Így fogy el a zöld a Balatonnál: luxus lakóparkot építenének Tihany legértékesebb területére
Kevés olyan értékes telek van a Balatonnál, mint a tihanyi Kenderföldek: a tóparthoz közeli, jelenleg sűrű erdővel, nádassal borított területet az önkormányzat néhány éve eladta, a tulajdonos – Futó Péter és Nyíri Viktor cége – pedig természetesen építkezni akar. Nem is akárhogy: a legújabb elképzelés szerint 45 egymásra zsúfolódó villatelket alakítanának ki a zöldterület helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés. A Válasz Online úgy értesült, hogy a környezetromboló beruházásnak zöld utat adó megállapodásról ma délután dönt a tihanyi képviselőtestület sebtében összehívott, rendkívüli ülésen.
A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Elrettentő példáért nem kell messzire menni, elég átnézni a túlpartra: a szántódi révtől balra brutális tájsebként világít a déli parton a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma, a BalaLand, amiről tavaly nyáron azt mondtuk, Tihanyból nézve még sokkal rosszabb, mint helyben, ahol felhúzták.
Ami a Kenderföldeken esetleg felépül, ennyire tájképromboló csak azért nem lehet, mert az ottani „építési telkek” nem érnek ki közvetlenül a vízpartig, a nádas és a parti út biztosít némi jótékony takarást. Ezzel együtt: túlméretezett és túlzsúfolt beruházás készül, amely ráadásul a Tihanyi-félsziget egyik ökológiai szempontból fontos, bár sokféle problémával terhelt zöldterületét számolná fel. A Kenderföldek ingatlanfejlesztői szemmel azért annyira különleges hely, mert Tihany alapvetően megtelt: a félsziget beépítetlen természeti területei nagyrészt nemzeti parki védelem alatt állnak. A mezőgazdasági övezetben persze fel lehet húzni gazdasági épületnek nevezett, hatalmas villákat, víztárolónak titulált úszómedencékkel, ahogyan az történik is például az Óvárnak nevezett dombháton, ahova az elmúlt években felköltöztek a NER elitjének prominens alakjai. Egybefüggő, nagy fejlesztési terület azonban alig van Tihanyban, olyan pedig még kevésbé, amely belterületbe van sorolva, építési övezetként tartják számon, közútról jól megközelíthető, és még a víztől is kőhajításnyira van.
Ezt látja a tőke a Kenderföldekben, de emberi szemmel lehet benne mást is látni:
a természet egyik utolsó, viszonylag érintetlen foltját a sűrűn beépített parti övezetben, ahol még ma is menedéket találnak őzek, szarvasok, rókák és vaddisznók,
valamint vizes élőhelyet, amely még nyáron sem szárad ki teljesen. Amikor két hete ott jártunk, cuppogott a lábunk alatt a föld, és mindent áthatott az erős vadszag, a fatörzseken látszottak az agancstisztítás nyomai. Aztán találkoztunk a jelenlegi lakókkal is: a szomszédos, üresen álló Garda Hotel kertjébe húzódva legalább öt szarvas várta a távozásunkat. Mi még elmentünk, de ha a területet birtokló Félsziget Resort Kft. elképzelései megvalósulnak, a szarvasok helyére másfajta kapitális vadak költöznek: azok, akik villalakást tudnak vásárolni maguknak a tó közelében egy körülkerített luxuslakóparkban, ahova mezei halandók nem léphetnek be.
A tihanyi önkormányzat ma délután 15 órára összehívott, mindössze egyetlen napirendi pontot tartalmazó rendkívüli testületi ülésen készül zöld utat adni az ingatlanfejlesztésnek. Noha Tihanyban a képviselő-testület rendszerint csütörtökön ül össze, ezúttal nem így történik, mivel a Kft. képviselője jelezte, hogy csak a keddi nap megfelelő számára. A tihanyi önkormányzathoz az erről szóló email hétfőn, hivatali munkakezdéskor érkezett meg, és másnap délutánra össze is hívták az ülést. Az előterjesztést csak hétfő délután kapták meg a képviselők és került fel a honlapra. Ennyi idő alatt nyilván át sem lehet rendesen tanulmányozni, noha vannak benne eltérések ahhoz a korábbi változathoz képest, amit múlt csütörtökön tárgyalt volna a testület. Aztán mégsem tárgyalták: az ülés előtt két nappal váratlanul levették a témát a napirendről. A kapkodás mutatja, hogy valamiért igazán sürgőssé vált ez az ügy, noha a Kenderföldek jövőjéről évek óta vitatkoznak a tihanyiak.
