát még 14-et veszünk, de az igazság az, hogy ennyire nem lenne szükség. 18 darab elég, és nem utolsósorban megfizethető is.
Miért maradunk a svéd vadászgépeknél? A legtöbb környező ország amerikai F-16-osokat és F-35-ösöket vesz.
Nyilvánvaló, hogy a Gripen a NATO-n belül kisebbségben van az F-16-osokkal szemben, egész egyszerűen azért, mert az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb GDP-jével és legerősebb hadseregével rendelkezik. […] A Gripenek jók, sőt ez a repülőgép a maga áráért messze a legjobb a világon. Más szavakkal, ár-érték arányban a Gripen szenzációsan jó. Ráadásul hogyha az ember választ egy típust, akkor érdemes azt az élettartama végéig használni. Félúton kidobni pénzkidobás. […] Az F-35-ös persze modernebb repülőgép, viszont őrült drága üzemeltetni. Már az F-16-ost is sokkal drágább üzemeltetni, mint a Gripeneket.
NATO-szempontból mi a jelentősége Svédország csatlakozásának?
Érdemes ránézni a térképre, az sok mindent elárul. […] A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott – leszámítva a kalinyingrádi orosz exklávé kicsi tengerpartját, illetve Leningrádnál egy rövid szakaszt. […] Oroszország alapvetően szárazföldi hatalom, őket sokkal jobban zavarja a szárazföldi határ. Márpedig Finnország belépésével – az ő csatlakozásukat tavaly szavaztuk meg – körülbelül 500 kilométerrel nőtt a NATO–Oroszország közvetlen határ. […] Svédország belépése egyébként technikailag nem óriási lépés, hiszen már addig is nagyon közel álltak a NATO-hoz, partnerségi viszony volt, nagyon szoros katonai kapcsolatok voltak. Belpolitikai okokból viszont nagyon erős volt a semlegesség ethosza. Az orosz agresszió ennek vetett véget.
Ukrajna NATO-tagságának mennyi esélye van?
Az első ezzel kapcsolatos deklaráció 2008-ban született. Akkor amerikai részről volt nyomás akkor arra, hogy Ukrajnát engedjék közelebb a NATO-hoz, de ezt nagyon sokan elutasították, legegyértelműbben a németek és a franciák. 2008-ban az ukránok egy elvi meghívást kaptak, nem volt meghatározva, hogy mikor lesz ebből valós tagság. Akik látták az erőviszonyokat, pontosan tudták, hogy ennek az időpontja „soha napján” lesz. […] Nagyon hasonló gesztust kaptak tavaly a vilniusi csúcstalálkozón. De gyakorlatilag akkor is üres kézzel távoztak az ukránok, és megint nagyon egyértelmű lett, hogy amíg a háború tart, addig szó sem lehet erről, sőt amíg egyáltalán az orosz–ukrán-szembenállás tart, addig ki kell zárni az ukrán NATO-csatlakozást. Idén lesz a 75 éves jubileumi NATO-csúcstalálkozó Washingtonban, és az amerikaiak előre megmondták mindenkinek, aki nagyon erősen nyomja az ukrán NATO-csatlakozást – itt a lengyelekre és a baltiakra kell gondolni – , hogy föl se hozzák a témát.
„Fel kell készülni a NATO–Oroszország háborúra” – mondta Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Tanácsának elnöke nemrég. Mennyire kell ezt komolyan venni?
A NATO az elrettentésre épül. Ha ez nem működik, akkor jöhet a védelem. […] Ahhoz, hogy az elrettentés működjön, nem elég szájkaratézni, hanem hiteles katonai képességeket kell letenni az asztalra. Ezért „készülni kell a háborúra”. Ez nem azt jelenti, hogy háborúzni akarunk, ez csak azt jelenti, hogy hiteles képességeket akarunk felmutatni az ellenségnek, nehogy véletlenül eszébe jusson megtámadni minket. Egyébként nem is nagyon jut az eszébe. Oroszországnak igazából még Ukrajnát se sikerült legyőznie, pedig az sokkal kisebb falat.
Mi a NATO célja Ukrajnában?
Nincs olyan, hogy NATO-álláspont. A NATO nem aktív alakítója a világpolitikának. Az Egyesült Államok igen, a britek igen, meg az egyes szövetségesek a maguk súlyához mérten igen. De a NATO egy szövetség, ahol konszenzusos elven működik a döntéshozatal. A legutolsó demonstrációja ennek a svéd csatlakozás volt; egy viszonylag kicsi tagállam is hosszú időn keresztül blokkolni tudta a folyamatot. A NATO-nak, mint szövetségnek ebben a pillanatban az a politikája, hogy meg kell erősítenie saját magát azért, hogy elrettentse az oroszokat. […] Az Egyesült Államoknak ebben az egész háborúban az a célja, hogy gyengítse az oroszokat. De az USA nagy kihívója nem Oroszország; Moszkva másodlagos szereplő Kína mögött.
Mi igaz a nagy félelemből, hogy egy platformra kerül Kína és Oroszország?
Ez a legnagyobb probléma. Az USA-nak valójában mindenáron távol kellene tartani egymástól az oroszokat és a kínaiakat, és nem összenyomni őket, hogy létrejöjjön medve és a sárkány szörnyszülöttje, a medvesárkány (dragonbear). […] Az oroszokban nem a GDP-jük és az iparuk számít igazán, hanem a nyersanyagaik. Oroszország nem tud úgy meggyengülni, hogy nyersanyagai ne legyenek. Az oroszokra durván szólva mindenki olcsó benzinkútként tekint. Most nem mi tankolunk ennél az olcsó benzinkútnál, hanem a kínaiak és az indiaiak.
Ha újra Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson, radikálisan megváltozik a NATO?
Ha Trump nyer is, Amerika nem fog kilépni a NATO-ból, ez teljesen biztos. Viszont rendesen megkeseríti az európaiak életét, különösen azokét, akik nem költik el a megfelelő összeget védelmi kiadásokra.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