Az is megér egy zárójeles kitérőt, miért vették le ugyanezt az előterjesztést a napirendről múlt héten. A dokumentum mellékletei közé tartozik a Félsziget Resort Kft-vel kötendő településrendezési szerződés, valamint néhány feljegyzés azokról az előzetes egyeztetésekről, amelyeket a beruházó és az önkormányzat a Révbe Érünk Egyesülettel folytatott tavaly november óta. A Révbe Érünk a környék üdülőtulajdonosait és lakóit képviseli; a szervezet alapvetően nem utasítja el a Kenderföldek beépítését, de tiltakozott a korábbi, nagyszabású tervek ellen. Mint mondják, Tihany jellegéhez illő, családi házas, nyaralóházas beépítést szeretnének, ezért a beépítési paraméterek, sűrűség és az épületmagasság csökkentését kérték.
Az előterjesztést azért kellett a napirendről múlt héten gyorsan levenni, mert az egyesület elnökségi tagja jelezte: az egyik korábbi tárgyalási fordulólóról szóló feljegyzés nem tényszerű, egyoldalú, az egyesület nem is vett részt a tervezett szerződés pontról pontra történő véleményezésében, csak az egyeztetés elején fejthette ki az álláspontját. A Révbe Érünk továbbra is kifogásolt a tervekkel kapcsolatban sok mindent, de
„észrevételeinkre, kételyeinkre a Tósoki Imre [Tihany polgármestere] és Nyíri Viktor is [a befektető képviselője] – időnként cinikus hangot is megengedve – közölték, hogy nincs további mozgástér. Mindketten abból indultak ki – és ennek hangot is adtak –, hogy az eredeti tervekhez/elképzelésekhez képest annyit léptek vissza, hogy nincs tovább.”
Mivel az egyesület nem akarta, hogy úgy tűnjön, ők mindennel egyetértenek, részletesen leírták február 27-én, hogy milyen pontokat kifogásolnak. Mindenekelőtt attól tartottak, hogy a területen végül mégsem villák, hanem jó nagy társasházak fognak felépülni. Az önkormányzat ezt a levelet továbbküldte a beruházónak, az ülést pedig elhalasztotta. A Félsziget Resort két nappal később válaszolt a levélre, egy kérdésben egészen minimális mértékű engedményt kínált, egyébként meg az egész levelezést hozzácsatolták az újabb előterjesztéshez. A közjáték végül mindössze arra szolgált, hogy az önkormányzat elmondhassa: a mostani döntés előtt meghallgatták a civileket.
De mégis mit építene a Kenderföldekre a fejlesztő?
Érdemes egy kicsit messzebbről kezdeni, mert a Kenderföldek jóval nagyobb területet jelent annál, mint amiről a mostani ügyben szó van. Tihanynak ez a része sokáig teljesen beépítetlen volt, csak a szántódi rév közelében állt pár épület. A félsziget délkeleti szegélyét a Kopasz-hegy és a Cser-hegy nevű dombvonulat alkotja, amit egykor szőlők, ma pedig egyre hivalkodóbb nyaralók borítanak. Ennek a magaslatnak a tövében a 18-19. századi térképek egy bizonytalan körvonalú, mocsaras lapályt jeleznek, amit valószínűleg időnként elöntött a Balaton. A Kenderföldek az egykori parti láp maradványa, és időnként még ma is megmutatja mocsári jellegét, bár a táj jellege mára teljesen megváltozott. A mély fekvésű, vizenyős terület alkalmas lehetett a kender termesztésére, erre utal az 1858-as kataszteri térképen már felbukkanó megnevezés. A félsziget 1913-as térképén a révtől keletre eső részen egy sekély tó látszik, amely a Balatonnal is összeköttetésben állt; ezt Révközi tónak hívták, és rétek vették körül.
A terület sorsát egy nagy közlekedésfejlesztési beruházás változtatta meg: a balatoni turizmus fejlesztése érdekében 1928-ban aszfaltozott műutat építettek Balatonfüred és Tihanyrév között, és ugyanekkor a régi fakompot is motoros meghajtású, vasszerkezetű kompra cserélték. Ezen a részen az új betonút adta meg a Tihanyi-félszigetnek azt a határozott körvonalat, amilyennek azóta ismerjük. A korábbi lápos öblözetet nemcsak a Balatontól választotta el a műút töltése, de vízelvezető árkokkal le is csapolták, ezek máig felfedezhetők a területen, és nagyon esős időben víz is van bennük. Az 1930-as években a Térképészeti Intézet magyar tájakról készült légi fotójának részletén jól látszik az lecsapolt öblözet a dombok és a műút között, valamint az első néhány épület. Ebben az időben egy szál fa se volt a széles réten.
Az üres területen hamar megjelentek az első épületek: 1931-ben Klebelsberg Kuno közoktatásügyi miniszter döntést hozott egy középiskolás fiúknak szánt sport- és üdülőtelep létrehozásáról. Ez lett az ún KISOK-telep, amely nevét a fenntartó Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központjáról kapta. Minden nyáron összesen hatszáz középiskolás diák üdülhetett itt kétszáz fős turnusokban három hétig rendkívül kedvező áron, a fiúknak a sportolás és a kirándulások, játékok mellett naponta két órát francia és német társalgással, további két órát kerti munkával kellett tölteniük. A KISOK 1932-ben egy eredetileg főiskolásoknak szánt, frissen épült, de berendezés nélküli üdülőtelepet vett át, amely két modern, Bauhaus stílusú épületből állt (ezek látszanak a fenti légi fotón is). Az épületeket Kotsis Iván, a két háború közötti időszak meghatározó balatoni építésze tervezte. A KISOK-üdülő erősen átépített formában máig megvan: a szocializmusban előbb veterán partizánok, majd a Külügyminisztérium üdülője lett, a rendszerváltás után pedig Hotel Garda néven működött. A hatalmas park közepén álló szálloda már jó ideje üresen áll, de a telek annyira értékes, hogy nyilvánvalóan csak idő kérdése, hogy ingatlanfejlesztés induljon rajta.
A KISOK-üdülő a Kenderföldek szélén, szárazabb, feltöltött területen épült fel, de bármennyire is csábítónak tűnhetett távolról egy széles, parti területsáv Tihanyban, a fejlesztések a következő évtizedekben elkerülték a környéket. Miközben a hegyoldalak a 20. század második felében beépültek nyaralókkal, sőt még a dombsor lábánál is nyitottak egy utcát az 1960-as években (ez lett a Halász utca), a Kenderföldek a vizenyős talaj miatt beépítetlen maradt. Ez az állapot egyre inkább zárványszerűvé tette a területet, aminek a közepére 1966-ban Tihany szennyvíztelepe került.
A 80-as évektől kezdve a terület spontán módon beerdősült, a légi fotókon jól látható, hogy a rendszerváltozásra már sűrű dzsumbuj borította. Mivel a vízelvezetés nem volt tökéletes, a mocsár is szép lassan visszajött, bár a teleknek csak egy kisebb hányadán tudott a sásos-nádas növényzet regenerálódni.
A Kenderföldek Tihany elfelejtett hátsóudvara lett, és a hátsóudvaroknak az a természete, hogy oda az emberek bedobálják, amire nincs szükség.
A közeli üdülőépítkezések során keletkezett sitt és szemét mellett állítólag a Club Tihany üdülőtelep építéséből származó törmelék is nagy mennyiségben került a területre. Hogy pontosan mi és mennyi, azt senki nem regisztrálta, de az elég jól látszik, hogy hova: a terület északi csücskében, a Kenderföld utca és Hotel Garda kerítése közötti részen egy nagyobb, platószerű törmelékhegy keletkezett. Máshol a szemétlerakás inkább kisebb foltokban jelenik meg, de kialakult még egy súlyos problémagóc: 1987-ben kiépült az a szennyvízhálózati főcsatorna, amely a félsziget szennyvizét a balatonfüredi tisztítóba vezette. A régi szennyvíztelep fölöslegessé vált, de a rekultivációjára nem jutott pénz, a romos medencék, épületek azóta is ott vannak. És ha mindez nem lenne elég, a Tihanyi Falugondnokság az évek során rengeteg zöldhulladékot és vegyes szemetet rakott le a volt szennyvíztelephez közel eső telekrészen.
Mindez bőven elég ahhoz, hogy a Kenderföldekre a község vezetése megoldatlan problémaként tekintsen. Annyiban okkal, hogy ökológiai rehabilitációra mindenképpen szükség lett volna, de a település erre soha nem tudott pénzt szerezni. A megoldást ezért az ingatlanfejlesztéstől kezdték várni, de ennek ára van: a zöldterület nagy részének feláldozása. A Tósoki Imre polgármester vezette önkormányzat
az egybefüggő területet elkezdte kisebb telkekre darabolni, és ezeket aztán értékesítette.
Az Átlátszó tárta fel néhány évvel ezelőtt a magánosítás folyamatát: a 10,5 hektárból kialakított 5,4 hektáros ingatlant az önkormányzat apportálta a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szálloda Hasznosító Kft. nevű cégbe, amit egy helyi vállalkozóval, Járosi Tamással, a Malackrumpli étterem azóta meghalt tulajdonosával alapított. 2018 végén aztán az önkormányzat kiszállt a közös cégből, majd Járosi is távozott, és új tulajdonosként belépett a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztők között számon tartott Futó Péter és Nyíri Viktor közös cége, az Omega 99 Kft. A tervezett beruházást mára nevére vette a Futó-féle Futureal-csoport lakóingatlan-feljesztési ágazata, a Cordia; a mobilkerítésre kihelyezett tájékoztató táblákon ma már ez a cégnév szerepel. Az önkormányzat végső soron 746 millió forintot kapott az így eladott telekért, az összeget Tósoki tájékoztatása szerint a faluban végrehajtott különféle fejlesztésekre fordították.
Az aprózódás folyamatában a telekosztást többször módosították, változtak a helyrajzi számok és a telekhatárok. A legutóbbi módosítás egy 2021-es telekalakítás során történt, amikor a Félsziget Resort birtokában lévő ingatlant két helyrajzi számra (1841/27 és 1841/28) osztották. A villapark felépítését ezeken a telkeken tervezik. A jelenlegi telekbeosztást mutató térképvázlaton már kirajzolódik a Kenderföldek önkormányzat által elképzelt jövőképe:
A Kenderföldeket kettévágja egy tervezett önkormányzati közút, amely az új ingatlanok megközelítését biztosítja (1841/4 hrsz.). A valóságban ez már félig létezik: megépült az útalap, de hiányzik a tetejéről a burkolat. Az úttól északra eső rész nagyrészt a Félsziget Resorté, de a Kenderföld utca folytatásában vezető kerékpárút mentén megmarad egy zöld sáv, amely lefelé kiszélesedik. Némi zöldterület maradna a parti út mentén is, itt az egyik önkormányzati tulajdonú ingatlan, egy keskeny sáv (1841/24 hrsz.) közkert besorolást kapott, egy nagyobb kocka (1841/9 hrsz.) pedig természetközeli zöldterület minősítésű. A valóságban is itt van a jobb minőségű sásos-nádas növényzet, tehát egyfajta jószándék látszólag tetten érhető abban, hogy ezt megőriznék. Csakhogy ezzel a megközelítéssel a gyakorlatban az a baj, hogy egy élőhely a felaprózódásnak ezen a szintjén már alig értelmezhető: a nagyobb állatoknak szüksége van a mellette lévő, látszólag értéktelen bozótos, dzsumbujos területre ahhoz, hogy búvóhelyet találjanak, és az összefüggő zöld az, ami biztosítja, hogy a Kenderföldek zöldfolyosóként működjön a tó és a félsziget belseje között. Egy szorosan körbevágott nádasdarab a semminél talán jobb, de inkább csak ökológiai dekoráció a lakópark tövében.
Kérdés az is, jut-e elég vízhez azután, hogy az építkezéshez a terület nagy részét nyilván elegyengetik és a csapadékvizek elvezetését „megoldják”. A Félsziget Resort által készített tanulmányterv szerint „a telken keresztülhaladó árok kiváltása szükséges”, a vizet zárt csapadékcsatornába vezetnék a Kenderföldi út alatt. A tájtörténeti visszatekintésből láttuk, hogy a Kenderföldek egésze láp, mocsár volt eredetileg, de pont a kiszáradás miatt vesztette el korábbi jellegét. Minden jel szerint az építkezéssel ez folytatódik, márpedig víz nélkül nincs nádas, akkor sem, ha a szabályozási tervlapra berajzolható. (Minden olyan beruházás, ami vizes élőhelyeket számol fel a tó mellett, egyben a Balaton ökológiai egyensúlyát is rontja.)
A tervezett úttól délre van a volt szennyvíztelep telke a hozzávezető úttal és a környező telekkel (1846, 1841/5). Ez zöldterületi besorolást kapott, ami inkább csak a vágyakat tükrözheti, mert egyáltalán nem látszik, hogy az önkormányzatnak honnan lenne pénze rekultivációra és egy park kialakítására. A Félsziget Resorttal kötendő településrendezési szerződésbe az utolsó pillanatban bekerült, hogy a cég „plusz vállalásként” elszállítja innen a Falugondnokság által hosszú évek során lerakott hulladékot a saját költségén – ez azonban nem túl jelentős vállalás ahhoz képest, amibe a szennyvíztelep felszámolása kerülhet. Félő, hogy erre az önkormányzatnak továbbra sem lesz pénze, és ismét egy következő ingatlanfejlesztéstől várja majd a megoldást.
Az egykori szennyvíztelep mellett a volt lovarda telke magántulajdon, ide két évvel ezelőtt egy három hatalmas társasházból álló, teljesen tájidegen lakóegyüttest terveztek. Úgy tűnik, hogy ezt a beruházást egyelőre jegelték, de nem kérdés, hogy előbb-utóbb ide is beépítés kerül, mivel a telek ugyanabba az övezetbe van besorolva, mint a Félsziget Resort ingatlanai. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a révvel szembeni önkormányzati ingatlanra a község vezetése nagy parkolót, rendezvényteret és turisztikai fogadóközpontot álmodott Balatoni Kapu néven, és említettük, hogy bizonyára a Hotel Garda helyén is épülni fog valami, akkor látszik, hogy a Kenderföldek nagy része teljesen urbanizálódna, mindössze mozaikszerűen maradna meg a természetközeli zöldterületből néhány darab.
Az önkormányzat által alkalmazott megközelítéssel az a fő gond, hogy
a felaprózással tulajdonképpen elleplezi a fejlesztések összeadódó hatását.
Mindezt segíti, hogy az egész Kenderföldek a belterületbe tartozik, nem része a Natura2000 hálózatnak, azonban a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és az országos jelentőségű tájképvédelmi övezetnek igen. A gyakorlatban ezt sokszor egyáltalán nem veszik figyelembe az engedélyező hatóságok, például a készülő aligai óriásberuházás esetében sem. Jellemző az is, hogy a beépítést lehetővé tevő ügymenettel még a legkomolyabb rekultivációs feladatot, a volt szennyvíztelep felszámolását sem sikerült ráterhelni az itt megjelenő magánfejlesztőkre.
A Félsziget Resort azért cserébe, hogy felépítheti a 45 villából álló lakóparkot, alig tesz közérdekű vállalásokat. A szerződés tervezete szerint
- tereprendezést és hulladékmentesítést végez,
- kiépíti a telken belüli magánúthálózatot, közműveket,
- megoldja a csapadékelvezetést,
- elviszi a szemetet az önkormányzati telekről,
- megépíti az 1841/4 számú önkormányzati feltáró utat az ingatlan bejáratától a főútig,
- a Kenderföld utca egy szakaszát felújítja.
A Falugondnokság – ki tudja miért így és miért oda lerakott – szemetének elszállításától eltekintve ez csupa olyasmi, ami valójában a fejlesztő saját érdekét szolgálja, mert nélkülük nem lehetne a villaparkot felhúzni. A törmelék- és hulladékmentesítésre már tavaly kötelezte a Kormányhivatal két határozatban a céget, és a munkát ténylegesen el is kezdték a terület északi részét elfoglaló sittplató szélének megbontásával, illetve a törmelékből kinőtt fák kivágásával.
A társaság a Révbe Érünk Egyesületnek küldött válaszában arra hivatkozik, hogy súlyos, százmilliós költségű munkát végez el, amely mind a polgári jog, mind a szerződések alapján önkormányzati kötelezettség lenne. Önmagában természetesen jó, ha a hulladékmentesítés megtörténik, de a cég ezt nem a köz, hanem a saját érdekében kezdte megcsinálni: sitthegy tetejére bajosan lehetne villákat építeni. Hozzátehetjük, hogy amikor az Omega 99 megvásárolta a területet, pontosan tudta, hogy azon rengeteg hulladék van, mivel a halom szabad szemmel is jól látható volt. Az önkormányzat vagyonát a két közút egy-egy szakaszának megépítése/felújítása gyarapítja valamelyest, de valójában mindkettő az új villapark megközelítését szolgálja, mivel a körülkerített lakóparknak a tervek szerint északról és délről nyílna kapuja. (Amennyiben a Kenderföldeket nem építenék be, a feltáró útra egyáltalán nem lenne szükség.)
Egy azonban tény: a jelenlegi tulajdonosok valóban mondhatják, hogy ingatlanfejlesztésre kijelölt területet vettek meg. Végső soron az önkormányzat állította elő azt a helyzetet, amiben a cég hivatkozhat a megszerzett jogokra, hiszen a Helyi Építési Szabályzat mindkét telket már 2021-ben besorolta a Különleges terület – Szabadidő központ (K-szk1 és K-szk4) elnevezésű építési övezetbe, ami 30 százalékos beépíthetőséget tesz lehetővé, 10,5 méteres építménymagassággal. Akkoriban még néhány nagyobb tömb felhúzása volt a cél, ezért 7000 négyzetméteres telkek kialakítását engedélyezték.
Ehhez képest az új tervezet jóval kisebb, 1000 négyzetméteres telkekkel számol, 7,5 méteres építménymagassággal (ami azért homlokzatmagasságban felmehet 9 méterig) és 18 százalékos beépíthetőséggel. A cég a Révbe Érünk Egyesületnek azzal a javaslatával is egyetértett, hogy minden házban legfeljebb két lakás lehet, bár
az épületmagasság ehhez képest gyanúsan sok, kétlakásos villáknak ennél jóval alacsonyabbaknak kellene lenniük.
Ezek látszólag jobb paraméterek, mint a három évvel ezelőtti szabályozásban, de igazából csak annyi történt, hogy néhány nagy tömb helyett rengeteg – 45 darab – valamivel kisebb épület jelenne meg a területen. Ráadásul van ebben egy szabályozási hazugság: a K-szk1 és K-szk4 nevű övezeteket nem erre találták ki. Itt valójában lakóépületek sokaságáról van szó, és a tiszta eljárás az lenne, ha a területet átsorolnák üdülőövezetbe, vagyis pont ugyanolyan paraméterek vonatkoznának rá, mint a környező lakóterületekre.
A Kenderföldek beépítése régóta komoly feszültségeket vált ki Tihanyban, és mára a beruházást teljes mértékben ellenző Halásztelepi, Kopaszhegyi és Kenderföldi Civil Társaság vált az ellenállás motorjává. Az egyesület nemcsak tiltakozik a beépítési tervek ellen, hanem különféle jogi utakon is igyekszik – a Magyar Természetvédők Szövetsége segítségével – megakadályozni a fejlesztést. A jelenlegi tihanyi önkormányzat azonban nincs olyan helyzetben, hogy kihátráljon: a terület eladásával, a beruházónak tett ígéreteivel és a fejlesztést lehetővé tevő szabályozás megalkotásával olyan helyzetbe manőverezte magát, amiből valóban nehezen találhatna kiutat.
FRISSÍTÉS:
a ma délutáni rendkívüli képviselő-testületi ülésen heves vita alakult ki az egyik oldalon a beruházást ellenző Halásztelepi, Kopaszhegyi és Kenderföldi Civil Társaság tagjai, helyi lakosok és Bartus Sándor önkormányzati képviselő, a másikon Tósoki Imre polgármester és a befektetőt képviselő Nyíri Viktor között. A polgármester végül döntéshozatal nélkül elnapolta az ülést március 28-ra vagy egy későbbi időpontra, és további egyeztetést ígért a Révbe Érünk Egyesülettel. Az időnyerés annál is fontosabb fejlemény, mivel úgy tűnt, hogy a beruházónak nagyon sürgős, hogy áttörést érjen el a régóta húzódó ügyben. Az önkormányzati választások közeledtével egyre csökken annak az esélye, hogy a község jelenlegi vezetése vállalja a lakóparképítéssel járó konfliktusokat.
Nyitókép: a beruházás területe Tihany légi fotóján
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
